Tolna Megyei Népújság, 1968. február (18. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-14 / 37. szám
fOt-Uft MEGYEI^ NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 31. szám ARA: 84 FILLER Szerda. 1968. február 14. Tegnap délelőtt dr. Nedók Pál elnökletével ülést tartott a Szekszárdi városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen megjelent és felszólalt Rúzsa János, a párt városi bizottságának első titkára. Az első napirendi pontban a jelentés a lejárt határidejű vb-ha- tározatok végrehajtásáról szóló beszámolót tárgyalták meg, majd Szekszárd vízellátásának helyzetét vitatta meg a végrehajtó bizottság. A város víztermelése az utóbbi tíz év alatt rohamosan, szinte ugrásszerűen növekedett. 1957- ben a víztermelés 966 400 köbméter volt, 1967-b«i már 1 849 048 köbméterre növekedett. így a napi átlagos víztermelés 5050 köbméterre alakult. 1966 nyarán a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat mégis komoly nehézségekkel küzdött a zavartalan vízellátás biztosítása érdekébén. Kérésükre az ÉKV-osztálv megkereste a Beruházási Irodát, hogy 1967 nyarára a víztermelő telepet, a két megfúrt új kút bekötésével bővítse. A Beruházási Iroda úgy tájékoztatta a vállalatot, hogy az elmúlt év első felében az új kúttelep elkészül, a kutak azonban még a mai napig sem készültek el teljesen. Amennyiben ezeket a munkálatokat elvégezték volna, a nyári csúcsidőben és ezt követően nem lett volna vízhiány a városban. A vízhiány fokozódott Mivel a tavaszi időszakban még nem volt vízhiány, ezért a III. és a C/II. kutat nem üzemeltették. A csúcsidőben azonban már mind a két kút működött. A vízmennyiségből az ipar és közület együttes vízigénye 3400 köbméter volt. így a nyári hónapokban a 16 ezer vízhálózatba bekapcsolt lakosnak 181 liter fő víz- mennyiség jutott, naponta. Ennek, látszólag, elégnek kellett volna lennie. Hogy a vízhiány mégis jelentkezett, egyrészt az alacsonyabban lakók megnövekedett vízigénye, másrészt a nyomásviszonyok okozták. Az őszi időszakban a vízhiány tovább fokozódott. Ekkor már csak körülbelül 90 liter/fő víz- mennyiség jutott a lakosságnak naponta. Ez az igényeket természetesen nem tudta kielégíteni. A kutak víztermelő képessége a bekapcsolás óta is nagymértékben csökkent. Különösen 1967- ben következett be nagyarányú vízhozam- és vízsán,tcsokkenés. A hálózat korszerűtlen Nemcsak a kitermelhető víz- mennyiség okozhatja a vízhiányt, hanem a hálózat korszerűtlensége is okozó lehet Ezért a vállalat megbízást küldött az ÉVM. MÉLYÉPTERV Vállalatnak a hálózat felülvizsgálásával kapcsolatban. Ennek megfelelően rövidesen elkészül egy olyan tanulmány. melynek birtokában a megnő vekedett vízigények kielégítése érdekében, a szűknek bizonyult keresztmetszetieket, az adott lehetőségekhez mérten, bővíteni tudják. Az ipari és lakossági vízszolgáltatás külön választása érdekében is folynak a tervkészítések. A város távlati vízigényének biztosítása érdekében ugyancsak az ÉVM. MÉLYÉP- TERV Vállalatot bízták meg egy „Szekszárd város perspektivikus vízbeszerzésének lehetősége” tárgyú tanulmány elkészítésével. A vállalat felkészült arra az eshetőségre is, ha esetleg valamilyen műszaki nehézség miatt a vas- és mangántalanító mű a határidőre nem készülne el. Ennek érdekében a leromlott víz- hozamú kutak mellé három új kutat fúrnak és így a meglevő víznyerőforrásokból a maximumot biztosítaná tudják. A város magasabb részein nincs víz A vállalat javaslatot tett, hogy amennyiben a város új, korszerű burkolt úttal gazdagodik, párApró Antal látogatása az Orion Gyárban Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese kedden a X. kerület párt- és tanácsi vezetőinek társaságában látogatást tett a budapesti Orion Gyárban. Az üzem műszaki vezetői tájékoztatták a kormány elnök- helyettesét az Orion Gyár termelési eredményeiről, fejlesztési terveiről, majd bemutatták vendégüknek a mikrohullámú berendezések gyártását és a tele- víziógyiártást. Az üzemlátogatás után Apró Antal pártnap keretében tájékoztatta a gyár dolgozóit az időszerű politikai kérdésekről (MTI) Szerepünk az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezetében ti Kálmán mezőgaz- élelmezésügyi minisz- , a FAO magyar »zottságának elnöke kedden a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban tájékoztatta a sajtó képviselőit az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO szerepéről, feladatairól és Magyarország FAO-tagságával kapcsolatos nemzetközt. és belföldi feladatok ellátására nemrég létrehozott FAO magyar nemzeti bizottság munkaprogramjáról, A FAO alapokmányát 1945- ben 42 állam írta alá, jelenleg 116 ország tagja, a szocialista országok közül Bulgária, Jugoszlávia, Kuba, Lengyelország, Magyarország és Románia. Bulgáriát és Magyarországot 1967. novemberében vették fel a szervezet tagjai közé. Az ENSZ fejlesztési programjának végrehajtására szánt ősz- szegek mintegy 40 százalékát a FAO programjaira irányozzák elő. Az 1968—69-es kétéves időszakban a rendes program költségvetési összege eléri a 6» millió dollárt. Ebből az alapból a FAO mező- gazdasági és élelmezési programokat készít és hajt végre, továbbá ösztöndíjakat, szakértői segítséget ad, szemináriumokat és tanfolyamokat szervez. A FAO-osztöndí j program keretében a tagországok megfelelőéin képzett szakembereket küldhetnek külföldié. Magyarország elsősorban a műszaki -tudományos együttműködés területein, vagyis a rendelkezésére álló és világviszonylatban is elismert „szellemi tőkének" a fejlődő országok rendelkezésére bocsátásával veheti ki részét a FAO általános céljainak megvalósításából. A FAO központjában Hwnrtra ta@sonág< technikai színvonalának növeléséhez nyújtott hatékony segítség. Az újságírók kérdéseire válaszolva a miniszterhelyettes többek között elmondta, hogy a FAO keretében rendelkezésre álló ösztöndíjakra hamarosan pályázatot hirdet a MÉM a szakemberek számára. A minisztérium minden eszközzel segíti a tapasztalatcsere-akciókat, a széles körű lehetőségek jó kihasználásának fontos feltétele azonban, hogy szakembereink megfelelő szinten sajátítsák el a szükséges világnyelveket. A rendszeresen érkező FAO-kiadványok feldolgozását és publikálását a FAO magyar nemzeti bizottsága a MÉM információs központjának közvetítésével szervezi meg. (MTI) den délben a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Péter János külügyminiszter, Szilágyi Béla külügyminiszterhelyettes, Bartós István, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese, Pesti Endre vezérőrnagy és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Dr. .1. M. A. H. Luns holland külügyminiszter kedden Budapest nevezetességeivel ismerkedett. Délben Péter János külügyminiszter társaságában hosszabb sétát tett a belvárosban és a Rákóczi úton. Délután feleségével és kíséretével az Országos Hadtörténeti Múzeumba látogatott ed. Hosszasan időzött a Napoleon- korabeli emlékeknél, s távozásakor nagy elismeréssel nyilatkozott a múzeum gazdag gyűjteményeiről. Ezt követően a budai vámegyed és a várpalota több nevezetességét is megtekintették a vendégek. Kedden délután a Külügyminisztérium vendégházában folytatódtak a magyar—holland tárgyalások. Luns külügyminiszter feleségé kedden felkereste a lágymányosi lakótelep bölcsődéjét, majd Kovács Margit keramikus művész műtermébe látogatott el. Holland lapok Luns budapesti látogatásáról A holland lapok tudósításokat közölnek Luns külügyminiszter budapesti látogatásáról. A De Volkskrant kiemeli, x.ogy a Kelet és a Nyugat közötti enyhülés, valamint a vietnami kérdés lesz a fő tárgyalása téma. A lap szerint Luns látogatása során az NDK helyzete is fontos téma lesz. A De Telegraaf Budapestre küldött tudósítója beszámolt a külügyminiszter megérkezéséről és közli, hogy Luns rövid nyilatkozatot adott a Magyar Televíziónak. Idézi Péter János külügyminiszter kijelentését, hogy ez a látogatás a két ország közötti kapcsolatban új szakasz kezdete lehet. Foak Jenő, a Minisztertanács elnöke kedden az Országházban fogadta dr. J. M. A. H. Luns holland külügyminisztert. Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, szintén fogadta a minisztert. J A látogatások alkalmával szívélyes eszmecserét folytattak a két ország kapcsolatait és a nemzetközi helyzetet érintő időszerű kérdésekről. A külügyminisztert a láitoga- 1 lásra elkísérte X. C. Schoch, a Holland Királyság budapesti nagykövete, Jonkheer J. A. de Ranitz nagykövet, a politikai ■ ügyek főosztályvezetője és J- Meier, a nemzetközi együttmű- : ködés főosztályvezetője. A látogatásoknál jelen volt Péter János külügyminiszter és Barta Lajos, a Magyar Népköz- 1 társaság hágai nagykövete. A látogatás után a holland vendégek megtekintették a Parlament épü- letét. Dr. J. M. A. H. Luns holland . Fock Jenő és Kállai Gyula fogadta a holland külügyminisztert Nehézségek Szekszárd vízellátásában Ülést tartott Szekszárdi város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága nuzamos, Kétoldali vizvezeies. építésére volna szükség, az. út állagának védelme érdekében. Példa erre a Hunyadi utcai burkolat alatt maradt nyomócső, amely az útszakasz átadása óta különböző helyeken háromszor törött el. A város magasabb szintjére települt lakosságnak sajnos még akkor se lenne vize, ha az rendelkezésre állna. Ezért a vállalat kérte a magaslati tározó medence munkálatainak meggyorsítását. A nyári csúcsidőben az úszómedence vízellátását csak abban az esetben tudják kielégíteni, ha addig négy új kút bekötését végrehajtják. A következő napirendi pontban a városi tanács 1968. évi költség- vetését és fejlesztési alapjának költségvetését tárgyalta meg a végrehajtó bizottság, majd a bejelentésekre került sor. F. M. számára álláshelyeket biztosíta- naik, a költségvetéshez való hozzájárulás arányában. A FAO központjába kerülő magyar szakembereknek lehetőségük nyílik majd arra, hogy a szervezet egész vilái- got felölelő munkájáról közvetlen áttekintést nyerjenek, a szerzett tapasztalatokat hasznosítsák. Lehetőség nyílik arra, hogy a FAO-ösztöndíjjal magyar szakembereket küldjünk külföldre, továbbá arra, hogy a FAO által finanszírozott világ-, regionális illetve országos programokba — megfelelő ellenszolgáltatás fejében — magyar szakemberek kiküldésével, sőt kereskedelmi szállításokkal is bekapcsolódjunk. A FAO-konferencia 1965. novemberében megtartott 13. ülésszakán megállapították, hogy a második világháború befejezése óta első ízben csökkent a világ élelmiszertermelése. 1966-ban már kisebb javulás volt tapasztalható, a fejlődő országok egy főre eső élelmiszertermelése tovább csökkent. Az 1967. évi mezőgazdasági helyzetről szóló előzetes adatok szerint a helyzet javult ugyan, de — amint azt a konferencia megállapította — a mezőgazdasági termelés mintegy 7 százalékos növekedése lenne szükséges ahhoz, hogy a fejlődő országok újból elérjék 1964. évi . élelmiszertermelési színvonalukat A konferencia az elemzés során arra a következtetésre jutott, hogy a fejlődő országoknak a demográfiai helyzet állandósult romlása következtében mind súlyosabbá váló élelmiszerhiányát segélyekkel tartósan levezetni nem lehet A világ élelmezési helyzete gyökeres és tartós megoldásának egyetlen módja a fej- MAS Imiink mezőgazdasági Wilson beszámolt washingtoni tárgyalásairól gatja az Egyesült Államokat a vietnami kérdésben. Egy kérdésre válaszolva Wilson azt mondta, hogy Johnson- nal folytatott tárgyalásain szóba sem került Anglia távol-keleti „kivonulása”. Erről csak azpn az estélyen esett szó, amelyen egy amerikai operaénekes „A Man- dalay-be vezető út” című számot énekelte, s akkor is csupán dalban — mondotta általános derültség közepette. U Thant, ÉNSZ-főtitkár kedden a Downing streeten Wilson- nal és Brownnal ebédelt, és a miniszterelnökkel két órán ál- tárgyalt a vietnami helyzetről. Az utcán egybegyűlt tömeg tapssal fogadta a főtitkárt. London. (MTI). Harold Wilson brit miniszterelnök kedden az alsóházban igen rövid nyilatkozatot tett washingtoni tárgyalásairól. Annyit mondott, hogy az ő (Wilson) véleménye szerint már „nagyon csekély szakadék választja el az amerikai álláspontot a legutóbbi észak-vietnami nyilatkozatok tartalmától, bármilyen nehézségeket is támasztottak az utóbbi két hét hadműveletei”. E rövid bejelentés után Heath, ellenzéki vezér gratulált Wilson- nak ahhoz, hogy biztosította Johnsont Anglia kormányának támogatásáról. Frank Allaun munkáspárti képviselő kijelentette, sokak szerint az angol kormány túlságosan lelkesen támo-
