Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-29 / 75. szám

1968. március 29. TOLNA MEGYEI NEPÍU9AG Tsz-szövetsegi küldöttgyűlés Szekszárdon Eredményes ügyintézés Székházat építenek Önálló erdészek a tsz-ekben Az eddig végzett munkát igen hasmosnak és a jövőre nézve bíztatónak ítélte meg a Szekszárd és Vidéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének küldött- gyűlése tegnap Szekszárdon. A küldöttgyűlésen részt vett Szabó- pál Antal, a megyei tanács vb- elnöke, György József, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osz­tályvezetője. Szűcs Lajos szövetségi titkár egyebek között elmondta beszá­molójában, hogy néhány hónap alatt a 69 tagszövetkezet közül már 45-ben elintéztek legalább egy-egy ügyet. Szép eredménye­ket ért el a szövetség az inten­zív kukorizák vetőmagjának be­szerzésében is. A tervekről szól­va megemlítette, hogy mivel ke­vés a beton egyik fontos alap­anyaga, a sóder, tárgyalnak egy kotrógép be­szerzéséről és szövetkezeti üzemeltetéséről. A Balaton partján lehetőség ígérkezik megyénk szövetkezetei­nek részére, hogy gyümölcsöt, zöldségféléket és más terméke­ket árusítsanak. Ugyancsak köz­vetít a szövetség egy exportálá- si lehetőség ügyében: az: A'RTEX külkereskedelmi vállalat nagyobb mennyiségben igényel söprűt, ha az minőségileg kifogástalan. Az elnökségi beszámolóban szó volt a háztáji földek kiadásáról, az állami tartalékföldek adózásáról és más aktuális kérdésekről. Ter­mékeny vita után a küldöttgyű­lés elfogadta a határozati javas­latot, amelyben székház építése, illetve egy új irodaházban teljes emeleti rész megvásárlása szere­pel. Határozatot hozott a tsz-szö- vetség küldöttgyűlése arról is, hogy minden szövetkezet talajvizs­gálatot végeztessen a tudomá­nyosan megalapozott gazdál­kodás érdekében. Az 500 hold erdővel rendelkező közös gazdaságok, illetve kisebb területek esetében több szövet­kezet közösen fognak alkalmaz­ni erdészeti szakembert. Széles körű versenyt hirdet a szövetség az egész területre kiterjedően, tehát a szekszárdi, a bonyhádi és a paksi járás valamennyi közös gazdaságának. A küldöttek közül többen ki­fogásolták, hogy kevés a nitro­géntartalmú műtrágya. Javasla­tot tettek a tisz-szövetségnek: hasson oda, hogy a gazdaságok arányosan kapjanak műtrágyát, ne pedig egyik a másik rovására. Vannak szövetkezetek, amelyek élelmesebbek, vagy jobbak az összeköttetéseik és idejében be­szerezték a lehető legtöbb mű­trágyát, másoknak viszont — részben az intenzív kukorica- terrr.esztéshez szükséges, nagy adagú műtrágya-kiutalások miatt — már alig jutott Szabópál Antal, a megyei ta­nács vb-elnöke tájékoztatáském elmondta, a megyei vezető szer­vek kimondottan jónak ítélik meg a két tsz-szövetség alig fél­éves tevékenységét. A megyei ta­nács elnöke különböző, a tsz- tagok helyzetét érintő ügyekkel kapcsolatban véleményt mondott, például felhívta a figyelmet ar­ra, hogy jó néhány tsz-ben mél­tánytalan helyzetben vannak az idős, vagy beteg tagok. Megyénk tsz-einek munkája egészében véve igen nagy fej­lődést mutat, ezt is hangoztatta végül Szabópál Antal. Nagymányoki fehér „gyémánt“ — hatezer négyzetméterről Frankel Lei hamvai magyar földön A bányába lépőt furcsa felírás figyelmezteti: „A bányában köp­ni nem szabad”.! Krétával írták' a figyelmezte­tést, arra a deszkafalazásra, amely a nagy léghuzatot hivatott csökkenteni. Most nincs szükség a bányában sok levegőre. A nagymányoki szénbányában gombát termesztenek. Ezért a figyelmeztetés is. S erre figyelmeztet a sok fertőtle­nítő vályú. A belépőnek mind­két lábával, valamennyibe bele kell taposni — fertőtlenített lábbal szabad csak a bányába menni. Nincs egy éve, hogy a gomba­termesztési kísérleteket elkezdték a nagymányoki lejtaknában. A kísérletek biztatóak, és a Bony- hád és Vidéke Általános és Fo­gyasztási Szövetkezet hozzáfogott a gomba üzemi termesztéséhez... Még alig kezdték meg a szer­vezést, máris jelentkezett az el­ső komoly akadály: a bámyafel- ügyelőség csak úgy járul a lezárt bánya megnyitásához, ha két szakképzett vájárt alkalmaz a szövetkezet. Amikor Tóth István és Fodor Imre vájárok munkába álltak, újabb probléma jelentke­zett: honnan szerezzenek be spe­ciális trágyát. És amikor a trá­gya is megvolt és a kísérlet után az üzemi termelés is sikerrel ke­csegtetett, még egy újabb prob­léma jelentkezett: az addigi üzemvezető hanyagul bánt a pénzzel — enyhén szólva —, és Fűnek és Fának adta a gombát... S most a gombaüzem ideigle­nes vezetője, Tóth István kalauzol bennünket. A múlt év ÁPRILISÁBAN KEZDŐDÖTT A GOMBABÁNYÁSZÁS Nagymányokon. A kísérletek után az ősszel fogtak hozzá az üzemi termesztéshez. Egyelőre hatszáz négyzetméteren készítet­ték el az ágyásokat, de a művel­hető terület bővítését megkezd ték. Jelenleg Mikoj Gábor és Fodor Imre a síneket fekteti le a bányában, éppen nyolcszáz méternél tartanak, de 1760 mé­terre lehet benyomulni a hegy gyomrába — a lejtaknába — gombát termeszteni. Amikor fel­hagytak a bánya művelésével, mindent „kiraboltak”. Elvittek sínt, villanyvezetéket, ácsolatot. És mikor a két vájár munkába állt, elsősorban a biztonságot kel­lett megteremteni. S csak ezután mehettek be az emberek a gom­ba részére elvégezni a terepren­dezést, fertőtlenítést. Hatszáz négyzetméternyi terü­leten a gomba most kezd hajta­ni. Most már néhány tucat cse­resznye nagyságú gomba díszük a szépen művelt ágyúsokban. Egy hónap múlva már lehet nagy tételben szedni. Amikor a kí­sérleti termelés folyt. NÉGY KILÓT SZEDTEK fel egy négyzetméterről. De el lehet érni a hat kilós átlagot is. Ha a bővítés során a művelhe­tő hatezer négyzetméternyi terü­letet vesszük, a „bányagazdaság” birtokának, és áz évi kétszeri „aratást”, akkor lesz látható, ér­demes itt gombát termeszteni. — így még nem — mondja Fodor Imre. — Ha rajtam múlna, legalább egymillió forintot ráköl- tenék és akkor lenne megfelelő sínhálózat, trágyaelőkészítő, gé­pesített fertőtlenítés, villamos- mozdony a vontatáshoz. így las­san megy a munka. Az egymillió forint ráfordítás lehetővé tenné ÁZ ÉVI HÁROMSZORI FORDULÓT. És akkor, mert a piac is megvan, önthetnénk a mányoki bányából az ízletes gombát... Nem laikus ember mondja ezt. Fodor is, mint Tóth, ért a gom­batermesztéshez. Látnak benne fantáziát. Tehát érdemes volna a bányára költeni. A szövetkezet kamato­sán vissza tudná venni a befek­tetett tőkét igen rövid idő alatt... Egyelőre még a mostani ara­tásig is sok a teendő. Elő kell készíteni a következő termesztés trágyáját — a bányából kikerü­lőt mázsánként tíz forintért ér­tékesítik — fel kell készülni a művelhető terület bővítésére. Saj­nos most még igen lassan halad ez a munka. Egy sor olyan dolgot el kelle­ne intézni, amely éppen a gom­batermesztés alapja: a munká­sok megfelelő öltözőhöz, fürdőhöz jussanak: a A VAKAKNÁT LE KELLENE FEDNI, mert akkor a gépház és környé­ke több száz négyzetméter terü­letet adna gombaágyásnak, most még a bányafelügyelőség ezt a területet nem engedi hasznosíta­ni; zsilip rendszerű légajtókat kellene beépíteni, hogy állandó­sítani, magasabb szinten lehessen tartani a bánya hőmérsékletét... Nagymányokon többé nem bá­nyásznak szenet. A fekete gyé­mánt helyett a gomba lesz a fe­hér gyémánt. Exportra is alkal­mas, termesztett csiperkegomba, a Champignon... Ez lesz a nagy­mányoki gyémánt.-Pj— MLa délután két órakor helyezik el Frankel Leó hamvait a Kere­pesi temetőben a munkásmozga­lom nagy halottainak Panteon­jában. Ebből az alkalomból em­lékezünk a Párizsi Kommün ma­gyar származású miniszterére. ■ ( Frankel Leó a „párizsi kom- mün-mini&zter” 1844-ben szü­letett Óbudán. Az ottani hajó­gyár orvosának fia volt Csil­lapíthatatlan tudásvágya és érdeklődése hamar elszólította a családi otthonból. Tizenhét éves korában Németország városait járta a csillogó sze­mű, nyurga aranyműves-mes- terlegény. Néhány évvel ké­sőbb már a szocialista tanok ismerője és hirdetője, amikor vándorútra során Párizsba ér­kezik. Marx Károly környezetébe kerül, ö vezeti ezentúl az I. Internacianálé német csoport­ját. A francia bíróság letartóz­tatja. A forradalmi nép szaba­dítja ki börtönéből. 1871. már­cius—áprilisában, huszonhét éves korában a Párizsi Kom­mün munkaügyi minisztere. Amikor a Versailles-i kormány csapatai elfoglalták Párizs délnyugati és déli erődjeit, fegyvert fog, a barikádokra megy. Apja olyan hírt kapott róla Budapesten, hogy fiát a harcokban agyonlőtték. A va­lóság az volt, hogy két súlyos sebet szerzett, nagy nehézsé­gek árán Icijutott az ostrom­gyűrűbe zárt városból, Német­országon át Svájcba, Olaszor­szágba, Belgiumba, majd Ang­liába utazott. Titkosrendőrök hada üldözte országokon át a távollétében halálra ítélt forradalmárt. Mégis, továbbfolytatta harcát, készült, hogy hazatér Magyar- országra. Útközben Ausztriá­ban, 1875-ben letartóztatták. A következő évben átadták a magyar hatóságoknak. Itthon. 1876. március 22-én szabad­lábra került. Ettől kezdve a magyar munkásosztály meg­szervezéséért harcolt, abhan a küzdelemben, amely Európa szinte valamennyi országában kibontakozott az erősödő tő­késhatalom ellen. Mint maga az eszme, ame­lyet képvisel, „kísértetként” járja be az országot és mind­inkább a világot. Frankel Leó részt vesz a Magyarországi Ál­talános Munkáspárt 1880-ban történt megalakításában. Ezt az eseményt a kormány min­den áron meg akarta akadá­lyozni, de minden kísérlete hiábavalónak bizonyult. A pártalapítást nem sikerült meg­akadályozni, tehetetlen dühé­ben Frankel Leót vetette bör­tönbe. Két évig volt a váci börtön foglya. Ez az idő ele­gendő volt arra, hogy a mun­kások első osztályharcos párt­jában és a munkásszerveze­tekben megalkuvók ragadják magukhoz a vezetést. A beteg- segélyző pénztár bürokráciájá­nak légkörében nevelkedett emberek számára, érthetően ellenszenves volt Frankel Leó megközelíthetetlen tántorítha­tatlan forradalmi elvhűsége. Német volt az anyanyelve, már ez is nehézségeket oko­zott, az opportunista vezetőle és a hatóságok üldöző appará­tusának kereszttüzében pedig lassanként lehetetlenné vált számára az itthoni munka. Magyarország munkássága állt legközelebb a szívéhez, mégis el kellett hagynia ha­záját. 1883-ban újra Becsbe ment, aztán Párizsba. Egyike lett azoknak, akik Engels Fri­gyes oldalán létrehozták a II. Intemacionálét. ötvenkét éves volt, amikor 1896. március 29-én meghalt. Három és fél évtizedes poli­tikai pályafutása alatt mérhe­tetlenül sokat tett az emberi haladásért, a jövőért. Kopor­sóját sok ezer párizsi munkás kísérte el a Kommünárdok Falához. Ott pihent több mint hét évtizeden át. Temetése napjának évfordulóján, már­cius 29-én hamvai visszatér­nek magyair földre, szülőhazá­jában, ahol eszméi korunkban győzedelmeskednek és testet öltenek. VADÁSZ FERENC Vb-ülés a szekszárdi és Tamási járási Tanácsnál Több mint háromszáz építési engedély A Szekszárdi Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának tegnapi ülésén többek között a múlt évi kislakásépítési akcióról tárgyal­tak. Megállapították, hogy 324 magánerőből épülő kertes családi házra, és két szolgálati lakás épí­tésére adtak engedélyt. Ezenkí­vül 149 építési engedélyt írtaik alá felújítási, toldalék és át­alakítási építkezésekhez. Tizen­hat termelőszövetkezeti üzemi épület építését is engedélyezték. Lakhatási engedélyt 284-et adtai; ki, ebből 193 két-, vágj’ több- szobás új lakóház épült OTP- kölcsönnel. A végrehajtó bizottság dr. Szi­getit Ferenc járásbírósági elnök előterjesztését is megvitatta, amely, a népi ülnökök munká­jára! szólt. Balesetelhárítás a tsz-ekben A Tamási Járási Tanács Vég­rehajtó Bizottsága csütörtök dél­Ülést tartott az SZMT elnöksége A Szakszervezetek Tolna me­gyei Tanácsának elnöksége, teg­napi ülésén megvitatta az SZMT szociális bizottságának jelentését az I., II. fokú „MUCSÖ” (Munka­képesség-csökkenést Véleményező Orvosi Bizottság) 1967. évi mun­kájáról, különös tekintettel a vé­leményeltérések csökkentésére. Ugyanakkor megvitatták azokat a munkamódszereket is, amelyek segítségével a minimumra lehet csökkenteni, illetve teljesen ki lehet küszöbölni az úgynevezett ellátattansági időt. Ezt követően az elnökség meg­vitatta a megye szakszervezetei­nek káderhelyzetét, amely az eredményes szakszervezeti munka alapját képezi. Az SZMT köz- gazdasági bizottsága az elnökség elé terjesztett jelentésében fog­lalkozott a szakszervezetek ter­melést segítő tevékenységével, az üzemi demokrácia alakulásával a tröszti és a nagy vállalatokhoz tartozó telephelyeken. A két elnökségi ülés között végzett munkáról Schrottner Ká­roly, az SZMT vezető titkára tar­tott tájékoztatót előtti ülésén Molnár Lászlóné, dr. Dobrovich Mária járási főorvos ismertette az egészségügyi káde­rek helyzetét, továbbképzésük és munkafeltételeik biztosításának járási tapasztalatait. ' Ezután a balesetelhárítással kapcsolatos termelőszövetkezeti problémákról tárgyaltak. — Az 1967. évi üzemi balesettek több­sége a harmadik negyedévben volt. — szólt Szternáth Alajos, a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető ismertetése. A meg­állapítás egyúttal utat mutat, és felhívja a figyelmet a fokozott, gondos és körültekintő munkára, a baleseti veszély elhárítása ér­dekében. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom