Tolna Megyei Népújság, 1968. február (18. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-22 / 44. szám

r 1968. február 22. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Ifjúságunk és társadalmunk érdekei szerint Interjú a KISZ megyebi%ottságának titkárával NAPIRENDEN A városfejlesztés és a tsz-ek munkavédelme Megyénk ifjúsága nemcsak élvez 6je, de létrehozója és alkotója is eredményeinknek. Ez a vitathatatlan tény adja meg a KISZ-nek az er­kölcsi alapot és kötelezettséget ahhoz, hogy mindennapi tevékenysége során rendszeresen törődjék a sajátos ifjúsági érdekek képviseletével. Nem újkeletű az ifjúsági mozgalomban az érdekképviselet és az ér­dekvédelem. A szövetség lényegéből fakadt és ma is így van. Hazánk történelme, a fél évszázados kommunista ifjúsági mozgalom cáfolhatatlan bizonyítékokkal szolgál. Megnyugvásra mégsincs okunk. Másfél évvel ezelőtt a KISZ KB az úgynevezett állásfoglalásában, majd a múlt év tavaszán a KISZ VII. kongresszusának plénuma határozottan kimondta, hogy nem fejlődött ki­elégítően a KISZ érdekvédelmi munkája. E kéi fontos plénum tisztázta az egész magyar ifjúság és társadal­munk alapvető érdekeinek egyezését, összhangját és mint legilletékesebb fórumok, felhívták a figyelmet a sajátos ifjúsági érdekvédelmi munka javítására. Lendüietet adott, példát szolgáltatott, szervezetei tekintélyének növe­lését segítette elő a KtSz VII. kongresszusának első napján megjelent 1016/1967-es számú kormányrendelet. Benne kormányunk kifejezte és ki­fejtette a Kommunista Ifjúsági Szövetség elismerését és szabad utat nyi­tott törekvéseiknek. Lezajlottak a heves viták, a kezdeti értetlenséget fokozato­san felváltotta az egységesebb — bár további kristályosulásra szoruló — szemlélet, és hozzálát­tak a munkához. Csaknem egy esztendővel a kongresszus után, az eredmények és tennivalók számbavételének céljával kerestük fel Szabó Géza elvtársat, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkárát. — Rendkívül szerteágazó a KISZ érdekvédelmi tevékenysége. Kér­jük titkár elvtársat, tájékoztassa olvasóinkat arról, mely korosztá­lyokra érvényes és konkrétan, mi­lyen főbb ágazatai vannak az if­júsági érdekvédelemnek. — Először is említeném, hogy kiterjed a KISZ tagjaira és a KISZ-en kívüli fiatalokra egy­aránt. Nem tehetünk és nem is teszünk különbséget köztük. Szer­vezeti Szabályzatunk a kötelessé­gek között rögzíti az érdekvé­delmet. Vonatkozik az úgyneve­zett KISZ-korosztályra, mely 14—26 éves korig terjed. Termé­szetesen, nem merevek ezek a határok. Éppen a napokban kap­tunk egyik szekszárdi óvódátol egy köszönőlevelet. Megköszönték a tanácsi építőipari vállalat KISZ-eseinek, hogy társadalmi munkában játékokat készítettek az óvodásoknak. — Változatos az érdekvédel­mi tevékenység. Igénylik, termé­szetesnek tartják a fiatalok, hogy van — és legyen — olyan szervezet, amely sorsdöntő prob lémáik megoldásához tanácsot ad, segítségükre siet. Idetartozik a továbbtanulás, a szakmai kép­zés, a munkakezdés, munkához jutás, a katonáskodás, a házas­ságkötés és még sok minden. Gyakorlati tapasztalataink alap­ján, fontosnak tartom hangsú­lyozni, hogy az előbbiek csak az egyik oldalt jelentik. Az ifjú­sági érdekvédelmi munka tar­talmát adja — elsőrangúan össz- ifjúsági ügy — a munkásosztály hatalmának erősítése, a népgaz­daság aktív fejlesztése, a szocia­lista tudat kialakítása és erősí­tése ifjainkban. Egységes egész az előbbiekkel. Sok esetben ta­pasztaltuk, hogy csupán a to­vábbtanulás, a munkába kezdés segítését tekintik érdekvédelem­nek. Kerülni kívánjuk, hogy az érdekvédelmet leszűkítsék a szo­ciális kérdésekre. Rendkívül fon­tosait, de csak részei az. egységes egésznek — válaszolja a megyei titkár. — Hol tartunk most az érdekvé­delemmel? Tapasztaltak-e félreérté­seket, jogtalan, túlzott igényeket? — Lényegesen előrehaladtunk a két fontos, központi ifjúsági plénum óta. Megmutatkozik ez megyénkben a feltételek gyakor­lati javulásában és az érdekvé­delem egységesebb, tisztultabb értelmezésében. Kezdetben sok­szor és sokan kérdezgették: „Kik ellen és miért védjük a fiatalo­kat?”. Abból fakadt, hogy újsze­rűsége miatt nem mindenütt ér­tették, mi szükség rá. A tévhit eloszlatásához döntő és folyama­tos segítséget kaptunk a pártbi­zottságoktól és a pártszervezetek­től. Megyei szinten gyümölcsöző, konkrét eredményeket kiváltó egyezségeidet, kötött a megyei KISZ-bizöttság az állami, társa­dalmi és tömegszervezetek ve­zető testületéivel. A falusi fia­talok kulturális, sportolási lehe­tőségeinek gyarapodása is hoz­zájárult, hogy növekedett szer­vezeteink respektje a fiatalok és a felnőttek előtt is. A legnagyobb gyakorlati segítséget a MESZÖV- től kaptuk, minden esetben nagy odaadással támogatják a falun élő fiatalokat, Bátaszéken és másutt ifjúsági klubokat rendez­tek be. — A kérdés második felére vá­laszolok. Megítélésünk szerint jogos igényt támaszt a KISZ- szel szemben a fiatalok többsége. Kapcsolódik az előbbiekhez. Vál­tozott ugyan a szemlélet, de in­dokolt üzemi KISZ-vezetőink többségének azon gondja, hogy igényeljék, kérjék véleményüket a fiatalok felvétele, áthelyezése, jutalmazása, büntetése, fegyel­mezése esetében. — Vitatják jogaikat* — Nem vitatkoznak. Szavak­ban elismerik jogaikat, de aztán megfeledkeznek róluk. Kérjük, hogy nélkülük ne döntsenek a fiatalokról. Tudjuk, övék a dön­tés, de a gazdasági vezetőknek is segítség, ha élhetnek KISZ- vezetőink javaslati jogaikkal, mely tekintélyüket is növeli a fiatalok szemében. Ritka még az olyan üzem, mint a Simon tornyai Bőrgyár, ahol építenek rájuk, számolnak velük és igénylik ja­vaslataikat. — Említette az iméiit a többség jogos igényét. Vázolná, röviden, hogy milyen követeléseKkel szálltak vitába? — Szívesen. Vitatható igények­kel elsősorban a középiskola el­végzése után jelentkeztek egyes fiatalok. Többnyire szót értünk velük. A gimnáziumot végzettek egy része irreális kérésekkel je­lentkezik továbbtanulása, vagy elhelyezkedése érdekében. — Konkrétan miről van mi*” Megkérem, fejtse ki bővebben. — Nemigen számolnak a rea­litással. Őszintén megmondjuk nekik, hogy annyi egyetemista és főiskolás nem lehet, mint amennyien ott szeretnének bol­dogulni. Még az sem biztos, i.ogy minden - jó képességű fiatal feltétlenül és azonnal ott tanul, ahova szíve szerint menne. Eh­hez tartozik, hogy hiár a tanul­mányi időben világosítsák fel a lehetőségekről iskolai KlSZ-szer- vezeteink a diákokat. — Bírják ők ezt erővel? Gondo­lom segítségre, tájékozottságra is szükségük van ehhez? — jegyzem meg. — Természetesen. , Segítsenek az osztályfőnökök, a KISZ-t se­gítő tanárok és mások. Helyesel­jük a tamási gimnázium KISZ- szervezetének ■ kezdeményezését. Felkérték a járási tanács mun­kaügyi osztályvezetőjét, hogy is­mertesse a .. járás munkaalkal­mait a fiatalokkal. Az eddigi­nél többet és jobban kell fog­lalkoznunk azzal, hogy az élet minden területén nagy szükség van a jó szakemberekre. — Részben kapcsolódik ehhez utolsó kérdésünk. Sok a fiatal az új szekszárdi üzemekben. Éppen ezek az alapszervezetek küzdenek legjobban az alakulás utáni gyen­geségekkel. Mi a véleménye, tit­kár elvtárs, milyen teendők vár­nak itt a KISZ-re? — Ez a téma annyira szerte­ágazó és gondokkal téli, hogy külön cikket igényelne. Ezekben az üzemekben sajátos érdekvé­delmi tevékenység a munkások­ká nevelés folyamata, az üzemi fegyelemre szoktatás. Kilengések néha adódnak. Vitatkozni kellett egy-egy kezdő szakmunkással, aki egyforma bért követelt azok­kal a szak társakkal, akik nyolc­tíz esztendeje, és igen jó ered­ménnyel dolgoztak a szakmában. Az új szekszárdi üzemek ifjúsá­gának érdekképviselete túlnő az alapszervezetek hatáskörén. — Vázlatosan felsorolom ter­veinket. A szabad idő megfele­lőbb hasznosítását szolgálja a városa ifjúsági klubok felülvizs­gálása. melynek elemzése után javaslatokat teszünk. Központi ifjúsági klubot létesítünk a MESZÖV-vei közösen, ez a terv megvalósításának stádiumába került. A mérőműszergyár fiatal műszakiaknak szervezett klubját kiterjesztjük a többi üzemre is, gazdagítjuk közös programjukat. Jobban megismertetjük a város sportolási lehetőségeit. Elkészül­tek a tervek a Kálvária-hegy ifjúsági parkjának és a Csörge­tő környéki szórakozási lehető­ségek megteremtésére. Idén megkezdjük a Kálvária-oldal ki­építését, tervezzük, hogy az első szakaszt ez évben át is adjuk a fiataloknak. — Néhány éves probléma az új üzemek fiatal dolgozóinak lakás­helyzete. Javaslataik? — kérdezem. — Izgalmas teendőnk. Nagyon szorít a lakásprobléma. A mérő­műszergyárban 390 főnyi a 26 éven aluli fiatal, az óra-ékszer vállalatnál pedig százkilencven- nyolcan vannak. Fele, illetve az újabb üzemnél harmada lakik albérletben, havonta 300—600 fo­rintot fizetnek. — Élünk javaslati lehetősé­geinkkel. Ismeretes, hogy a Mi­nisztertanács rendeletben sza­bályozta, hogy az új lakások 20 százalékát fiatal házasoknak kell juttatni. Teljes egészében szeret­nénk érvényt szerezni ennek a rendeletnek, még pedig úgy, hogy előírás szerint vegyék figyelem­be a tanácsok ennél a 20 száza­léknál a KISZ-bizottságok ja­vaslatait. Ez még hiányzik. Vá­rosi bizottságunk ismeri a la* kést igénylő ifjú házasok hely­zetét, tudnának javaslatot tenni. — Ugyancsak ehhez tartozik a másik indítványunk. Indokolt­nak, szükségesnek tartjuk, hogy Szekszárd városban felülvizsgál­ják ezt a bizonyos 20, illetve 80 százalékos arányt. Megítélésünk szerint ez alacsony, mi indokolt­nak tartjuk emelését, a fiatalok javára. Új üzemeinkben sem fe­lel meg a régebben lefixált aránynak a helyzet. Érvelünk azzal, hogy a mérőműszergyár­ban 24 év a dolgozók átlagélet- kora. Elegendő-e náluk a 20 százalék? Javasoljuk, hogy álla­mi szerveink fontolják meg a megyeszékhely sajátos fejlődésé- bői adódó, megítélésünk szerint elsőrangú érdekkénviseletj indít­ványunkat — ismertette a me­rész elképzeléseket Szabó Géza elvtárs. Beszélgetésünk befejezésekor még három fontos érdekvédelmi teendőre hívta fel a figyelmet a megyei titkár. Úgy vélik, hogy Tolna megye sajátos helyzetébői kiindulva, az ifjúsági mozga­lomnak többet kell törődni az­zal, hogy eljussanak a munkás- paraszt fiatalok a felsőfokú ok­tatási intézményekbe. Folyama­tosan foglalkozni kívánnak az iparban és mezőgazdaságban dolgozó fiatal szakmunkások gondjaival és fáradoznaka KISZ-' alapszervezeti vezetők tekinté­lyének növelésével, védelmükkel. — Jogtalan előnyöket nem ké­rünk. Küzdünk az őket meg­illető jogok gyakorlati biztosítá­sáért, a gyerek-módra kezelés és lebecsülésük ellen — fejezte be az értékes ötleteket, megszív- lelésre méltó megjegyzéseket és bátor javaslatokat tartalmazó elemzést a KISZ megyei titkára. SOMI BENJAMINNÉ Szerdán délelőtt dr. Nedók Pál elnökletével tartotta soron kö­vetkező ülését a szekszárdi váro­si tanács vb. Hegyi Ferenc épí­tési és közlekedési osztályvezető az 1967. évi városfejlesztési mun­kák teljesítéséről, a házilagos részlegek munkájának tapaszta­latairól számolt be a végrehajtó bizottság előtt. A beszámoló a kertészet munkáját vizsgálva vá­laszt adott többek között arra is, hogy a tervektől eltérően miért nem fejeződött be a Wosinszky Mór utcai lakótelep és a Rákóczi út mihdkét oldalának parkosítá­sa. A legfőbb ok: a tervezett komoly értékű társadalmi mun­ka — amelyre feltétlenül szük­ség lett volna — csak nagyon szerény mértékben valósult meg. Ennek ellenére a kertészet dol­gozói jelentős munkát végeztek: másfél száz díszfát, több mint ezer díszcserjét és rózsatövet, számos díszfenyőt ültettek el a Wosinszky utcai lakótelep terü­letén. A beszámoló megállapí­totta: a kertészet túlterhelt nagy gondot jelent a létszámhiány. A vb. felhívta a kertészet vezetői­nek figyelmét, az ez évi megnö­vekedett feladatok ésszerű, idő­beni megoldására. A tervek sze­rint a KISZ-bizottsággal közö­sen ebben az évben megkezdő­dik a Kálvária-oldalban az if­júsági park építése, amelynek rendezési és kisajátítási terve el­készült. A miúlt évben a lakosság nem végezte el megfelelően a köztisz­tasági munkákat. A végrehajtó bizottság szükségesnek tartja a fokozottabb köztisztasági ellen­őrzést, esetleg társadalmi ellen­őrök bevonásával a város tiszta­sága érdekében. A fuvarozási részleg az anyagszállítási igé­nyeknek még a felét sem tudta kielégíteni a meglevő gépkocsik­kal. így feltétlenül szükséges a szállítókapacitás további növe­lése. A helyi utakat, hidakat épí­tő részleg a tervezett munkák teljesítésében lemaradt Ennek oka elsősorban az volt, hogy több olyan feladatot oldottak meg a város területén, amely a tervben nem szerepelt. Ilyen például a Pollack utcai útszélesítés. A víz­gazdálkodási, községfejlesztési részleg munkáját a vb — a kö­rülmények figyelembevételével — általában megfelelőnek tartja. Megállapították, hogy a részle­gek munkájában tavalyi hiányos­ságok zömében megszűntek, s az 1968. évi munka előkészítése jó volt. Harmadik napirendi pontként szerepelt az ülésen a szekszárdi termelőszövetkezetek munkavé­delmi és balesetelhárítási, vala­mint gépesítési helyzetének tár­gyalása. A beszámoló részlete­sen foglalkozott a termelőszövet­kezetekben az elmúlt évben tör­tént balesetek okaival. A meg­előzés a város termelőszövetkeze­teiben általában jó — a koráb­bi évekhez képest jelentősen ja­vult. A balesetek többsége fi­gyelmetlenségből, ittasságból kö­vetkezett be. A beszámoló is­mertette a szekszárdi termelő­szövetkezetek gépellátottságát, a gépek kezelésével, ápolásával, ja­vításával kapcsolatos tapasztala­tokat. Felvetődött egy minden te­kintetben korszerű közös gép­műhely létesítésének gondolata, erre azonban, elsősorban anyagi fedezet hiánya miatt, nem ke­rülhet sor. Sok új ötlettel segítették a vállalat munkáját MHSZ-brigádok munkájának értékelése A tanácsi építőipari vállalatnál már évek óta dolgozik két olyan szakbrigád — egy gépészeti és egy asztalos — amely a honvé­delmi szövetség nevét „tűzte zász­lajára”. A két MHSZ-brigád ál­landóan az elsők között vállal részt a munkaversenyekből, a munkateljesítményen túl számos hasznos kezdeményezéssel segí­tette, és segíti a vállalat munká­ját, és még azon felül is vállal társadalmi munkát. A két brigád munkáját teg­napelőtt értékelték. A múlt év elején tett munkavállalásuknak a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulójára indí­tott munkaverseny volt á fő in­dítója. Az .asztalosbrigád munkája el­len egész évben nem merült fel kifogás. A szekszárdi két 12 la­kásos,' a bonyhádi 18 lakásos la­kóházak, a simontornyai labda­üzem, a gyulaji művelődési ház, a dombori bisztró és más épü­letek átadásakor a vállalat kü- 'ön dicséretet kapott az asztalos szakipari munkákért. Külön méltatja az értékelés a brigádban kialakult kollektív széliemet És azt a társadalmi munkát is, amelyet a vállalat MHSZ-szervezete és a városi, megyei MHSZ-szervek részére végeztek. A gépészeti osztály MHSZ- brigádja a mélyépítő részleg ál­tal használt bitumenszórót ala­kította át Éspedig úgy, hogy le­szerelték eddigi pótkocsialvázá­ról, és olyan tartószerkezetet ké­szítettek, hogy három tonnásnál nagyobb tehergépkocsin bármikor szállítható, használható. A pót­kocsit így át lehetett adni szál­lítási célokra, és emellett a bitu­menszóró berendezés állóeszköz­értéke is csökkent. A mélyépítő részleget segítet­ték azzal is, hogy megfelelő át­alakítással üzemképessé tették az SVP—31,5 típusú vibrolapokat, ezzel megoldódott a csatornázási és más munkáknál a föld tö­mörítése. Egy vakológéphez saját maguk gyártottak alkatrészeket. Ezt a gé­pet az építők igen jól tudták használni a bonyhádi 18 lakásos ház építésénél. A brigád sok más ötlettel, azok megvalósításával ahhoz is hozzá­járult, hogy ismét használatba vegyék azokat a gépeket, ame­lyekhez nem lehetett alkatrésze­ket kapni. Dobtengelyt, perselyt, zsámolyokat készítettek beton­keverőkhöz. A szállítószalagok elhasználódott alsó és felső tá­masztógörgőit műanyag csapágya­zással javították meg. Ezzel a módszerrel a szállítószalagok üze­melése. javítása olcsóbbá és tar- tósabbá vált, mint az eredeti csapágyazással. Az 1514-es típusú gumikerekes kotró gémtartó és kanáltartó alkatrészeit szintén házilag készítették el. Az eredeti alkatrészeket még ez ideig sem tudták beszerezni — a brigád ér­deme. hogy a gépet használni lehet Az értékelés külön kitért arra a politikai munkára, amelyet a brigádtagok a tmk-műhelyben végeztek. A munka mellett a két bri­gád tevékenyen vesz részt kü­lönböző honvédelmi klubok mun­kájában, az ottt folyó kiképzés­ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom