Tolna Megyei Népújság, 1968. április (18. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-10 / 84. szám
156S. április I«, TOI,HTA MEGYEI WEPÜJSÄ0 $ Vámköteles áruja van-e? Interjú a Vám- és Pénzügyőrség Tolna megyei Parancsnokságával Ellátogattunk a Vám- és Pénzügyőrség Tolna megyei Parancsnokságára, és az új vámrendelkezésekről beszélgettünk. Tolna megye ugyan nem érintkezik közvetlenül az országhatárral, az új rendelkezések szerint azonban nagyon is sok a közvetlen kapcsolat a vámügyek és a megyei hatóságok tevékenysége közt. — A vámrendelkezésekben nagyon sok az új — tájékoztatott <4r. Palotai József megyei parancsnok. — Számos olyan hatáskört kaptunk, amit azelőtt a körzeti szervek láttak el. A megyei export-import ellenőrzéseket, vámkivetéseket mi végezzük. Azelőtt más megyéből utazgattak ide ilyen ügyekben. Azzal, hogy megkaptuk ezt a hatáskört, az illető vállalatok gyorsabban tudják küldetni az árut külföldre, s fogadni az onnan jövőt. — A vámkötelezettségeket illetően mi a legnagyobb változás? — Úgy tudom, a vámrendelkezések elsősorban a népi demokráciákból való behozatalra ösztö nöznek, a nyugati import vámvámtarifái hátrányosabbak. — Igen. A nyugati import valutát igényel, a valuta pedig drága, minden lehető módon takarékoskodni kell vele. ezért a vám is arra igyekszik ösztönözni a vállalatokat, hogy amit beszerezhetnek a népi demokratikus országokból, azért ne adjanak k'. drága valutát. Pálmai Antal megyei parancsnokhelyettes is bekapcsolódik a beszélgetésbe,. — Még nem lehet lemérni a vámrendelkezések natását — mondja —, de minden bizonnyal segíti a valuta takarékossági szempontok megvalósítását. Tolnai Lajos vámszaki előadó arról tájékoztatott, hogy az új vámrendelkezések végrehajtásában itt-ott resztül exportálhat, importálhat. Hogy ez a megszorítás minden tekintetben jó vagy nem jó, nehéz lenne eldönteni. Az illetékesek minden bizonnyal jól megfontolták. Az kétségtelen, hogy az úgynevezett export-import szabadkéz elve anarchiát eredményezne, márpedig ennek minden lehető módon elejét kell venni. Ez a rendeleti megszorítás is ezt célozza. Érdemes figyelembe venni két exportáló vállalat képviselőjének a véleményét is. Nagy Ferenc, a bonyhádi zománcgyár igazgatója: — Nekünk nem is kellene ilyen jog. A vezérigazgatóság megkapja a jövő évtől kezdve, és ez a reális. Mi 16—20 millió forint értékű exportárut gyártunk évente, de ea is kevés ahhoz, hogy a A vállalatok vámkötelezettsége Eddig minden importügyletet olyannyira központilag bonyolítottak le, hogy a külföldi árut megvásárló és felhasználó vállalatot nem terhelte vámkötelezettség. Január elsejétől már igen. A nyugati import esetében közvetlenül az érdekelt vállalat köteles megfizetni a hivatalos vámot, a népi demokratikus importok vámügyét azonban továbbra is központilag kezelik, mert ezekkel az országokkal más az elszámolási rendszerünk. Példaként előkerül az akták közül a Szekszárdi Állami Gazdaság vámlapja. Amint arról már írtunk is, ez az állami gazdaság állattenyésztő telepet létesít, azt a korszerű, világszínvonalnak megfelelő külföldi eszközökkel szerelik fel. Nyugat-Németország- ból éppen most érkézéit meg egy nagy szállítmány. A vámlapról már pontosan leolvasható, hogy a gazdaságot körülbelül kétmillió forint vám terheli. — Nem kis összeg — jegyzem meg. — Nem, de a gazdaságnak minden bizonnyal megéri, mert vállalta. nehézségek mutatkoznak, mert a vállalatok még nem tudtak kellőképpen felkészülni. Nem ismerik még megfelelően a vámrendelkezéseket. ezért nehézkesen megy az adminisztráció. Most minden export-importban érdekelt vállalatnál megfelelő, e témakörből vizsgázott előadóról kell gondoskodni. Amikor a nyilvánosság elé került az új gazdasági mechanizmus gondolata, a hirtelen felhe- vülésben sok vállalat, gazdaság vezetője arról ábrándozott, hogy teljes szabad kezet kap a különféle termékek exportálására és importálására egyaránt. Akadtak olyan ábrándok, hogy X gazdaság éppúgy árusíthatja majd a primőr zöldséget a bécsi piacon, mint Szekszárdan. Utána következett a fontolgatás időszaka, s az ilyen ábrándok elhalványultak a reális kalkulációk mögött. Az új vámrendelkezések is elsősorban a reálisan számítókat támogatják. Önálló export-import jogot például Tolna megyében mindössze egy szerv, a sinvontor- nyai bőrgyár kapott. A többi gyár, vállalat, gazdaság csak a felsőbb szervén, vagy valamelyik külkereskedelmi vállalaton keLesz tojás húsvétra külföldi értékesítéssel önállóan foglalkozzunk. Ha most önálló export-importra rendezkednénk be, az nagyon megemelné a költségeinket. Gorieri Ernő. a Tolna megyei Árutermelő Cipész Ktsz főkönyvelője: — Hirtelen nem is tudnék határozott véleményt mondani. Mi külker-vállalaton keresztül exportáljuk a termékeinket. Körülbelül 17 millió forintot tesz ki az évi exporttermelésünk a 24 millió forintos össztermelésből. Ha most nekünk kellene ügynököket beállítani, különféle tolmácsokról gondoskodni, nem is tudom, hogy mi lenne. Esetenként mi is együtt megyünk a külker-vál lalattal a külföldi megrendelőkhöz tárgyalni, s jól megvagyunk ezzel a formával. — A magánosokat érintő vámrendelkezések? — kérdeztük dr Palotai Józseftől. A turistáknak is tudni kell — A rendelkezések alapvetően nem változtak. Itt az a fő problémánk, hogy sokan nem tartják be a rendelkezéseket, az utasforgalom növekedésével párhuzamosan növekszik a szabálysértések, bűncselekmények száma is. A határátkelőhelyek vámvizsgálatairól inkább ott tudnának részletesebb felvilágosítást adni. Ami a mi megyénket érinti, az nagyjából a következő: sokan értékesítik a külföldről hozott árucikkeket, nem veszik figyelembe, hogy ez még akkor is törvénysértés, ha az áru vámmentes volt. Néhány hasonló ügyünk most is folyamatban van. A bonyhádi járásban egy személy ellen azért kellett eljárást indítani, mert a náluk járt külföldiektől árut vásárolt, és azt értékesítette. Olyanok ellen is kellett eljárást indítanunk, akik a külföldi út költségeit úgy próbálták fedezni, hogy az onnan hozott árut itthon felárral értékesítették. BODA FERENC Feszültségszabályozó, kürt, elosztófej, dnindító, dinamó, autóvillamossági javításokat rövid határidőre vállalunk. MIR-KÖZ Ktsz. Autóvillamossági részleg. Budapest, X. Kelemen u 11. (14) VISSZHANCy „Társadalmi összefogással meg tudjuk menteni“ A szekszárdi kisipari szövetkezetek MSZMP-alapszervecetének titkára, Telek István elvtárs, az alábbi levelet juttatta el szerkesztőségünkhöz: „ Figyelemmel olvastuk a Tolna megyei Népújság 1968. április 2-i s lámának „Ne várjuk meg míg összedől” című cikkét, arra az alábbiakban szeretnénk reagálni. E őrebocsájtjuk, hogy teljes egészében egyetértünk a cikkel. Alábbi felhívásunkat azzal a szándékkal tesszük közzé, reméljük, hogy városunk társadalmi szervezetei, vállalatai, intézményei szintén reagd ni jognak. E) qondolkoztatött bennünket a különbség. Nagy előszeretettel ápolj ik — teljes egészében helyeseljük — íróink, zeneszerzőink es egyél művészeink hagyományait. Múzeummá alakítjuk át szülőházaikat, emléktáblával jelöljük meg, vagy műemlékké nyilvánítjuk azokat a házakat is, ahol egy-egy neves művészünk, vagy városunk szülötte élt, dolgozott, vagy éppenséggel koncertet adott. Ugyanakkor elfeledkezünk — ami helytelen — és hagyjuk tönkremenni emléktáblájával együtt a Hrabovszky utca 16-os számú házat, azt az épületet, mely szintén nagy értéket képvisel, munkásmozgalmi, történelmi múltjánál fogva. Itt alakult újjá 1930-ban c Kommunisták Magyarországi Pártjának szekszárdi szervezete, ebben a házban gyülekeztek titokban az üldözött párt sejtjének tagjai, itt kovácsolták terveiket a szabadság, a béke érdekében. A Szakoly testvérek életüket áldozták azért, hogy emberhez méltóan, békében, szabadon élhessünk. Ennek a háznak a megmentése, emlékének megőrzése társadalmi kötelességünk. Tegyünk is annak érdekében, hogy emlékük fennmaradjon az utókor számára. Mi tenni akarunk érte. A szekszárdi kisipari szövetkezetek MSZMP-alapszervezetének vezetősége megkereste a Szakoly Test- vérek Építőipari Ktsz-t, a Tolna megyei Festő és Lakáskarbantartó Ktsz-t, a szekszárdi kisipari szövetkezetek KISZ-alapszervezetét, Vállalták, hogy társadalmi munkával, mind szak-, mind segédmunkával segítik a történelmi nevezetességű ház helyreállítását. A helyreállítási munkálatok teljes műszaki lebonyolítását vállalta a Kisipari Szövetkezetek Fejlesztési és Beruházási Vállalata Tolna megyei kirendeltségének vezetője és dolgozói. Felhívjuk Szekszárd város vállalatait, intézményeit és tömegszervezeteit, a KISZ-alapszervezeteket külön is, hogy csaliaHozzanak, és segítsék a helyreállítást. Meg vagyunk győződve arról, hogy társadalmi összefogással meg tudjuk menteni e munkásmozgalmi emlékű épületet: TELEK ISTVÁN párttitkár Bízunk abban, hogy a sze kszárdi kisipari szövetkezetek, nemes kezdeményezése követőkre, támogatókra talál. Tegyük szervezetté kommunista hőseink szülővárosának segítését. Várjuk a városi tanács, a Hazafias Népfront városi bizottsága, a Kisz-bizottság válaszát. JEGYZET Kifogás — újmódon Sok termelőszövetkezeti vezető gyorsan beietanult az új mecnuuuzmusba,, legalábbis, ami a szamoiast illeti... bgy-egy gazaasagi elképzelést hosszan tartó számolás követ; sokféle változatból melyik lesz a leggazdaságosabb megoldás. Mindegyre az jut kifejezésre, kerül előtérbe — vitathatatlanul nagyon helyesen —, hogy mi mennyibe kerül és milyen anyagi haszonnal térül vissza. Teszik azt a megbízatással járó felelősségérzetből, és abból a kényszerűségből, hogy a tagság is a közös tulajdon teljes jogú gazdájának érzi magát, és a vezetőtől számon kéri; hogyan gazdálkodik ezzel a vagyonnal. Különösen kifejezésre jut ez a gyakorlat egy-egy nagy ősz. szegő, beruházásnál, értékesebb gép, berendezés vásárlásánál. Ha egy istállót kell építeni, nem csupán az érdekes, hogy hány jószágot lehet benne elhelyezni, hanem az is; milyen munkafeltételeket teremt az ott dolgozó tagoknak, és megfelel-e majd évek, évtizedek múlva is a jövőbeni technológiának. A traktornál sem elég már, hogy az ekét, a pótkocsit utána lehessen kapcsolni. Számolnak azzal is, hogyan tudják az adott talaj- és terep- viszonyoknak megfelelően, a leggazdaságosabban üzemeltetni, és azzal is. hogy melyik traktortípusnál milyen az alkatrész-utánpótlás. Jó néhány szövetkezeti vezetőt fel lehetne sorolni, akik adott esetben nem csupán a kívánságokat, a feltételeket sorolják fel, hanem a javaslatokat is elmondják, hogyan, miként tökéletesíthetnék a gyártó üzemek az adott gépet, berendezést. Legutóbb például a fejő- berendezések kerültek így napirendre. A fejőberendezést egyre több szövetkezet igényli, éppen a termelés gazdaságossága, és « munkákörülmények javítása miatt. Viszont felelősségteljes gonddal mondották él azt, hogy a választásra alig van mód, a fejőberendezésekben egyáltalán nincs választék, az alkatrész-ellátás pedig egyenesen zsebbevágó. A madocsai főállattenyésztö például elmondotta; hiába jó a DA—3 típusú fejőberendezés, ha a kehelygumik élettartama sokszor csupán néhány óra. A kehelygumi egyébként is bizonyos idő után elveszti rugalmasságát, cserélni kell, mert másként nem lehet az állatoktól a tejet rendesen kifejni. De ha egészen rövid idő után el kell dobni? — £gy hónappal ezelőtt vásároltunk százötven kehely- gumit. Húsz forintba kerül darabonként. .. Most vehetünk ismét. Ha így megy, egy kicsit sok lesz havonta százötvenért kiadni a pénzt, ez semmiképpen sem. csökkenti az önköltséget. Ezek után — a régi gyakorlat szerint — az következett volna, hogy szidják a gyártó Vállalatot, esetleg éppen a tolnai ktsz-t De nem... — XJgy látjuk, a gyártási technológia nem megfelelő. Mert a gumibetétek sorra a kétoldali varratnál törnek ki, vagy amellett. A nem tökéletes összehegesztés mellett megy tönkre nagyon sok, már egykét órás használat után. Bizonyára megnövelné az élettartamot, ha a jelenlegi eljárás helyett egyben, úgynevezett fröccsöntéssel készítenék. Ez a gyártó cégnek is előnyösebb lenne, és nekünk rs. .. Az elmondottakhoz annyit fűzhetünk; lám, kifogás és kifogás között is van különbség. BI.
