Tolna Megyei Népújság, 1968. február (18. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-17 / 40. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1968. február 1 A hazafias erők heves támadásai több amerikai repülőtér ellen Péntekre virradó éjszaka a dél-vietnami hazafias erők több amer'kai repülőtér ellen intéztek támadást. A Saigontól 310 kilo­méterre lévő Nha Trang-i légi- támaszpontra több' mint 30 lö­vedék zuhant. A támaszpont be­rendezéseiben okozott károkról nem érkezett jelentés. A partizánok hét nap alatt négy ízben vetífk tűz alá a Can Tha-i és Tra Noc-i repülőteret. Több repülőgép megsemmisült, il­letve megrongálódott. Amerikai B—52-es repülőgé­pele péntek reggel folytatták a partizánok feltételezett állásainak bombázását a demilitarizált öve­zettől délre. Mint az UPI jelenti, súlyos veszteségeket szenvedőLt egy ame­rikai tengerészgyalogsági egység csütörtökön a demilitarizált öve­zettől délre. Az alakulaton a par­tizánok ütöttek rajta. Tizenkét amerikai katona meghalt, 120 megsebesült. Csaták dúltak Da Nang és Hoi An között is. Az amerikaiak saját bevallásuk szerint 27 katonát vesztettek. Pénteken reggel a leghevesebb harcok Huéban, az ősi császári városban folytak. Az amerikai re­pülőgépek folytatják a partizá­nok által megszállva tartott óriási erődítmény bombázását, míg amerikai hadihajók a partmenti vizákról lövik a citadellát. Az AFP jelentése szerint az amerikai légierő folytatta a VDK . ellen intézett bombatámadásait. Az amerikai gépek csütörtökön Haiphong és Hanoi közelében le­vő repülőtereket támadtak. A Nhan Dán című hanoi lap pénteki számának: vezércikke hangsúlyozza, hogy a dél-vietnami forradalmi erők január 30-án kez­dett általános offenzívája megvál­toztatta Dél-Vietnam katonai és politikai helyzetét. A lap rámutat; az amerikai ag- resszorokra mért legsúlyosabb csapás az, hogy szétesett a bábre­zsim közigazgatási rendszere és a bábrendszer hadseregében sú­lyos bomlási folyamatok indultak meg. — Az általános offenzíva első hat napjában a hazafias erők a bábhadsereg katonáinak tízezreit tették harcképtelenné. A dezertá­lás, a bomlás, a háborúellenes tevékenység és a lázadás gyakori­vá vált a bábhadseregben. Miként a Nhan Dán hangoztat­ja, az amerikai agresszorok kese­rű kudarcként könyvelhetik el „vidéki pacifikációs programjuk” semmivé válását. Súlyosan érintette a dél-vietna­mi hazafias erők általános offen­zívája az amerikaiak katonai ere­jét. Az amerikai agresszorok ka­tonáik tízezreit Veszítették. A partizánok több mint 1500 repü­lőgépet, 4000 katonai járművet és több millió tonnányi más katonai felszerelést semmisítettek meg. — Az amerikaiakra az utóbbi napokban mért csapósok straté­giai jelentőségűek. Néhány nap alatt a katonai és politikai erő- egyensúly a felszabadító erők ja­vára változott meg. A DNFF és a hazafias forradalmi erők tekinté­lye mind az öt kontinensen emel­kedett — írja befejezésül a Nhan Dán. U Thant és Goldberg megbeszélése Párizsból New Yorkba érkez­ve, U Thant ENSZ-főtdtkár csü­törtökön este magához kérette Goldberget, az amerikai ENSZ- küldöttség vezetőjét és több mint egyórás megbeszélést folytatott vele. U Thant, aki a vietnami probléma rendezését célzó tár­gyalásairól Uj Delhiben, Moszk­vában, Londonban és Párizsban nem volt hajlandó felvilágosítást adni a sajtónak, ezútfaj.sem nyi­latkozott. Szűkszavúnak bizo­nyult Goldberg is, aki azt jelen­tette ki, hogy a kapott informá­ciók „nagyon hasznosak” voltak, s ezekről ő (Goldberg) jelentést tesz Washingtonnak. Goldberg után Buattura algé­riai ENSZ-nagykövet, majd Kurt Waldhelm, az új osztrák külügy­miniszter kereste ' fel a világ- szervezet főtitkárát. Algériában a DNFF missziót tart fenn, s a múltban U Thant és a DNFF- képviselet között már volt kap­csolat. Waldheim abból az alka­lomból tárgyalt U Thant-tal, hogy végleg távozik az ENSZ-ből. Az osztrák diplomácia vezetője utána azt mondta a tudósítók­nak, hogy — szerinte — a fő­titkár „nem látja olyan borúsnak a vietnami helyzetet, mint amire a sajtójelentések alapján számí­tott.” Ponomarjov látogatása Budapesten Február 14-e és 16-a között az MSZMP Központi Bizottságának meghívására látogatást tett Bu­dapesten Borisz Ponomarjov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára és megbeszélést folytatott Ko­mócsin Zoltánnal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárával. A meleg, szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen eszmecseré­re került sor a kommunista és munkáspártok konzultatív talál­kozójának előkészületeiről, vala­mint a nemzetközi kommunista mozgalom más időszerű kérdései­ről. A megvitatott kérdésekben teljes nézetazonosság nyilvánult meg. Február 15-én Borisz Pono- marjovot fogadta Kádár János, a Magyar Szocialistái Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára. Borisz Ponomarjov pénteken elutazott Budapestről. A vendé­get a Ferihegyi repülőtéren Ne­mes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Púja Fri­gyes, a Központi Bizottság tag­ja. a külügyi osztály vezetője búcsúztatta. Jelen volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyaror­szági nagykövete is. (MTI) A tűzszünet ellenére feszült a helyzet az Izraeli—Jordániái határon Az olimpiai torna nagy meglepetése Csehszlovákia legyőzte a Szovjetuniót Csütörtökön este a jégpalotá­ban hatalmas meglepetéssel vég- ződöt a j égkoron gm űsof utolsó mérkőzése. Az olimpiai és több­szörös világbajnok szovjet csa­pat, vereséget szenvedett a cseh­szlovák válogatottól. Csehszlo­vákia—Szovjetunió 5:4 (3:1, 1:1, 1:2). A jó taktikával játszó cseh­szlovák válogatott rászolgált a győzelemre, ezzel teljesen nyílt­tá tette az utolsó forduló előtt az olimpiai bajnokság sorsát. Ha a csehszlovák csapat szomba­ton legyőzi a svéd együttest, akkor olimpiai bajnok, a Szov­jetunió—Kanada mérkőzés ered­ményétől függetlenül is. Ha a Csehszlovákia—Svédország talál­kozó döntetlenül végződik, ak­kor a Szovjetunió—Kanada mér­kőzés eredménye dönt az arany­érem sorsáról. Csütörtökön este a jégpalotá­ban nem olimpiai, hanem világ­bajnoki eredményhirdetésre ke­rült sor. A női alpesi hármas összetettben csak világbajnoksá­got rendeznek, s a három alpesi szám eredménye alapján a ka­nadai Nancy Greene nagy fö­lénnyel jutott a világbajnoki aranyérem birtokába, Goitschel és Famose előtt. Női alpesi összetettben világ­bajnok: Nancy Greene (Kanada) 16.31 pont. 2. Marielle Goitschel (Franciaország) 36,00 pont. 3. Annie Famose (Franciaország) 36,19 pont Felcsattant a taps a lelátón, amikor bejelentették, hogy Ver- kerk ideje 5 tízed mp-cel jobb saját világcsúcsánál (2:03.9), amelyet 11 nappal ezelőtt. Da- vosban 2:02.5 p-re javított a svéd Thomassen. 1500 m-es gyorskorcsolyázó« olimpiai bajnok: Cornells Ver- kerk (Hollandia) 2:03.4 p, olim­piai csúcs. 2—3. Árd Schenk (Hollandia) és Ivar Eriksen (Norvégia) 2:05 p. 4. Magne Thomassen (Norvégia) 2:05.1 p. ... 27. Martos György (Magyar- ország) 2:12.2 p. ...29. Ivánkái György (Magyarország) 2:12.6 p. ... 45. Martos Mihály (Magyar- ország) 2:15.9 p. Pénteken Autrans-ban végre ideális körülmények között ke rült sorra az utolsó női síver­seny, a 3x5 km-es váltófutás. 3x5 km-es női sí váltófutásban olimpiai bajnok: Norvégia (Inge Aufles. Babben Enger Damon. Berit Mördre) 57:30 perc. 2. Svédország 57:51 p, 3. Szovjet­unió 58:13.6 p. Az izraeli—jordániai határon a helyreállt nyugalom ellenére, a légkör Igen feszült. Amman újabb adatokat kö­zölt az elszenvedett, veszteségek­ről, és az izraeli erőknek oko­zott károkról. Jordánia jelentet­te, hogy Izrael napalm-bombá­kat dobott a jordániai falvakra, és menekülttáborokra. A tüzér­ségi tűz húsz falut rongált meg. A jordániai katonai szóvivő adattei szerint, a jordániai erők azonkívül, hogy lelőttek hat iz­raeli vadászgépet, 12 páncélko­csit megsemmisítettek, és négy izraeli tüzérségi állást dúltak saét. Az AP illetékes izraeli forrás­ra hivatkozva közli, hogy a tűz­szünet az Ammanban és Tel- AVtvbá'fr lévő amerikai diploma­ták „közvetítésével” jött létre. A forrás szerint, Walworth Barbour, az Egyesült Államok izraeli nagykövete hívta fel te­lefonon az izraeli külügyminisz- S tériumot. és továbbította Jordá­nia tűzszüneti kérelmét. A Jordán folyó mentén nin­csenek ENSZ-megfigyelők. Az ENSZ-megfigyelők hatáskörét azért nem terjesztették ki erre a térségre, mert Izrael hangoz­tatta, hogy a Jordán folyó olyan határt képez, amelyet nem szük­séges ellenőrizni. Jordánia pedig azért nem kívánja az ENSZ- megfigyelők jelenlétét, mert ez a tűzszüneti vonalnak állandó batárj el leget kölcsönözne. Gunnar Jarring, a közel-keleti ENSZ-megbízott, időközben meg­érkezett Jeruzsálembe, és több órán át tanácskozott az izraeli vezetőkkel, egyebek közt a csü­törtöki súlyos incidens körülmé­nyeiről. Kiesinger és De Gaulle tanácskozása Pénteken reggel tíz órakor folytatta megbeszélését az Ely- sée-pálotában De Gaulle elnök és Kiesdnger nyugatnémet kancel­lár. A pénteki francia lapok ki­emelik a csütörtökön kezdődött nyugatnémet—francia tárgyalá­sok kedvező légkörét, a mindkét félre jellemző szándékot arra hogy megegyezésre jussanak. Nyoma sincs semmiféle válság- hangulatnak Nagy-Britannia kö­zös piaci felvételével kapcsolat­ban — mutatnak rá. A Nation hangsúlyozza, hogy a francia—német csúcsértekez­let nem igazolta a pesszimista jóslatokat és már az eső nap után a megbeszélések mérlege rendkívüli mértékben pozitív. Bár az angol felvéted kérdésé­ben a nehézségek továbbra is nagyok, a franciák és a németek egyetértenek abban, hogy a Kö­zös Piac működését folytatni kell, de egyúttal meg kell ke­resni a felvételüket kérő álla­mokkal való kereskedelmi kap­csolatok bizonyos fajta megoldá­sának lehetőségét is. A német- francia megbeszélések — írja a lap — máris megmutatták, hogy az „ötök frontja" Franciaország­gal szemben hiú ábránd maradt A Paris Jour-ban Tabouis asz- saony azt írja, minden jél arra enged következtetni, hogy Pá­rizs és Bonn megállapodásra ju­tottak egymással, amelynek kö­vetkezményeit majd csak később lehet felmérni. Ennek a megái- , lapodásnak a lényege, hogy a Közös Piac fejlődését nem teszik függővé a brit problémától. TSZ A DUNÁN 2. Mindenki egyformán részesedik EBBEN A SZÖVETKEZETBEN pontosan ugyanannyi a keresete a halásznak, mint a szövetkezet agrármérnök elnökének, vagy a növénytermesztő tagnak. A ta­valyi keresetük például szemé­lyenként 37 ezer forint. De ez az egyen!Ő6di már negyvenöt óta így megy. A halászok ragaszkod­nak hozzá. Megvannak az érve­ik, amelyeket részben el lehet fogadni, sőt az egyik tételt el kell fogadni. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. Az egyen- lősdi már gátja a további fejlődés­nek. A közvetlen anyagi érdekelt­ség nem érvényesül, sőt nem is létezik. Tudniillik, lehet ezért a 37 ezer forintért nagyon szorgal­masnak lenni, kezdeményezőnek, de lehet valaki a kocsiban ötö­dik kerék is. Nem szeretnénk megsérteni egyetlen halászt sem. Elismerést érdemelnek a munkájukért, jó eredményeikért. Ez a bizonyos egyenlősdi is a legnagyobb össze­tartást mutatja. Hiszen a 42 ki­lométer hosszú Duna-szakasz kü­lönböző helyéin igen eltérőek az adottságok: lehel, hogy Gerjen környékén jó a fogás, viszont Dunaföldvárnál ennek a negyed részét sem tudják elérni. Min­denki odakerül időnként a gyen­gébb szakaszra is azáltal, hogy évenként változik a brigádok összetétele és a brigádok munka- területe. Az összetételt közgyűlési határozattal állapítják meg, te­hát maga a tagság állítja össze a brigádokat. Meg kell mondani őszintén, ha ezt másképp tennék, például a brigádvezetők választ­hatnák meg társaikat, akkor len­nének egészen erős brigádok is, meg jóval gyengébbek is. Más­részt pedig a nagy összeszokott­ság bizalmatlanságot, szülne. A halászok maguk tudják, mennyi halat fognak naponta és a becsü­let alapján számolnak el. Min­denesetre valamilyen megoldást kellene találni a legjobb halá­szok és a kevésbé szorgalmas, vagy rátermett emberek munká­iénak. megkülönböztetésére. Csak ezáltal tud a szövetkezet még jobb eredményt elérni. Abban viszont egyáltalán nincs igazuk a szövetkezet tagjai nak. hogy a vezetők akkor képviselik a tagság érdekeit, ha pontosan ugyanannyi a fizetésük, mint ne­kik. Bencze Ferenc elnök soha­sem kérte, hogy többet kapjon, meg sem említette. De ő egy személyben elnök és agronómus is: sok a munkája és igen nagy a felelőssége. A halászcsárdákat is kézben kell tartani, ellenőriz­ni, szervezni az ellátást, biztosí­tani a megfelelő színvonalat. A paksi csárda esetében a színvo­nalról magam is meggyőződtem már néhányszor és a budapestivel sem lehet probléma, hiszen an­nak forgalma évi kétmillió fo­rinttal több. Nem a paksi halászati termelő- szövetkezet az egyetlen, ahol a tagok nem ismerik, milyen nagy az elnök felelőssége. Külön téma lehetne akár egy újságcikkben, akár egy ismeretterjesztő elő­adásban, mi mindenért felelős egy szövetkezeti vezető. A paksi esetében még tetézi a sok mun­kát a jó néhány társadalmi funk­ció. amit Bencze Ferenc elvállalt, elsősorban a szövetkezet érdeké­ben. Tégla s Termelős-öve'kezo- tek Országos Tanácsának, sőt a*

Next

/
Oldalképek
Tartalom