Tolna Megyei Népújság, 1968. április (18. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-25 / 96. szám

1968. április 25. TOLNA MEGYEI NEPCJSAtí 5 fi potyán védelmi feladatok összáliami érdeket szolgálnak A POLGÁRI VÉDELEM fej­lesztésének időszerű kérdéseiről a megyei tanácsok vb-elnökei- nek részvételével a közelmúlt­ban értekezlet zajlott le a Par­lamentben. Az általános katona­politikai helyzetről, a polgári védelem feladatairól Czinege La­jos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter tartott tájékoztatót. A hátországvédelem jelentőségéről szólva elmondotta; az atomfegy­verek tömeges alkalmazásával vívott korszerű háború viszonyai között igen nagy. jelentősége van a hátországvédelemnek, amelyben a fegyveres erők tevé­kenysége mellett döntő szerepe lesz a polgári védelemnek. En­nek érdekében fel kell készíteni az onszág lakosságát az ellenség tömegpusztító fegyvereinek ha­tása elleni eredményes védeke­zés egyéni és kollektív módjai­ra. Létre kell hozni és békében be kell' gyakoroltatni azokat a szervezeteket és szolgálatokat, amelyek képesek az ellenség te­vékenysége következtében kelet­kezett károk gyors felszámolá­sára, a rombolások helyreállítá­sára. a lakosság mentésére, men­tesítésére és egészségügyi ellátá­sára. Az utóbbi években, a kor­szerű háború követelményeit szem előtt tartva, megkezdtük, illetve szervezetten folytattuk a polgári védelem felkészítését, fejlesztését. A polgári védelemi feladatok összállami érdeket szolgálnak, ezért jelentős fel­adat, hogy fokozzuk az ország lakosságának szervezett és aktív részvételét a feladatok megoldá­sában. A további előrelépéshez az szükséges hogy szélesítsük, . hatékonyabbá tegyük a lakosság felkészítésének formáit. Dr. Sajnovies János vezérőr­nagy, a polgári védelem orszá­gos törzsparancsnoka előadásá­ban egyebek között elmondotta: Több éve eredményesen folyik a lakosság felkészítése egy nukleá­ris háború várható következmé­nyeire. Ma már a lakosság nagy többsége érti és ismeri egy eset­leges, tömegpusztító fegyverek­kel vívott háború következmé­nyeit, a7- ezzel kapcsolatos maga­tartási szabályokat. A védelem további fő feladata a lakosság, valamint az államigazgatási és üzemi polgári védelmi beosztot­tak kiképzése, az állami és gaz­dasági vezetők felkészítése hábo­rús körülmények közötti felada­taik ellátására. A lakosság ilyen értelmű felkészítése most is fo­lyik, azonban a módszer már nem. felel, meg a korszerű köve­telményeknek, Ezért a jövőben előkészítjük a lakosság oktatásá­nak új rendszerét, úgy. hogy 1970-tSL kezdődően a felkészítés­nél alapvetően a film, a rádió, a televízió, a sajtó, valamint kü­lönböző kiadványok széles lehe­tőségeinek felhasználásával tud­juk ' biztosítani a korszerű és egységes elvek érvényesítését. Tolna megyében négy évvel ezelőtt kezdődött meg, tizenöt órás oktatás, keretében a lakos­ság polgári védelemre való fel­készítése. Az elmúlt négy év alatt tíz- és tízezrek ismerked­tek meg a nukleáris és egyéb tömegpusztító fegyverek hatása elleni védekezés legfontosabb tudnivalóival. Az oktatás meg­szervezésében, előkészítésében, lebonyolításában a feladat első­sorban a tgnácsszervekre és a honvédelmi szövetségre hárult, de a legtöbb helyen — és rend­kívül hatásosan — részt vett a Vöröskereszt és a Népfront is. A TÁJÉKOZTATÓ OKTATÁS helyzete az elmúlt négyéves idő­szakban rendszeresen szerepelt a községi tanácsülések, vb-ülések napirendjén, azonkívül párttag­gyűléseken és pártvezetőségi ülé­seken is. Az oktatást rendszerint ünnepélyes keretek között kezd­ték: a bevezető előadásokon a községi tanácsok elnökei, a párt- szervezetek titkárai, vagy a nép­front vezetői beszéltek a polgári védelmi ismeretek elsajátításá­nak szükségességéről. A községi tanácsok gondoskodtak az okta­táshoz megfelelő helyiségekről. A márciusban lezárult oktatá­si időszak értékelése egyúttal hű képet ad az elmúlt négy év eredményeiről. A statisztikák, számadatok ugyan csak a száraz valóságot adják, de a számok mögött ott van az a sokoldalú, meggyőző munka is amellyel az emberekben sikerült felébreszte­ni az érdeklődést, és még annál többet; a kötelességérzetet is. Si­került megértetni hogy a haza védelme egyet jelent a,z egyén védelmével is. A kezdeti idő­szakban voltak olyan vélemé­nyek — elsősorban a félreeső, külterületeken élő lakosság ré­széről —, hogy a nukleáris fegy­verek ellen lehetetlen védekezni, az oktatás is csak időtöltés. Vi­szont az előadásokon szerzett is­meretek — szemléltetőeszközök, filmek is segítettek — győzték meg őket: a csapás bekövetkez­het ugyan, de megfelelő maga­tartással. ismeretekkel csökken­teni lehet az anyagi és ember- áldozatoC'. * Egy-egy oktatási időszakot mindig megfelelő szervezeti in­tézkedések előztek meg, ame­lyekhez hatásos propaganda- munka is járult. Azokban a köz­ségekben, amelyekben az okta­tást megszervezték, rendszere­sen tartottak filmvetítése«! tájé­koztató előadásokat. Nem volt ritka az olyan előadás, amelyet száznál többen hallgattak, néz­tek végig. Az 1967—68-as okta­tási évet megelőzően Böicskén pél­dául meg kellett ismételni a tájé­koztató előadást, olyan nagy volt az érdeklődés; mindkét alkalom­mal öt-hatszáz résztvevője volt. Az általános érdeklődésre jel­lemző, hogy az oktatásra az ál­lamigazgatási szervek által szám­ba vett lakosság részvételi ará­nya évről évre emelkedett. A most befejeződött- oktatási évben a paksi járásban 92. a bonyhádi­ban 92, a dombóváriban 96, a tamásiban 99, a szekszárdiban 100 százalékos volt a megjele­nési arány. Nagyon sok olyan községben, amelyben már befeje­ződött a lakosság tájékoztató oktatása, felmerült az igény: a jövőben filmvetítéses előadások­kal térjenek vissza az oktatáson elhangzottakra. A paksi járás­ban példáül a polgári védelem politikai, valamint a védekezés egészségügyi vonatkozású ismere­teit igénylik a jövőben is. A dombóvári járásban Gyula jón, Kocsolán, Szakcson, ahol már korábban befejeződött az okta­tás, 1967—68-ra ismételten szer­veztek egy-egy csoportot. a pak­si járásban pedig Bikácson, Dun akömlődön. p I» _ m r • In Sürget a jo idő A megyei növényvédő állomás tájékoztatása szerint (mostanáig mindössze 10—12 százalékát gyom- irtották megyénk szövetkezetei a gabonavetésnek. A vegyszeres gyomirtás a szeszélyes időjárás miatt igen sürgőssé vált, hiszen már csupán egy hétig lehet vé­gezni ezt a munkát. Sőt, több helyen annyira fejlettek a veté­sek, hogy már most sem lehr* ezekre a területekre géppel rá­menni. A növényvédő állomás szak­embereinek tanácsa az, hogy a legfontosabb feladat legyen most a szövetkezetekben a gabona vegyszeres gyomirtása, mégpedig úgy, hogy a gépeket maximáli­san kihasználják. SegfU a szövetkezeteket a me­gyei növényvédő állomás nyolc nagy teljesítményű géjjpel, ezek azonban nem helyettesíthetik a szövetkezeti gépek munkáját se­hol sem, bár reggel négytől sö­tétedésig dolgoznak és vasárna- ranként sem állnak le. A hirte­len felmelegedés, ami szinte húz­za a vetéseket, lehet, hogy még egy hétnél is kisebb időre zsu­gorítja a gyomirtási lehetőséget. A gépek állandó üzemeltetése te­hát feltétlenül indokolt. A tájékoztató Oktatás sikeré­ben közrejátszottak azok a szer­vezési, módszertani intézkedések is, amelyek megelőzték egy-egy idény kezdetét. Ezek közé tar­toztak azok a megyei, járási, községi koordinációs értekezle­tek, amelyeket a honvédelmi szövetség, a tanácsok, a párt- szervezetek és a tömegszerveze- tek részvételével tartottak meg, és amelyeken foglalkoztak az előző kiképzési év tapasztalatai­val, az oktatók kiválasztásával, felkészítésével. Ez utóbbi — tehát az oktatók kiválasztása — tálán egyik leg­lényegesebb tényezője volt an­nak, hogy a részvétel aránya ilyen kedvezően alakult. Nagyon sok előadó nemcsak azt a se­gédanyagot használta lel, amely az oktatás tematikájában szere­pelt. hanem más szemléltető esz­közt is, hogy az elmondottak lé­nyegét a hallgatók jobban meg­értsék, megismerjék. Diósberény- ben Hanga Lajos iskolaigazgató némi utánjárással gondoskodott a témához kapcsolódó filmekről, — volt olyan előadás, amelyen kétszáznál többen vettek részt, jóval többen, mint ahányan hi­vatalosan, a résztvevők névsorá­ban szerepeltek. Hasonló mód­szerekkel tartotta az előadáso­kat Kisszékelyben Szakács Já­nos erdész, Pincehelyen Aradi István állomásfőnök, Tamásiban Regéczi Aladár nyugdíjas peda­gógus. AZ ELŐKÉSZÍTŐ MUNKÁ­BÓL nagyon sok helyi párt- és gazdasági vezető is kivette ré­szét; Tolnai István, a Fomádi Állami Gazdaság igazgatója, Ta­másában Bangó József, az Uj Élet Tsz pártátkára, Szakadá- ton pedig a szövetkezet elnöke, aki külön felkeresett minden olyan tagot, akit számításba vet­tek az oktatásnál. A teljes igaz­sághoz az is hozzátartozik, hogy több községben azért kez­dődött még az oktatás nehézke­sen, vontatottan, mert a taná­csok vezetői az előkészítés idő­szakában távol voltak, — to­vábbképzéseken, taníiolyamokon, — emiatt néhány helyen késett is az indulás, de később ezt pó­tolták, megfelelő szervezéssel biztosították a bevont személyek megjelenését. Miután az oktatás lebonyolítá­sa a honvédelmi szövetségre há­rult, nagyon sok múlott a köz­ségi MHSZ szervein, azok titká­rain. Az általános tapasztalat az volt. hogy a korábbi évekhez ké­pest a legutóbbi időszakban sok­kalta nagyobb részt vállaltak az oktatásból. A bonyhádi járásban különösen kiemelkedő munkát végzett a bátaapáti, a zombai, a lengyeli. a kiisvejkei, a nagy- mányoki MHSZ. Ezekben a köz­ségekben az előadók zöme is már régóta aktívája a szövetség­nek. Az oktatás egész időszaka alatt sokat segítettek a polgári vé­delmi instruktorok; a paksi já­rásban Kürtös Kálmán, a bony­hádiban dr. Szigeth György és Schneider János, a dombóvári­ban Knoeh János. A megyei polgári védelmi szolgálatparancs- nokok pedig három-négy község patronálását vállalták, különö­sen sok szakmai segítséget tudtak adni, köztük Vári György, a DÉDÁSZ igazgatója, dr. Nagy Tibor, az Állategészségügyi Ál­lomás vezetője, dr. Kelemen Sándor ég Somorjai Sándor, a megyei tanács osztályvezetői, azonkívül Tárnok Lajos, az Ál­latforgalmi Vállalat igazgatója, Boros István, igazgató főgyógy­szerész és Nika Károly, a MÉK igazgatója. Megyénk lakosságának nagy­része tehát megismerte a polgári védelem céljait, alapvető tenni­valóit. A jövő feladata már az lesz, hogy ezeket az ismereteket gyakorlatban alkalmazni is tud­ják. BI. A tábláról csak a vásár szó ..maradt” le, de azért így is van értelme. Fotó: Bakó Jenő Ülést tartott az SZMT elnökségi Tegnap az SZMT székházában tartotta soros havi ülését a Szak­szervezetek Tolna megyei Taná­csának elnöksége. Először a két elnökségi ülés között végzett munkáról adott számot Schrott- ner Károly, az SZMT vezető tit­kára. Ezt követően került sor a Szek­szárdi Körzeti Sütőipari Vállalat körzetéhez tartozó lakosság ke­nyér- és sütemény-ellátásáról készült jelentés megvitatására, különös tekintettel a minőség alakulására. A vállalat helyzetét nehezíti, hogy mindössze egyetlen korsze­rű üzemmel rendelkezik, inert a többi régi, elavult üzem. Éppen ezért elsősorban a jövő felada­tairól esett szó az elnökségi ülé­sen. így többek között arról, hogy ebben az évben a vállalat legfontosabb feladatának tartja az üzemek korszerű bővítését, ami egyben a lakosság zavartalan el­látását is biztosítja ,ió minőségű kenyérrel és süteményekkel. Végül az SZMT elnökségé fel­osztotta a szakmái: között a má­sodik félévi üdülőjegyekét. Ha! kitűnő (Tudósítónktól). Újabb szak­munkásokkal szaporodott a duna- földvári termelőszövetkezetek szakmunkásgárdája. Tavaly a Vi_ rágzó Termelőszövetkezetben si­keresen befejezett zöldségterme­lő betanított munkás vizsga ered­ményein felbuzdulva az Alkot­mány és Aranykalász Termelő- szövetkezetek vezetői is megszer­vezték a zöldségtermelő-tanfolya- mot. A tanfolyam hallgatód majd­nem szakmunkás szintű tudásuk­kal kiváló eredményt értek el. Hétfőn 22 vizsgázó 6 kitűnő és 10 jól megfelelt bizonyítványt szerzett. A vizsga- után az Arany­kalász és az Alkotmány Termelő, szövetkezet elnökei a sikeres vizsgát tett új szakemberek kö- között pénzjutalmakat osztottak ki, ezzel is kifejezve a termelő­szövetkezet megbecsülései. A bi­zonyítványok. kiosztása . után a hallgatók mondtak meleg hangú köszönetét a Szeleczky és Miru házaspároknak, azért, az odaadó és áldozatos munkáért, melyet a tanfolyam sikere érdekében, mint oktatók kifejtettek. A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára (Textilmű­vek) felvesz 16—36 éves korig női átképzos tanulókat Naponta háromszori étkezést térítés ellenében és szállást női munkásszállásunkon biz­tosítunk. Megbízható helyen albérletet is tudunk java­solni. (137)

Next

/
Oldalképek
Tartalom