Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-27 / 73. szám
JőCS. március 27. TOLNA MEGYEI KÉEtJSAG 5 Készen állni a haza védelmére Valóságos labirintus ez a hatalmas pincerendszer Pécs központjában, a Szent István tér alatt. Féltucatnyi utca van fölötte a téren kívül, itt lent pedig öt szint helyezkedik el rézsuto- san egymás alatt. Egymásután szedik szét és áttelepítik más üzemekbe a hatalmas, ötven-száz hektós ászokhordókat, hogy helyet csináljanak a pezsgőspalackokból rakott „máglyáknak”. A pincét ugyanis majd két évtizedig bortárolásra használták most pedig fokozatosan alakul vissza — pezsgőgyárrá. Az egykori Littke pezsgőgyárnak is az lett a sorsa az államosítás utóin, mint a többinek. Egykét évig még — amíg a félkész termék elfogyott — készítettek pezsgőt, majd teljesein beszüntették. A pezsgő — úri ital. — Kimondva, vagy kimondatlanul, ez volt a felfogás abban az időben. És ahogy az úri osztálynak is bealkonyult, a pezsgőt se fogja keresni senki. Legfeljebb a szakmabeliek közül néhányan voltak meggyőződve arról, hogy lesz még igen keresett hiánycikk nálunk a pezsgő. Ég valóban, decemberben már csak az juthat hozzá, a karácsonyi-szilveszteri pezsgőhöz, aki elég ügyes, vagy protekciója van. Hiába jelenti a sajtó jóelőre, hogy hány százezer palackot hoz forgalomba a kereskedelem, aki későn ébred, nemigen kap pezsgőt. Persze, nem mindennapi ital, nem is válhat azzá, azonban különféle ünnepi alkalmakra igen kelendő. Talán nem is túlzás, hogy a régi világban egy esztendő alatt sem durrant annyi pezsgősüveg nálunk, mint most egyetlen Szilveszter-éjszakán. Először Budafokon éledt fel a pezsgőgyártás — jóformán; titokban kezdték meg a feltámasztását — most pedig a pécsiek tartanak már ott. hogy karácsonyra tömegméretekben hozhatják forgalomba újdonságukat. Kicsit elkéstek, hiszen Littke pécsi bor- kereskedő 1859-ben alapította pezsgőgyárát, huszonkét évvel korábban, mint Törley József Budafokon és mindössze 24 esztendővel azután, hogy Pozsonyban megalapították az ország első pezsgőgyárát. Node, vegyük szemügyre az újjászülető gyárat, ahova Vén Mihály főművezető kísér el bennünket. A legfelső szinten a legszembetűnőbb három hatalmas, ovális alakú, díszes faragású hordó. A másodikon — itt lefelé számoljuk az „emeleteket” — üres már a hordók helye, a „folyosó” végében 1300 hektós beton tartály — itt állítják össze az alapbort. Alapbort? — Milyen ez az alapbor. ügy hírlik, pezsgőgyártásra csak a gyenge minőségű bor alkalmas ... — Sajnos, eléggé elterjedt tévedés ez. Persze, az olyan borivó, aki szereti a különlegességeket, nemigen kedveli. Pezsgő- gyártásra a 10,5—11 százalék alkoholtartalmú 0,7 százalék sav- tartalmú, jellegtelen bor a legalkalmasabb. Márpedig köztudomású, hogy a 13—14 malligandos és 0,4—0,5 savfokú beat fogyasztják a legszívesebben. A pezsgő- bornak nem lehet különleges — például rizling, vagy muskotály —■ íze, zarnata. De nem lehet illat-, vagy színhibája sem. Csak abszolút egészséges bor alkalmas pezsgőgyártásra, mert palackba töltés után már nem lehet a különféle „betegségeket” kezelni. Franciaországban — külön erre a célra termelnének bort. Mi azonban meg kell, hogy elégedjünk a meglevő helyzettel. Az ősszel, szüret után valamennyi üzemünkben figyelemmel kísérjük a beérkező, illetve ott készített borokat és kiválasztjuk a pezsgőbort. Gondosan kell ügyelni az egységes minőségre, a jellegre, hiszen nem lehet egyféle márkával különböző jellegű pezsgőt kiadni.,. A legalsó szinten már máglyába rakva érlelődik sok ezer üvegben a pezsgő. A korábbi években — kísérletként — ezer—kétezer üveggel tettek el, így alakították ki az új pezsgőfajtát, 1966. decemberében már hatvanezer palackot töltöttek meg. Ez már nagyüzemi gyártás. A tavalyi termésből félmillió palackot töltenek tele. — Miért palackban erjesztik, érlelik a pezsgőt? — A pezsgőgyártásnak ez a lényege. Lehet szénsavval telíteni a közönséges bort is. ez azonban nem pezsgő. Törvény van rá, hogy legfeljebb habzó bornak lehet nevezni- A pezsgő olyan bor, amely a benne, erjedéssel keletkezett szénsavtól pezseg. Több, mint kétszázötven éve, hogy Pe- rignon pátér, a Haut-Villers-i Benedek-rendi apátság pincészetének vezetője feltalálta a pezsgőgyártást és majd egy évszázadba telt. míg kialakulták a nagyüzemi módszerek. Gyártanak már tankpezsgőt is, nagy, lezárt vastartályokban erjesztik a bort, igazi jó minőséget azonban csak az ősi módszerrel lehet elérni. A lezárt palackban erjeszteni a cukrozott és pezsgőélesztővel „beoltott” bort, majd két évig érlelni, közben többször felrázni, hogy a keletkező bomlástermékekből kioldódjanak az illatanyagok, végül a leülepedett seprőt eltávolítani. Az újítás legfeljebb annyi, hogy nem parafadugóval zárják a palackot, hanem a sörkupakhoz hasonló, de annál erősebb koronadugóval. És a kétéves érlelés után nem fagyasztják meg a felfelé fordított palack nyakában összegyűlt üledéket és úgy lövik ki, hanem különleges eljárással szűrik a pezsgőt anélkül, hogy szénsavtartalma elillanna. — Néhány hónap múlva tehát megjelenik a pécsi pezsgő az üzletekben? — Igen, karácsonyra már lehet belőle kapni. — Milyen lesz. melyikhez fog hasonlítani? — A most kaphatók közül egyikhez sem. Minőségi pezsgő lesz, jellegzetes pécsi pezsgő. Egyelőre még neve sincs, majd csak ezután lesz a keresztelő. Bízunk benne, hogy megkedvelik a fogyasztók. Vi „Az MHSZ-klubok tagságát tartalékos tisztek, tiszthelyettesek és katonák, illetve sportolók és az adott szakág iránt érdeklődök alkotják ... Sok városban, községben működnek tartalékos tiszti tagozatok.. - A meglévő tagozatokat kell indulásként klubbá fejleszteni... Az MHSZ előtt ál. ló feladatok megoldása elsősorban ezeknek tevékenységétől függ... Az utóképzésben a korábbinál jobban fel kell használni a honvédségi alakulatok, intézetek által biztosított és biz- toitható lehetőségeket”. (Az MHSZ múlt év novemberi megy M ■> vaül's'nak anyagából.) Ezek a megállapítások olyan tagozatokra alapoztak, mint amilyen például eddig a faddi tartalékos tiszti tagozat volt. Csak volt, mert tevékenysége azóta lényegesen kibővült, igazodott az újabb feladatokhoz... Ez azért is számottevő, mert a honvédelmi szövetségnek már évekkel ezelőtt is sikerült olyan bázist teremteni, amely elismerést szerzett a megyehatárokon túl is. Elismerést szerzett azzal, hogy a község fizikai, értelmiségi dolgozóit tömörítő, összefogó tartalékos tiszti csoport egyöntetűen értelmezte a honvédelmi nevelés feladatait; felismerte, hegy az évekkel ezelőtt megszerzett, elért rendfokozat kötelez, az, altkor megszerzett képességet, ■ ismereteket tovább kell fokozni, gyarapítani. Jelenleg már ott taré tanak. hogy a tartalékos tiszthelyettesi és sorállomány nagjj''részét is bevonták az önkéntéseíi vállalt továbbképzésbe. Az oktatáshoz helyet, ad a-, művelődési ház, de megtalálták ; á kapcsolatot a honvédségi alakulatokkal is; a sorozatos lalttsiífj'á- látogatások nagyon sok új isrj&yé- tet adnak. A honvédségtől rendsze. résén hívnak meg tisztekét'.előadóknak. A klubnak tagja dr. Nemei? József orvos, dr. Ulmer Jenő állatorvos, azonkívül számos vállalati dolgozó, tsz- és ktsz-tag, es pedagógus. Pedagógus tartalékos tiszt Wittman Ádám és Kp,valósak Antal személvében a lövészés a modellezőklub titkára. Ugyancsak tartalékos tiszt, a honvédelmi szövetség községi titkára. Szerezla Lajos, a termelőszövetkezet belső revizora. A most folyó továbbképzés —* ugyanúgy, mint az előző élvekben — verseny is, amely azért folyik, hogy a faddi tarvaléko:? klub ismét a legjobbak között légyen. Az új faárakról (a termelői, az eladói, a hatósági, a rögzített, a maximált és a szabad árakról egyaránt) részletesen tájékoztatja a 2 kötetes, 210 oldalas, színes nyomású F atermék-árj egy zék Rendelje meg az ÉRDÉRT Vállalatnál! A 2 kötet ára együtt: 50,— Ft Kérjük, megrendelését a következő címre küldje: ÉRDÉRT GONDNOKSÁG Budapest, V., Akadémia utca 3. (343) UNESCO hidrológus-tanfolyam Budapesten A Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet az UNESCO támogatásával féléves nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfolyamot rendez Budapesten. Tizenhá rom ország mérnökei víz-, kémiai gyakorlaton vettek részt a VITUKI vízminőségi laboratóriumában. Képünkön: újzélandi, indiai és nigériai mérnökök a laboratóriumban. TUKUp+u tűMük! A nem mindennapi történet még a múlt év elején kezdődött, de tulajdonképpen még ma sines megnyugtatóiig lezárva. Kovács Józsefné, a íurkópusz- tai kendergyár dolgozója 19€7. január 3-án szült, majd ezt kővetően megkapta a törvény által biztosított szülési szabadságot. Mivel családi körülményei indokolttá tették, ennek lejárta után igénybe vette a 100—3 19C7. számú rendeletben a szülő anyáknak biztosított gyermekgondozási segélyt. Pár hónappal később a gyár vezetője berendelte a fiatalasszonyt és munkára akarta kötelezni, holott a rendelet érteimében ezt nem lehet megtenni. Később, amikor a családi körülmények rendeződtek, Kovács Józsefné jelentkezett munkára. Ezúttal azonban már nem volt rá szükség. Időközben a gyárban dolgozók részére esetenként biztosított pozdorja- huiladékot sem szolgáltatták ki a fiatalasszonynak, mondván, nem állnak vele munkaviszonyban! Pedig a 100—319€7. számú rendelet közérthetően kimondja: . a gyermekes anya, a gyermekgondozási segély időtartama alatt változatlanul munkaviszonyban van és ha a gyermekgondozási segélyről lemondva ismételten munkába kíván állni, s ezt Z$ nappal előbb bejelenti, részére lehetővé kell tenni a munkába állást.. .*» Időközben annyira elmérgesedett a helyzet a gyárvezetés és á család között, hogy a férj, aki ugyancsak a kendergyárban dolgozott kilépett és Szekszárdon helyezkedett el. Ezt követően a gyárvezetés kezdeményezte a család. kilakoltatását is a szolgálati lakásból. A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa, ahová Kovács Józsefné végső kétségbeesésében fordult intézkedett az ügyben. Kovács Józsefné április 1-től ismét dolgozhat. Megoldódott a lakásproblémája, sőt á család megkapta a pozdorjavásárlási engedélyt is. s hogy mindezek ellenére mégsem nyugodott meg a Kovács család, annak egyetlen oka hogy a férj új munkahelyre kényszerült. A család ugyanis közel tíz éve dolgozott már a fúr- kópusztai kendergyárban, <s á férj még ma is szívesen vissza- menne a régi munkahelyére, de erre a történtek után már aligha van lehetősége. Ami pedig a gyárvezetést illeti, úgy gondoljuk, a történtek tanulságul fognak szolgálni, és a jövőben sokkal nagyobb körültekintéssel intézik dolgozóik ügyesbajos dolgait. Úgy, ahogy arra a rendeletek módot és lehetőséget nyújtanak. SZIGETVA&I LÁSZLÓ
