Tolna Megyei Népújság, 1968. április (18. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-19 / 91. szám

szár^- vvtár riMA MEGYEI^? m viuoMmuuirtaasmaa NÉPÚJSÁG . A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front elnökségének állásfog- , lalásaival kapcsolatban. XVIII. évfolyam, 91. szám. ARA: 80 FILLER Péntek. 1968. április 19 Tanácskozik a Hazafias Népfront IV. kongresszusa Az építők Rózsa Ferenc mű­velődési házában csütörtökön folytatta munkáját a Hazafias Népfront IV. kongresszusa. Részt yett a délelőtti ülésen és az el­nökségben foglalt helyet Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az ország­gyűlés elnöke, Nemes Dezső, az MSZMP Központi Bizottsága pártfőiskolájának igazgatója, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagja, a Budapesti Pártbizottság első tit­kára. A plenáris üléssel egyidejűleg megkezdték munkájukat a szocia­lista nemzeti egység egyes kér­déseivel foglalkozó munkabizoai - ságjofc is. Kádár János: Felszólalt a tanácskozáson Jo­seph Marie Ho Hue Ba, aDNFF KB tagja, a dél-vietnami küldött­ség vezetője, aki beszélt arról a nagy támogatásról, amit a ma­gyar nép ad a vietnami népnek s amiért köszönetét fejezte ki a dél-vietnami nép nevében. Be­szédét a dél-vietnami és a ma­gyar nép harci szolidaritásának éltetésével fejezte be. majd át­nyújtotta a kongresszus elnöksé­gének azt ’ a levelet, amelyet dr. Nguyen Huu Tho, a DNFF Köz­ponti Bizottsága elnökségének el­nöke küldött. Ezután Tran Huu Duyet, a VDK Hazafias Frontjának főtit­kára emelkedett szóláéra, aki me­leg szavakkal méltatta a magyar nép, a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a magyar kormány anyagi, erkölcsi támogatását, majd átadta a VDK Hazafias Frontja Központi Bizottsága el­nökének a kongresszushoz küldött levelét A küldöttek ezután úgy határoztak, hogy táviratban fe­jezik ki szolidaritásukat a DNFF elnökségének és a VDK Hazafiae Frontja Központi Bizottságának. 'A kongresszus csütörtöki ta­nácskozásán szólalt fel a cseh­szlovák, az NDK. a bolgár, a ro­mán. a finn, a görög, és a jugo­szláv küldöttség vezetője is. A csütörtöki ülésen mondott beszédet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára, aki a küldöttek nagy tapsa közepette lépett a szónoki emel­vényre* A Központi Bizottság elismeri és értékeli a végzett munkát Tisztelt Elvtársak; Barátaira! A népfrantmozgialom hazánk­ban egyesíti a szocializmus és a béke alapvető céljaiban egyetértő különböző világnézetű embere­ket Ezért joggal mondhatjuk, hogy a Hazafias Népfront IV. kongresszusa belpolitikai életünk jelentős eseménye és munkájának eredményessége né­pünk, egész társadalmunk érde­ke. Az elhangzott elnöki meg­nyitó. az országos tanács átfogó beszámolója és javaslatai, a szo­cialista demokrácia, a gazdaság­irányítás reformja, a szocialista hazafiság és az if júság nagy kérdé­seivel foglalkozó értékes bizottsági anyagok jó alapot nyújtanak az érdemi tárgyaláshoz. Erre gon­dolva, mindenekelőtt tisztelettel köszöntőm a kongresszus elnök­ségét, küldötteit, külföldi ven­dégjeit, minden részvevőjét és si­keres munkát kívánok mindnyá­juknak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében. (Taps.) Mi, kommunisták, tudjuk* hogy a Párt és a népfront munká­ja kezdettől fogva egymásba kapcsolódott, így van ez je­lenleg is és úgy véljük, el­választhatatlan lesz a jövő­ben Is egy mást ót A párt a szodaltonts. a kom­munizmus megvalósításáért küzd* annak tudatában, hogy a dolgo­zók osztály nélküli, szabad tár­sadalmának megteremtése az egész nép érdeke és csak az egész nép közös snűvetoSoé jöhet tétre. i i ... i Hazánkban a hatatlanui a társadalom vezet® ereje és befolyása döntő modoijg érvényesül az ideológia, a politic fea* az állami étet, a gazdasági és kulturális tevékenység mini den fő területén —, mondotta Kádár eUrt&g H8Ü 'm f-y [ c i — A párt vezető szerepét úgy értelmezi és valósítja meg, hogy az feltételezi és igényli az állami és társadalmi szervezetek ön­álló, felelős és rendeltetésszerű működését. A párt igényli a szocialista célt elfogadó és tá­mogató összes társadalmi erő és tényező cselekvő részvételét a közügyekben. A párt közvetlen szerepéről még egy-két dolgot kívánok szó­vá termi. Az elmélet és minden politika próbája a gyakorlat, s csak az élet igazolhatja helyessé­gét. A Magyar Szocialista Mun­káspárt immár 12 eszten­deje hirdeti és realizál egy töretlen vonató politikát. A párt politikája egyértelmű és nyílt, annak programtételeit a népfront minden aktivistája, országunk egész poffitikai közvéleménye jól ismeri. PaMtifcánkban a szó és a tett egybeesik], amit a párt meghirdetett, azt cselekedte min­demkor a valóságban is. Meg­győződésünk száriul a párt poBHkSJSnaS telyes- J Bégét a gyakorlat, az élet iga­zolta és a tömegek saját és közvetlen tapasztalatai alap­ján nyerte el és bírja mun­kásosztályunk, egész népünk Az összes hazai tapasztalatok és a legújabb nemzetközi esemé­nyek és tapasztalatok figyelembe­vételével, a Központi Bizottság nevében ma megismételhetem, megerősíthetem azt, amit pártunk IX. kongresszusa másfél évvel ez­előtt leszögezett: pártunk politikájának fő irányvonalán nem változta­tunk. Fő feladatunknak e politika még hatékonyabb és jobb gyakorlati megvalósítását tartjuk, — mon­dotta Kádár elvtárs, majd így folytatta: — A párt megjelölheti a köve­tendő irányt, eszmeileg és politi­kailag vezetheti és irányíthatja a társadalmi folyamatokat, de a po­litika általános megvalósítása a nép, a nemzet egyetemes érdekei­nek hatásos szolgálata, a nagy or­szágos feladatok sikeres megoldá­sa a társadalom összes erőinek cselekvő fellépését kívánja. En­nek mozgósításában viszont a népfrontmozgalomnak van sajátos és nélkülözhetetlen szerepe. A szocialista országok gyakor­lata jól mutatja, hogy forradal­munknak vannak nemzetközileg azonos, lényeges vonásai, mint a termelési eszközök köztulajdona, a volt kizsákmányoló osztályok felszámolása, a munkásosztály forradalmi pártjának vezető sze­repe és vannak más kérdések, amelyek megoldása az egyes or­szágok, népek adottságainak és sajátosságainak megfelelően kü­lönböző. így nem elvi, hanem-gya- korlati kérdés az adott társada­lom politikai mechanizmusának kérdése, így, s ennek megfelelően a szocialista országok egy részé­ben egy politikai párt működik, más szocialista országokban több­pártrendszer van. 9 2. «•«kfafrm A 1968. április 18. A Magyar Népköztársaság kor­mánya megújítja és megerősíti szolidaritásának kifejezését a Vietnami Demokratikus Köztársa­ság kormánya és népe, a Dél- vietnami Nemzeti Felszabadítási Front és Dél-Vietnam népe iránt. Az utóbbi időben új szakasz kez­dődött a vietnami népnek az ame­rikai agresszió és intervenció el­len vívott hősi önvédelmi harcá­ban s nemzetközi politikai és dip­lomáciai tevékenységében is. A Vietnami Demokratikus Köz­társaságnak az agresszióval szem­ben kifejtett aktív ellenállása ha­tékonysága, a dél-vietnami nép felszabadító fegyveres alakulatai­nak sikerei következtében az Egyesült Államok veszteségei gyorsuló ütemben nőnek. A dél­vietnami erők újesztendei nagy offenzívája alapjaiban zavarta meg az Egyesült Államok dél­kelet-ázsiai politikai és katonai elképzeléseit Hatalmas arányú nemzetközi nyomás nehezedik az Egyesült Államok kormányára annak érdekében, hogy induljon el az agresszió csökkentésének út­ján, s fogadja el a Vietnami De­mokratikus Köztársaságnak s a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadí­tási Frontnak a nemzetközi jog írott és íratlan szabályait tiszte­letben tartó ajánlatait a tárgyalá­sok előkészítésére. Eközben pél­dátlan arányú súlyos tragédiákká nőttek az Egyesült Államok belső társadalmi problémák Ilyen kér­lelhetetlen tények kényszerítő ereje alatt hangzott el az Egye­sült Államok elnökének március 31-1 bejelentése, amely egyfelől a legutóbbi négy év amerikai kül- és belpolitikája sikertelenségének beismerését s másfelől — leg­alábbis látszólag — a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadí­tási Front követeléseinek megkö­zelítését jelenti. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának április 3-i, majd a Dél-vietnami Nem­zeti Felszabadítási Front április 5-i nyilatkozata s számos más vi­etnami részről elhangzott hiva­talos állásfoglalás hitelesen és pontosan méri fel ezt az új hely­zetet. Bár az Egyesült Államok agressziója tovább tart nemcsak Dél-Vietnamban, hanem a Viet­nami Demokratikus Köztársaság bizonyos területei ellen is, a Vi­etnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Nemzeti Fel­szabadítási Front mégis kifejez­te készségét a tárgyalásokat elő­készítő megbeszélésekre. Ezzel ismét bebizonyította az egész vi­lág előtt, mennyire a nemzetközi béke iránt érzett nagy felelősség­gel állott és áll helyt a leghatal­masabb imperialista hadigépezet példátlan agressziójával szemben, mindig készen a valódi tárgya­lásra. Ugyanakkor az amerikai intervenciósok fegyveres harcai­nak fokozása Dél-Vietnamban, a Vietnami Demokratikus Köztár­saság egyes, részben sűrűn lakott területeinek bombázása, új tar­talékosok behívása, az Egyesült Államok huzavonája a tárgyalási hely kijelölésével kapcsolatban, azt mutatja, hogy az Egyesült Államok kormánya még mindig nem végezte el alapvetően elhi­bázott délkelet-ázsiai politikájá­nak felülvizsgálatát. A vietnami háború eddigi tör­ténete alatt, valahányszor a tár­gyalásos rendezés lehetőségének a körvonalai kezdtek mutatkoz­ni, az Egyesült Államok mind­annyiszor új támadás előkészíté­sével támasztott kétségeket szán­dékai őszinteségét illetően. így volt ez 1965. decemberében és 1966. januárjában is a 37 napos bombázási szünet idején. Most újra nyitott az út a tárgyaláso­kat előkészítő megbeszélésekhez. A világ népei nagy reményt fűz­nek ebhez a lehetőséghez. Ha azonban az Egyesült Államok a jelenlegi helyzettel továbbra is visszaél, minden eddiginél súlyo­sabb veszélyeket idéz írt. A Magyar Népköztársaság kormá­nya szívesen látná, — ha mind a két félnek megfelelne — hogy a tárgyalásokat előkészítő megbe­szélések Budapesten kezdődjenek. A Magyar Népköztársaság kor­mánya és népe a vietnami hábo­rú egész története során mindig kész volt arra, hogy — lehető­ségeihez mérten — a vietnami, a magyar nép s a nemzetközi béke és biztonság érdekeinek megfelelően politikai, diplomá­ciai és anyagi támogatásban ré­szesítse a vietnami nép igazsá­gos és jogos ügyét. A mostani új helyzetben teljes megértéssel tá­mogatjuk a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság és a Dél-viet­nami Nemzeti Felszabadítási Front állásfoglalását. Csatlakozunk ah­hoz a világméretű követeléshez, hogy az Egyesült Államok fel­tétel nélkül és végérvényesen szüntesse meg a Vietnami De­mokratikus Köztársaság bomba, zását, s mindenfajta agresszióját a Vietnami Demokratikus Köz­társaság ellen, mert így elkez­dődhet a tényleges tárgyalás a békés rendezésről. (MTI) A minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közű: _ A minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A külügyminiszter bejelentettet hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság kor­mánya és a Dél-Vietnami Nem­zeti Felszabadítási Front elnök­sége ismételt köszönetét fejezte ki a vietnami nép igazságos har­cához nyújtott támogatásért. A kormány úgy határozott, hogy a vietnami kérdéssel kapcsolatban nyilatkozatói, ad ld. A minisztertanács a külügymi­niszter előterjesztése alapján határozatot hozott az ENSZ XXII. ülésszakának április 24-én kezdődő .második szakaszán napirendre kerülő atomsorompó- egyeEménnyel kapcsolatos ma­gyar állásfoglalásról. Apró Antal, a kormány elnök- helyettese beszámolt a magyar— lengyel gazdasági együttműkö­dési bizottság varaói ülésszaká­ról. A külkereskedelmi miniszter az ENSZ kereskedelmi és fejlesz­tési konferenciájának II. ülés­szakáról tájékoztatta a kor­mányt. A minisztertanács a be­számolókat jóváhagyólag tudo­másul vette. A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége javasla­tot tett a minisztertanács és. a SZOT vörös vándorzászlajának odaítélésére a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. év­fordulója alkalmából rendezett jubileumi munkaversenyben leg­jobb eredményt elért üzemek és vállalatok részére. Az OKISZ el­nöke „A minisztertanács vándor­zászlójával kitüntetett kisipari szövetkezet” cím adományozá­sára tett előterjesztést. A kor­mány a javaslatok alapján Ha­tározatot hozott. A minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom