Tolna Megyei Népújság, 1968. április (18. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-24 / 95. szám
1968. április 24. TOT/NA MEGYEI VfPTMSAG 3 Attetísntte Az új gazdasági mechanizmus alkalmazásának néhány tapasztalata a szekszárdi járás termelőszövetkezeteiben Az MSZMP Szekszárdi Járáisi Párt VB kezdeményezésére bárom munkabizottság vizsgálta meg a községekben az új gazdasági mechanizmus bevezetésének eddigi tapasztalatait. A bizottságok tanulmányozták a reform érvényesülését, hatását és azokat a jelenségeket, amelyek feszültségeket okoznak. A községek politikai és gazdasági vezetőivel folytatott közvetlen, nyílt eszmecsere, végső soron már része a a párt újszerű irányító munkája, nak. A bizottságok a tapasztalatokat jelentésben összegezték, s ennek alapján közöljük az alábbi rövid áttekintést. Figyelemre méltó tény, hogy a termelőszövetkezetek önállósága a szekszárdi járásban is helyes irányban bontakozik ki. A közös gazdaságok vezetői nem félnek a megnövekedett önállóságtól, sőt, a körülményekhez képest általában máris maximálisan élnek vele. Bizonyos szempontból érthető, hogy a szekszárdi járásban szerzett tapasztalatok azonosak a megyei tapasztalatokkal is: a gazdasági önállóságot pl. olyképpen értelmezik, hogy a nép- gazdasági célokkal összhangba kell hozni a szövetkezeti érdekeket a tervezéssel, a szervezéssel, a gazdálkodás irányának a konkrétabb meghatározásával. Járás- szerte az alkotó gondolatok serkentője és a céltudatos tettek ösztönzője a szövetkezeti önállóság. Tapasztalható azonban, hogy az önállóság kiszélesítése a szekszárdi járás közös gazdaságaiban nem vonta maga után a vetés- szerkezet nagyobb mérvű változtatását. Ami változtatást eszközöltek. az részben praktikus meggondolásból adódik, abból, hogy az állatállomány, annak szaporulata, valamint az eladásra tervezett állomány részére a takarmányszükségletet a gazdaság saját maga termelje meg. Feltétlenül pozitív, a tsz-tagok és vezetők eltökéltsége, amely szerint az évről évre visszatérő állami takarmány-megsegítéstől a jövőben „szabadulni” akarnak. A lehetőségek határain belül a vetésszerkezet kialakításánál, a tervezésnél a közös gazdaságok vezetői figyelembe vették a gazdasági mechanizmus érvényesülésének és hatásának eddig ismert elemeit. Ez abban is megnyilvánul, hogy a növénytermelést koncentrálják. a „vegyeskereskedést'’ kezdik megszüntetni és az adottá Ságok figyelembevételével, csak néhány növényféleség termelésével foglalkoznak. Ugyanakkor a kukorica vetésterületét növelik. Az érdekelt felvásárló vállalatok bizonyára eddig is gondosan tanulmányozták a burgonyatermelési kedv csökkenésének okát, okait. A szóban forgó járási vizs_ gálát az okok feltárásához újabb adalékokkal szolgál. A szekszárdi járás közös gazdaságaiban azért mérséklődött a tez-vezetők elmondása szerint a burgonyatermelési kedv. mert tavaly mintegy 13 millió forintos kár érte a közös gazdaságokat. A vetőmagszaporításra termelt burgonyát ugyanis a szerződtető vállalat az utolsó szelektálásnál a termelésből kizárta. A napraforgó termő, terület csökkenését a tsz-ek vezetői viszont azzal indokolják, hogy fajtaleromlás állott elő és emiatt kataszteri holdanként mindössze 4—6 métermázsás átlagtermést értek el. Ilyen' átlagtermés mellett a napraforgó termelése egyelőre nem fizetődik ki. Alapjaiban változott meg a termelőszövetkezetekben a kenyérgabona termelésével kapcsolatos vélemény. Ma már a szövetkezetek vezetői egyértelműen állítják, érdemes a kenyérgabona vetésterületet szinten tartani, mert a felemelt árak mellett a búza termelése gazdaságos. Amint várni lehetett; a felemelt sertés- és szarvasmarhaárak az állattenyésztés fejleszté.- se irányában keltették fél a szekszárdi járásban is a tsz-ek érdeklődését. Különösen a faddi Lenin Tsz-ben, továbbá a köles- di, a sióagárdi közös gazdaságban kívánnak nagy volumenben sertéshlzlalással foglalkozni. Az új gazdasági mechanizmus hatására mind több termelőszövetkezet foglalkozik gazdaságos- sági számításokkal, költségelemzéssel. Ebből a szempontból nagy figyelmet érdemel a faddi Lenin Tsz követésre méltó kezdeményezése. Ez a közös gazdaság újabban belső revizort is alkalmaz. Általában a termelőszövetkezetek vezetői úgy vélik, hogy a vállalatok egyre inkább egyenrangú partnerként tárgyalnak a közös gazdaságok megbízottaival. A monopolhelyzetben lévő vállalatokra azonban ez nem mindig érvényes. A jogok az érdekek kölcsönös tiszteletben tartását annál is inkább elvárhatják a szekszárdi járás közös gazdaságai. mert a megtermelt termények és termékek 90 százalékát szerződéses úton adják el és csak 10 százalékát — valamint a több. lettermést — viszik szabadpiacra. A járásban munkálkodó három munkabizottságnak a tsz-ek vezetői elmondták: a területi tszszövet ségtől több segítséget, támogatást várnak. Az egész járást átfogó vizsgálat nem csupán a termelőszövetkezeti élet kérdéseivel, hanem a községek általános politikai helyzetével, a közséepolitlkai feladatokkal is foglalkozott. A munka- bizottságoknak a járási vezetők voltak a vezetői: Tóth József, a járási pártbizottság megbízott első titkára. Kemény István, a járási tanács vb-elnöke, Vincze József, a járási tanács vb-elnök- helyettese. A községek vezetőinek tehát módjukban volt a legilletékesebbekkel megbeszélni az eddig végzett munkát, az eredményeket és a nehézségeket. Ennek a konkrét haszna nem maradhat el. A hasonló jellegű megbeszélésekre a lövőben meghívják az adott terület országhvűlésl képviselőit a megvei pártbizottság és a járási pártbizottság tagjait. is szó, mint Izmény és Győré. Tetézi a zűrzavart, hogy néhány földtulajdonos, akinek 8— 10 hoidja van személyenként, nem maga dolgozik ezen a birtokon, hanem elköltözött és a helybelieknek bérbe adja. Két .gazda” Komáromban él, gyakorlatilag semmi köze a földhöz. A faluban sokan erkölcstelennek tartják az ilyen tulajdonviszonyokat, és igazuk van. 2. Leragasztott orvosi igazolás Az utóbbi időben sok a beteg, különösen Győrében. Mennek az orvoshoz igazolásért, pedig semmi bajuk. Az egyesülés után még jobban kellene bízniuk a nagyobb jövedelemben. A lehetőség megvan ehhez. Egészen érthetetlen, miért akarják kihúzni magukat a munkából olyan emberek, akik még dolgozhatnának. Az egyik orvosi igazolás szövege, amit zárt borítékban, és a receptet is leragasztva küldött az orvos a „beteggel” a szövetkezet vezetőségének, a következő: „Három- és fél éves ittlétem óta betegnek sohasem jelentkezett, sőt csak ma jelentette be, hogy tag Ezen idő alatt feltételezhetően végig munkaképes volt, mert jelenleg is az”. Nagyon becsülendő a györei körzeti orvos teljes őszintesége és határozottsága hiszen sokat segít ezzel a közös gazdaság vezetőinek. Az ilyenféle ügyek egyik részét azért már rendezte maga a vezetőség. Törölte a tagok névsorából azokat, akik az elmúlt két évben egyáltalán nem dolgoztak a közösben. Az új tsz- törvény ehhez jogot ad. Ennek alapján a györei tagok közül tizennégyet, az izményiek közül pedig hatot töröltek a névsor bői. Ugyancsak a törvénynek megfelelően, megvonták a háztájit hat györei és négy izményi tagtól. Ök az elmúlt évben nem teljesítették a kötelező munkaegységet, illetve munkanapot. Minden függetlenített vezetőnek rendelkezésére állnak azok a kis könyvek, amelyekben az új földtörvény, a háztáji gazdaság előírásai és más törvények találhatók. Nem ej Ferenc elnök azt mondja: „Ezek a mi imakönyveink”. A zsebükben hordjak. GEMENCZI JÓZSEF fii üzem a DÉDASZ Múlt évi kiemelkedő eredményei alapján negyed ízben nyerte el az „Élüzem” címet a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat. Ebből az alkalomból ünnepi termelési tanácskozást tartanak holnap Pécsett, a vállalat központi székházának klubtermében. A szolidaritás napja Kiváló szövetkezetek, vállalatok A SZÖVOSZ és a KPVDSZ elnöksége a múlt évi eredmények alapján több Tolna megyei szövetkezetét tüntet ki. A SZÖVOSZ és a KPVDSZ vándorzászlóját a Paks és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetnek ítéiték oda és a szövetkezet természetesen viselheti a „Kiváló szövetkezet” címet is. „Kiváló szövetkezet” lett a Tamási és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet is. A megye takarékszövetkezetei közül a „Kiváló takarékszövetkezet” címet a Bátaszék és Vidéke Takarékszövetkezet nyerte el. A báta- székieké lesz a SZÖVOSZ és a KPVDSZ vándorserlege is. A belkereskedelmi miniszter — a szakszervezettel egyetértésben — „Kiváló vállalat" címmel tüntette ki a Tolna megyei Népbolt Vállalatot. Miniszteri dicséretben részesül a Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat. A kitüntetéseket a május elseje előtti napokban, ünnepélyes keretek közt adják át a szövet- keeeteknek, vállalatoknak. jint 1958. óta minden esztendőben, az idén is világszerte nagy megmozdulásokra kerül sor április 24-e, a független ázsiai—afrikai országok bandungi értekezletének évfordulója alkalmából. A világ haladó ifjúsága a Bandungban megtartott ázsiai —afrikai diákkonferencia javaslatára minden esztendőben ezen a napon tiltakozik a gyarmatosítás, a neokolonializ- mus, az imperializmus ellen, és hitet tesz a békés együttélés politikája mellett. A gyarmati Ifjúság harcában döntő változást hozott a fasizmus veresége a második világháborúban és a szocialista országok közösségének létrejötte. Másfél milliárd ember döngette a gyarmati rendszert. Független lett India, majd 1949-ben hatalmas győzelmet aratott a kínai nép: megalakult a Kínai Népköztársaság. A Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt összesen egymilliárd ember lépett a szocializmus útjára. 1955-ben már 29 ázsiai és afrikai ország vívta ki függetlenségét. Április 18-án az indonéziai Bandungban, az egykori holland klub termében 29 független ázsiai és afrikai ország képviselői jöttek össze, hogy közös erőfeszítéseket tegyenek a gyarmati uralom teljes megszüntetésére. Különösen jelentős volt a bandungi értekezletnek a gyarmati rendszer elítéléséről hozott történelmi határozata, amely kimondja: a gyarmati rendszer mindenféle megnyilatkozásában bűn, amelynek gyorsan véget kell vetni. A népiek idegen uralomnak való alávetése és kizsákmányolása az alapvető emberi jogok megtagadását jelenti, ellentétben van az ENSZ alapokmányával, hátrányos a világbéke és a nemzetközi együttműködés szempontjából. E határozat történelmi jelentősége magától értetődő; politikai és társadalmi különbségeik ellenére Ázsia és Afrika népei egységeseik abban, hogy véget kell vetni az imperialista gyarmati elnyomásnak. A bandungi értekezlet tükrözte a megváltozott helyzetet — az antiimperialista erők fölénybe kerültek, és Afrikában is napirendre került a gyarmati rendszer teljes felszámolása. Ugyanakkor világszerte a haladó erők egyre szélesebb körben követelték a békés egymás mellett élés elveinek érvényesítését. S éppen ez volt a bandungi értekezlet másik legfőbb követelése: az imperialista országokat a békés egymás mellett élés politikájának elfogadására kell kényszeríteni. A gyarmati rabság megszüntetése felé vezető úton világtörténelmi jelentőségű az Egyesült Nemzetek Szövetségének a Szovjetunió javaslatára hozott határozata, amely kimondta a gyarmati rendszer teljes felszámolását. Szavakban ma már az imperialisták nem beszélnek gyarmatokról, annál inkább függetlenségüket elnyert, volt gyarmati országok gazdasági „megsegítéséről”, amely mögött álcázott tőkeexport, újabb profitéhség és politikai feltételek rejlenek. A Szovjetunió és a szo" cialista közösség országainak önzetlen, internacionalista segítsége révén a függetlenné vált országok népiéi erejük tudatára ébredtek. A vol( gyarmati népiek elnyerték nagykorúságukat! A szocialista országok nép»i és fiataljai nemcsak szavakban, hanem mindenekelőtt tettekben segítik a gyarmati sors alól felszabadult országokat. Ez az önzetlen segítségnyújtás ezernyi formában mutatkozik meg. A szocialista országok segítsége, nemkülönben a szocialista országokban tanuló ázsiai és afrikai diákok szakemberekké képizése nagy mértékben hozzájárult a gyarmati Uralom alól felszabadult országok gazdasági függetlenségének megteremtéséhez. A szolidaritásra és akcióegységre ma nagyobb szükség van, mint az előző években. Az amerikai imperializmus agressziója következtében Dél- kelet-Ázsiában kialakult helyzet az egész világ békéjét veszélyezteti. Megszegve az indokínai béke helyreállítására vonatkozó 1954-es genfi egyezményt, az Amerikai Egyesült Államok gyilkos háborút folytat Dél-Vietnam népe ellen és agresszív támadását kiterjesztette a Vietnami Demokratikus Köztársaságra. ítélőszékünk elé állítjuk az imperializmust, a gyarmati rendszer makacs védelmezőjét, a neokol onlalista kizsákmányolás megteremtőjét. Vádoljuk, mert felelős azért, hogy százmilliók nem élhetnek emberhez méltó életet, hogy vannak népiek, amelyek foglyok saját hazájukban. Tudjuk, hogy az impierialista országok ma az elmaradott nemzeteknek nyújtott segélyre hivatkoznak, amikor „megváltozásukat”, „jó szándékukat” bizomygatjáik. önzetlen segélyek ezek? Nem! Az Egyesült Államok elnöke az 1966. évi külföldi segélyprogramot bevezető kongresszusi üzenetében nyíltan kijelentette: a segítséget a „baráti országoknak” szánják, azoknak, amelyek a „szabadságot”, azaz a kapitalista rendet választják. Arányban állnak-e ezek a segélyek a szükségletekkel? Távolról sem, hiszen indítékuk egyáltalán nem a szűkölködők megsegítése. A dél-vietnami bábkormány akkora segélyt kap az USÁ-tól, mint India, holott lakosainak száma harmincszor kisebb. Az ENSZ statisztikusaiÄ nak asztalán ad"' ' kszerek. Eszerint egyetlen új amerikai bombázótok ---- állítási költségéből 55 ezer traktort lehetne juttatni a fejlődő országoknak. Ebből az összegből 250 ezer tanító egyévi fizetését lehetne fedezni. Ugyanez az összeg 30, egyenként ezer diák befogadására alkalmas egyetem felépítését fedezné. Amíg azonban a tőkés birodalmak számára közvetett, vagy közvetlen gyarmati uralmuk fenntartása a fő cél, a leszerelés megvalósíthatatlan. Az impierializmus antihu- manista, emberellenes természete századunkban mit sem változott. A tőkés rend nem emelheti fel a fejlődésben elmaradott népeket. Ezért hirdetjük az új, szocialista utat, , az államok és népek közötti egyenlő kapcsolatok, a testvéri segítség útját. Április 24., a gyarmatosítás ellen és a békés egymás mellett élésért küzdő ifjúság harci napja alkalmából megyénk Ifjúsága is kinyilvánítja együttérzését, támogatását és szolidaritását az elnyomott népek iránt. Követeli a gyarmati rendszernek és maradványainak felszámolását, a neokoloniallz- mus megszüntetését, hogy minden nép szabadon és saját ' akarata szerint élhessen. KACZIÁN JANOS a KISZ megvet bizottság titkára
