Tolna Megyei Népújság, 1968. február (18. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-01 / 26. szám

A kívánság teljesül : Sportegyesületeink önállóan működnek Az MTS IX. kongresszusának határozatai közűi az egyik legje­lentősebb kimondja, hogy az MTS a jövőben mint a sportegyesüle­tek szövetsége működik. Ebből a meghatározásból következik, hogy a sportegyesületek többé nem alapszervezetei az MTS-nek, ha­nem önálló szervezetek, amelyek egymással szövetkezve alkotják a Magyar Testnevelési és Sportszö­vetséget. A változást tükrözi a II. kong­resszusnak az a döntése is, amellyel egyesületi mintaalapsza- báiyt fogadott el. Az MTS I. kongresszusa még egységes sport­egyesületi alapszabályt hagyott, jóvá, amely minden egyesületre kötelező volt. Az új alapszabály csak minta, amelyet minden sportegyesület a saját elképzelé­seinek és törekvéseinek megfele­lően valósít meg. A sportegyesületek működésé­nek és fő törekvéseinek döntő meghatározója a jövőben, hogy az egyesület milyen anyagi erőkre támaszkodik. A II. kongresszus egyik fontos döntése kimondja, hogy a központi állami támoga­tás úgynevezett hiánypótló jelle­gét meg kell szüntetni és csak bizonyos konkrét célok megvalósításában kell a köz­ponti állami támogatásból ré­szesíteni a sportegyesületeket. Hozzáteszi a kongresszusi határo­zat, hogy mindenekelőtt az él­sport fejlesztéséhez, a válogatot­tak sikeres szerepléséhez, az után­pótlás neveléséhez szükséges ki­adásokat kell a központi állami támogatásból fedezni. Ebből a ha­tározatból következik, hogy a jö­vőben a sportégyesületak -túlnyo­mó többsége csak olyan felada­tokat és törekvéseket vállalna, amelyekhez bevételeiből (tagdí­jak, rendezvénybevételek, az egye­sület bázisát jelentő üzem, vál­lalat, termelőszövetkezet támoga­tása) elő tudja teremtem a költ­ségeket. Rendkívüli jelentősége lesz a jövőben a sportegyesületek önálló gazdálkodásának. Az az egyesü­let, amelyik a múlthoz hasonlóan mindent „csak felülről vár”, ha­marosan csődbe kerül. Az első teendő minden sportegyesületnél: rendezni a sportegyesületnek és bázisának kapcsolatát, igényelni a helyi állami, társadalmi és gaz­dasági szervek támogatását, fokozni a taglétszámot, és ez­zel a tagdíjbevételt, végül nö­velni a rendezvényekből, a pályabérletekből, egyéb akci­ókból származó bevételt, és természetesen: csökkenteni a kiadásokat. Minden .sportegyesület önálló költségvetés alapján gazdálkodik a jövőben. Ez például azt is je­lenti, hogy a sportegyesületek ma­guk szabják meg a tagdíj össze­gét, a sportlétesítményeik hasz­nálati díját, sőt még a rendezvé­nyeik helyárait is. Arra sincse­nek például kötelezve, hogy mér­kőzéseiken, versenyeiken mindig azonos helyárakat határozzanak meg. A belépőjegyek ára az ese­mények érdekességétől függően változhat. A költségvetésben természete­sen tervezni ki a bevételeket és a kiadásokat, a költségvetést pe­dig jóvá kell hagynia a sport­egyesület közgyűlésének. A kiadá­sok tervezését illetően annyi a megkötöttség csupán, hogy kizá­rólag működő szakosztályokra le­het költségvetést készíteni. Ez a megkötés azonban csak formális, hiszen az új helyzetben ' egyik sportegyesületnek sem lesz érde­ke, hogy „rejtett kiadásokat” ter­vezzen. Nagy változás a múlthoz képest, hogy a sportegyesületek többlet bevételeikkel szabadon rendelkeznek. A II. kongresszusnak a sport­egyesületek önállóságáról szóló határozatai nem egyik napról a másikra valósulnak meg. A köz­ponti állami támogatás hirtelen megszüntetése a sportegyesületek, különösen a kis falusi egyesüle­tek tucatjainak csődjét vonná ma­ga után. A határozat végrehajtá­sa fokozatosan történik, hogy minden egyesület megteremthes­se önálló működésének feltétele­it. Ebben a tekintetben a legtöbb egyesületnél döntő jelentőségű a sportlétesítmények tulajdonjogá­nak rendezése. A létesítmények mindenütt a sportegyesület bázisát jelentő üzem, vállalat, szövetkezet, tanács tulajdonába mennek át és ezek a szervek kötelesek gondoskodni a létesítmények fenntartásáról, gondozásáról és fejlesztéséi ól. Azon az elven nyugszik ez a dön­tés, hogy e szerveknek kötelessé­gük az ifjúság, a dolgozók, a la­kosság kulturális és sportigényei­nek kielégítése. A sportegyesületek régi követe­lése, hogy önállóbban, lehetősége­iknek, tagságuk vágyainak megfe­lelőbben működhessenek. E kí­vánság most teljesül. (A. A.) Nyolc új játékvezető Vasárnap délelőtt vizsgáztak azok az új játékvezetők, akik részt vettek a Paksi Járási Labdarúgó Szövetség hathetes tan. folyamán. A vizsgán megjelent Vígh János, a megyei labda­rúgó-szövetség főtitkára, valamint Csordás Sándor játékvezető, a küldőbizottság elnöke. Szinger Ferenc, « Paksi Já rási TS elnöke — mint a tan- folyam oktatója —, a hathetes tanfolyamon kiváló munkát vég­zett, amit legjobban az igazolt, hogy valamennyi jelölt kitű­nően vizsgázott, sőt közülük hármat, Meixner Ferencet, Takács Jánost és Szántó Sándort a vizsgáztatók még könyvjutalomban részesítettek. A nyolc újonc ját ékvezető közül hatan már a ta­vaszi szezonban működnek. A játékvezetők elméleti vizsgáját vasárnap követi a gyakor­lati próba, amikor Pakson, a Bölcske elleni edzőmérkőzésen működnek. «ÉLMÉNYEK -ÉRDEKESSÉGEK Álmatlan éjszakám volt Farkas Antal (Paks) Szegre került a futballci­pőm, befejeztem a spor­tolást. Ebben nem annyira a korom, mint inkább a sérülé­sem játszott közre. Ha vissza­gondolok az elmúlt évek ese­ményeire, talán legtöbbször a Fadd elleni mérkőzés jut eszembe, ahol az én hibám­ból a Paksi Kinizsi nem jut­hatott magasabb osztályba, az NB lll-ba. Az ősszel vívtuk a sorsdön­tő mérkőzést Faddon: így állt föl csapatunk: Árki, Németh, pránc, Vilmámyi, Váci, Vida, Bányai, Kródi, Farhas, K.oha~ ri Wolf. A faddi csapat való- Sággal „lelépett” bennünket. Petries és Schuszter góljával az első félidő huszadik percé­ben már 2:0-ra vezettek. A mérkőzés szünetében fejmo­sást, majd néhány taktikai utasítást Icaptunk és így a második félidőben már jobban ment a játék, mi voltunk többet támadásban. Ennek el~ lenére nem sikerült a gól­lövés. Pedig kikalkuláltuk: ha sikerül kiegyenlíteni, úgy megelőzzük Faddot, és mi nyerjük a bajnokságot. Igaz, hogy még néhány mérkőzés hátra volt, de tudtuk: ezen a mérkőzésen dől el a bajnoki cím sorsa. Hiába támadtunk, nem ment a góllövés. A csatársor képte­len volt a hálóba találni. A levegőben lógott a gól, de csak a 38. percben jutottunk egy olyan szabadrúgáshoz, mely góllal kecsegtetett. A faddi kaputól 18 méterre szabály­talankodtak a hazai védők, melyért a játékvezető szabad­rúgást ítélt. A labdát Vida juttatta a felső sarokba. 2:1. — Hány perc van még vissza? — kérdeztük szurkoló­inktól, akik talán ltérdezés nélkül is mondták volna: — Hét perc van még, hogy a bajnokságot megnyerjétek. Támadjatok! Talán 3—4 perc lehetett vissza — Fadd teljesen be­szorult — amikor Bányai jobbról beívelt egy labdát. Kétméteres körzetben nem állt körülöttem senki. A labda előttem esett le, de idegessé­gemben nem találtam el a labdát. Máskor ilyen helyzet­ből biztos gólt szereztem vol­na, de ezúttal még a labdába sem tudtam rúgni. Ez volt az utolsó lehetőség a bajnokság megnyerésére. Mivel a helyzetet kihagytam, Fadd nyerte a bajnokságot és mi csak másodikak lettünk. A mérkőzést követő éjsza­kán nem jött álom a sze­memre. Sorsolás február 14-én A megyei labdarúgó-szövetség vezetőd közölték, hogy a megyei labdarúgó-bajokságban, valamint a megyed B-ben szereplő csapa­tok sorsolással kapcsolatos kérel­meiket február 10-ig juttathat­ják el a szövetséghez. A késve érkezett kérelmeket a szövetség nem veszd figyelembe. A sorso­lást február 14-én készítik el, a megyebajnokságét éppúgy, minta megyei B-ét. A megyei labdarúgó-bajnokság kezdési időpontja március 10. A megyei B kezdési ideje — ameny- nyiben az időjárás kedvező —, március 10, ellenkező esetben március 17. A megyei II. osztá­lyú, kétcsoportos bajnokságban a rajt április első vasárnapján lesz. A Népújság totótippje 1. Atalanta—Cagliari x 1 2. Bologna—Brescia 1 1 3. Lanerossi—Inter. 2 x 4. Mantova—Sampdoria x 2 5. Milan—Napoli 1 1 6. Torino—Fiorentina x x 7. Varese—Juventus x 2 8. Bari—Padova I x 9. Catania—Pisa 1 1 10. Catanzaro—Foggia 1 x 11. Livorno—AS Reggina 1 1 12. Monza—Verona x 2 13. Novara—Lecco 1 x Pótmérkőzések 14. Potenza—I.azio x 2 15. Messina—Venezia x 2 16. Roma—Spal 1 1 Extra exportcikkeink Közismert. hogy a magyar gyógyszer a világ minden tá­jára eljut. Hajóink, szerszámgépeink, műszeripari termé­keink ugyancsak kelettől nyugatig keresettek. Tavasszal naponta szállítják a MALÉV repülőgépei a primőröket Prá­gába, Berlinbe, Londonba, a skandináv .országok fővárosai­ba s a. magyar almával, vöröshagxjmával, konzervvel, csabai kolbásszal, téliszalámival megrakott vagonok egész évben rendszeresen indulnak rendeltetési helyükre. Ezek az ismert magyar exportáruk; adjunlc most egy kis ízelítőt — az MTI fotóriportereinek összeállítása alap­ján — a kevésbé ismertekből is. Sokfelé keresettek könnyűbúvár-felszereléseink Jó exportcikk a műkonty és a paróka is... Sok kisállat kerül külfc'I’re kitömött állapotban S -mival a futbnllk’puknt JXrnlk ki”: több tucatnyi or­szágba jut el a psí'yes magyar futball-labda i

Next

/
Oldalképek
Tartalom