Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-28 / 74. szám
1968. március 28. VOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Dolgozók részvétele a vállalati tervezésben Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével párhuzamosan megszűnt az eddigi merev központi tervlebontás. Ez a tény a vállalati tervezés rendszerében alapvetően megváltoztatta a korábbi évek gyakorlatát, mivel a vállalatok ezúttal első ízben saját maguk készítik éves, vagy több éves terveiket, természetesen a népgazdasági tervek figyelembevételével. Ez a körülmény meglehetősen nagy feladat elé állította a vállalatok gazdasági, szakszervezeti vezetőit és természetesen dolgozóit. A feladat nagysága, újszerűségében rejlik. Abban, hogy hosszú évek gyakorlatától eltérően az idén először önállóan alakítják ki terveiket a vállalatok. Az építők szakszervezetének megyebizottsága mellett működő műszaki bizottság a közelmúltban vizsgálta a megye építőipari dolgozóinak részvételét az 1968. évi tervek kialakításában. Lépcsőzetes tervismertetés A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat 1968. évi feladatairól irányelveket adott ki. A legfőbb feladatnak a kormány által kiemelt beruházások — Paksi Konzervgyár, Tolnai Selyemgyár — tervszerű megvalósítását, a termelékenység növelése érdekében a korszerű technológiával történő építkezés fokozottabb előtérbe helyezését, és a vállalat lakástermelési tervét jelölte meg. A vállalat elkészítette az új gazdasági rendszerben igen fontos árbevételi tervét is. A vállalatvezetés, a vezető műszakiakkal négynapos értekezleten beszélte meg a terveket, akik azután a hozzájuk beosztott dolgozókkal vitatták meg a feladatokat. Ezen túlmenően a vállalatvezetés üzemi akadémiát is szervezett, ahol ugyancsak a tervet ismertették, illetve vitatták meg. Mindez az előkészítés időszakában történt. Most, miután a vállalat 1968. évi terve elkészült és azt a vállalat szak- szervezeti tanácsa its elfogadta, termelési tanácskozásokon ismertetik a dolgozókkal. Vizsgálat a dolgozók részvételéről A Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál a tervek kialakításába a dolgozókat két formában vonták be. Először a vállalat szakszervezeti tanácsának. szakszervezeti bizottságának tagjaival, másodszor pedig műszaki konferenciákon és termelési tanácskozásokon a dolgozókkal beszélték meg a készülő terveket. Jelenleg munkahelyi termelési tanácskozásokon vitatják meg a dolgozók a vállalat ez évi tervét, majd ezt követően az itt elhangzott ésszerű javaslatokkal kiegészítve rögzítik a végleges tervet. A vállalat szakszervezeti bizottsága úgy döntött, hogy a végleges terv összeállítása után vizsgálatot tart a vállalatnál, annak megállapítása érdekében, hogy a dolgozók miként kapcsolódtak bele a tervezésbe. Brigádokra, gépekre bontott tervek A Beton- és Vasbetonipari M ű- vek pécsi vállalatának dombóvári telepén a dolgozók csak a vállalat által gyáregységükre lebontott tervet ismerik, amelyet először a gazdasági vezetés, és a szakszervezeti bizottság tárgyalt meg A gazdasági vezetés, a szakszervezeti bizottság javaslatait, elképzeléseit^ amelyek végeredményben megegyeznek a dolgozók javaslataival, elképzeléseivel figyelembe vette. Az így megvitatott és kiegészített tervet azután a termelési tanácskozáson ismertetik a dolgozókkal. Az itt jóváhagyott terveket azután brigádokra és gyártógépekre bontják. Minden termelő egység írásban kapja meg feladatát. Ez egyben azt is jelenti, hogy ettől kezdve a tervezésben való részvétel, a végrehajtásban való részvétellé válik. Mint azt a fenti példák is bizonyítják, a dolgozóknak a tervezésbe való bevonása vállalatonként, az adott sajátosságnak megfelelően történt, illetve történik. Mivel e tekintet bem gyakorlati tapasztalatok nincsenek, ezért ma még korai lenne eldönteni, melyik a helyesebb módszer. Éppen ezért minden vállalat gazdasági vezetésénél tapasztalható bizonyos fokú útkeresés az együttműködés módjára, a tö- megszervezetekkel és rajtuk keresztül a dolgozókkal. Annyi azonban bizonyos, ha ennek az első évnek a tapasztalatait, a következő évben figyelembe veszik, lényegesen közelebb jutnak a végső célhoz: a dolgozók minél nagyobb aktivitásához a tervezésben. Sz. í. A csehszlovák mezőgépipar bemutatója Mi érdekli a Tolna megyei üzemeket ? VISSZHANG Válaszol a MEDOSZ megyebizottsága Lapjuk 1968. március 14-i számában foglalkoznak a mezőgazda- sági üzemek kollektiv szerződéseinek felülvizsgálatával és bár összességében meg állapit,ják, hogy a felülvizsgálással az ÁGK. Tolna megyei főosztályával együtt a törvényesség jobb betartását és a dolgozók fokozottabb érdekvédelmét szolgáltuk, tesznek néhány olyan megjegyzést, ami félreértésre adhat okot. Annak érdekében, hogy a félreértések elkerülhetők legyenek é$ álláspontunk az olvasók előtt teljesen világossá váljék, kérjük szíveskedjenek sorainknak lapjukban helyt adni. Az új Munka Törvénykönyve rendelkezéseinek legnagyobb pozitívuma a fegyelmi felelősség terén, hogy a fegyelmi büntetések skálájának szélesítésével lehetővé teszi megfelelően differenciált büntetés kiszabását. Azt a kérdést, hogy egy cselekményért lehet-e két, vagy több büntetést kiszabni, eldönti maga a Munka Törvény- könyve, amikor az 55. paragrafus 2. bekezdésében kimondja, hogy az 1. bekezdés c)-től e) pontjaiban foglalt büntetések közül esetenként együttesen többet is ki lehet szabni. A fegyelmi büntetésként alacsonyabb munkakörbe áthelyezett dolgozót tehát egyidejűleg ugyanabban q. határozatban például: a részesedés bizonyos százalékának megvonásával, vagy az illetmény föld-juttatás csökkentésével is lehet sújtani. Ezt sok kollektív szerződésben megtaláltuk és jóváhagyólag tudormásul is vettük. Kifogásoltuk és változatlanul kifogásoljuk azonban azt, ha a kollektív szerződésnek a részesedés felosztásáról rendelkező részében olyan intézkedés van, amely szerint megrovás, vagy szigorú megrovás fegyelmi büntetéssel sújtott dolgozó nyereségrészesedését 20, vagy 25 százalékkal csökkentik. Ez már törvénysértés, a dolgozónak kétszeres megbüntetése, mert egyszer fegyelmi büntetésként megrovásban, vagy szigorít megrovásban részesült másodszor pedig a csekély jelentőségű, illetve súlyú fegyelmi vétségért olyan joghátránnyal sújtják, ami szigorúbb fegyelmi büntetésnek minősül. Ez ellen küzdünk, ezt helytelennek tartjuk, mert ha a dolgozó olyan fegyelmi vétséget követett el, ami miatt nyereségrészesedésének bizonyos mértékű csökkentése a megérdemelt büntetés, mód van arra, hogy magában a fegyelmi határozatban ezzel a büntetéssel büntessék meg„ Változatlanul méltánytalannak tartjuk, ha olyan bűncselekmény miatt, ami nincs összefüggésben a munkával, vagy a társadalmi tulajdon védelmével, • kizárják a dolgozót a nyereségrészesedésből akkor is, ha a bíróság a bűncselekményt úgy értékelte, hogy azért csak felfüggesztett szabadságvesztés büntetést, vagy ennél enyhébb büntetést szabott ki. Példaként említettük meg a KRESZ-szabály- szegést, de távol áll tőlünk annak felételeZése, mintha a közlekedési bűncselekmény nem lenne igazi bűncselekmény, viszont logikusnak tartjuk, hogy az olyan dolgozó, aki egész éven át szorgalommal és becsülettel. helytáll a munkahelyén, ne részesülhessen nyereség- részesedésben azért, mert például: egy vasárnapi kirándulása során gépkocsivezetés közben a KRESZ-nek valamilyen rendelkezését megsértette, de ezt a cselekményét az illetékes bírói szervek úgy Thinő sítették, hogy csak felfüggesztett szabadságvesztés-büntetést, vagy ennél enyhébb büntetést tartottak szükségesnek kiszabni, Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha például: egy gazdasági dolgozó munkahelyén és munkaidején kívül becsületsértést, könnyű testi sértést, vagy egyéb — a munkával össze nem függő — bűncselekményt követ el és ezért nem végrehajtható szabadság vesztésbüntetésben részesül. A sikkasztást és egyéb társadalmi tulajdont károsító cselekményeket olyan szigorúan értékelték gazdaságaink, hogy ezekért a cselekményekért kiszabott bármilyen büntetés (tehát a javító-nevelő munka, a pénzbüntetés és a felfüggesztett szabad- ságvesxtés-bütytetés is) a nyereségrészesedésből való teljes kizárást vonja maga Után legtöbb kollektív szerződés szerint. Ezzel a rendelkezéssel legmesszebbmenőkig egyetértünk* Bízunk abban, hogy asz önök segítségével a fentiek szerint gazdaságainkban és vállalatainknál az 1968. évi tapasztalatok figyelembevételével olyan kollektív szerződések készülnek majd a jövőben ié, melyek a legmesszebbmenőkig védik a dolgozók érdekeit, valamint a társadalmi tulajdon megvédését is kellőképpen szolgálják. HORVÁTH GÉZA ' MB-titkár A gazdaságirányítás új rendszeréből adódóan a mezőgazdasági üzemeknek elsőrangú érdeke, hogy olyan gépeket vásároljanak, amelyek az üzem adottságainak legjobban megfelelnek. Ehhez viszont meg kell ismerniük különböző gépeket, és olyan gépeket kell vásárolni, alkalmazni, amelyeket az adott gazdaság területén a legjobb hatásfokkal tudnak kihasználni. Az üzemek vezetőinek tehát ismerni kell a különböző géptípusokat. Ezt az ismeretszerzést szolgálja az a gépkiállítás, amelyet a csehszlovák mezőgazdasági külképviselet és az AGROKER rendezett Szekszár- don. Tegnap délelőtt a szekszárdi Jóreménység Tsz területén tartott gépbemutatót a csehszlovák nagykövetség kereskedelmi osztálya, a MOTOKOV cég és az AGROKER, a csehszlovák mező- gazdasági gépipar legújabb termékeiből. A bemutatón megjelent Fran- tisek Hála, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa, György József, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, Horváth József, a megyei tanács elnökhelyettese, azonkívül a megye állami gazdaságainak, termelőszövetkezeteinek vezetői. Frantisek Hála a kiállítást megnyitó beszédében utalt arra hogy a két ország mezőgazdaságának egy a célja: a mezőgazdasági termelést ipari színvonalra emelni. S ezt szolgálja lényegében az a gépbemutató is. amelyet ezúttal Szekszárdim rendeztek meg A BEMUTATÓ GÉPEI A látogatók először is megismerkedtek a silóbontó géppel, amely alkalmasint kazlaktól való rakodásra is alkalmas. Szüllő Béla, a Hőgyészi Állami Gazdaság igazgatója jegyezte meg a gép láttán, hogy ez a gép alkalmas minden olyan gazdaságban, amelyben legalább négyszázas tehenészet van. Ugyanis a gép nemcsak az ároksilót termeli ki, hanem mindenféle kazalból való adagolásra is alkalmas. Élénk érdeklődés kísérte a bemutatott kukoricavető gépet, amely alkalmas a cukorrépavetésre is. Tolnai István, a Fornádi Állami Gazdaság igazgatója különösen érdeklődött a gép után; teljesen érthetően, hiszen a fornádi gazdaság a megye egyik legnagyobb kukoricatermelő állami gazdasága. Ugyancsak nagy érdeklődést váltott ki az elektromos vezérlé sű burgonyaültető gép; a traktoros a vezetőfülkéből ellenőrizheti a vetés méhnyiségét és minőségét. Viszont a jelenlevő vezetők és traktorosok között vitára adott okot, hogy ez a vetési módszer megfelel-e a hazai viszonyoknak. Ugyancsak vitáztak a jelenlevők a bemutatott kukoricavető gép szerkezeti megoldásán; jónak tartották, de az alkalmazás — a megállapítások szerint — függ a hazai gyakorlattól. Viszont egyértelműen jő értékelést kapott a cukorrépa-sor- művelő kultivátor. amelyről azt állapították meg, hogy jól szolgálhatja a cukorrépa-termesztést, további kézi munkát szabadíthat fel. A nézők között különösen jól vizsgázott a műtrágyával kombinált szervestrágyaszóró gép és olyan véleményeket hangzottak el, hogy ez a gép nagyon jól megfelel majd a magyar mezőgazdaságban is. Hasonló véleményt mondtak a már bevált trágyalé- szippantó és -szóró újabb típusáról. A csehszlovák gépipar már eddig megismert T—4—K kistrak- toráról és a bemutatott; motorrobotról az volt a vélemény, hogy adott esetben lelveszi a versenyt a lánctalpas bolgár kis- traktorral — viszont ezek a gépek csak szőlőművelésre, illetve kertgazdálkodásra használhatók. NÉHÁNY VÉLEMÉNY: Reflektorfényben: a gyógyítás Ülést tartott a Dombóvári Járási Tanács Péti József, a regölyi Népakarat Tsz elnöke: — A bemutatott gépeknek korábbi változatát már ismerjük. Érdekel bennünket a szervestrágya-, a mű trágyaszóró, a kukoricavető gép és az új típusú markológép. Azonkívül a trá- gyalészippantó is: a kiszórásnál jobb hatásfokkal dolgozik, mint az előző típusúak. Tolnai István, a Fornádi Állami Gazdaság igazgatója: — Érdekel bennünket az új típusú trá- gyalészippantó és -szóró, a ku- koricavető gép és a kombinált szervestrágya-, műtrágyaszóró. Milyen tevékenységet folytatott á végrehajtó bizottság a két tanácsülés közt eltelt időszakban? — először erről számolt be Gyu- ricza István vb-elnölk tegnap délelőtt Dombóvárott. a községi tanácsteremben megtartott ülésen, amelyen részt vett dr. Horváth Jenő, a megyei tanács egészség- ügyi osztályának vezetője is. Lápafő és Várcmg gazdasági, kulturális és szociális kérdéseiről a községek közös tanácsának vb-elnöke Strickl János beszélt. Ezután került sor az ülés egészségügyi kérdéseket vitató részére: dr. Sáfár Lászlóné járási főorvos a dombóvári járás gyógyító és megelőző ellátásáról tájékoztatta a résztvevőket. Dr. Za- horcsek Alfonz, az egészségügyi állandó bizottság elnöke beszámolt az ezzel kapcsolatos vizsgálatról. Megállapították, hogy a szervezési és szakorvosi ellátottságban mutatkozó hiányokon csak új kórház és rendelőintézet üzembe helyezése segít. Megyebizottsági ülések Az építők szakszervezetének tegnap tartott megyebizottsági ülésén megvitatták a bérbizottság jelentését a Beton- és Vasbetonipari Művek pécsi gyárának, dombóvári telephelyén lévő általános bérhelyzetről. A bizottság megállapította, hogy a telephelyen az elmúlt években kedvezően alakult a bérezés, bizonyítja ezt az is, hogy 1967-ben 3,5 százalékos bérfejlesztés történt a telephelyen. Ezt követően a megyebizottság a műszaki bizottság jelentését vitatta meg amely a dolgozóknak a tervezésiben való részvételét tárgyalta. « A HVDSZ megyebizottsága a közalkalmazottak klubjában megtartott ülésén a megye 12 tanácsi vállalatánál, az új gazdaság- irányítási rendszer bevezetésével alkalmazott területi és üzemi bérpolitikai elvek alkalmazásának tapasztalatait, és az ezzel kapcsolatos feladatokat vitatta meg A megyebizottság megtárgyalta öt vállalat közös jelentését a szocialista munkaverseny, valamint a szocialista brigádmozgalom alakulásáról. Általános tapasztalatként hangzott el a megyebizottsági ülésen, hogy azokon a helyeken, ahol jelentőségéhez méltóan foglalkoznak a szocialista brigádmozgalommal ott ez a vállalat tevékenységében igen kedvezően érezteti hatását,
