Tolna Megyei Népújság, 1968. február (18. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-03 / 28. szám

1968. február S.

TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG

3

ÚJ MÉRCE

Uosszú időn át val lőttük és *■ ez volt a mindennapi gyakorlat is; az üzemi pártmunka hatékonyságának, eredményességének mércéje mindenekelőtt az, miként teljesítette a gyár a központilag előírt tervmutatókat.

Ha most arról beszélünk, írunk, hogy sok tekintetben megváltozott a pártszervezeti munka eredményességének a megítélése, nem azt állítjuk: a tervmutatók teljesítése vagy nem teljesítése most már semmit sem mond a pártsz'ervezeti munka hatékonyságáról. (Annál kevésbé, mert ezeket a mutatókat már erre az évre is a vállalatok dolgozták ki.) Mivel azon ban az üzemek vezetői az eddigihez Viszonyítva lényegesen nagyobb önállóságot kaptak, átfo góbb, az üzem életének egészét érintő kérdésekben kell dönteniük és gyorsabban kell alkalmazkodniuk a piac igényeihez, szükségszerűen megváltozott a párt- szervezeteknek a termelést, a gazdasági munkát segítő, ellenőrző szerepe, feladatköre is. Nem kapcsolódhat az operatív jellegű, napi tevékenységhez. A pártszervezetnek az üzem egész munkáját érintő, a holnapot meghatározó feladatok elemzéséhez, meghatározásához kell elsősorban segítséget nyújtania. Most már nemcsak azt kell figyelembe vennie, hogyan teljesítették a termutató- kat, hanem azt is: helyesen határozták-e meg azokat, maximális eredmények elérésére késztetik-e a vezetőket és a munkásokat? A pártszervezetnek figyelemmel kell kísérnie: tud-e és hasznosan tud-e élni a gazdasági vezetés a nagyobb önállósággal? Harmonikusan össze tudta-e kapcsolni az üzem érdekét a társadalmi érdekekkel? Felhasználta-e gazdálkodásában a modern technikát, technológiát? Meg tudta-e találni a gyorsan változó igényeket, tudott-e ezekhez gyorsan és megfelelő szinten alkalmazkodni? Figyel-e a távlatokra, vagy mindent elborít a napi praktikum?

C

sak néhányat soroltunk most fel azok közül az átfogó jellegű feladatok közül, amelyekkel a pártszervezeteknek a gazdaságirányítás új rendszerében elkerülhetetlenül foglalkozniuk kell, s amelyek jó vagy rossz teljesítése végső soron nemcsak az

tenni, különben felbillenik a daru emelés közben. Először egy pallót tettünk alája, a művezető ránkszólt, hogy az nem elég, a palló keskenyebb, mint a talp. Vitatkoztunk, hogy eddig is így csináltuk, mégsem dőlt fel.

— Mert szerencséjük volt. Különben is nincs vita.

Az előírásokat nem lehetett vita tárgyává tenni a paksi konzervgyári építkezésen. Jó néhányszor, főleg az első hetekben, veszekedni kellett az emberekkel. Később már mindenki tudomásul vette, hogy a biztonság a fő,, még ha úgy lassabban is megy a munka.

Egy alkalommal az EPFU embereit parancsolta le a kocsiról az építésvezető. Előírás, hogy amint a daru megkezdi az emelést, a gépkocsit el kell hagyni. Hátha leszakad az öt tonnás betonelem. Gk ketten azonban ottmaradtak, hiszen pár perc múlva •jön a daru a következőért.

— így csináljuk már három éve és nem történt semmi baj.

— De történhetett volna. Különben is itt az lesz, amit én mondok. Csináltatok egy kis létrát, hogy könnyebben lemássza- nak és visszamcn ien^k. Megvárják a próbaemelést és utána leüzem gazdasági vezetőségének munkájára vet fényt, hanem a pártszervezetére is.

De beszélnünk kell olyan jellegű feladatokról is, amelyek megoldásánál — bár szervesen összefüggnek a szórosabb értelemben vett gazdasági tevékenységgel — az eddiginél nagyobb szerep hárul a politikai-erkölcsi nevelő tevékenységre. S hogy miként álltak helyt ezekben a feladatokban a kommunisták, — ez ma sokkal többet nyom a latban a pártszervezetek munkaértékelésekor, mint korábban.

Ismét nem a teljesség igényével, mint inkább jellemzésként említünk meg néhány liyen területet.

A z üzemi demokrácia, a veze- lök és beosztottak viszonya sok tekintetben új módon vetődik fel a gazdaságirányítás új rendszerében. Utaljunk például arra, hogy miközben nőtt a vezetők felelőssége és hatásköre, nemhogy gyengíteni, hanem erősíteni akarjuk a munkások beleszólásának lehetőségét. A nagyobb önállóság és a döntés gyorsaságának szüksége a kollektíva véleményének mellőzésére csábíthatja áz üzemi vezetőt, s ezt megelőzni a pártszervezet feladata. Persze, nem úgy, hogy késlelteti a döntések időbeni meghozatalát, hanem éppen politikai munkájával, a dolgozókkal fenntartott állandó és szoros kapcsolata révén felszínre hozza, a dön-' tésnél megfontolásra ajánlja a dolgozók véleményét. Politikai munka ez a javából, próbája a párt és a tömegek kapcsolatának, amely az új körülmények közt a múlthoz képest fokozott jelentőséget kap.

Ismeretes, hogy korábban erénynek számított, ha a párt- szervezet például a hóvégi hajrára a kommunisták példamutatásával mozgósítani tudta a dolgozókat. Ennél azonban sokkal jobb minősítést állít ki magáról ma az a pártszervezet, amely javaslatokkal, kritikával segíti a gazdasági vezetést a szervezetlenség, a kapkodás megelőzésében. A kommunisták példamutatása, áldozat- vállalása változatlanul fokmérője a pártszervezeti munka eredményességének, de magasabb szinszállnak. Az a pár lépés az életet jelentheti. ..

A próbaemelés is olyan művelet, amit, hogy szaporábban menjen a munka1, el lehet hagyni. A horgokat beakasztották, a daru megemeli tíz centire a betonelemet, ígv próbálják ki, hogy jók-e az emelőfülek. Ha kiszalead egyik, különösebb baj nem történhet. legfeljebb a földre huppan az elem. Nem törik össze cs emberben se tehet kárt. De ha ezt elmulasszák, esetleg tíz méter magasból zuhan le a betonelem.

— Ezerhetvennégy betonelemet emeltünk, öt alkalommal szakadt ki az emelőfül. Három esetben még a földön, de kettő próbaemelés közben. Még elképzelni Is szörnyű, mi történik, ha elmulasztjuk a próbaemelést...

Ma már áll á hatalmas üzemcsarnok és a raktár. A munka nehezén túl vannak. A munka ezután sem lesz veszélytelen, de ma már még inkább tudja mindenki, hogy a veszélynek van ellenszere: a rendszeres balesetelhárítási oktatás, a biztonsági előírások szigorú betartás--.

.1. J.

ten. Értve ezalatt, hogy a példa- mutatásnak elsősorban a hibák megelőzésében, a jó munkahelyi légkör kialakításában, a nagy eredményekkel kecsegtető, új. merész feladatok vállalásában keli kifejezésre jutnia.

Említsük példaként az anyagi ösztönzést. Nem csupán a termelést közvetlenül befolyásoló tényező ez, hanem igen fontos szerepet kap a dolgozók tudati és erkölcsi nevelésében, fejlődésében is. Helyes alkalmazása ugyanis nemcsak növelheti az üzem munkájának eredményességét, hanem segít felismerni az egyéni és közösségi érdekek közötti közvetlen összefüggést. Hogy helyesen érvényesülnek-e egy üzemben az anyagi ösztönzés elvei — ezért nemcsak a gazdasági vezetés, hanem a pártszervezet is felelős.

S beszéljünk a káderekkel való foglalkozásról, a személyzeti munkáról Is. Ennek alapvető célja; a legmegfelelőbb, a legalkalmasabb emberekkel dolgozni a megfelelő posztokon, megkövetelni és segíteni politikai, szakmai fejlődésüket, a vezetői erények kifejlesztését. Olyan munkaterület ez, amely a pártszervezetek ügyeimének középpontjában kell, hogy álljon a gazdaságirányítás új rendszerében, hiszen az önállóság és a nagyobb hatáskör birtokában a vezetők egyéni szerepe összehasonlíthatatlanul megnőtt a múlthoz képest. A pártszervezeteknek ezért is segíteniük kell néhány olyan alapvető fontosságú vezetői erény kialakításában, melyeket a múltban kevésbé követeltünk meg, mint például az az emberekkel való helyes bánásmód, a bátorság, a kockázatvállalás, a kezdeményezőkészség, a gyorsaság, a leleményesség. Munkájuk eredményességének ez is fontos fokmérője lesz.

C követelmények puszta fel“ vázolása is elégségesnek látszik bizonyítani: a pártszervezetek munkája összetettebb, bonyolultabb a gazdaságirányítás új rendszerében. Ennél fogva bonyolultabb, összetettebb lett a pártmunka eredményességének, hatékonyságának az elbírálása is. A megítélés új normáira mindenekelőtt két lényeges okból hívjuk fel a figyelmet. Az egyik: a pártszervezeteknek önmagukkal szemben is fel kell állítaniuk saját munkájuk megítélésének új normáit, bátran elvetve minden régi sablont, elavult mércét, mert ez mintegy iránytű a feladatok meghatározásában. A másik ok: rendkívül fontos, hogy a felsőbb pártszervek maguk is számba vegyék a megítélés, az elbírálás korszerű, reális mércéit. Nemcsak azért, hogy igazságosan ítéljenek, amikor elismernek vagy dicsérnek, „rangsorolják" a pártszervezeteket, hanem elsősorban azért, hogy helyes, a gazdaságirányítás rendszerével összhangban • álló követelményeket támasszanak a pártszervezetekkel szemben és így helyes irányban befolyásolják azok munkáját. A pártszervezeti munka eredményessége, hatékonysága normáinak meghatározása éppen ezért nem elvont kérdés, hanem nagyon is gyakorlati probléma. Igen nagy mértékben ezen múlik: megtalálják-e helyüket, szerepüket, feladatkörüket a párfszervezetek a gazdaságirányítás új rendszerében, hathatósan segítik-e a maguk eszközeivel a korszerű termelést.

FAKAGő JENŐ

Vb-ülés a paksi, a szekszárdi és a

Dombóvári Járási Tanácsnál

322 állami ház

Tegnap a délelőtti órákban Kemény István vb-elnök számolt be a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a Szekszárdi Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának ülésén, majd dr. Wéner János, az igazgatási osztály vezetője szólott a polgárvédelmi oktatás tapasztalatairól és feladatairól.

Tanácsi kezelésben levő lakóépületek, szolgálati lakások, karbantartásáról, a Lakbérfizetések alakulásáról tárgyalt ezután a vb. A napirendi pont előterjesztője dr. Binczky Istvánná, csoportvezető volt. Az írásban előzetesen benyújtott 'beszámoló megállapítja, hogy a szekszárdi járás területén 322 állami ház van. Ebből 141 szolgálati lakás, 133 bérlakás, és 48-at egyéb célokra (pl. morf, tsz-épület, sütőüzem stb.) használnak fel. A szolgálati lakások karbantartása megfelelő. Nagy gondot okoz, hogy az állami épületek többsége 60—100 évvel ezelőtt épült vert- és vályogfalból, alap nélkül. A múlt években a magas talajvíz miatt így több épület használhatatlanná vált. A helyszíni szemlék alkalmával megállapították, hogy a bérlők lakásaikra nem vigyáznak, sok esetben szándékos rongálást is tapasztaltak. Az állami és szolgálati lakások 81 bérlőjének van 227 hónap lakbérhátraléka.

Ezután a napirendi pont után Jankó Sándor pénzügyi osztály- vezető előterjesztésében a Szekszárdi Járási Tanács 1968. évi költségvetési és fejlesztési tervét vitatták meg a vb tagjai. Majd a soron levő tanácsülés előkészítésével foglalkoztak s különböző bejelentések hangzottak el.

A konzervgyár idei termelése inár biztosított

Tegnap délelőtt Vas János elnökletével ülést tartott a Paksi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. A lejárt határidejű vb-ha- tározatoik végrehajtásáról szóló napirendi pont után, a paksi községi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási tevékenységét és az igazgatási munka társadalmi alátámasztását tárgyalták meg.

A községi tanács végrehajtó bizottsága igazgatási tevékenysége során állandóan szem előtt tartja azt a célt, hogy a felsőbb rendelkezések, jogszabályok végrehajtását maradéktalanul biztosítsa. Mindenkor törekszik arra, hogy igazgatási tevékenysége közben a lakosság ügyes-bajos dolgait, panaszait megfelelően Intézze el, figyelembe véve javaslataikat, felvetéseiket is — állapította meg a végrehajtó bizottság.

A következő napirendi pontban á Paksi Konzervgyár tájékoztató jelentését vitatták meg a termeü . Á' i

lésj szerződések állásáról. A gyár ez évi termeléséhez szükséges nyersanyagmennyiség a termelési szerződések formájában biztosított. A járás területén ipari célra összesen 1620 hold konzervzöldséget kötöttek le szerződés formájában. A vállalat nyersanyagellátásának egy másik számottevő része a gyümölcsfelvásárlás. A gyümölcsszükségletnek csak igen csekély töredékét fedezi a járás. Nagyobb hányadát a gyár kénytelen a megye más járásaiból, illetve az ország különböző részéről szállítani. Különösen a meggyet ég a fekete cseresznyét volna előnyös termeszteni, a járás területi adottságainak megfelelően. Ezek közül ks a meggynek van nagy hagyománya ezen a vidéken. Ezenkívül jól értékesíthető cikkeket készítenek belőle, amely egyaránt keresett a bel- és külföldi piacokon. E napirendi pont után a végrehajtó bizottság a bejelentéseket tárgyalta meg.

A folyamatos vízellátásért

Gyuricza István vb-elnök elnökletével tegnap délelőtt ülést tartott Dombóvárott a járási tanács végrehajtó bizottsága. Az első napirendi pontban többek között foglalkoztak a községi tanácsok decemberi tevékenységével. Ebben a hónapban tárgyalták a tanácsok egy részénél a jelölő gyűléseken elhangzott javaslatok végrehajtását. Megállapították, hogy a tervezettek közül főképp azokat a javaslatokat nem sikerült megvalósítani, amelyek más szervek hatáskörébe tartoznak.

A második napirendi pontban Szűcs István, a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dombóvári kirendeltségvezetője számolt be a vállalat múlt évi tevékenységéről, és tájékoztatta a résztvevőket a járás vízellátásának helyzetéről. Dombóváron kívül a járás négy nagyobb községének vízellátási adatait ele- mezték a január 15-i helyzetnek megfelelően.

Számolni kell a közeljövőben a csatornázási munkák miatt a vízhiány növekedésével. Dombóvár lélekszámát figyelembe véve egyéb intézkedésekre is szükség lesz. a folyamatos vízellátás biztosítása miatt.

Határozatában a vb-ülés leszögezte, hogy amíg nem bővül a kapacitás, az ipari üzemeknek korlátozniuk kell vízfogyasztásukat. A földrajzilag magasabban fekvő részek lakói érdekében egyes területeken időközönként szünetel majd a vízellátás. A községi tanácsok vezetőinek meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket, hogy üzembe helyezzék a meglevő szabad kutakat.

A vb-ülés tervezett napirendi pontjain kívül elfogadta a dombóvári járás 1968. évi költség- vetési és fejlesztési tervét.

Megyei népművelők tapasztalatcseréje Budapesten

Csütörtökön egynapos tapasz- segédeszközök parádéja volt. A talatcserére utazott a megye 26 délutáni órákban a Fővárosi népművelője. A pesterzsébeti Művelődési Házzal és munkájá- Vasas Művelődési Házban meg- val ismerkedtek. Este a Vígsrfn- tekintették a TANÉRT kiáilítá- házban megnézték Tennesse sát, amely a népművelésben ma Williams: Macska a forró tetőn már nélkülözhetetlen technikai című drámáját.