Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-27 / 73. szám

1968. március 27. TOT,NA MEGYEI NEpGJSÄ« 3 H harcoló Vietnamért... Ülést tartott a Tamási Járási Tanács A társadalmi munka értéke 44 forintról 157 forintra nőtt Anyagi jelentőségén is túlmu­tató, elsőrangú politikai akciót kezdeményeztek a BM Tolna megyei Rendőr-főkapitányságán a kommunisták. „Küldünk egy ke­rékpárt Vietnamnak” — így kez­dődött, a IV. számú pártszerve­zet egyik pártcsoportjának ja­vaslata. Felismerve jelentőségét, felka­rolta a javaslatot és az egész megyére kiterjesztette a gyűj tést a választott pártszerv, az MSZMP BM-szervek Tolna me­gyei Bizottsága. A kis létszámú pártcsoport lelkes tagjai által el­indított akció megyeszerte kite rebélyesedett. A gyűjtés befejez­tével, néhány napja közel ötven­ezer forintot fizethettek be a vi­etnami csekkszámlára. * Hogyan történt, milyen a közi- hangulat, miben látják hatását a párttitkárok, a parancsnokok. Kerekasztal-megbeszélésre gyü­lekezünk Szekszárdon, a főkapi­tányság épületében. Heten fogla­lunk helyet az asztal körül. Hirsch Kálmán, az ónálló pártbi­zottság titkára mellett három társadalmi párttitkár — Bebesi Lajos, Halmosi István, Takács János — ül körben a kis asztal­nál. Itt vannak a parancsnokok: dr. Solymosi Mihály rendőrfőka­pitány, Nagy Károly megyei tűz- rendészeti parancsnok. Asztalun­kon a feladásra váró, tetemes összegről kiállított biankócsekk. — Hogyan sikerült az egész me­gyére kiterjeszteni nemes akcióju­kat? Hirsch Kálmán, a pártbizott­ság titkára röviden vázolja az előzményeket, — Megtárgyaltuk a választott testületekkel, — vb- és vezetőségi ülések — teljes egyetértésre ta­lált az elképzelés. Bizonyítja az aktivitást, hogy többféle variáció került szóha. Egyik verzió sze­rint, újíttassuk fel a kiselejtezett kerékpárokat a gyűjtött pénzből, hogy minél többet küldhessünk. A IH. számú alapszervezetné! felmérték a műszakiak, mennyibe kerülne a rendbe hozásuk. Mások javaslatai szerint, inkább a pénzt küldjük el, mert abból a nekik legfontosabbat tudják beszerezni így döntöttek a fórumokon. A titkári értekezletek után me­gyénkben a BM-szervek 15 párt- szervezetében talált lelkes támo­gatásra az indítvány. Egy napi átlagkereset legyen az irányszám, így szavaztak a párttaggyűlése­ken. Dr. Solymosi Mihály, a főka­pitányság vezetője: — Örömmel nyugtázzuk, min­den párttag, minden pártonkí- vüli mindenütt megértette. Pe­dig senki nem erőltette. Rend­kívül jó politikai légkörben zaj­lott a gyűjtés. A jószándék és akarat jellemzésére elmondanám, hogy a szanált házak bontását is javasolták, hogy többet küldhes­sünk. A polgári alkalmazottak­nál a szakszervezet vállalta az akció sikeres lebonyolítását. So­kan fáradoztak a nemes ügy ér- dekébten. Kint járva jó érzés volt tapasztalni, hogy egybevágott a pártonkívüliek akarata a szek­szárdi pártcsoport kezdeménye­zésével. A főváros és a vidéki városok alapvető ellátásáról gondoskodó zöldség gyümölcs kereskedelmi egyesülés befejezte a szerződés- kötéseket. Az egyesülés vezetői megállapították, hogy a termék­forgalmazás új rendje kedvezően hatott a szerződéskötésekre, mert a korábbi évek különféle korlá­tozásai. központi előírásai meg­szűntek. Javult a kapcsolat a termelők bizonysága : 47 Takács János, a paksi járási kapitányság párttitkára: — Szekszárdról indult az ak­ció. Először párttaggyűlésen tár­gyaltuk meg. Másnap többen kérdezgették a pártonkívüliek közül: „Csak nem akartok min két kihagyni?” Nem várták meg, hogy mi jelentkezzünk, azonnal hozzákezdtek. Kétszeres szakszer­vezeti tagdíjnak megfelelő ösz- szeg, egynapi fizetés — ki hogy látta jónak. — Akadt-e olyan, aki elzárkó­zott? Miként alakult a közhangulat? Egymás után válaszolnak a párttitkárok: egyetlen ember nem mondott nemet. Halmosi István alapszervezeti párttitkár: — Nem annyira a közhangulat hatására, inkább saját belső lel­ki kényszerének eleget téve vett részt mindenki a gyűjtésben. In­kább nem egy esetben szót kel­lett emelnünk az egészségtelen versengés ellen. „Megérdemlik, szükségük van rá” — indokoltak. A spontánul megindult gyűjtés után néhány embernek — a csa­lád érdeke, a jó politikai hangu­lat megtartása végett — vissza kellett adnunk bizonyos össze­get. Bebesi Lajos, a IV-es alapszer­vezet titkára, ahonnan elindult az akció. — Miért nem zárkózott el senki? Már korábban is napi be­szédtéma volt, mit tudnánk ten­ni a harcoló Vietnamért. Egy­öntetű rokonszenvüket, sőt cső dálatukat fejezték ki az igazsá­gos küzdelmei folytató nép mel­lett. Mindenki készséggel támo­gatta a “bártcsöpört elképzelését. _Nagy Károly, a BM megyei tűzrendészed parancsnokságának vezetője: — A politikai oktatás és a pártoktatás során gyakran esett szó a tettrekészségről. Érthető, hogy az érvekkel alátámasztott gyűjtés teljesen önkéntes alapon folyt. Mindenütt mellőzték a hi­vatali jelleget. Sok volt az agitá­tor. — Elsősorban minek tulajdonít­ják a sikert, okát miben látják? Bebesi Lajos: — Mindenekelőtt a szolidaritás erős érzésének tulajdonítható. Alulról indult, felülről felkarol­ták, támogatták. Nem biztos, hogy egy kisebb cél érdekében Uyen eredménnyel zárunk. Viet­nam megsegítésével mindenki egyetért. Nagy Károly: — Cselekedni akartak. Politikai érettségüket bizonyítja, hogy nem csak csodálják, de forintjaikkal is segítik a hősöket. Egyetlen­egy ember nem kérdezte, miért adjon. — Az anyagiak mellett — gondo- lom — politikai erősödéssel is járt az akció. Mi a véleményük a titkár és parancsnok elvtársaknak erről? % Hirsch Kálmán: — Feitétlenül erősödött az összefogás. Szorosabbá vált a munkakapcsolat a megyében szerteszét dolgozó párttagok, az és a kereskedelem között, miután mindketten magük választhatták meg partnereiket. Az egyesülés szervei a szerződésekkel lekötöt­ték az egész évi ellátáshoz szük­séges zöldségmennyiséget. A megyei értékesítő központok jelzései alapján az egyesülés mintegy 49 ezer vagon zöldség, 34 ezer vagon gyümölcs és 25 ezer—26 ezer vagon burgonya felvásárlását tervezi. (MTI) 936 forint alapszervezetek és a pártbizott­ság között. Erősödött a pártcso­portokban végzett politikai tevé­kenység, mert hiszen mindenütt sokat tettek a pártbizalmiak. Élénkséget, lendületet adott a mindennapi politikai munkának. Dr. Solymosi Mihály: — Többen megkérdezték tő­lem ebben az időszakban, lehet-e önkéntesnek jelentkezni. Tapasz­talataink alapján mondjuk: nö­vekszik, lángol a békés népek ellen rablóháborút indító, aktív ellenség elleni gyűlölet. Pártszer­vezeteink politizálnak és a BM- szervek tagjai helyesen értelme­zik ezt. H ózza tenném, nem spe­ciális, nem egyedi a mi elvtár­saink szolidaritása, hiszen or­szágszerte, sőt világszerte tapasz­talható. Mégis, becsületükre vá­lik ez a segítség. Takács János: — Megmutatkozott, hogy Viet­nam segítésében egy szívvel, egy lélekkel, egységesek a BM-dol- gozók. Halmosi István: — Nyereség, hogy még az ese­tenként, vagy régebben passzí­vabbak is megszólaltak. * A BM Tolna megyei dolgozói forintjaikkal együtt szolidaritá­sukat is elküldik az önvédelmet folytató, hős harcosoknak. Kom­munistákhoz méltó az egész me­gyére kiterjedt szolidaritási akció és a hasznos politikai tevékeny­ség. Élismerés illeti őket, mert elsőrangú politikai cselekedet volt követésre méltó akciójuk. összeforrottan, egy akarattal, segítőkészen. A tavaly megkezdődött, és 1971- ben Dombóvárig befejeződő Ka- pos-szabályozás nem csupán az évek óta ismétlődő árvizek el­leni védekezést szolgálja, hanem a Kapós-völgy Tolna megyei sza­kaszának átfogó vízrendezését is. Ez a több, mint 90 milliós állami beruházás lehetőséget ad az érin­tett mezőgazdasági üzemeknek arra, hogy a szabályozós után visszahódítsák a gyakori ár- és belvizek által részben, vagy tel­jesen elfoglalt, gyenge termő­képességű, esetleg teljesen ter­méketlenné vált földeket. 1 Ez a föld nem is kevés. Az elmúlt években sokszor károsan befolyá­solta az üzemek gazdasági hely­zetét. A szabályozási terv mel­lett részletes tervet dolgozott ki az OMMI meliorációs osztálya, milyen gazdasági kihatásai lesz­nek az árterületi földek vízmen­tesítésének. A Kapos szabályozásának vár­ható kihatásairól tanácskoztak kedden délelőtt Tamásiban az érdekelt mezőgazdasági üzemek vezetői és a szakemberek. A ta­nácskozást a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztálya és a Kapos—Koppány- völgyi termelőszövetkezetek terű. leti szövetsége hívta össze. Goóts Kálmán főmérnök a sza­bályozás tervét, kivitelezését is­mertette. ♦ A múlt év elejétől ez év el­ső negyedéig tartó első illem­ben a torkolattól felfelé 11,9 millió forint értékű munka készült el. Az idén 15,6, 1970 közepéig 22 6 és 1971 végéig újat* 27,6 millió forint költséggel végzik el a szükséges munkát, és ezen­felül építik meg a szabályozás­Kedden délelőtt ülést tartott a Tamási Járási Tanács a járási ifjúsági házban. Vidóczy László, a vb. elnöke a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtásá­ról, majd a vb. munkájáról szóló jelentést terjesztette elő. A harmadik napirendi pont­ként Oláh József, a NEB járási elnöke számolt be a járási bi­zottság tevékenységéről. Megem­lítette — többek között —, hogy az elmúlt évben mintegy 130 né­pi ellenőr összesen 60 helyen tar­tott vizsgálatot. Az erre fordí­tott napok száma több mint 400. A különböző pórt-, állami és tö­megszervezetekkel való kapcsolat értékelése eredményeként állapí­totta meg, hogy a vizsgálatok so­rán feltárt hiányosságokat az il­letékes szervek vezetői, javasla­tukra, megszüntették. Ezután a tamási községi tanács községpolitikai, községfejlesztési munkájáról szóló beszámoló hang­zott el. vezomérnöke a tanulmányterv alapján ismertette a Kapos ren­dezése után várható változásokat. Mint mondotta, 1933-tól 1966-ig terjedő időszakból 18 volt az olyan év, amelyben kiöntött, míg a mostani szabályozás a várható vízszintmaximummal számolva, kettőre csökken. De a szabályozás legnagyobb gazdasági haszna az a több, mint tízezer hold terület lesz, amelyen a jelenlegi ter­melési értéket a többszörö­sére lehet növelni. Ennek a területnek legnagyobb része Tolna megyére jut. Meg­vizsgáltak tíz olyan termelőszö­vetkezetet, amelynek területéből több, mint tíz százalék jut az árterületre. A kurdi termelőszö­vetkezet területének 33,7 száza­léka ártéri terület, amelynek az utóbbi három évben, a csapadé­kos időjárás miatti elvizesedése is okozója volt a szövetkezet visszaesésének. Az árterületen lévő szántók, rétek, legelők átlagos holdankén- ti termelési értéke alig haladta meg a másfél ezer forintot. A vízrendezés után lehetővé válik a korábbi művelhetőségre, a megfelelő talaj szerkezet, a ta- llajélet visszaállítására. Lehető­ség nyűik megfelelő művelési ágváltozásra, az újbóli szántóvá űnkításra. nagyobb, összefüggő legelők, rétek takarmányhozamá- nak növelésére. így lehetőség nyílik arra is, hogy a korábban takarmány termesztés re használt 'erőieteken más kultúrát ter­messzenek. \ terv elvan iaypt'loOW tartalmaz, hogy az ártéri te­— Községünk fejlődése az 1950- es évek közepétől indult meg — mondotta a beszámoló előterjesz­tője, Sárdi István községi vb- elnök —, erőteljesebben pedig 1963-tól. — Hangsúlyozta, hogy a községfejlesztési távlati és éves tervek kidolgozása volt az alap a fejlődéshez. A megvalósítást pedig a lakosságtól származó be­vételek és áldozatos társadalmi munkájuk, s nem utolsó sorban a nagymértékű állami támogatás tette lehetővé. Megemlítette, hogy az elmúlt tanácsciklusban össze­sen 56 millió forint értékű lé­tesítményekkel gazdagodott a község. Ez idő alatt az egy főre jutó lakossági társadalmi munka értéke 44 forintról 157 forintra nőtt. A tanácsülés a viták után megfelelő határozatokat hozott, majd a bejelentések és interpel­lációk megtárgyalására került rületeken milyen növénye­ket termesszenek a gazdasá­gok. így mintegy 1500 holdon ken­dert,, miután ez a terület ko­rábban hagyományos kender- termő terület volt, és éppen a túlvizesedés miatt csökkent le a korábbi maximum 3000 holdról néhány száz holdra. Továbbá le­hetőség nyílik a cukorrépa, bur­gonya-, zöldségtermelésre és a tömegtakarmányok termelésére. Az állattenyésztő telepek kiala­kításánál már több gazdaság szá_ mól ilyen lehetőséggel. A szán­tón kívül a rétek várható 25 má­zsás terméshozama, a legelők várható 15 mázsás hozama együt­tesen lehetővé teszi, hogy a jelenlegi 1661 forintos hol­danként! termelési értéket négy és fél—ötezer forintra emeljék. Az árterület jobb hasznosítása a kurdi Uj Élet Tsz-nek több mint hárommillió forint hasznot hozhat évente, a dombóvári Al­kotmánynak két és negyed mil­liót, a szakályi szövetkezetnek egymilliót, és a többi gazdaság­nak is fél—háromnegyed ' milliót. Évente átlagosan 16 200 000 fo­rint tiszta jövedelmet teremt a szabályozás a közös gazdaságok­nak. Ha • a 91 millió forintos költséget — amelyet az állam fedez — a mezőgazdasági üze­meknek kellene fedezni, akkor is hat év alatt megtérülne a költ­ség. A vita során szóba kerültek a várható öntözési lehetőségek is. Elhangzott olyan javaslat, hogy az érdekelt szövetkezetek öntö­zési társulást alakítsanak, amely meghatározná az üzemek víz­igényét, mértéket és az öntözés sorrendjét, idejét is. Befejeződtek a zöfdséHermékérfékesüési szerződéskötések sor. Értekezletet tartottak a megyei vöröskeresztes titkárok SOMI BENJAMINNE Kedden a Vöröskereszt szék­házában kétnapos értekezletre ültek össze a Vöröskereszt me­gyei titkárai, hogy megvitassák az elmúlt évi munka tapasztala­tait, valamint a következő idő­szak teendőit. Rostás István, a Magyar Vöröskereszt főtitkára bevezető előadásában ismertette a legutóbbi országos vezetőségi ülés fontosabb megállapításait, az immár 634 000, az ifjúsági szer­vezetekkel együtt több mint 800 ezer tagot, köztük csaknem száz­ezer aktív társadalmi munkást magába foglaló tömegszervezet múlt évi munkájáról, és a to­vábbi fejlődés lehetőségeiről. (MTI) 91 milliós állami költségen - Évente 16 milliós jövedelem A Kapos szabályozásának gazdasági hatása sál összefüggő műtárgyakat. Márta Kálmán, az OMMI tér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom