Tolna Megyei Népújság, 1968. április (18. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-19 / 91. szám
1988. április 19. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Vízrendezés a hetvenes évek küszöbén a Völgységben és a Sárközben H lazánkban a tervszerű és a tudatos vízrendezés e Duna folyamszabáily ozásával a' múlt század első felében kezdődött, ma is tart és senki nem tudja, mikor fog befejeződni. Talán soha. Vannak ugyanis területek, ahol csak három-négy éve kezdték az évtizedekig eltartó munkát. Ilyen terület Tolnában a Sárköz és a Völgység vidéke is, ahol a hatvanas évek elejéig még gazdája sem volt a vízrendezésnek, és a hozzája tartozó talajjavításnak. A gazdátlanság következtében a kilencszázas évektől rohamosan nőtt és az ötvenes évek második felében szinte már katasztrofális méreteket öltött az egykor gazdagon termő területek, rétek és legelők elmocsarasodása. Ha nem alakul meg, elsősorban Daradics Ferencnek, a Bonyhádi Járási Pártbizottság első titkárának a sürgetésére — a huszonnegyedik órában — a Sárköz —Völgység! Víztársulat, akkor Rakasd, Bonyhád, Cikó, Báta. Mőasény, Decs és még igen sok község dolgozói szinte kenyér nélkül maradnak. Az elmocsara- sodás sújtotta területeket ugyanis egy-egy község külön-külön, még a legjobb szándék mellett serf1 tudta volna saját határában rendbe hozni. Ehhez rengeteg pénz, gépek és nem utolsó sorban szakemberek kellenek. Értelemszerűen, kizárólag társulási alapon lehetett ezt az összefüggő, nagy munkát elképzelni, megkezdeni. De mivel a társulás működtetése pénzbe kerül, néhány termelőszövetkezetben még ma sem örülnek túlzottan a létezésének. Pontosabban szólva, jelenleg az a látszat, hogy van üzem, amelyiknek máris nagyon megéri hozzájárulást fizetni, más tsz-ek- ben viszont úgy vélik, a haszon messze sincs arányban a kiadásokkal A valóság más. Valamennyi mezőgazdasági üzemnek érdeke a Sárközben és a Völgységben a társulás működtetése még akkor is, ha a „haszon” az egyik termelőszövetkezetben előbb, a másikban később, majd csak néhány év múlva jelentkezik konkrétan. V an termelőszövetkezet, ahol ez a bizonyos haszon máris kimutatható. Kakasdon például a közös gazdaságnak 400 holdnyi rét- és szántóterülete vodt hosz- szú évek óta víz alatt. Semmi hasznát nem vették. Ingovány, nád, sás termett rajta és nem csoda, hogy tréfásan a kakasdiak időnként már azt ajánlották egymásnak. változtassanak foglalkozást, kezdjenek el pákászkodni. Ezen a területen a társulás a szükséges vízrendezési és talajjavítási munkálatokat elvégezte.. Olyannyira, hogy a tsz tavaly 30—40 holdon már cukorrépát termelt, és kiváló terméseredményt ért el. Nyilvánvaló, hogy ebben a termelőszövetkezetben máris érzik a társulás áldásos működését. De hogy milyen nagy károkat okoz évről évre a vízrendezés hí. ánya, azt az Állami Biztosító számlái is tanúsítják. A sárközi termelőszövetkezeteknek évente több mint tízmillió forintot fizet ki a biztosító, vízkár címén. De a pénz nem minden. Jól tudjuk ugyanis, hogy gyakorlatilag a búzát. a kukoricát értékben, pénzzel ki lehet fizetni, de a forint sem a kenyérnek valót, sem a takarmánynak valót valójában nem pótolja. Ebből indul ki Maul János, a bátasaéki Búzakalász Termelőszövetkezet főagronómusa is, aki lelkes híve és támogatója a társulásnak. Egészen bizonyos: eljön az az idő, amikor az Állami Biztosítónak nem kell súlyos milliókat fizetni, s a termelőszövetke. zeti tagoknak n**m kell évről évre a víz toártevécMől reszketni. Mert amennyire áldás a Sárközben és a Völgységben a víz, sokszor any- nyira átok is. Rengeteg munka. E fáradság ment évtizedek során kárba, veszendőbe. A társulás Bonyhádon székel, Simon Ferenc az elnöke. Az elnöki iroda falait térképek borítják. Különleges térképek ezek, a laikusnak nem mondanak semmit, de a beavatottaknak mindent elárulnak a Sárköz és a Völgység belvilágáról Megmutatják, hogy egy-egy község határV ban hol a legsürgősebb a munka, feltüntetik Tolna megye úgynevezett vízhasznosítási létesítményeit. a halastavakat, a víztározókat, az artézi kutakat, az öntözött területeket, jelzik a bibic- lakta tocsogókat, a sás, a nád veszedelmes terjedését, jelzik a közcélú és az üzemen belüli árkok hosszúságát, szóval mindazt, ami a társulás szakemberei számára iránytű. (Csupán az érdekesség kedvéért említjük meg, hogy a társulás működési területén 260,7 kilométer hosszúságú közcélú és 400 kilométer hosszúságú üzemen belüli árok van, amelynek a tisztítása vízrendezés szempontjából állandó és elsőrendű feladat.) gy mai vízrendező apparátus nyilván össze sem hasonlítható a múlt századival. A Sárköz—Völgységi Víztársulás is elsősorban gépekkel dolgozik, de a kubikost)rigádok még ma is ugyanúgy nélkülözhetetlenek, mint voltak száz évvel ezelőtt. Hetven kubikosa van a társulásnak, a környező falvakból. Ök márciusban kezdik a munkát és dolgoznak egészen a fagy beálltáig. Rendszerint vízben, vizenyős területeken munkálkodnak, nem csoda, hogy egy évre kapják ugyan a gumicsizmát a társulástól, de néha fél év alatt ez a lábbeli valósággal lerothad a lábuk, ról. „Egy év alatt a gumicsizma még a legjobb esetben is kész” — mondják a kubikosok. Munkahelyük nehéz és kimondottan fárasztó. Még az a szerencse, hogy nem kell a szabadban hálniuk, a társulás mindig a legközelebbi faluban gondoskodik számukra lakásról, ágyakról, fehérneműről és rádióról. Ahogy mennek faluról falura, úgy viszik magukkal a „szociális ellátást.” (’Saegint- csak zárójelben jegyezzük meg: ezek a kubikosok a nevekből ítélve, többnyire svábok, holott a közfelfogás kizárólag Tiszántúlra gondol, amikor a kubikosokról van szó. Glöckner Henrik, Kifá- ber János brigádját, emlegetik a társulásnál a legjobbak között.)_ Kubikosok nélkül félkarú óriás volna a társulás, de mégsem Ők a kulcsemberek, hanem a „gépesek”, a technikusok, a tervezők. Bencze János, a tervezőrészleg vezetője 16 esztendős szakmai gyakorlattal a háta mögött, most végzi Baján a felsőfokú vízgazdálkodási technikumot, ö az egyik esze a társulásnak. Velner László, Molnár Károly. Bárkányi Balázs nehézgépkezelők, sokszor dukciókat végeznek. A gép azel- mocsarasodott legelőköri percek alatt, sokszor másfél métert is süllyed. Ilyenkor külön haditervet dolgoznak ki a gép kiemelésére. Ehhez persze rendelkeznek is már kellő gyakorlattal. A társulásnál a teljesítményt, a termelést szintén mérik, méghozzá köbméterekben, és százezres nagyságrendben. 1968-ra például a termelőszövetkezetek, valamint a Szekszárdi Állami Gazdaság 5 millió 335 ezer forint értékű vízrendezési munkát rendelt a társulástól. A rendelést a társulás elvállalta és a szerződőseket megkötötték. Bíznak abban, hogy az idén is túlteljesítik a tervet, mint ahogyan tavaly is túlteljesítették, a költségek csökkentésével. a dunai folyamszabályozók késői völgységi szaktársai fegyelmezett, dolgos emberek, e leginkább arra büszkék, hogy a társulás megalakulása óta — 1964 november — még csak egyetlen esetben kellett fegyelmi felelősségre vonást alkalmazni, az egyik kubikosbrigád határozott kérésére. SZEKULITY PÉTER Megkezdődtek a honvédelmi versenyek Rohamléptekben közeledik a nyár, a honvédelmi feladatok, rendezvények nagy szezonja. Az MHSZ-klubok — az új alapokra helyezett szövetség követelményeihez igazodóan — már megkezdték a felkészülést ezekre a rendezvényekre. A sokrétű programnak egyik részét öleli fel a KISZ és az MHSZ együttműködésével megrendezésre kerülő úttörő honvédelmi versenyek sorozata. Ezek a versenyek rövid idő alatt rendkívül népszerűvé váltak, és a gyermekekben felkeltették az érdeklődést a honvédelem iránt. Ez jutott kifejezésre az eddig lezajlott versenyeken; Bonyhádon, Pakson kétszáz—kétszáz, Mázán százhúsz úttörő vett ezeken részt. Szekszárdon április 22-én kerül sor hasonló versenyre. Mindez természetesen csak a bevezető nyitány. Ezután következnek a községi, járási, megyei gyalogos, illetve motoros összetett honvédelmi versenyek, és olyan rendezvények, amelyeken a honvédelmi szövetség és a KISZ együttműködésével az ifjúság megismerkedhet a honvédelmi képzés egyes mozzanataival, alapvető ismereteivel. A rendezvényekre való készülődést számos helyen kiegészíti az érdeklődő ifjúság társadalmi munkája. Tengelicen például társadalmi munkával épül a lövészversenyek lebonyolítására alkalmas lőtér. Az elmúlt szombaton hatvan fiatal végzett Nemes Fülöp MHSZ-titkár és Lukács István, Lengyel Lajos klubtitkárok irányításával mintegy ötezer forint értékű munkát. A honvédelmi szövetség és a KISZ együttműködése a közös cél érdekében várhatóan meghozza az eredményt; a honvédelmi versenyek, a tömeges lövészversenyek sikerét. VÉCH JÁNOS százados Alkalmi vásár rendhagyó módon Az utóbbi években már hozzászoktunk ahhoz, hogy februárban és augusztusban szezon végi kiárusítást rendez a kereskedelem. Az újságokban megjelennek a hirdetések, a rádió és és a tv bemondja, rendszerint a vasárnapi lapok hozzák, hogy hétfőtől kezdve két, vagy három hétig mi minden kapható 20—30—40 százalékos engedménnyel. Aztán — egy-két xap múlva már megtudhattuk, hogy milyen sikeres volt a szezon végi kiárusítás első napja. Most "azonban kicsit váratlanul ért bennünket a. Népbolt egész oldalas hirdetése a március 22-i és 23-i újságban. A vállalat ugyanis nem szezon végi cikkeket kínált 30—40—50 százalékos engedménnyel, hanem olyanokat, amelyeknek épp most kezdődik a szezonja. Többek közt tavaszi kabátokat, cipőket, ingeket, pulóvereket. A „Tavaszi vásár”-t nem mondta be a rádió, hírét nem hozták az országos la polc, tehát ez nem országos akció, hanem a vállalat „egyéni” kezdeményezése. Milyen céllal rendezte a vállalat ezt a kiárusítást — ez iránt érdeklődtünk Greif Antal áruforgalmi vezetőnél. — Mindenekelőtt kicsit helyes- hatom, ez sikerült. A három és bíteni kell a kérdést. Nem ki- fél millió forint értékű engedmé- árusításról van szó, hanem — nyes árut csaknem teljes egészé- mint hirdettük — alkalmi vá- ben eladtuk és jelentősen fellen- sárról — alkalmi árakon. Célunk: dűlt a forgalom az akcióban nem kedvet csinálni a közönségnek a érintett cikkeknél is. Míg koráb- tavaszi ruházati bevásárláshoz, ban átlagosan napi hatszázezer becsalogatni a vevőt a boltba, fel- ljbrintos forgalmat bonyolítottak lendíteni a forgalmat. Mintegy le ruházati szaküzleteink, most az három és fél millió forint érté- átlagos napi forgalom elérte a kű ruházati cikkre terjesztetjük 850 ezer forintot, ki az akciót. Elsősorban ezeket akartuk eladni. De természetes, — Milyen forrásból fedezték hogy ilyenkor nemcsak az ár— ‘i\'( árengedményt? engedményes cikkek kelnek él, hanem — ha a vevő már bent _ Elsősorban a vállalatnál van az üzletben — vásárol mást képződő árkockázati alapból. Az bűvészmutatványnak beillő pro-1 is. Most már, a végén, elmondMenetrendszerű közlekedés 33 000 kilométeren A Központi Statisztikai Hivatal át. E megrövidült út egyes szakaérdekes adatokat közöl az ország szain újabb sínpárokat raktak le, út- és vasúthálózatáról. Eszerint közútjaink hossza 29 352 kilométer. Az utóbbi hét évben 300 kilométernyire út épült, de fontosabb változás, hogy ugyanezen idő alatt több mint 6500 kilométernyi út kapott aszfalt és bitumen burkolatot. Jelenleg még így is 1366 kiloígy a vágányok hossza megközelíti a 14 000 kilométert. 673 kilométernyi vasútvonalon a villamos vezetékeket is kiépítették. A vasútvonalak némi rövidüléséért bőségesen kárpótolnak a távolsági autóbuszok, amelyek több mint 20 000 kilométeres vométer a kiépítetlen földút, az asz- nalon bonyolítják le a forgalmat, falt azonban egyre nagyobb teret Az ország hajózható víziútjainak hódít. hossza változatlan 1556 kilométer. A közforgalmú vasútvonalak A legfrissebb statisztika szerint hét év alatt mintegy 120 kilomé- 33 000 kilométernyi szárazföldi és térrel rövid'ölek, de így is 8798 víziúton közlekednek menetrend- kilométernyi távolságot szelnek szerű járatok. (MTI). új mechanizmus életbe lépésével kormányrendelet írja elő, hogy a kereskedelmi vállalatok kötelesek — a beszerzett áruk értékéneik meghatározott százalékából — kockázati alapot képezni. Ezt az alapot növelik a készletet érintő áremelkedések, ebből fedezzük az árcsökkenésből keletkező veszteségeket is. Ha jól gazdálkodunk az árkockázata alappal, időnként felhasználhatjuk ilyen akciókra is. A mostani esetben kaptunk a nagykereskedelemtől is kockázati alapot, így sikerült összehozni a három és fél millió forint értékű ruházati cikk árengedményét. Az összegyűlt kockázati alapot más célra felhasználni nem lehet, például nem növelhetjük vele a vállalati nyereséget. Az mindenképp a vásárlókat, a fogyasztókat illeti. Hasznunk például a mostani esetben az, hogy fellendül t a forgalmunk és ezáltal növekszik a vállalati nyereség. Egyébként, nemcsak ruházati vonalon gazdálkodunk így a kockázati alappal, hanem más árucsoportoknál — Például a halkonzerveknél? — Igen. Huszonhét féle halkonzervet tartunk boltjainkban. Ezeket általában meglehetősen szűk körben vásárolják, fogyasztják. Pedig a hal tápláló étel, a halfogyasztás növelése hozzájárulhat az egészségesebb, kulturáltabb táplálkozási szokások kiala. t kításához. Átmenetileg leszállítottuk a huszonhétből tizenkét- fajta halkonzerv árát. hogy ezzel kedvet csináljunk vásárlásukhoz, fogyasztásukhoz, mintegy „bevezessük” ezeket a cikkeket. Még frissebb akciónk néhány importbor árcsökkentése. A nagykereskedelmi vállalat felajánlotta, hogy a Selment és a Pomona lengyel desszertbort 30 százalékos árengedménnyel adja át. Ilyen feltételek mellett természetesen vállalkoztunk forgalombahozásukra, sőt. a Selment-nél a saját kockázati alapunk terhére megtoldottak az engedményt további tíz százalékkal. Bizonyosra vesszük, hogy így sikerül eladni a vállalt mennyiséget. — A közönségnek lehá hozzá kell szoknia ahhoz, hogy a jövőben már nemcsak központi intézkedésre csökkentik egyikmásik cikk árát, hanem a vállalat döntése alapján is. Ml lesz a legközelebbi hasonló akciója a vállalatnak? — Ez egyelőre^' üzleti titok. Annyit azonban elmondhatok, hogy ilyen meglepetésekre a jövőben is lehet számítani (J)
