Tolna Megyei Népújság, 1968. április (18. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-11 / 85. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPŰJSÁG, 1968. április 11. Áz üdülési főszezon előtt „ütközet" beutalóért —- A vállalatok kezdeményeznek — Tizennyolcezren külföldre Néhány hónap választ el az üdülési főidénytől Érthető tehát, hogy megélénkült az érdeklődés az' üdülési lehetőségek iránt. Ezekről beszélgettünk a SZOT illetékeseivel. — A fő üdülőidényig még hátralévő időt arra használjuk fel, hogy maximálisan felkészüljünk a döntő nyári „ütközetre” — mondta Bölcsföldi Tibor, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa üdülési -főigazgatóságának szervezési főosztályvezetője. Bár furcsán hangzik az „ütközet” szó, mégis igaz. Hiszen legtöbben a 2—3 kánikulai hónapban akarják kivenni a szabadságot, s a beutalókért elsöprő rohamot indítunk a szakszervezeti üdülési felelősök ellen. — Hazánkban egész esztendőben tart az üdültetés, összesen 246 üdülő áll a szervezett dolgozók rendelkezésére — folytatja a főosztályvezető. — Amikor valamennyiben teljes az üzem, tehát a főidényben. 14 ezren élvezhetik az üdülést egy turnusban. A nyári idényüdülők, amikor tavaly elbúcsúztatták az utolsó vendégeket, azonnal fogadták a tatarozó brigádokat. Egész télen megfeszített munka folyt. LasGYÁR- ÉS GÉPSZERELŐ VÄLLALAT KERES VIDÉKI SZERELÉSI TERÜLETEIRE csőszerelő, hegesztő, lakatos, kovács, villanyszerelő szakmunkásokat vasipari ismeretekkel rendelkező gyakorlott raktári kiadókat. A külszolgálatra vonatkozó összes juttatásokat biztosít- iuk. Másodhetenként szabad szombatot tartunk. Jelentkezés személyesen, vagy írásban, Budapest, VI. Paulay Ede u. 52. személyzeti főosztály. (101) san végére érünk a felújításoknak és otthonossá tesszük az üdülőket. — Ebben az esztendőben hány szakszervezeti tag üdülhet? — Még asak előzetes adatok állnak rendelkezésre. Eszerint kétszázharmincezer felnőtt dolgozd és ötvenezer gyermek kaphat idén beutalót. Ez a szám 10 ezerrel több, mint az elmúlt évben, de ha figyelembe vesszük, hogy 1967- ben mintegy 50—60 ezerrel emelkedett a szervezett dolgozók száma, akkor ez is meglehetősen kevés. Különösen családos és gyermeküdültetés iránt fokozódik az érdeklődés. Ezért szükséges lenne új üdülők építése. — Van is sok ilyen kezdeményezés — teszi hozzá Bessenyei József főosztályvezető-helyettes. — A vállalatok önállóan is építkeznek illetve bérelnek üdültetési célra épületeket. így saját erőből és a SZOT-üdültetés keretében összesen mintegy félmillió dolgozót juttathatunk kedvezményes pihenéshez. — Mennyit fizet a beutalt? — A teljes költségnek mindössze 25 százalékát téríti meg. Az állam és a szakszervezet vállalja magára a költség 75 százalékát. ~r Milyen üdülési lehetőségek lesznek az idén? — Hazánk legszebb tájai várják a beutaltakat. S ezenkívül az idén 18 ezren utazhatnak kedvezményes külföldi üdülésire. A legszebb szovjet, NDK. lengyel, jugoszláv, bolgár, osztrák, cseh vidékekre kaphatnak beutalót. Végezetül a beutalók elosztása iránt érdeklődtünk... — Ez az idén még fontosabb, mint c-ddig volt. Differenciáltan kell elosztani a beutalójegyeket. Feltétlen előnyben kell részesíteni azokat a dolgozókat, akik kitűnnek a munkában. A Szak- szervezeti Tanács Elnöksége határozatot hozott, hogy egymást követő esztendőben ugyanazon dolgozó nem kaphat a főidényben beutalójegyet. Ezzel az intézkedéssel még igazságosabbá akarjuk tenni a beutalójegyek elosztását — fejezte be Bölcsföldi Tibor. R. ITanulmányok Tolna megye I. kötet A megye történetírásának nagy állomásához érkeztünk: nyomdába került a Tanulmányok Tolna megye történetéből I. kötetének kézirata.. Hogy ennek jelentőségét felmérhessük, mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy Wo- sinszky könyve óta, vagyis a múlt század vége óta ilyen értékes mű nem jelent meg a megyéről. Felkerestük dr. Puskás Attilát, a Tolna megyei Levéltár igazgatóját, a kötet szerkesztőjét, s beszélgettünk a műről. — Milyen előzmények után készült el a Tanulmányok Tolna megye tör ténetéből? — Azzal kezdeném, hogy Tolna megye történetének megírása több mint 120 évvel ezelőtt felvetődött, de mindmáig megoldatlan kérdés. Az 1840-es években Augusz Antal alispán szervezett egy társaságot a monográfia megírására, de e munka a szabadságharc és az utána következő események miatt félbe maradt. Az 1885-ös törvény- hatósági bizottság ülésén határozat született arra, hogy elkészíttetik a megye monográfiáját a honfoglalás 1000. évfordulójára. Ennek eredményeként megjelent 1896-ban Wosinszky munkája, a Tolnavármegye Története I. és IX. kötete. Ez elsősorban a honfoglalás előtti időket tárta fel, a szorosabban vett 1000 éves történet megírására Kämmerer Ernő történész kapott megbízást, ő azonban nem jutott tovább a hatalmas mennyiségű adat összegyűjtésén. A 30-as évek közepén dr. Holub József pécsi professzor kezdeményezésére a megye múltjáról tanulmánysorozat kiadása kezdődött meg. Ezt a vállalkozást a II. világháború szakította félbe. A megyei múzeum 1962-től megjelenteti a Múzeumi Füzeteket, amelyek a múzeum tevékenységéről adnak számot. A megyei monográfia azonban ma is csak cél, szándék. A Tanulmányok Tolna megye történetéből egyrészről ennek a megyei monográfiának az előkészítése. A megyei monográfia azonnali elkészítéséről beszélni egy kicsit irreális lenne, mert annak a feltételei nincsenek meg. Azt előbb meg kell alapozni az ilyen tanulmányokkal. Úgy tervezzük, hogy a mostani első kötet után újabbakat jelentetünk meg a következő években, mindegyikben alaposan feldolgozunk néhány részterületet, s majd körülbelül egy évtized múlva erre alapozva foghat hozzá egy munkaközösség a megyei monográfia megírásához. E könyv ennyiben tehát része egy nagyobb távlati célnak, a több mint egy évszázada vajúdó monográfia megalapozásának. — A közvetlen cél? — Elmondani a ma emberének egy csomó olyan dolgot megyénk történetéből, amit eddig nem, vagy alig ismertünk, tudtunk, hogy abból tanulságot meríthessünk a ma és a holnap társadalmi problémáinak megoldásához. Ezzel kívánjuk elindítani a modem tudományos alapokon álló megyei helytörténeti munkát. A szocialista világfelfogás ragaszkodik a múlt valós feltárásához, s a nagy emberek sokszor céltudatosan elferdített, misztikus ábrázolása helyett .elsősorban a tömegek múltját, harcát kívánja bemutatni. Ezeket az elveket kívánjuk megvalósítani akkor is, amikor a ma emberéhez szólunk, akkor is, amikor a megyei monográfiát ké szítjük elő, s ezeknek a gondolatoknak kívánjuk megnyerni a megyében mindazokat, akik helytörténeti dolgokkal szeretnének foglalkozni, vagy foglalkoztak eddig is, több-kevesebb sikerrel. — Mit tartalmaz az első kötet? Mivel az anyag mir a nyomdában van, azt hiszem ez már nem titok. — Válaszként íme a tartalomjegyzék: dr. Gyugyi János: Előszó, dr. Puskás Attila: Bevezetés, ifj. Szakály Ferenc: A szekszárdi konvent hiteleshelyei és oklevéladó tevékenysége 1526-ig, dr. Szilágyi Mihály: Tolna megye kereskedelme a töfökök kiűzésétől 1848-ig, dr. Horváth Árpád: A Tolna megyei 1848-as szabadságharcosok nyomában, dr,. Puskás Attila: A forradalom érése Tolna megyében az I. világháború alatt, dr. Fehér István: Politikai küzdelmek Tolna megyében a II. világháború végén. A lektori munkát nagy hírű tudományos kutatók végezték, s figyelemre méltó, hogy az egyes tanulmányokról külön-külön is igen jól vélekedtek, hiszen ezért javasolták azok megjelentetését is. — A megye illetékesei támogatják-e megfelelően ezt a nagyon nemes törekvést? — Mint szerkesztőnek, az a tapasztalatom, hogy e törekvésünk a megye illetékeseinek a legteljesebb támogatását élvezi Kevés javaslat valósul meg olyan gyorsan, mint ez. Az egész elgondolás tavaly vetődött fel, s a megyei tanács azonnal intézkedett a megvalósítás érdekében, biztosították a kiadáshoz szükséges 100 000 forintot is. Tulajdonképpen e gyors, határozott intézkedésnek köszönhető, hogy a kézirat már a nyomdában is van. Hadd idézzek egy részt az Előszóból, amelyet Gyugyi elvtárs, mint a megyei tanács vb-elnök- helyettese írt: „Tolna megye múltjának, történetének megírása régi adóssága a megyének. Ezért támogattuk és támogatjuk a megyei levéltár kezdeményezését, a megye helytörténeti kutatóinak lelkes törekvését, amelynek eredményeként e kötet megjelenhetett. E kötet megjelenése nem befejezése, inkább kezdete egy nagy munkának.” — Időközben decentralizálták a levéltári hálózatot. Ezek az intézmények a korábbi központositottsáu helyett tanácsi hatáskörbe kerültek. Ez a szervezeti intézkedés hogyan befolyásolta a könyv megjelenését? —- Nagyon kedvezően. Ha nincs ez az átszervezés, nem valószínű, hogy már nyomdában van az anyag. A tanácsosítás nem provinciális megkötöttséget eredményezett — mint egyesek vélték —, hanem gyorsabb, hatékonyabb intézkedéseket. — Mikor kerül a könyv a boltokba? — A nyomda a tavasz végére vállalta az elkészítését. — A példányszám? t — Kétezer — fejezte be nyilatkozatát dr. Puskás Attila. A Kölesdi Téglagyár férfi és női dolgozókat KERES FELVÉTELRE. Munkásszállást és ebédet az üzem biztosít. ________________________(121> — A szakaszvezetőnek jelenti, hogy derékszíj nélkül jött át az udvaron. Rompez! Kobienszkinek már sok kellemetlensége volt azért, mert ez a légionista még itt lábatlanko- dik. Értette ő jól a kapitányt, és hogy Galamb még élt, az igazán nem az altiszt jóakaratán múlott. Dühtől eltorzult arccal hallgatta végig Galamb jelentését, azután ez a torzulás átment egy állati vigyorgásba. — Hát mast majd elbánok veled. Huszonnégy óra en crapaudine... Latouret őrmester a kapitányhoz ment: ez a büntetés még két. és fél órára is tilos _ volt. Huszonnégy óra, ezen a vidéken, voltaképpen — 196 — kínhalált jelentett Nem vállalhatta a felelősséget A kapitány azonban nagyon lehordta: — Itt nem vagyunk a hadtápnál! Itt különleges viszonyok vannak, és sok minden szabály- ellenes. De másképp nem megy. Latouret ment a fogolyért. Ez már a munkaruhába öltözve várta ... és... vigyorgott! — Harrincourt! Huszonnégy órát kap en crapaudine. Meg kell mondanom, hogy ezt nem nekem köszönheti ... És ha ... Mit vigyorog! Maga barom! A huszonnégy óra alatt tízszer is meghal! „Csak egyszer add, Uram Isten, végre. Csak egyszer” — imádkozott magában Galamb, és határozottan boldog volt. Vitték az őrségre. A kapu melleti őrházban laktak a goumier-k is. Spoliaskyt, a gróf urat verte éppen az altiszt egy derékszíj csatos vé; gével. — Te kutya! Elaludtál az őrségen? Te piszok... te.. j Engem büntet meg a hadnagy úr, te nyomorult.., te alszol? Gyengébb fizikumú ember a trópuson sokszor ájulásszerűen elalszik étkezés után. Hiába minden, ez az álmosság leküzdhetetlen. Spoliansky vérző arccal bukott a földre. — Ezt a Spoliankyt kössétek a másik csirkefogó mellé két órára. Az en crapaudine középkori büntetés. A bokát és a csuklót megkötik, azután a hason fekvő ember hátán addig húzzák, amíg a kéz- és lábfejek összeérnek. így lökik be egy letakart verembe. Érezte, hogy a feje tele van vérrel, és a szíve vadul kalimpál, ahogy hason fekszik a veremben. — 197 — Mellette a szerencsétlen Spolianskyt kötötték meg. A napon ötven fokon felül volt, ami a Szaharában nem ritkaság. A vermet lefedték ponyvával. Szörnyű hőségnek kell lenni itt fél órán beiül. Hm... a vér már lement a fejéből, és a szíve is egész rendesen dobog. Mégiscsak órák kellenek majd hozzá, hogy így meghaljon ... — Harrincourt... — nyögte Spoliansky — én ;.. nem bírom ki... két óráig... — Ugyan menjen! Két óráig akár pikétet is lehet így játszani. Szájharmonikáról nem is szólva. — De ... nekem tágult aortám van.;. — Hát minek jön a Szaharába, ha ilyen előkelő? Ne mozogjon lehetőleg, mert akkor lassabban kering a vér, és nem szorítja úgy el a kötél. — Maga ... miért mozog... akkor? — Mert én szeretnék meghalni... A meleg már kezdett megsűrűsödni a ponyva alatt, és a két ember kilégzésétől megrekedt széndioxid még halálosabbá tette az izzó nyomást. A ponyva mintha fűtött kályha oldala volna, úgy ontotta rájuk a perzselő forrósé got, és nem engedte át a visszasugárzó hőt. — Harrincourt..; lihegte a másik — hallgasson meg... Nem akarom a sírba vinni... amit tudok... Meg kell mondjam ... ki vagyok.. t — Gárdatiszt és elkártyázta, vagy őrgróf és megölte. Oly mindegy ... — Én állami ember voltam ... — Miniszteri tanácsos? — Nem ... Hóhér... — Tessék? — 198 —
