Tolna Megyei Népújság, 1968. április (18. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-03 / 79. szám
1968. április 2. roLTTA MEGYEI NtPthlSA© 3 Korrektség, inkorrektség ? YT agyis kifogásolási jogunk- 99 ’ ról eleve lemondunk.” Ezzel a mondattal fejeződik be a Tolna megyei Gyógyszertári Központ sokszorosított, szerződésnek is felfogható ajánlata, amely megállapodás lenne a fizetési módban. A megállapodás szövegezői nem többet és nem kevesebbet, csupán annyit kívánnak a regölyi Népakarat Tsz vezetőitől, hogy a tsz az alábbiak szerint kössön a Gyógyszertári Központtal megállapodást. „A Tolna megyei Tanács Gyógyszertári Központjának bármely gyógyszertárában vásárolt áruk ellenértékét ezer forint összegig készpénzzel egyenlítjük ki, ezer forinton felüli vásárlásoknál pedig az ellenértéket nevezett vállalat azonnali beszedési megbízással emeli le bankszámlánkról, vagyis kifogásolási jogunkról eleve lemondunk”. Ebből a kissé nyakatekert sző- vegezésből kiderül, hogy két variáció lehetséges: vagy megköti a tsz a megállapodást, x agy nem. Szabó Árpád, a termelőszövetkezet főkönyvei*je kijelenti; nem köti meg a szerződést, mert a megállapodás diktátum-szerű szövegezéséből a korrektségnek még a nyomait sem lehet kimutatni. Ez a megállapodás kész tények elé állítja a közös gazdaságot akkor, amikor a lehetséges többféle fizetési módból csupán egyhez ragaszkodik. Ragaszkodását egy, a gazdasághoz küldött levélben, ezzel indokolja: „Ugyanis mi több száz vevővel vagyunk összeköttetésben és nem tudunk minden vevőnek a kívánsága szerint más-más megállapodást kötni, és azokat^ külön nyilvántax-tani.” A főkönyvelő viszont így vélekedik: „Az ajánlat elfogadhatatlan. Minden vállalat a saját pénzét kívánja biztosítani, a saját hasznára” — mondja. A pénzgazdálkodásban tehát új érdekellentéteket figyelhetünk meg, amit azonban nem szabad egyértelműen károsnak nevezni valamiféle elfogultságból, sőt, bizonyos szempontból inkább hasznosnak kell látni. Ezek az érdekellentétek ugyanis feltehetően fokozzák az üzemek, a vállalatok pénzügyekkel foglalkozó szakembereinek az éberségét, s ez végső soron az üzemi, a vállalati érdekek következetesebb védelmét jelenti. Erre most nagy szükség van még akkor is, ha esetenként az ügyesebb vállalat a törvényadta lehetőségek keretei között nem is titkolja, hogy minden pirulás nélkül nyerni akar. Nagyméretű szellemi vetélkedő kibontakozásáról lehet itt szó; a tehetségesebb, a rendeleteket jobban ismerő vállalati szakember minden esetben fölénybe akar kerülni a felszínes tu. dással bíró másik vállalati szak- ■ emberrel szemben, A Gyógyszertári Központ saját érdekeit tartotta szem előtt, amikor a megállapodást megszövegezte. A területi tsz-szövetség ez ellen érdekvédelmi szervként természetesen szót emelhet, de objektív szemüvegen nézve a dolgot: azért nem lehet hibáztatni a Gyógyszertári Központot, hogy saját érdekeit tartja legfontosabbnak. A másik oldalon, a termelőszövetkezetek főkönyvelőitől viszont teljes joggal várhatják el a tagok, hogy a megállapodást a főkönyvelők kizárólag abból az egyetlen szempontból nézzék, hogy megfelel-e az a gazdaság érdekeinek, vagy sem? Mondjuk ki.' ha egy vállalat előnytelen ajánlatot tesz a termelőszövetkezetnek, akkor nem a vállalat a hibás, hanem a termelőszövetkezetnek az a képviselője, aki az előnytelen üzletet, szerződést megköti. Fordítva hasonló a helyzet. Itt van történetesen a Ba* romfiipari Országos Vállalat Kiskunhalasi Gyáregységének a példája. Nyilván anyagi érdekből tették próbára a regölyi Népakart Tsz-t akkor, amikor hatnapos késéssel utalták át a tsz bankszámlájára a 301 985 forintos járandóságot. Egy hétig jogtalanul használták a tsz pénzét. A korábban megkötött megállapodás értelmében ugyanis a vállalat nyolc napon belül köteles lebonyolítani az átutalást. Erre mi történt? Március 14-én eladott a tsz 10 917 csirkét a vál’alatnak, 301 985 forintért. S a pénz, a nyolcnapos határidő mellőzésével, egy héttel később, március 28-án került a tsz bankszámlájára Ha a gazdaság főkönyvelője elalszik, s nem veszi észre a késést, akkor a vállalat bizonyára többször érez kísértést arra, hogy az átutalással néhány napot késsen. S ha a vállalatnak ez sikerül, akkor korrektség ide, korrektség oda, az a tsz a hibás, amelyikkel ilyet meg lehet csinálni. Máskor ilyen esetben egyértelműen, s elég elfogultan, csak a vállalatot hibáztattuk. De most az új gazdasági mechanizmusban más szemmel kell nézni a dolgokat. A termelőszövetkezetben legyen rá gondja a főkönyvelőnek, hogy hasonló szórakozottságra a jövőben ne érezzen kísértést egyetlen vállalat sem. S a regölyi Népakarat Termelőszövetkezetben erre a főkönyvelőnek gondja van. Annál is inkább, mert előlegfizetéskor egy ilyen, a tsz-re nézve előnytelen, a vállalatra nézve előnyös próbatétel zavarba hozhatja, sőt, néhány napig fizetésképtelenné teheti a gazdaságot. Még az is elképzelhető, hogy a 300 ezer forint hatnapos jogtalan használatáért a regölyi tsz felszámolja a BOV Kiskunhalasi Gyáregységének a kamatot. Vfannak vállalatok, amelyek T mindennél előbbre valónak tartják viszont, hogy kialakuljon, és fenntartás nélkül érvényesüljön a kölcsönös bizalom. Legyünk őszinték, érdekeltek is ebben, nem úgy, mint a Gyógyszertári Központ. S a gazdasági életben működő vezetők ettől a felismeréstől indíttatva, kezdik már megtanulni, hogy ott vértezzék fel magukat a legjobban, ahol monopolhelyzetben lévő céggel kell tárgyalniuk. Más esetben lazább is lehet a hozzáállás. Az AGROKER például imponáló üzleti nagyvonalúsággal, már odáig is elment, hogy egy 400 ezer forintos üzlet megkötésekor sem kért a termelőszövetkezettől fedezetigazolást. „Fedezetigazolás nélkül is elhisszük, hogy megvan ez a pénz” — mondta az AGROKER képviselője. Más vállalatok, mint például az AUTOKER, a Budapesti Beton- elemgyár, a Filaxia, az Anyagalkatrész Ellátó Vállalat ugyancsak a tartós és jó kapcsolatok elmélyítése érdekében, a termelőszövetkezetre bízta a fizetési mód megválasztását. A fizetési mód lehet átutalási megbízás, azonnali inkasszó, határidős beszedési megbízás és készpénz. A gazdasági életben most többnyire az a vállalat vagy üzem kerül előnyösebb helyzetbe, amelyik éber, gyors helyzetfelismerő készséggel rendelkező, nagy szakmai tudással bíró, sokoldalúan képzett vezetőket mondhat magáénak. SZ. P. ,'os legyen, az eddiginél jobban kihasználják a Termelőszövetkezeti versenyek Az ORSZÁGOS LEGJOBBAK DÍJAI: 100 EZER. ILLETVE 80 EZER FORINT — SZOCIALISTA BRIGÁDOK ÉS EGYÉNI VERSENYZŐK JUTALMAZÁSA A Szekszárdi és Vidéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetségétől kapott tájékoztatás szerint a tsz-ekben és az egyes üzemek között minden eddiginél nagyobb versenyt hirdetnek meg. Országos szinten a termelési versenyt a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa kezdeményezte. Ennek a vetélkedésnek gazdálkodási verseny a címe. Célja az, hogy a termelés gazdaságos jövedelmezőbb, s ennek érdekében minél ' ’ közös gazdaságok a lehetőségeket. A szövetkezetekben a szocialista brigádok közötti versenyt és az egyéni versenyeket ugyancsak a tsz-szövetség irányítja, és külön is jutalmazza a győzteseket. Az országos verseny alapvető feltételei a következők: 1 Az egy szántóegységre jutó halmozatlan termelési érték és A bruttó jövedelem. O Az élmúlt három év alatt elért fejlődés, figyelembe véve Ä a kataszteri tiszta jövedelem nagyságát. Q Az üzemen belül folyó verseny szervezettsége, amelynek ke99 rétében a szövetkezeti tagságnak legalább húsz százalékban kell részt vennie valamelyik versenyben. 4 A balesetvédelmi szab ályok és a szövetkezeti alapszabályban lévő szociális rendelkezések maradéktalan betartása. A legjobb eredményeket elérő szövetkezeteket országosan jutalmazzák és kitüntetik. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának előterjesztése alapján a kormány „Kiváló Termelőszövetkezeti Gazdaság” címmel tünteti ki és magas pénzjutalomban részesíti a legjobb öt-öt közös gazdaságot, a háromezer holdnál nagyobb területűek, és az ennél kisebbek közül egyaránt. A nagyobb kategóriában százezer forint a jutalom, a kisebb gazdaságok kategóriájában pedig 80 ezer forint. A szekszárdi tsz-szövetség elnöksége a szocialista brigádmozgalom fejlesztése és a tsz-ek dolgozói között évek óta meglévő versengés szorgalmazása érdekében külön meghirdeti a versenyt. Ezt minden szövetkezet saját hatáskörén belül, önállóan szervezheti. A szocialista brigádok termelési versenyének értékelési szempontjai a következők: 1 A szocialista brigád 1967. évi termelési tervteljesítésének és az idei év eredményének az összehasonlítása a fejlődés nagysága. 2 A brigádban kialakult közösségi szellem, a szocialista együttélés, a munkamódszer, egymás segítése, továbbá tanulásban, politikai oktatásban a hapi események ismeretében elért eredmények. Az egyénileg versenyző szövetkezeti dolgozóknak négyféle munkában hirdetik meg a versenyt: a kombájnosok, a traktorvezetők, a sertéshizlalók és a tehenészek számára. A verseny értékelését a területi szövetség versenybizottsága fogja végezni. A legjobb eredményt elérők az üzemi jutalmazáson kívül külön díjazásban részesülnek a szövetségtől: a szocialista brigádok első három helyezettje hatezer, négyezer, illetve háromezer forint jutalmat kap, a? egyénileg versenyző dolgozók közül pedig minden munkában külön díjazzák az első három legjobbat, ezerötszáz, ezer és hétszázötven forinttal. Mind az országosan meghirdetett gazdálkodási versenyre, mind a megyén belül, illetve a tsz-szövetség területén meghirdetett termelési versenyekre április 30-ig lehet jelentkezni, a szövetség titkárságán. Á felszabadulás évfordulóját köszönti Budapest A hagyományos ünnepélyességgel, díszbe öltözve köszönti Budapest a felszabadulás 23. évfordulóját. Az ünnepi megemlékezések koszorúzásokkal kezdődnek. Az ünnep előestéjén az Állami Operaházban díszelőadást rendeznek hazánk felszabadulásának 23. évfordulója tiszteletére. Szerdán este hangzik él a Rádióban és a Televízióban Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének ünnepi köszöntője is. A fővárosi fiatalok, ífjúkom- munisták a forradalmi Ifjúsági napok programjában köszöntik országépítő munkánk eredményeit, szocialista vívmányainkat, s tesznek hitet a magyar és a szovjet nép barátsága mellett. Csütörtökön rendezik meg a legifjabb KISZ-tagok fogadalomtétel i ünnepségét. A felvonulási téren, a Lenin-szobor előtt több mint 11 000 ifjúkommunista erősíti meg majd társai nevében is, hogy népünk legjóbbj aimak példáját követik életükben, cselekedeteikben. (MTI) A bőséges kukoricatermésért A Mecseki és Dráva menü Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége megállapodott az Eszéki Nővénymemesítésd Kutató Intézettel és az ugyanott működő Ora- nica Vetőmagiellóftó Vállalattal abban, hogy az idei tavasszal kísérletieket kezdenek a jugoszláv kukoricahibridek; kipróbálására. Nyolc megyét — Békés, Csong- rád, Bács-Kisikun, Baranya, Tolna, Fejér, Somogy és Zaia — jelöltek ki e célra. A kísérletek lebonyolítását a területi szövetség vállalta az említett megyék érdekelt szövetségeivel együttműködésben, j • Szolnok i gye 11 nag" állatra! rendelkező állami gazdasága nagyszabású tranzakcióba bocsátkozott a kukorica termelésének forradalmasítására”. Az állam; gazdaságok országos központja segítségévei több mint 150 000 dollár hiteit vettek igénybe külföldi vetőmagvak és gépek vásárlására. A vállalkozásban részt vevő gazdaságok így az itten már termőterületük 60 százalékán egyszeres keresztezésű hibrid kukoricát vetnek. A terület minden holdjára 8—10 mázsa vegyes műtrágyát szórnak ki. Nagy lépést tesznek előre minid a termelés, mind pedig a betakarítás gépesítésénél megoldásában. Az idén 70, két éven belül 100 ezá zalékos arányban gépiiül m be« Mateflfc Az elérhető legmagasabb nyereségrészesedés a kesztyűgyárban Jelentős összeget tartalékolnak A három év óta devizagazdálkodási rendszerben működő kesztyűgyár a múlt évben jelentős devizahozam-javulást ért el. Ennek következtében, a vállalat 7 736 000 forint összegű nyereségrészesedést számolhatott el, ami 44,2 napi bérnek felel meg. A vállalat kollektívája a fennálló rendelkezéseit szerint — a múlt év végéig elért nyereség felosztása még nem az új gazdasági mechanizmus szabályai szerint történik — maximálisan 35 napi keresetnek megfelelő Összegű nyereségrészesedést vehet igénybe. Az ezen felüli 1 611 000 forin. tot a tartalékalap feltöltésére kell felhasználnia. A kesztyűgyárban felvehető 35 napos nyereségrészesedés azért magasabb az iparban szokásos, egy havi bérnek megfelelő felső határnál, mert a vállalatot e lehetőség megadásával is ösztönzik a devizaeredmények fokozására. ) A nyereségrészesedés felosztá- » vállalat, vezetősége és szakszervezeti tanácsa a napokban döntött. Ennek megfelelően egy havi bérnek megfelelő összeget kifizettek tegnap a dolgözók- nak a múlt év elején jóváhagyott felosztási szabályzat szerint. Egy napi bérnek megfelelő ősz- szeget a kiváló dolgozók jutalmazására használnak fel, 3,4 napot a balaton bogiári vállalati üdülőtelep fejlesztésére fordítanak, 4,6 napot pedig évközi jutalmazásokra, illetve az 1968. évi részesedés kiegészítésére tartanak fenn. A nyereségrészesedési rendszer fennállása óta ez az eddigi legnagyobb összegű részesedés. A felhasználásra vonatkozó döntés nemcsak magasabb összegű pénzbeli részesedést jelent a kesztyűgyáriaknak, hanem gondos előrelátásról, a kollektíva közös ügyeit szolgáló tervekről is tanúskodik. A vállalat gyáregységeiben kiosztott nyereségrészesed ■' s a gyáregységi eredményektől függően. némileg eltér a vállalati átlagtól A dombóvári üzem a vállalat legfiatalabb gyáregysége, ennek ellenére kiemelkedő eredményeket produkált az elmúlt évben. Bár a száz százalékos átlagteljesítményt még nem érték el a dolgozók — az ennek megfelelő szakmai begyakorlottsághoz több esztendő kell — mégis, a tervezetthez képest jobbak az eredmények. Tavaly 147 000 pár kesztyűt kellett volna Dombóváron előállítani, ténylegesen 154 600 párat készítettek. A gyáregység exportterve 80 800 pár volt, a teljesítés — kifogástalan minőségben — 82 ezer pár. Az idei program 180 ezer pár kesztyű, ennek első negyedévi előirányzatát 5400 párral teljesítették túl. Tegnap fizették ki a dombóvári gyárban is a nyereségrészesedést. Több, mint 260 ezer forintot osztottak szét a dolgozók között. (J)
