Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-15 / 63. szám
1968. március 15. TOT,NA MEGYEI NEPŰJSAO 3 Átmenet idején.,. Levél egy ipari üzem igazgatójához isztelt Igazgató Elvtárs! Azzal kezdem, amivel vitánk befejeződött. Tisztelem célratörő termelési törekvéseit, becsülöm nagyfokú őszinteségét. Emlékeztetem legutóbbi, több órás beszélgetésünk kezdetére. Visszatetszést szült az üzemben a tíz éve Önöknél dolgozó, munkásból lett meós lecserélése. Nem az intézkedést vitatják, hanem módszerét. Többen kifogásolták, hogy a harminchat éves minőségi ellenőrt úgy helyezték vissza fizikai munkára, hogy tőle meg sem kérdezték; vállalná-e a technikum elvégzését. Egybeesett az átirányítás a meós párttagsági felvételével. önnel akkor nem közöltem — még kétkedtem — a párton kívüli középvezető és a kommunista munkás megjegyzését: ,,Számoljon ózzak hogy a mi igazgatónk kimagyarázkodik, vagy letorkol. Nagyon okos, jó kibeszédű ember". Emlékezzék, ön indulatba jött, majd — miután lehiggadt —, szóba hozta a mai vezetőre nehezedő nyomásokat. Fejtegette a napjainkban divatossá vált vezetőellenességet, saját és társai példájával bizonyított. Utalt a nyereségveszteség körüli, országszerte zajló kategorizálást vitákra. Megdöbbenten hallottam szavait, hogy ön bizony egyik értekezletükön nem adott szót sem a párttitkámak, sem a szakszervezeti titkárnak azzal, hogy önnek utasítási joga van. Utána őszintén kifejtette nézeteit, mely szerint ma az a jó vezető, aki utasít. Éppen Ön mondja ezt, aki korábban függetlenített pártmunkás volt? Hosszas eszmecserét folytattunk. Levelemben most is a kemény vezetési módszerek vitatásával foglalkozom. Utólag rájöttem valami fontosra, amely — _ megítélésem szerint — kulcsát adhatja szemleletének, magyarázattal szolgálhat az Ön állásfoglalásához. Jó érzékkel felismerte a vezetésellenesség sok helyütt megmutatkozó jelenségét, és ez vezethette önt a torz felismeréshez: legjobb védekezés a támadás. Amikor tehetetlennek érzi magát, könnyen nyúl a korábban Ön által is megengedhetetlennek tekintett módszerekhez. Nem gondolt még arra, hogy Ön összekeveri kissé a dolgokat és furcsán védekezik a tetszetős demagógiával fellépő, minden vezetőt lejáratni akaró emberek ellen? Előbbi eseteinkben téves útra lépett. Lehetséges, hogy így történhetett, nem tudom biztosan. De gondolja csak végig ezt az utat. A legtehetségesebb ember is tönkreteheti magát, ha az egyedül üdvözítőnek tekintett parancsolgatás útjára tér, há nem kérdez, ha mások véleménye nem érdekli, csak utasít. Az egyszemélyi felelősség és az üzemi demokrácia nem ellentétes fogalmak. Hirdetjük, valljuk, hisszük: a viták előreviszik ügyünket, „eltörlésük” kerékkötője előrehaladásunknak. Veszedelemről az Ön esetében még távolról sincs szó. Beosztottjai tudják, hogy az üzem rövid életű fennállása óta ön, a tizenhatodik igazgató tett, produkált a legtöbbet. Mégsem hivatkozhat most érvei között arra, hogy megengedhető, mert ön tölti be az egymást követő igazgatók közül leghosszabb ideje ezt a tisztséget. Ideig-óráig célhoz érhet, hosszabb távon azonban semmiképpen. Közel félnapos beszélgetésünk során úgy ismertem meg önt, mint aki képes önálló felismerésekre és megtanulta, hogy a saját fejével gondolkozzék. Tehetsége, saját maga és az üzem dolgozóinak érdekében mondanám el, hogy fontos vezetői tulajdonság a társak és a vezetettek erényeinek, hibáinak ismerése. A vezetés művészetéhez tartozik a helyes szemlélet mellett a módszer megválasztása is, annak eldöntése, melyik esetben dominálhat az utasítás, mikor az érvelés és hogyan ötvöződjön a kettő a mindennapi nehézségek leküzdése során. Még a kellően megválasztott lélektani pillanatoknak is lehet jelentőségük. Kétségtelenül nagy az igazgató személyi felelőssége és könnyebb a kívülállónak. Mégis emlékeztetni szeretném arra, hogy a gazdasági vezető politikai vezető is. Hogyne lenne ez követelmény egy kommunista igazgatóval szemben! Tudom jól, ismeri ön ezeket a tételeket, hiszen tanulta. Miért írok mégis erről? Sokkal könnyebb megtanulni, mint megvalósítani. Mennyivel többre mehetne, ha jobban alkalmazná az ismereteit! Kerülhet — kerül is — ma a vezető olyan helyzetbe, amikor visszahúzást, meg nem értést tapasztal. De mi lehet a megoldás? Legyintéssel, vagy azzal, hogy „ezek ilyenek”, nem lehet elintézni az ellenvéleményeket. Mondott szóból ért az ember, akkor és ott érveljen, ahol és amikor tapasztalja- Mutatkozzék meg; a vezető távolabb lát, nem veszíti el türelmét. Hiúságból, vagy rosszul értelmezett betyárbecsületből ne tartsa méltóságán alulinak, hogy odafigyeljen az észrevételekre. Másoknál is beszédtéma, sőt sürgetik, hogy í lépjünk fel az okkal, ok nélkül divatos vezetőellenesség olcsó népszerűséget hajhászó demagógiája ellen. Sok igazság rejlik e sürgetésben, bár ön erről nem is beszélt. Hozzátenném: ügyelnünk kell arra is, ne őrlődjenek fel és ne essenek áldozatul jó vezetőink, akik magas szintre jutottak és a nehézségeket leküzdve növekedtek fel. Vigyázzunk rájuk, de ők is kerüljék el buktatókat. Időben vizsgálja felül nézeteit. Érdekelje az üzemi közvélemény, a megjegyzések, még akkor is, ha nem mindig helytállóak azok. B átorított a levélírásra, hogy őszinte, gondolkozó embernek ismertem meg mostani, harmadik beszélgetésünk során. Ez is erősítette bennem, hogy folytassam a polémiát, az üdvözítőnek tekintett utasítgatás ellen felhozható érveimmel. Az általánosítás igénye nélkül szeretnék segíteni önnek. Hangsúlyoznám, azért sem könnyű általánosítani, mert napjaink összetett, bonyolult folyamatairól van szó, és üzeme, igazgatója válogatja, de az igazság mindig konkrét. Érzésem szerint mégis közérdekű a mi vitánk, mert számtalan embert — kisebb-nagyobb beosztású vezetőt, munkást — foglalkoztató, a mában, és részben átmeneti helyzetünkben gyökeredző gondolatok ezek, és meglehetősen sok a félreértés. Bízom abban, hogy ön nem értett félre és gondolatébresztőnek szánt soraim elérik kitűzött célomat. További személyes sikereket kívánok önnek és az ön áltál irányított munkáskollektívának. Üdvözlöm: SOMI BENJAMINNÉ Tizenkét eres küldöttek ŰtitörőparLament. Hatan utaznak ide a megyéből, mint küldöttek: Paksról Páil.fi Gábor, Dombóvárról Bánhelyi Katalin, Nagymányofcról Pőc® Margit, Bonyhádiról Neuimüller Márta, a Tolnai L sz. Iskolából Fladgyas Ildikó. A szekszárdi küldött Subái László, a III-^ számú Általános Iskola VI. b-s tanulója. Milyen külsőleg? Aki izmos, kisportolt ifjút várt, mint én iß, az csalódik. Vékonyka, domború homlokú, ritkás fogakkal. Szürke kötött sapkáját jól a fülére húzza, pulóvere ujja elvásott a könyökűás- bert. Izgatott Nagyokat nyel, hogy visszafojtsa izgalmát. Mintha órán felelne, hangosan vála- szolgat. Egy hete tudom, hogy én utazom. Szünetben az osztályfőnököm, dr. Csordás Jenőné hívatott ki az osztályból, és ő mondta a hírt, hogy rám esett a vá- lasztás. Jaj, dehogy bírtam ki, hogy ne mondjam el a többieknek! — Mit tudsz a parlamentről? — Budapesten lesz. minden évben összeül. Áprilisban kezdődik, az egyéb dolgokat még külön, elmondják. — Ha kérelemének, mit mesélnél az iskoládról? — Megszoktam már, szeretem. Első óta ide járok. Az őrsünk, az lehetne egy kicsit jobb is, de összetartó. Most csak helyettes vagyok, de negyedikben voltam őrsvezető is. — A bizonyítványod? — Félévben kitűnő volt, de a rajz, az gyengén megy. — Választottál már, mi leszel? — Eddig csak orvos akartam lenni, de hatodikban tanulunk fizikát is. Van fémépítőm, és érdeked az elektromosság. Tágultak a lehetőségeim... — Barátaid? — Van négy is, melyikről beszeljek? — Melyiket vinnéd közülük Budapestre? — Mindegyiket, ha lehetne! Kommentárként a beszélgetéshez: Lacinak nincs testvére. Elsős kora óta napközis, szereti a közösséget. Tanára} szerint: nem olyan „mutatós úttörő”, miint amilyen lelkiismeretes. Feleleteit kétszer is átgondolja. Alaposan tanul, és lelkesen segít. Talpraesett küldött iesz belőle»«, Befejeződtek a TIT szakosztályi ülései A pedagógiai ismeretterjesztés reset 3471 ELŐADÁS, 209 EZER HALLGATÓ — LEGFIATALABB A HADTUDOMÁNYI CSOPORT — 62 ELŐADÁS A MAI MAGYAR IRODALOMRÓL — MILYEN A MODERN LAKAS? — HAT ÉVES KORTÓL NYOLCVANIG Az V. országos küldöttgyűlésére készül a TIT. A készülődés jegyében országszerte megtartott szakosztályi üléseken az elmúlt négy év ismeretterjesztő munkáját értékelték. Befejeződtek a TIT Tolna megyei szervezetének szakosztálygyűlései is. Amint a négyéves munkát értékelő beszámolókból kiderült, , a működő nyolc társadalomtudományi szakosztály előadógárdája 3471 előadást tartott közel 209 ezernyi közönség előtt. A jogi szakosztály tízéves jubileumát ünnepelte. A tíz év alatt munkájuk során különös figyelemmel voltak a megye agrár jellegére, s igyekeztek elősegíteni előadásaikkal a tsz-ek megerősödését. A IV. országos küldöttgyűlés óta közel 600 előadást tartottak, több mint 30 ezer ember előtt. Lajvéren és Kismórágyon tartott előadásaikkal bizonyították be. hogy önálló jogi előadássorozatok indítását is igényli a lakosság. Büszkeségük, hogy immár hagyományossá váló. évenként megrendezett jogásznapjaik sikeresen bonyolódnak le. A történelmi szakosztály tagjai átlagban 62 érdeklődő előtt mondták el előadásaikat. Nagy feladatot vállaltak és teljesítettek, amikor önálló kutatómunkán alapuló helytörténeti témákat dolgoztak fel. Több alkalom mai ismertették az MSZMP IX. kongresszusának anyagát. Részt kértek a szocialista hazafiságra nevelésben, előadásaikkal a nacionalizmus elleni küzdelem szószólói voltak. A legfiatalabb a hadtudományi szakosztály. Mindössze másfél éve alakult, s tizennégy lelkes tagja ez alatt az idő alatt több mint kilencezer hallgató előtt 157 előadást tartott, zömmel az ifjúság részére. Sikere volt az általuk rendezett szekszárdi haditechnikai kiállításnak, s nagy érdeklődéssel fogadták hadművészet-történeti előadásaikat is. A mai magyar irodalomról 62 előadást rendeztek az irodalmi szakosztály tagjai az elmúlt négy év alatt. Témáik közül ez volt az egyik legkedveltebb a hallgatóság körében. E mellett nagy gondot fordítottak a nyelvi ismeretterjesztésre, sikeres .vetélkedőket rendeztek az októberi forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából is. Irodalomelméleti, esztétikai témákat is feldolgoztak. Könyvheti megnyitókat tartottak, íróolvasó találkozókat szerveztek. A művészeti szakosztály 21 tagja a falvakban főként népművészeti és lakáskultúrával foglalkozó előadásokat tartott. Szekszár- don és a járási székhelyeken a fentieken kívül zenei és képzőművészeti előadássorozatokat is rendeztek. Az általuk megtartott 578 előadásban a modem lakáskultúrával. környezetesztétikával foglalkoztak. Mindig a legaktuálisabb kérdéseket tárgyalják, hiszen a nemzetközi szakosztály előadógárdájának lépést kell tartani a nemzetközi helyzet legfrissebb eseményeivel. Az aktuális kérdések mellett állandó témáik: a szocializmus és a kapitalizmus közötti ellentmondás, a háború és a béke kérdése, valamint a gyarmatok népeinek szabadságmozgalmai. A társadalmi tudat kialakulása és annak különféle téves formái volt az a téma, amelyből az elmúlt négy év során a legtöbb előadást tartották a filozófiai szakosztály tagjai. De szép számban hangzott el tolmácsolásukban etikai tárgyú előadás is. Sokat beszéltek a szocialista hazafiságróh a hazaszeretetről. A társadalomtudományi szakosztályok közül a legtöbb előadást — 744 — a pedagógiai szakosztály tagjai tartották. Több mint 46 ezer hallgatót vonzottak. Nagy gondot fordítottak a falusi pedagógiai ismeretterjesztésre. Hangsúlyt kapott tematikájukban az erkölcsi, a világnézeti és a családi nevelés. Több sikeres pályaválasztási tanácsadást rendeztek. Élményt nyújtó előadásokban beszéltek a szülők és a társadalom, az új generáció nevelésében betöltött felelősségéről. Öt helységben tartották meg a nevelők akadémiáját, mindenütt nagy sikerrel. Újabban pszichológiái előadásokat rendeznek egyre nagyobb számban, közönségük érdeklődésének kielégítésére. A szakosztályok által szervezett előadások hallgatósága között hatéves, első osztályostól a nyolcvanéves idős emberig, minden korosztály megtalálható. Ez nagymértékben nehezíti az előadók munkáját. A szép eredmények azonban azt bizonyítják, hogy fáradhatatlan, lelkes kollektívákkal rendelkeznek az egyes csoportok. Munkájukat segítik a társadalmi szervekkel kiépített jó kapcsolataik. Hegválasztották a Hazafias Népfront bonyhádi járási elnökségét Március 11-én Bonyhádon a Hazafias Népfront járási küldöttei tanácskozást tartottak a községi tanács termében. A tanácskozáson megjelent 60 járási bizottsági tagot már előzőleg a Hazafias Népfront helyi szervei által szervezett népes falugyűléseken választották meg. A járási tanácskozáson részt vett Nyéki József, a Hazafias Népfront Országos Titkárságának munkatér sa, Kaszás Imre országgyűlési képviselő, Lambert József, az MSZMP Bonyhádi Járási Bizottságának titkára, Juhász József, a Bonyhádi Járási Tanács vto-el- nöke Kiss Pál, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottságának munkatársa, A járási elnökség beszámolóját Békési Ferenc elnöki megnyitója Után Szentes Pál, a Hazafias Népfront bonyhádi járási titkára terjesztette elő. A jól felépített, sokrétű beszámoló értékelte a járásban folyó négyéves népfrontmunka eredményeit, fogyatékosságait és rámutatott a következő négy esztendő főbb feladataira. A beszámoló feletti vitában tizen szólaltak fel. Nyéki József, a Népfront Országos Titkárságának munkatársa felszólalásában annak jelentőségére mutatott rá, hogy a falusi bizottságok tagjait meg kell tanítani a közéleti szereplésre. Azt is javasolta, hogy a népfront járási bizottságának különböző munkabizottságokat kellene szerveznie állandó jelleggel. Ezek a bizottságok gyakorlatban tudnának segítséget adni a feladatok eredményes megoldásához. A vita után a Hazafias Népfront járási bizottsága megválasztotta a 21 tagú elnökséget. A bizottság elnöke ismét Békési Ferenc, titkára pedig Szentes Pál lett. Lovak András Mórágy M. I.
