Tolna Megyei Népújság, 1968. február (18. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-08 / 32. szám
I ?968. február 8. TOLNÁ MEGYEI NÉPÚJSÁG s vetőmag minősége FA VÁGOK Tisztítás után alkalmas: 47,7 százalék — Vegyenek mintát! — Szelektáló brigádokra van szükség Különleges hatóság az, amelyik a vetőmag minősége fölött őrködik. Kérlelhetetlenül szigorú, mégis kedvelik, nem tartják bürokratikus hivatalnak. A munkája közvetlenül segíti az összes mezőgazdasági termelőüzemet, közvetve pedig az egész lakosságot, mindenkit, mint fogyasztóit. A vetőrnagfelügyelőség megyei szerve a Tolna megyei Állami Vetőmaigfelügyelőeég mégis csak néhány év óta ismert a megye minden termelőszövetkezete előtt. Ádám János, a felügyelőség vezetője azt mondja, körülbelül hat évvel ezelőtt sokan talán még azt sem tudták, hogy létezik ilyen szerv. Sajnos, nem mindenütt fordítanak elég gondot a vetőmagvak minőségének biztosítására. Az elmúlt év őszén is csak 80 tsz küldött be gabona- vetőmag-mintát a. felügyelőséghez. Az eredmény meglepően rossz: a minták 47,7 százaléka nem volt alkalmas vetésre, csak tisztítás után. Ez a szám nagyobb, mint az előző évi, csaknem kétszerese annak. Sajnos igen kevés gazdaságban van olyan tisztító- berendezés, ami a nagyüzemi igényeket kielégíti. Ádám János azt mondja, 1965-ben csak 13 közös gazdaság rendelkezett ilyen tisztítógéppel a megyében és a helyzet nem sokat változott három év alatt. Pedig nagyon is megérné a tsz-eknek, ha vennének tisztítókat, hiszen a gabonafélék mellett felhasználhatnák a napraforgó, a borsó és egyéb magvak megtisztításához is." A felügyelőség vezetőjének tudomása szerint igen jól bevált a szovjet gyártmányú gép, amiből hazánkba is’ jutóit már. Az a baj, hogy nem nagyon érdeklődnek ebben az ügyben. Az AGROKERnél évekig állt három berendezés. A tanács jelenlétében Feltűnő jelenség, hogy nem vesznek mintát a tsz-ek a megtermelt vetőmagból, mielőtt feladnák a termeltető vállalat részére. Csali annyit kellene tenni, hogy a helyi tanács egy dolgozójának jelenlétében elkészíteni a mintákat, tehát tasakokba rakni és hivatalosan lezárni, s aztán ha a termelő gazdaság, meg a felvásárló vállalat között vitára kerül sor, ezt a mintát elővenni. Ez dönti el, kinek van igaza. Perdöntő bizonyítók. Ugyanígy szükséges a mintavétel minden tsz- ben akkor is, amikor a gazdaság vetőmagot vásárol. Tehát a fémzárolt zsákokból is mintát kellene venni, a már említett hivatalos formában. Vírusfertőzés miatt a burgonya minősége leromlott, tavaly. Jellemző, hogy a vetőgumó 27 százalékát alkalmatlannak minősítette a megyei vetőmagfelügye- lőség. A leromlás egyik oka, hogy a legtöbb helyen nem tartják be a szükséges szelektálást: a beteg töveket nem vágják ki, sajnálják megsemmisíteni. A mözsi Uj Élet Tsz-ben minden évben elvégzik a szelekciót, állandó brigádot alakítottak ehhez. Nem. károsodik a szövetkezet, inkább nyer azzal, hogy a brigád tagjai, végigjárva a burgonyatáblát, kivágják a beteg növényállományt. Pedig nagy területről van szó. hiszen 200 holdon felül termesztenek vetőgumót a mözsiek. Külön megyei tanácsi vb-határozat rendelkezik a burgonya vetőgumó rendszeres lecseréléséről mégis bekövetkezhet jelentős károsodás ilyen körülmények között, amikor nem tesznek meg mindent sok szövetkezetben a betegség terjedésének megakadályozására. A burgonya csak egy növényíé- leség, így nem általánosan érvényes az a megállapítás, hogy a szelekciós munka nem kielégítő. A vetőmagfelügyelőség tapasztalata szerint az utóbbi években, mindent egybevetve, határozottan javult megyénkben ez a tevékenység. Ezt bizonyítja az is, hogy tavalyelőtt a vetőmagvak 20—30 százaléka engedményesen került forgalomba, tehát valamilyen tulajdonsága egy-egy vető- magféleségnek nem érte el a szabványosat, az idén viszont már csak a pillangósok esetében, lehet szó engedményről. Géppel nem tisztítható a lucernamag Külön kérdés ez, mert az arankával kapcsolatos. Ennek a rendkívül szívós élősködő növénynek a magját szinte képtelenség eltávolítani a lucernamag közül, még a legkorszerűbb géppel sem képesek erre. A tapasztalat bebizonyította: minimális mennyiség mindig maradhat még a fémzárolt vetőmagban is, és ez elég ahhoz, hogy fertőződjék a lucerna- föld. Ádám János véleménye sze-. rint csak a lucernaföldön lehet megakadályozni, hogy a lucernamag közé bekerüljön az aranka magja. Irtani kell az arankát, mégpedig kitartóan. Sajnos sok helyen pusztít az aranka. A tavalyi termés 62 vagonjából 13,5 vagon arankamaggal volt fertőzött, noha többször tisztították az egész mennyiséget, a jelenleg legkorszerűbb eljárással. Sokat javult a Tolna megyei Állarpii Vetőmagfelügyelőség technikai felszerelése az elmúlt fél évben. Uj helyre költöztek Szek- szárdon, a Munkácsy utca 30. számú épületbe, sokkal kényelmesebb körülmények közé. Kapott a felügyelőség úgynevezett klímafülkét, ahol például +20 fokos állandó hőmérsékletet lehet előállítani magvak csíráztatásához, de található itt váltakozó hőmérsékletű szekrény is, a kukorica csírázóképességének vizsgálatához. A mágneses arankavizsgáló készülék, továbbá egy elszívó berendezés, amit a csávázott vetőmagvak vizsgálatánál használnak, nagyban megkönnyíti a munkát. De hiányzik a nedvességvizsgáló berendezés, és a mikroszkóp. Az utóbbi különösen a burgonyabetegségek meghatározásához lenne feltétlenül szükséges. A megnagyobbodott lehetőségek egyúttal több munkát is jelentenek a felügyelőség dolgozói számára. A pillangósok vetőmagvait korábban csak az országos központ vizsgálta, most ez is a megyékhez tartozik. A burgonya ve- tőgumó minőségi ellenőrzését Tolna megye már önállóan ellátja, sőt, Fejér megyének is dolgozik. Azelőtt Pécs vizsgálta a tolnai vetőgumót Nagy export hibrid kukoricából A Tolna megyei kukoricavetőmag világhírű. A Dalmandi Hibridüzem által előállított vetőmag igen sok országba eljut Ehhez a nagyszerű eredményhez a vetőmagfelügyelőség is hozzájárul kitartó ellenőrzéssel. Szeptember elejétől január közepéig Dalman- don tartózkodik a felügyelőség egy-egy munkatársa, és vigyáz a minőségi követelmények betartására. Vitás ügyekben is ők döntenek végső soron. Ezt igényli a hibridüzem is, meg a termelő gazdaság is. A tavalyi eredmény a legnagyobb a hibridkukorica exportjában. A több száz vagon vetőmagból például Nyugat-Német- országba 83 került Villáminterjú iiiiimiiiiiaiiiiiiiiniiiuii a vétójog értelmezéséről AA int minden ismeretlen, az új, most még szokatlan '"I szakszervezeti vétójog is sokféle értelmezésben forog közszájon. Sokat jár a mérőműszergyár szb-titkára az üzemrészekben. Ismeri a munkások, a műszakiak hangulatát, véleményükre sokat ad. Nem kerüli meg a problémákat, nem hiába volt ő maga is az üzem esztergályosa. Csapó Károly szb-titkártól sokszor meg-megkérZezik a munkahelyen, mi az szb állásfoglalása, mire számíthatnak? A jogok, kötelességek együttes tennivalóinak jegyében érdeklődünk tőle a vétójog alkalmazásáról. — Hogyan értelmezik? Van-e várakozás a kifogásolási joggal kapcsolatban? — De még mennyire. Mint afféle, nem mindenki előtt tisztázott dologgal lenni szokott. Többnyire egyéni ügyekben kívánnák a végrehajtást felfüggesztő tilalom alkalmazását. Akinek panasza van, a sajátját tartja a legfontosabbnak. Ez érthető, de mivel felnagyított, nem biztos, hogy indokolt is — feleli. , — Ha jól értjük, a közérdek rovására menne. Mit bárnak ez esetben? — Elvárnák, változtasson a szakszervezet. A vétójognak megfelelően, tiltakozzék és maradjon el a gazdaságvezető intézkedésének alkalmazása. — Bagatellizálnák a vétójogot? Úgy gondolnak, hogy „nyakló nélkül” tiltakozzék a szakszervezet? — Igen, ilyesmiről van szó. Szakszervezeti tagságunknál szélsőségek is tapasztalhatók. Sokan csak anyagi tényezőt látnak a szakszervezetben. Természetesen törekszünk arra, hogy minél többet nyújtsunk, azonban láttatnunk kell a jogok, kötelességek összhangját. A kifogásolási jog alkalmazása szorosan összefügg az egész közösség iránt érzett felelősséggel — hangúlyozza. — Tehát helyesen, így értelmezik. Mi a véleménye titkár elvtársnak, -gyakorlatilag miként kerülhet sor a vétózás alkalmazására? — A lehetőség adott, élhetünk vele. Egyoldalúan nézve, nem lehet elkapkodva kimondani a tilalmat. Az előbbiek mellett fontosnak tartom az ellentmondás megszüntetésének vizsgálatát is. Tartjuk magunkat ahhoz, hogy mielőtt sor kerül a tiltakozás bejelentésére, minden esetheti tanácskozzunk a pártszervezettel. Politikai eszköz a kifogásolási jog, így kezeljük. Akkor alkalmazzuk, ha más módon nem lehetséges a dolog rendezése. Felelősségérzet nélkül nem kerülhet sor a vétójog alkalmazására — fejezi be válaszát Csapó Károly, a szekszárdi mérőműszergyár szakszervezeti bizottságának titkára. -i -é A mözsi vasútállomás és a 6-os ut közötti útszakaszon, lassan elfogynak a nyolcvan—száz éves fák. Tavasszal nyártacsemetékei ültetnek a szederfák helyére. Fotó': Bakó Jenő Verseny tárgy alán Szokatlan, eddig nem alkalmazott tárgyalássorozat folyik ae építőipari vállalat üzemi étkeztetésének biztosítására. A szekszárdi vállalat, miután felkérte ajánlattételre a fogyasztási és értékesítési szövetkezetei, valamint a vendéglátóipart, még egy harmadik cég\ is jelentkezett. Most, miután még a tárgyalások nem fejeződtek be, annyit állaamikor azért folyik a verseny, ki. tudja jobban, olcsóbbon, ellátni a dolgozókat Egy azonban biztos: az építőipari vállalat vezetői annak adják, a. megbízást, amely cég kedvezőbb ajánlatot ad. S ha ezért versenytárgyalás folyik, azt csak üdvözölni lehet; sőt bíztatni a kezdeményezőket, hogy más területen is mihamarabb kezdődjék verseny a dolgozók jobb el■* juthatunk meg, hogy hasznos látásáért. FIGYELŐ > Egy kitűnő tanulmány és egy elszalasztott alkalom A spontán időzítés remek véletlen je, hogy éppen a mezőgazdasági könyvhónap élő- estéjén jelent meg a „Tolna megye mezőgazdasági termelésének helyzete és fejlesztésének távlatai” című értékes és érdekes szaktanulmány. Ha büszkék vagyunk a megye mezőgazdaságának hagyományára és rangjára akkor ennek a spontán időzítésnek csak örülhetünk. De annak már nem, hogy a mezőgazdasági könyvhónap szervezői elmulasztották a lehetőséget és nem iktatták sehol programba e tanulmánykötet ismertetését. Szakírók találkoznak a megye községeiben az oUvasófcfcaíl, s talán ennek keretei között nem lett volna érdektelen, ha valahol. műsorra tűzik ennek a megyei szakkönyvnek az ismertetését is. Dar. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes írt hozzá meleg szavakkal méltató előszót „Nagyon értékes és érdekes anyag a Délkelet-Dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet és a Tolna megyei Tanács VB mező- gazdasági osztályának közös tanulmánya. Az anyag tudományos igénnyel és módszernél dolgozta fel Tolna megye mezőgazdasági adottságait és jelenlegi termelési helyzetét és a megye adottságaiból kiindulva, a szocialista nagyüzemek lehetőségeinek kihasználása szempontjából állította össze ! 1980-ig a megye mezőgazda- sági termelésének távlatait”. — írja a itóTBBaterheIy«tte> az előszóban. A 256 oldalas könyv nem csupán a szakemberek számára, a mezőgazdaság iránt érdeklődő emberek, számára is hallatlanul órdefcfeszítö és sokat mondó olvasnány. De elsősorban természetesen a megye mezőgazdasági üzemeiben a szakemberek számára nélkülözhetetlen Dr. Kurnifc Ernő irányításával a megvei párt-vb és tanács-vb megbízása alapján a Délkelet-Dunántúli Mezőgazda- sági Kísérleti Intézet, valamint a megye szídíemberei- ből létrehozott munkaközösség készítette a tanulmánykötetet. Szerkesztették: Bucsd Elek, Halasi Béla, Somorjaí Sándor és Vajda István. Egyelőre mindössze ezer példányban jelent, meg. G. 3,
