Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-27 / 73. szám

JőCS. március 27. TOLNA MEGYEI KÉEtJSAG 5 Készen állni a haza védelmére Valóságos labirintus ez a ha­talmas pincerendszer Pécs köz­pontjában, a Szent István tér alatt. Féltucatnyi utca van fö­lötte a téren kívül, itt lent pedig öt szint helyezkedik el rézsuto- san egymás alatt. Egymásután szedik szét és áttelepítik más üze­mekbe a hatalmas, ötven-száz hektós ászokhordókat, hogy he­lyet csináljanak a pezsgőspalac­kokból rakott „máglyáknak”. A pincét ugyanis majd két évtize­dig bortárolásra használták most pedig fokozatosan alakul vissza — pezsgőgyárrá. Az egykori Littke pezsgőgyár­nak is az lett a sorsa az államo­sítás utóin, mint a többinek. Egy­két évig még — amíg a félkész termék elfogyott — készítettek pezsgőt, majd teljesein beszüntet­ték. A pezsgő — úri ital. — Ki­mondva, vagy kimondatlanul, ez volt a felfogás abban az időben. És ahogy az úri osztálynak is be­alkonyult, a pezsgőt se fogja ke­resni senki. Legfeljebb a szak­mabeliek közül néhányan voltak meggyőződve arról, hogy lesz még igen keresett hiánycikk nálunk a pezsgő. Ég valóban, december­ben már csak az juthat hozzá, a karácsonyi-szilveszteri pezsgőhöz, aki elég ügyes, vagy protekciója van. Hiába jelenti a sajtó jóelőre, hogy hány százezer palackot hoz forgalomba a kereskedelem, aki későn ébred, nemigen kap pezs­gőt. Persze, nem mindennapi ital, nem is válhat azzá, azonban különféle ünnepi alkalmakra igen kelendő. Talán nem is túlzás, hogy a régi világban egy esztendő alatt sem durrant annyi pezsgős­üveg nálunk, mint most egyetlen Szilveszter-éjszakán. Először Budafokon éledt fel a pezsgőgyártás — jóformán; titok­ban kezdték meg a feltámasztását — most pedig a pécsiek tarta­nak már ott. hogy karácsonyra tömegméretekben hozhatják for­galomba újdonságukat. Kicsit el­késtek, hiszen Littke pécsi bor- kereskedő 1859-ben alapította pezsgőgyárát, huszonkét évvel ko­rábban, mint Törley József Bu­dafokon és mindössze 24 eszten­dővel azután, hogy Pozsonyban megalapították az ország első pezsgőgyárát. Node, vegyük szem­ügyre az újjászülető gyárat, ahova Vén Mihály főművezető kísér el bennünket. A legfelső szinten a legszem­betűnőbb három hatalmas, ová­lis alakú, díszes faragású hordó. A másodikon — itt lefelé számol­juk az „emeleteket” — üres már a hordók helye, a „folyosó” vé­gében 1300 hektós beton tartály — itt állítják össze az alapbort. Alapbort? — Milyen ez az alap­bor. ügy hírlik, pezsgőgyártásra csak a gyenge minőségű bor al­kalmas ... — Sajnos, eléggé elterjedt té­vedés ez. Persze, az olyan bor­ivó, aki szereti a különlegessége­ket, nemigen kedveli. Pezsgő- gyártásra a 10,5—11 százalék al­koholtartalmú 0,7 százalék sav- tartalmú, jellegtelen bor a leg­alkalmasabb. Márpedig köztudo­mású, hogy a 13—14 malligandos és 0,4—0,5 savfokú beat fogyaszt­ják a legszívesebben. A pezsgő- bornak nem lehet különleges — például rizling, vagy muskotály —■ íze, zarnata. De nem lehet il­lat-, vagy színhibája sem. Csak abszolút egészséges bor alkalmas pezsgőgyártásra, mert palackba töltés után már nem lehet a különféle „betegségeket” kezelni. Franciaországban — külön erre a célra termelnének bort. Mi azonban meg kell, hogy eléged­jünk a meglevő helyzettel. Az ősszel, szüret után valamennyi üzemünkben figyelemmel kísér­jük a beérkező, illetve ott készí­tett borokat és kiválasztjuk a pezsgőbort. Gondosan kell ügyel­ni az egységes minőségre, a jel­legre, hiszen nem lehet egyféle márkával különböző jellegű pezsgőt kiadni.,. A legalsó szinten már máglyá­ba rakva érlelődik sok ezer üveg­ben a pezsgő. A korábbi években — kísérletként — ezer—kétezer üveggel tettek el, így alakítot­ták ki az új pezsgőfajtát, 1966. decemberében már hatvanezer palackot töltöttek meg. Ez már nagyüzemi gyártás. A tavalyi ter­mésből félmillió palackot tölte­nek tele. — Miért palackban erjesztik, érlelik a pezsgőt? — A pezsgőgyártásnak ez a lé­nyege. Lehet szénsavval telíteni a közönséges bort is. ez azonban nem pezsgő. Törvény van rá, hogy legfeljebb habzó bornak le­het nevezni- A pezsgő olyan bor, amely a benne, erjedéssel ke­letkezett szénsavtól pezseg. Több, mint kétszázötven éve, hogy Pe- rignon pátér, a Haut-Villers-i Benedek-rendi apátság pincésze­tének vezetője feltalálta a pezs­gőgyártást és majd egy évszá­zadba telt. míg kialakulták a nagyüzemi módszerek. Gyártanak már tankpezsgőt is, nagy, lezárt vastartályokban erjesztik a bort, igazi jó minőséget azonban csak az ősi módszerrel lehet elérni. A lezárt palackban erjeszteni a cukrozott és pezsgőélesztővel „be­oltott” bort, majd két évig ér­lelni, közben többször felrázni, hogy a keletkező bomlástermé­kekből kioldódjanak az illatanya­gok, végül a leülepedett seprőt eltávolítani. Az újítás legfeljebb annyi, hogy nem parafadugóval zárják a palackot, hanem a sör­kupakhoz hasonló, de annál erő­sebb koronadugóval. És a két­éves érlelés után nem fagyaszt­ják meg a felfelé fordított pa­lack nyakában összegyűlt üledé­ket és úgy lövik ki, hanem kü­lönleges eljárással szűrik a pezs­gőt anélkül, hogy szénsavtartal­ma elillanna. — Néhány hónap múlva tehát megjelenik a pécsi pezsgő az üzletekben? — Igen, karácsonyra már le­het belőle kapni. — Milyen lesz. melyikhez fog hasonlítani? — A most kaphatók közül egyikhez sem. Minőségi pezsgő lesz, jellegzetes pécsi pezsgő. Egyelőre még neve sincs, majd csak ezután lesz a keresztelő. Bízunk benne, hogy megkedvelik a fogyasztók. Vi „Az MHSZ-klubok tagságát tar­talékos tisztek, tiszthelyettesek és katonák, illetve sportolók és az adott szakág iránt érdeklődök al­kotják ... Sok városban, község­ben működnek tartalékos tiszti tagozatok.. - A meglévő tagoza­tokat kell indulásként klubbá fejleszteni... Az MHSZ előtt ál. ló feladatok megoldása elsősor­ban ezeknek tevékenységétől függ... Az utóképzésben a ko­rábbinál jobban fel kell hasz­nálni a honvédségi alakulatok, intézetek által biztosított és biz- toitható lehetőségeket”. (Az MHSZ múlt év novemberi me­gy M ■> vaül's'nak anyagából.) Ezek a megállapítások olyan ta­gozatokra alapoztak, mint ami­lyen például eddig a faddi tar­talékos tiszti tagozat volt. Csak volt, mert tevékenysége azóta lé­nyegesen kibővült, igazodott az újabb feladatokhoz... Ez azért is számottevő, mert a honvédelmi szövetségnek már évekkel ezelőtt is sikerült olyan bázist teremteni, amely elisme­rést szerzett a megyehatárokon túl is. Elismerést szerzett azzal, hogy a község fizikai, értelmisé­gi dolgozóit tömörítő, összefogó tartalékos tiszti csoport egyönte­tűen értelmezte a honvédelmi ne­velés feladatait; felismerte, hegy az évekkel ezelőtt megszerzett, elért rendfokozat kötelez, az, alt­kor megszerzett képességet, ■ is­mereteket tovább kell fokozni, gyarapítani. Jelenleg már ott taré tanak. hogy a tartalékos tiszthe­lyettesi és sorállomány nagjj''ré­szét is bevonták az önkéntéseíi vállalt továbbképzésbe. Az oktatáshoz helyet, ad a-, mű­velődési ház, de megtalálták ; á kapcsolatot a honvédségi alaku­latokkal is; a sorozatos lalttsiífj'á- látogatások nagyon sok új isrj&yé- tet adnak. A honvédségtől rendsze. résén hívnak meg tisztekét'.elő­adóknak. A klubnak tagja dr. Nemei? Jó­zsef orvos, dr. Ulmer Jenő ál­latorvos, azonkívül számos válla­lati dolgozó, tsz- és ktsz-tag, es pedagógus. Pedagógus tartalékos tiszt Wittman Ádám és Kp,val­ósak Antal személvében a lövész­és a modellezőklub titkára. Ugyancsak tartalékos tiszt, a honvédelmi szövetség községi tit­kára. Szerezla Lajos, a termelő­szövetkezet belső revizora. A most folyó továbbképzés —* ugyanúgy, mint az előző élvek­ben — verseny is, amely azért folyik, hogy a faddi tarvaléko:? klub ismét a legjobbak között lé­gyen. Az új faárakról (a termelői, az eladói, a hatósági, a rögzített, a maximált és a szabad árakról egyaránt) részletesen tájékoztatja a 2 kötetes, 210 oldalas, színes nyomású F atermék-árj egy zék Rendelje meg az ÉRDÉRT Vállalatnál! A 2 kötet ára együtt: 50,— Ft Kérjük, megrendelését a következő címre küldje: ÉRDÉRT GONDNOKSÁG Budapest, V., Akadémia utca 3. (343) UNESCO hidrológus-tanfolyam Budapesten A Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet az UNESCO támo­gatásával féléves nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfolya­mot rendez Budapesten. Tizenhá rom ország mérnökei víz-, ké­miai gyakorlaton vettek részt a VITUKI vízminőségi laboratóri­umában. Képünkön: újzélandi, indiai és nigériai mérnökök a la­boratóriumban. TUKUp+u tűMük! A nem mindennapi történet még a múlt év elején kezdődött, de tulajdonképpen még ma sines megnyugtatóiig lezárva. Kovács Józsefné, a íurkópusz- tai kendergyár dolgozója 19€7. január 3-án szült, majd ezt kőve­tően megkapta a törvény által biztosított szülési szabadságot. Mi­vel családi körülményei indokolttá tették, ennek lejárta után igény­be vette a 100—3 19C7. számú ren­deletben a szülő anyáknak biz­tosított gyermekgondozási segélyt. Pár hónappal később a gyár ve­zetője berendelte a fiatalasszonyt és munkára akarta kötelezni, holott a rendelet érteimében ezt nem lehet megtenni. Később, ami­kor a családi körülmények ren­deződtek, Kovács Józsefné jelent­kezett munkára. Ezúttal azonban már nem volt rá szükség. Idő­közben a gyárban dolgozók részé­re esetenként biztosított pozdorja- huiladékot sem szolgáltatták ki a fiatalasszonynak, mondván, nem állnak vele munkaviszonyban! Pedig a 100—319€7. számú ren­delet közérthetően kimondja: . a gyermekes anya, a gyer­mekgondozási segély időtartama alatt változatlanul munkaviszony­ban van és ha a gyermekgondo­zási segélyről lemondva ismétel­ten munkába kíván állni, s ezt Z$ nappal előbb bejelenti, részére lehetővé kell tenni a munkába állást.. .*» Időközben annyira elmérgesedett a helyzet a gyárvezetés és á csa­lád között, hogy a férj, aki ugyancsak a kendergyárban dol­gozott kilépett és Szekszárdon helyezkedett el. Ezt követően a gyárvezetés kezdeményezte a csa­lád. kilakoltatását is a szolgálati lakásból. A Szakszervezetek Tolna me­gyei Tanácsa, ahová Kovács Jó­zsefné végső kétségbeesésében fordult intézkedett az ügyben. Kovács Józsefné április 1-től is­mét dolgozhat. Megoldódott a la­kásproblémája, sőt á család meg­kapta a pozdorjavásárlási enge­délyt is. s hogy mindezek ellené­re mégsem nyugodott meg a Ko­vács család, annak egyetlen oka hogy a férj új munkahelyre kényszerült. A család ugyanis közel tíz éve dolgozott már a fúr- kópusztai kendergyárban, <s á férj még ma is szívesen vissza- menne a régi munkahelyére, de erre a történtek után már alig­ha van lehetősége. Ami pedig a gyárvezetést illeti, úgy gondoljuk, a történtek tanul­ságul fognak szolgálni, és a jö­vőben sokkal nagyobb körülte­kintéssel intézik dolgozóik ügyes­bajos dolgait. Úgy, ahogy arra a rendeletek módot és lehetőséget nyújtanak. SZIGETVA&I LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom