Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-28 / 74. szám

S»S68. március 28. TOLNA MEGYEI NÉPtJSAÖ ]N álunk mindegyik gazda milliomos lehet A falvak arculatáról van szó I Az első növényvédelmi ki- dolgozóját, a növényvédelmi tár- TIT is részt vállalhatna a nagy !-----------------állítás határozót- sulisokról beszélni. Növényvédői- horderejű munkából. A MÉSZÖV t an jól sikerült Pincehelyen, mi társulás? Ez az elnevezés any- által szervezett előadások prog- majd rá egy hétre Varsádon. Az nyira szürke, direkt és leszűkített, ramjába nagyon jól beleillene egy ünnepélyes megnyitót egyúttal hogy az embernek eszébe sem olyan előadás is, amely arról szól- záróvizsgának is fel lehetett fog- jut arra gondolni, hogy a no- na. miként alakítható ki az esz- ni, mivel az elmúlt hetekben vónyvédelmi társulás tulajdon- menyit megközelíthető falukép, s 30—40 érdeklődő részvételével képpen községszépítő társulás, milyen feltételei vannak az előadássorozat volt. A hallgatók Feltehetően a túlzásba vitt szak- egészséges levegőjű, üde látvány­baráti beszélgetés formájában ar- mai ügybuzgalom fosztja pieg ként ható, pihentető, derűt és ról adtak számot, hogy mit is ezeket a most létrejövő tarsulá- nyugalmat árasztó házikertak ki- 1 tanultak tulajdonképpen az elő- sokat attól a vonzástól, amit alakításának? adásokból. Ügyesen, ötletesen sokkal jobban tudnának gyako- Ez a fajta megközelítés még kapcsolták össze a feleletek, az rolni az emberekre, ha más nevet inkább biztosítaná magának a elméletet a gyakorlattal. Orbán viselnének. Fel merem tételezni: szakmai programnak is a sfke- János, a MÉSZÖV osztályvezetője, a községekben az eddiginél is rét, mert ez a szakmai program Fehér József, a Tolna megyei sokkal inkább odafigyelnének az megérdemel minden támogatást. Növényvédő Állomás növényvé- emberek a MÉSZÖV, a N ivény- s Varsód igazolja legjobban, delmi felügyelője, Igari János, az védő Állomás, az AGROKER ne- hogy mennyire hatásos és meny- AGROKER képviselője, őszintén más veretű akciójára, ha a szak- nyire sikeres a faluszépítési ak- örültek a szokottnál' is nagyobb mai részt kiégészítenc némi poé- Ció, ha érzelmi húrokat is meg- érdeklődésnek, s szívesen áldoz- zis. Igen, némi értelemre ható pengetnek. Lovasi Imre, a koz­ták fel pihenőidejükből a szom- költészet. ségi tanács vb-elnöke, gazdag bat délutánt, csak azért, hogy a _.w ,, , , képzeiőerővel ezt tette, így moz­megnyitón részt vehessenek. De... | rtlOaduSOkat szervezne« Nem arról beszélt, hogy Mint annyi más, szép és jó ; : ” 7" n}f'SfcszeJ' most majd oktatjuk az embere­elgondoláspak, ennek a Varsádon te a szakszerű növény vedelem: ol, -j^ hanem arról szólt, hogy most igazán jól sikerült akciónak is s arrol> ho§y miként lehet hatá- megtanulhatjuk, miként lehet elő­van egy nagy baja. Az a baja, sósán megvédeni a gyinnolcslakat, ryösen megváltoztatni, szebbé hogy túlságosan direkt, minden- a korokozoktol es a kárte/oktol. tenni községünk arculatát. S jöt- áron csak szakmai, kizárólag az Mindezt olyképpen tcs^k szem- tek az érdeklődők, olyannyira, értelemre akar hatni, s az érze- léletesse, hogy vándorkiallitaso- hogy már a növényvédelmi tár­lemre már nem. Sokkal kevesebb- *Eart rendeznek a községekben. sulás megalakítása is szóba ke­nek mutatja tehát magát, mint Ennek a nagyszerű munkának te- ,-mhetett. De még biztosabb len­amennyi valójában, s éppen ezért haí valoban aZ a en^ege.’. ne talán az eredmény, ha falu­nem kapja meg a méltó nyilvá- szűnjön meg végre a hazikei uek, szépítő társulás elnevezéssel szer- r.okságot sem a sajtótól, a tévé- a szorványgyumolcsosok emuivá- veznék meg a növényvédelmi tői, a rádiótól,‘sem a kellő tá- goltsaga, az émberek .anuoá " funkciókat ellátó társulást, mogatást a helyi vezetőktől, sem me§ 9s slzo'jija^: rTleS S ennél az egész akciónál köz­a szükséges érdeklődést a dől- kor es hogyan kell _ e erezi , vebett módon, az egészségesebb, gőzöktől. Merő véletlenségből mert nincs sivarabb es h.ha.n^o- r;i,Vc*,r,i +ár>iáit'ru Szakm unkásvizsga után A szekszárdi bőrdíszműüzem négy végzős tanulója a fővárosban járt a napokban. Szigorú zsűri előtt mutatták be. mit tanultak a elmúlt két és háromnegyed év alaj.t. méltök-e a „Szakma kiváló tanulója” címre. Az üzemben már hagyomány a tanulók részvétele a mozgalomban és a/, is, hogy a vizsgán jól szerepelnek. Minden évben a leg­kiválóbbak jutnak el a pesti, országos versenyre és rend­szerint szakmunkás-bizonyítvánnyal térnek haza. A mosta­nihoz hasonló azonban még nem volt Az első három he­lyezett közt kettő a szekszárdi üzem tanulója.----------- ------- ---------—<a- .. . . , . , . , . , egyoldalúságtól mentes táplálko­t udtarn meg mindezt. Ügy tör- a fa!as‘ kertekben a zásról is szó van. Fontos ez? térit,- hogy egyik; baráton» meg- b^eg^ fák az agakon a fe ges Nagyon fontos, ha tudjuk, hogy hívott Varsádra, a szóban forgó gyümölcsök látványa. e az a a faiu_sj emberek kevés gyümöl- növényvédelmi kiállítás ünnepé- falu - .összképét is zavarja az csöt f0gy^sztanah> a foiyamatos- lyes megnyitójára. Nekem ebből kiva.1> högT, . v?’ ^zony s ság0,t tekintve az esztendő bizo­túl sok hasznom nem lesz. - esztetikai élménytől foszdja meg nyos id5szakában nem fogyas7„ gondoltam — mert kit érdekel az embereket,-a községek a . tanak. De megvan az anyagi ol- — ha niég oly fontos is — egy , val?, SZP’., es, .t,ala.n. az dato is az elhanyagolt házikertek növényvédelmi kiállításról szóló legfontosabb. Felieertes te a és szórvány-gyümölcsösök felszá- tudósítás. De mivel jóban! öl lé- essek. Távolról sem le et a s - moiásának. Ha ez sikerül, akkor vén szó, nem volt erőm nemet mai direktséget kifogásolni, csu- Orbán János szavaival élve: „Ná- mondani, elmentem vele. Nem Pan azt> bogy a szaKrnai úgy- junk mindegyik gazda milliomos bántam meg. buzgalmat nem egészíti ki más. lehet„ Bizony aranybánya vala_ Láthattam, hogy buzgó és tett- szépre, jóra, nemesre elsődlegese mennyi házikert. ha azt okosan, re kész megyei emberek, itt vala- apelláló akció. szakszerűen használják ki á tú­rni nagy figyelmet ■ érdemlő akció Gyakran hallani, hogy a falusi lajdonosok. Mennyi minden bele- sikeres megkoronázásán fáradoz- népművelés nem mindig találja fér tehát gondolatként egy nö- nak. A Tolna megyei falvak külső meg a helyét. Egyebek között vényvédelmi kiállítás megnyitó­képét akarják előnyösen megvál- talán azért nem, mert a kínál- jába. toztatni. Ez a lényeg, s ezzel kel- kozó lehetőségeket sem mindig lett volna kezdeni. Azzal, hogy veszik észre. Miért ne tarthatnánk Egy bizonyos. Olyan akció­itt nem csupán növényvédelemről, okos, célszerű és tudatos népmű- -------------------------- ról van itt s zaikszerű gyümölcsfa-telepítésről, velesnek például a falvaik arcú- szó, amelyet felkarolni, segíteni, ennél sokkal többről, fontosabb- latát megváltoztatni akaró prog- kibontakoztatni nem csupán a ról; nyugalmat, derűt ha úgy ramot. Az igényességet, az ér- szakemberek szakmai ügye. Több. tetszik, hangulatot, jó közérzetet deklődést, éppen a népművelés teremtő faluszépítési akcióról van jogcímén, a népművelők kelthet- szó. De ha csak annyit mondunk, nék fel, s ezzel hatásosan, érzel- hogy fa- és növényvédelem, ak- mi oldalról segíthetnék a növény­kor félő, kevesen figyelnek oda. védelmet, a házikertek kialakítá- Hallottam valamelyik nap, a sát oktató szakemberek muniká- Szekszárd és Vidéke Fogyasztási ját. A kettő elválaszthatatlan egy­es Értékesítési Szövetkezet egyik mástól. S ilyen szempontból a Sz. P. Andok Klára to váló erednie _ ye nem ako­zott meglepe­tést az üzem vezetőinek, hi­szen az első osztálytól kezd­ve kitűnő a bi­zonyítványa. Különben is, náluk már csa. ‘ádi hagyo­mány a jó sze- repelés. Három évvel ezelőtt a nővére szerezte meg á harmadik he­lyet az országos versenyen és kapott június helyett már­ciusban szakmu nkás-bizony ít_ ványt. Klári tehát a második ..vörösdiplomás” bőrdíszmű­ves szakmunkás a családban. — Mitől félt a legjobban? — Semmitől sem. Jól sike­rült az írásbeli is, a szóbeli is és a gyakorlati munka is. Először kaptunk egy fényké­pet. ami egy táskát ábrázolt. El kellett készíteni a rajzokat, az anyagnormát, leírni a tech­nológiát, felsorolni, milyen sorrendben, milyen gépeket használunk, leírni, hogyan ké­szül a műbőr, milyen kellék­anyagokra, segédanyagokra van szükség, egyszóval min­dent. amit erről a táskáról egy szakmunkásnak tudnia kell. — Szakmunkásnak? — Hát talán a mindennapi munkában nincs szüksége rá, hogy technológiát tervezzen, dehát a szakmunkásra esetleg rábízhatnak nagyobb felada­tot is. Aztán jól sikerült a gyakorlati vizsga is. Szinger Antal szereplése már meglepetés volt, hiszen a tizenhét éves fiatalember ál­talában négyes­rendű tanuló. Most pedig a második lett az ország legjobb bőrdíszműves tanulói közti versenyben. — Hogyan sikerült? — Hát, kicsit megnyomtam a gombot. Meg aztán, a vizs­ga előtt kaptam néhány jó tanácsot édesapámtól, aki mű­szaki beosztásban dolgozik az üzemben. Azt már nem mond­hatnám, hogy számítottam er­re a jó eredményre, annál jobban örülök, hogy így sike­rült Mint kiderül, Szinger Antal volt a „mezőny”’ legfiatelabb- ja. mindössze tizenhét éves. ­— Tervei? — Valószínű, hogy folyta­tom tanulmányaimat, ha az- őszre megszervezik itt is a bőripari technikumot. Most pedig, sajnos, mennem kell, eleget tenni egy kötelezettség­nek, amit még mint ipari ta­nuló vállaltam. Kilenckor kez­dődik a diákparlament ülése és én felszólalásra készültem' föl. Arról szeretnék beszélni, hogy milyen a helyzetük az ipari tanulóknak, milyen -ne­hézségekkel keli sokunknak megküzdeni, milyen segítségre lenne szükségünk. Akaratlanul is többesszám egyes személyében beszél. —•/ Sokunknak ... szükségünk... Nehéz megszokni, hogy tény­legesen már nem tartozik az ipari tanulók közé Szakmun­kás. (1) Mennyit ér az érettségi ? Hova tűnt el három kilométer műút ? Ha valaki megkérdez­né, hány ki’ométer tá­volságra van Szekszárd- tói Siófok, nem tudnék határozott választ adni. —■ Hogy milyen távol­ságra van? Hm, az né­zőpont kérdése.. • Igen, igen, mégpedig azért, mert nem mind­egy, hogy az országút melyik pontján nézem a jelzőtáblát; Harcnál, Zombánál, a teveli, a murgai, vagy a diós- berényi útelágazónál. Ha a harci útelágazás­nál nézem a táblát: Sió­tok 82 kilométer, Szek- szárd U kilométer, te­hát Összesen 93. A te­veli elágazástól Siófok f,S, Szekszárd 2G kilo­méterre van. Ez pedig nem több, nem keve­sebb kilencvennégynél. A két elágazó közti tá­volság tehat egy kilo­méterrel növekedett. Csak azt nem tudom, hogyan? Idestova 18 év óta utazom erre gyak­ran, azóta néhány ka­nyarral megrövidítették az utat, nem tudom, ho­gyan lehetett a keve­sebb több. A kalaznói megálló­nál lévő' tábla szerint ismét csak kilencvenhá- rom a kilométer. Ismét egy kilométer hiányom van. Két kilométerrel odébb, a diósberényi el­ágazásnál már három kilométer a mínusz, a tevelihez viszonyítva. Onnan ugyanis Siófok 56, Szekszárd 35 kilo­méterre van. Ez pedig az általános iskola má- sodilt osztályában is 91, Hogy hova tűnhetett megint három kilomé- tér? Tán csak nem vit­te el valaki? Nem hi­szem, a rendőrségi je­lentésekben nem hallot­tam arról, hogy a kör­nyékben valaki utat lo­pott volna... A biztonság kedvéért megnéztem az autóbusz­menetrendet. Abban 94 kilométer a feltűntetett távolság. Ezek után nem tu­dom, hova tűnhetett Harc körül egy, Sza- kály és Hőgyész között három kilométer út. Ha valaki kérdezi, milyen messze van Sió­fok Szekszárdiéi, csak annyit mondhatok; — Attól függ, milyen szempontból nézzük... UL „Kiművelt emberfőkre van szükség“ A közelmúltban közöltük egy idén érettsé­giző gimnazista levelét, aki azt kérte, vitatkoz­zunk: mennyit ér az érettségi? Az alábbiakban az első vitapartner, egy szekszárdi gimnazista mondja el véleményét: „Elöljáróban talán annyit mondanék el ma­gamról, hogy én is az idén májusban érettsé­gizem. Erős közepes tanuló vagyok, Szekszár- don, a Caray János Gimnázium matematika- fizika szakosztályába járok. Érettségi után szak­munkás szereinek lenni, de ha nem sikerül a ter­vem, akkor is dolgozni fogok, semmiképpen sem leszek elkeseredett, pesszimista. Cikkük ugyan nem tartalmazza egészében az Önökhöz küldött levél tartalrriát, azonban a kiemelt ré­szekből világosan kitűnik — legalábbis én úgy veszem észre —, a levélíró pesszimizmusa. Vajon miből ered ez? Vegyük sorra a szem­pontokat: Az igazsághoz feltétlenül hozzátarto­zik az, hogy a felsőoktatási intézmények eléggé zsúfoltalt, főleg a „menő" szakok. Azonban tu­domásom szerint nem egy olyan felsőoktatási szakág van, amelyen pótfelvételt is hirdetnek, s még így sem lesz teljes a létszám. Erre talán nyomban azt lehetne válaszolni: ,De ha nincs kedvem hozzál’. Meg kell érteni azt, hogy a szocialista társadalomnak., a népgazdaságnak nemcsak a „menő” szakmák szakembereire van szüksége, hanem azokra is, amelyek kevésbé népszerűek. Szerintem, aki mindenáron tovább akar tanulni, jelentkezzen az ilyen szakokra. Baráti körben sokszor lemondunk egyéni va­gyainkról, elképzeléseinkről, de ha a társada­lom követeli ezt tőlünk, már sokkal nehezeb­ben tesszük meg. Vajon miért? (Lehet, hogy túl merészen fogalmaztam és nem egészen poiir­tásán, de úgy érzem, igazam van ebben a kér­désben). A levelet író, ismeretlen diák részletesen fog­lalkozik a szakmunkásképzéssel is. Szerintem ugyanaz a helyzet, mint a felsőoktatási intéz­ményeknél. Sok barátom van, aki érettségivel ment el dolgozni, tanult szakmát, eddig még mindegyik megállta a helyét a munkában. Sßt. mi több, még csak kisebbségi érzetük sem■ tá­madt. A levélíró szerint a társadalom hibája az, hogy nem érheti el az általa kitűzött célt. Fel­veti a kérdést: minek kell annyi gimnazista? Véleményem szerint azért, ment a sok jóból könnyebb kiválasztani a legjobbakat, a leg­tehetségesebbeket a továbbtanulásra. Az seht mellékes, hogy a társadalom szellemi nívóját emelik az érettségizett szakmunkások és dolgo­zók. Több mint száz esztendeje mondta Széche­nyi: ,Kiművelt emberfőkre van szükség’. Ez a mon­dás a mai fejlett, szocialista társadalomban még fokozottabban kell, hogy érvényesüljön. Úgy érzem, arra a kérdésre, hogy ,,mennyit ér az érettségi’, levelem utolsó részében megvála­szoltam. MISZLER JÁNOS gimnáziumi tanuló |

Next

/
Oldalképek
Tartalom