Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-22 / 69. szám

TOT,WA MEGYEI WÜPŰJS40 1ÍKÍ8. március 22; A: Televízió műsora Március 26, kedd: 17.58: Hírek. 18.05: Szorgos nép. Kisfilm a méhek életéről. 18.30: A nemzetközi politika kérdései. Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizotságának tagja válaszol aktuális kérdésekre. 19.00: Esti mese. 19.10: Színházi világnap. Miguel Angel Asturias az 1967. évi irodalmi Nobel-díjas üzenete. 17.15: Eugene O’Neill: Amerikai Elektra. Drámai trilógia három részben. Közvetítés a Debreceni Csokonai Színházból, felvételről. 14 éven felülieknek. A kozvetités I. szünetében: kb. 20.10: Tv-híradó. A közvetítés II. szünetében: kb. 21.10: Mátrai Betegh Béla színházi jegyzete. 22.10: Tv-híradó. 2. kiadás. Március 27, szerda: 15.23: Újpesti Dózsa—Ausztria Wien. Középeurópai Kupa lab- Jarúgó-mérkőzés. Közvetítés a Megyeri útról. A szünetben: kb. IC.15: A Magyar Hirdető műsora. 17.20: A cigaretta. Lengyel rajzfilm. 17.30: A váltóőr. Magyarul beszélő belga rövid játékfilm. 18.00: Hírek. 18.05: A félreismert XVIII. század. Desportes. 18.20: Show-hivatal. A könnyűműfaj rivaldája. 19.1 (T: A világ térkép •ílőtt. Aktuális külpolitikai műsor. 19.20: Esti mese. 19.35: Út­keresők Riportfilm. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Szevasz, Vera. Magyar film. 22.00: Látogatás Dürrenmattnál. Riportfilm. 22.20: Tv-híradó. 2. kiadás. Március 28, csütörtök: 17.58: Hírek. 18.05: Zebra. Közlekedési műsor gyerekeknek. 78.15: Tessék kérdezni, a nyelvész válaszol. Ankét a TIT Kossuth Klubjából. 18.35: Telesport. 19.00: Petula Clark énekel. Zenés kis­ülni. 19.20: Esti mese. 19.30: Egy hét Karéliában. Kisfilm. (Ism). 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gorkij: Malva. Tv-film. 21.20: Zenei fi­gyelő. A Tv zenei újságja. 22.05: Tv-híradó. 2. kiadás. Március 29, péntek: . Í7.58: Hírek. 18.05: A mi őrsünk. 18.30: Az orvosi gondolkodás története. 3. Az arab orvostudomány. Előadó: dr. Benedek István. 18.55: Kapcsoljuk. . . Helyszíni közvetítés. 19.25: Esti mese. 19.35: Nótaszó. Lakatos Sándor 25 éves jubileuma. 20.00: Tv-híradó. 20.20: A játszótársunk, mondd, akazsz-e lenni? Irodalmi fejtörőjáték. II. forduló. 21.35: Szülők, nevelők egymásközt. Akik messziről indul­nak. Riport a Somogy megyei hátrányos helyzetű tanulókról. 22.05: Tv-híradó. 2. kiadás. Március 30, szombat: 8.58: Szevasz. Vera. Magyar film. (Ism). 10.40: Útkeresők. Rí- portíil-m. (Ism). 11.05: Nótaszó. (Ism). 11.25: Delta. Tudományos híradó. (Ism). 11.55: örökzöld melódiák. Filmösszeállítás. (Ism). 15.48: Délutáni előadás: A nap és az óra. Francia film. 17.30: A Magyar Hirdető műsora. 17.35? Színesfém érc-bányászat Magyar- országon. 17.50: Centrumáruházak kirakata. A Magyar Hirdető ki&filmje.- 17.55: Hírek. 18.00: A Tv Galériája. Országos grafikai kiállítás. 18.20: Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön. Ifjúsági tv-filmsorozat. 6. Az égbelátó. 18.45: A Tv jelenti. Aktuális ri- portműsor. 19.30: Cicavízió. 19.40: Népszerű balettrészletek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Tabi László: Szomorú szerelmesek szanatóriuma. Tv-játék. 21.30: A jeges porondon. A szovjet jégrevű műsorából. 22.00: Tv-híradó. 2 kiadás. 22.20: Gyűlölet kegyelem nélkül. Ma­gyarul beszélő nyugatnémet film. 18. éven felülieknek! Március 31, vasárnap: 8.28: Építészeti emlékek. A régi Pszkov. Közvetítés Moszkvából. 9.00: Kisfilmek: 1. A fal; 2. Virágcsokor. 9.30: Móra Ferenc: ípncskereső kisködmön. Ifjúsági tv-filmsorozat. 6. Az égbelátó, (ism). 10.00: Üdvözlet barátainktól. Közvetítés Moszkvából. 10.30: Hétmérföldes kamera. Uttörőhíradó. 10.45: Buratino új kabátja. Szovjet bábfilm. 11.15: Univerzál 007. Kezdő rádióamatőrök mű­sora. 15.03: Empor Rostock (NDK) — Zalgiris Kaunas. Kézilabda Bajnokcsapatok Európa Kupája. Női döntőmérkőzés. Közvetítés Pozsonyból — felvételről. 16.05: 100 kérdés — 100 felelet. 16.50: FAO. Az ENSZ Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmezésügvi Szervezete. 17.00: A Magyar Hirdető műsora. 17.10: Nyugat­Európa magyar szemmel. III. Albion köd nélkül. Utinapló Ang­liáról. 17.25: Világirodalmi Magazin. (Ism). 1. Emest Hemingway: Ahogy a kutya vezeti a vakot. 2. Alberto Moravia: Amolyan kö­zepes. 3. Alessandro de Stefan!: Csónak jön a tavon. 4. Nyiko- laj Csajkovszkij: Az utolsó beszélgetés. 5. Alberto Moravia: Ki­békülés. 18.40: Nők és férfiak. Zenés kisfilm. 19.05: CopperfiaJd Dávid. 13. Végre otthon. (Befejező rész). 19.30: Esti mese. 19.45: Sporthírek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Szerelmet akarok. Magyarul beszélő amerikai film. 21.50: Az érem harmadik oldala. Komlós János műsora. 22.00: Tv-híradó. 2. kiadás. (A Magyar Televízió a m űsorvá ltoztatág jogát fenntart a.1 Miért nem magyarul ? Élve az OFOTÉRT által nyúj­tott lehetőséggel, hármat fizettem, négyet kaptam a „Fortepan 30 su­per'’ filmből. Ahogy kinyitom a dobozt, a filmtekercs mellett cé­dulát találok. Nem kétséges, a Forte gyár arra oktat ki rajta, hogyan használjam fel termékét. Ám ez a magyar üzem nékem, terméke magyar vásárlójának nem magyarul magyarázza meg a filmmel kapcsolatos tudnivalókat, hanem a papír egyik oldalán an­golul, a másikon franciául. Fel­használva csekélyke angol nyelv­tudásomat és természetesen1 a szó­tárt, kisilabizálom, hogy ez a film minden színre érzékeny, napfény­nél és műfénynél egyaránt hasz­nálható, sőt ha 250 wattos Nit- raphot B lámpát használok az esti felvételnél, a táblázatból ki­olvashatom a fényrekesz és zár­sebesség adatait is. Megtudom to­vábbá, hogy csak teljes sötétség­ben szabad kibontani, aztán itt van két előhívórecept is. választ­hatok. Arra gondolok, hogy a filmet a Forte gyár angol és francia nyelvterületre exportálja, ezért készült e két nyelven a használa­ti utasítás. Amit én vettem, vélet­lenül került itthoni boltba. Rá­cáfol azonban erre a doboz fel­irata, ahol nemcsak angolul, ha­nem magyarul is feltüntették, hogy „sötétkamratöltés’ Veszek egy tekercs ORWO fil­met is. Ha a külkereskedelemben az a szokás, hogy megkövetelik az importáló ország nyelvén készült használati utasítást, akkor az ORWO film dobozában ma­gyar nyelvűntk is kell lennie. Nincs. Fotós ismerőseim mond­ják, hogy még nem is találkoztak ilyennel. Ebben a dobozban is itt a papír, — még részletesebb tá­jékoztató, mint a Forte filmé . — németül, angolul, franciául, ola­szul és oroszul. Csak éppen ma-1 gyárul nem. Miért? (J) Felvételre keresünk férfi SEGÉDMUNKÁSOKAT, valamint TAKARÍTÓNŐKET. Jelentkezni lehet a kórház személyzeti irodáján. Megyei kórház, Szekszárd. (290) Horgász, télen December 1-i sporthorgász- rovatunkban már foglalkoztunk a botok karbantartásával, lakko­zásával. Most szeretnénk egy-két tanácsot adni a csónak horgá­szatra való előkészítéséről. Fon­tos, hogy ne a pontyszezon kel­lős közepén kelljen a csónakunk javításával időnket tölteni, ha­nem az enyhébb téli időt hasz­náljuk fel erre. Ahol ősszel csó­nakunkon szivárgást észleltünk, ott tisztítsuk meg a kátránytól és a deszkák összeeresztésénél használt bádoglemeztől. A szi­várgás helyét tömítsük el mohá­val. vagy kátrányom hamuval. Kellő, körültekintő tömítés után alaposan kátrányozzuk át, a javí­tás helyét és helyezzük vissza a bádogborítást. A sérült részek kijavítása után az egész csóna­kot tisztítsuk meg a már le­peregni készülő kátrány-, szurok­daraboktól. A megtisztított csó­nakot kátránnyal alaposan, több­ször kenjük át, de csak a csón»Jf külső részét, mert nincs kelle­metlenebb, mint a nyári meleg­től felolvadt kátrányt nadrágun­kon hazahordani. A csónak belső részét ajánlatos színtelen olajjal átitatni, az ülődeszkák kivételé­vel. A csónak első részét nem ajánlatos deszkával lefedni, mert ott tisztítása igen körülményes lesz. Milyen a modern dobóbot? Kezdetben a merev, legalább há­rom, de inkább negyedfél méter hosszú pózna volt divatban a hor­gászbotban, a hozzá tartozó ruha­szárító kötél vastagságú selyem- zsinórral és majdnem diónyi ólom­gömbökkel. Egyformán használták ezt keszegezéshez és nehéz harcsá- záshoz, pergettek is -«ele, meg fenékólmoztak, sőt tapogattak vele süllőre is — * míg csak bírta a horgász karja. Körülbelül húsz éve hozzánk is elért azonban a korszerű horgászat szele, egyre finomabb, egyre könnyebb lett a horgászfelszerelés. Egészen külön úton indult el a műcsalis pengetésre szolgáló dobó­bot, mely kezdeti otrombaságából lassan alakult át egyre rövidebb és vékonyabb. sUhogóbb készség­gé, amilyennek a modem dobó­botnak lennie kell. Ma már több­féle hazai gyártmányú nemesített ragasztott, tankin-nádból, mű­anyagból készített pergetőbotok kaphatók. A baj csupán az. hogy a legtöbb horgász nincs tisztában azzal, mi szerint válassza ki a legmegfelelőbb jellegű és mérete­zésű bottipust. A legfontosabb; legyen a perge­tődob suhogós, amellett gerinces, jól hajítsa ki a csalit, jól dol­gozzék a bevágásnál és fárasztás- nál, ugyanakkor teherbíróképes­sége legyen arányban a használt műcsali súlyával. Mivel a bottípu­sok mechanikai karakterét nem a horgász, hanem a bot tervezője szabja meg: a hor­gászra az marad, hogy az adott teherbírású bothoz a hozzá alkal­mas súlyú csalit használja. Más karakterű bot való ugyani« # a könnyű balin ozáshoz és megint más a harcsázáshoz, hiszen bali- nozásnál könnyebb csalit haszná­lunk, mintha a fenéken igyek­szünk a lapuló halak előtt el­húzni a súlyosabb, erősebben ól­mozott villantót. A teherbíróképesség igen jellem­ző arra, hogy a bottal legcélsze­rűbben milyen súlyú villantót ha­jíthatunk. A matematikai számí­tások és az azokat igazoló gyakor­lati tapasztalatok során kitűnt, hogy a csalisúly a bot teherbíró- képességével akkor van a legked­vezőbb arányban, ha az annak pontosan 1 50-ed része. Ha a csali­súly ennél több, a botot túlterheli, ha kisebb, nem fogja a csalit úgy „kilőni”« ahogyan elvárjuk. Lehet-e, helyes-e leereszteni a Siót ? ez a cím jelent meg a legutóbbi sporthorgászrovat címeként. A sajtóhiba ördöge jelentette meg a lerekeszteni szó felcserélésével. Az első telefonáló csak megkér­dezte, hogy mi lesz a Sió le­eresztése után, mire hasznosítják a medret? A második javasolta szakaszo­san elrekeszteni, horgászvíznek. Á harmadik tiltakozott a le­eresztés ellen, népgazdasági érde­kekre hivatkozva. Még szerencse, hogy a cikkből kitűnt, nem leeresztés, hanem be­rekesztésről volt szá. Természetesen mindegyik telefo­náló viccesen, jóindulatúan tette fel a kérdést. Mi is így kérdezzük: Miért en­gedte a nyomda korrektora a Siót leereszteni, amikor maga is hor­gász? Talán még a kollégája, . a szedő is? Hogyan akar a korrektor egy leeresztett Sióban horgászni? No. de félre a tréfával, a Siót nem fogják leereszteni. Bénid Tongut, a legdurvább arab goumier körüljárta a lehullott rongyként pihenő ara­bokat. A foglyok még szörnyűbb helyzetben voltak, mint a katonák. Eddig már vagy egy tucatot temette: el a sivatagban. Létszámu­kat az indulásnál úgy állítják fel, hogy har­minc százalékkal kevesebb fog megérkezni be­lőlük. Ápolatlan, cinikus külsejű, vigyorgó, torzon- borz halálfejek, vadul villogó bennszülött te­kintetek, fáradt, szomorú intellektuális arcok, valamennyien a biztos halál apatikus tudatá­ban, utál kozó, fásult grimasszal állták a gou- mier-k csattogó korbácsát. Barbizon, egy zömök, bronzbőrű korzikai — 148 — bandita volt a legtekintélyesebb ember a rab­kolóniában. A pihenő közben éppen dalolt va­lami szerelmes olasz nótát a naplementéről, és amikor befejezte a dalt, egy majomállkapcsú borjúszemű, vastag, borostás ember lépett hozzá: — Engedje meg, hogy fejedelmi énekéért megajándékozzam egy fél tábla bagóval. Én költő vagyok. — Köszönöm. Nevem Barbizon. -Bandita vol­tam Korzikán. — Ennek örülök — mondta a vastag költő, — ugyanis sokan mondják, hogy hasonlítok Napóleonra. — És. előrehúzta deres, hosszú, ritkás haját a homlokára. — Csakugyan emlékeztet rá... Különösen a hangja... Kérem, itt mögöttem fetreng egy sikkasztó, azt hiszem, napszúrása van, és ne­kem már nincs meg a vízadagom, nem adna a magáéból? — Parancsoljon... — A jólelkű Troppauer odanyújtotta kulacsát. Barbizon gyorsan meg­itatta a sikkasztót, de egyszerre csak olyan kor­bácsütést kapott, hogy kiejtette a kulacsot, és a víz kifolyt. ■— Piszok bandita! Hát ha elfordulok, máris pimaszkodsz... te ... te... — és a megdühö- dött Lenid Tongut még kétszer csapott le. Mielőtt harmadszor üthetett volna, valaki megfogta a karját. Troppauer volt. Szelíd, lírai hangon mondta: — Csendőr úr... A biblia azt mondja: „Ne menjen le a nap a te .haragoddal...” — Mi?..; Menjen a fenébe? És eressze el a kezemet... — Kirántotta a csuklóját, de a másik a zub­bonyát fogta meg: — 149 — — „Szeresd felebarátodat, mint tenmaga- dat!...” Legyen istenes, csendőr úr... hiszen maga is csak ember... A csendőr szitkozódva mellbetaszította a költőt... Később, mikor magához tért, két társa egy csöbör felett tartotta, és az orrát törül- gettétk. Az edényben a víz piros volt, és Bénid Tongut sohasem akarta elhinni társainak, hogy a költő mindössze egy pofont adott neki. Ez a pofon kissé mozgalmassá tette az egy­hangú tábori életet. Először is Galamb, mikor meglátta költő barátját a goumier-öklök kö­zött, hogy elsősegélyt nyújtson, addig is, amíg odaér, a tízliteres kannát belehajította a gou- mier-k köró. Ez mindjárt egy kis levegőt csi­nált, mert ketten a földre zuhantak, és a töb­bi srótrebbent. ;.. Általános verekedés kezdődött. Az egyik csendőr, akinek tüzet fogott a ruhája, üvöltve verte magát a földhöz, egy másik pisztolyt rántott, de ennek az arcába vágtak egy bőr­istránggal, hogy fel ismerhetetlen lett. Futólépésben érkezett Latouret őrmester, mögötte a megerősített őrség, szuronyt szegez­ve. Egy pillanat alatt nem volt verekedés. Ilyesmiben nem ismertek tréfát a sivatagban. Jött az orvos a vörös szanitéccal. A sebesül­teket elvitték. A többi állt.;. A vizsgálat gyorsan ment. Az ítélet is. Bar- bizont kikötték. Troppauer és Galamb egy hé­tig fele vízadaggal menetel, a többi katona és a goumier-k, akik részt vettek a verekedésben, kettős szolgálatot látnak el huszonnégy óráig. — 150 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom