Tolna Megyei Népújság, 1968. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-19 / 15. szám
Í968. január 19. tóim megvet NEPTíjgA^ 5 Verekedések OECSEN ..Nem azért, mert cigány vagy, hanem, mert, renitens vagy”. A tanácselnököt életveszélyes ki.jelentésekkel megfenyegették az irodájában. A kisvendéglő telefonja állandó összeköttetésben van Szekszárddal, négy óra után is lehet hívni az URH-s kocsit. A vendéglő vezetője azt mondja, a búcsú óta, vagyis október végétől legalább 20 verekedés volt náluk. Decsen 280 cigányember él, ezek háromnegyed része nem dolgozik rendszeresen. Vannak köztük hagyományos verekedőik, elsősorban a Góman família. Nagy verekedésekre emlékeznek vissza a községben, például két évvel ezelőtt, még' kiegyenesített kaszával is mentek egymásnak a cigányok. A tavalyi verekedési hullám október 29-én kezdődött, a búcsú napján. Zentai Károly, a vendéglő vezetője úgy tudja, három verekedés volt azon a napon. Az italboltban kezdődött, aztán átmentek a verekedők a vendéglőhöz, onnan, kiebrudalták őket az URH-sok segítségével, akkor a művelődési házban folytatták a verekedést. Nem csupán egy-két emberről van szó ebben az esetben, hanem több mint százról! Pánki László kapott egy hónapot, „a többi meg röfögött a markába”. Szilveszterkor is rendeztek egy verekedést a művelődési házban. MM • leszámol vele" A községi tanács elnökéhez, Kovács. Sándorhoz december 22-én ittas állapotban hárman állítottak be és le nem írható módon viselkedtek, fenyegetőztek. Az esetről jegyzőkönyvet vettek fel tanuk jélenlétében: ..... délelőtt 11 órakor megjelent Balogh Lászlóné, született Góman Erzsébet, Sztojka István és Góman Péter Decs, cigánytelepi lakosok... a községi tanács azon vezetőjét kívánták felelősségre vonni, aki a napokban lezajlott bírósági tárgyaláshoz a községi tanács vb részéről véleményt adott. Ugyanis az ő elgondolásuk szerint Balogh Lászlóné, született Góman Erzsébetet a bíróság nem az elkövetett bűncselekményért vonta felelősségre... hanem a községi tanács vb által kiadott véleményezés tartalma miatt,... magyarázatot kértek, meg nem engedett hangnemben... trágár mádon többször megismételte ... Balogh Lászlóné becsületességét bizonyítva, fenyegetően azt hangoztatta, hogy ezért a község vezetőjének, aki ezt tette, felelni kell, leszámol vele... Csak akkor voltak hajlandók elhagyni a helyiséget, amikor a rendőrséget telefonon hívta.” Kovács Sándor tanácselnök csak azért nem viszi az ügyet bíróságra, mert tudja, milyen kellemetlen a bírósági eljárás a cigányokkal. Igen sok esetet tudnak elmondani a községi tanácsnál a cigányok kellemetlenkedéseiről. Sokat loptak. A termelőszövetkezetek góréiból jó néhányszor vittek el kukoricát, tettenérés is történt. A Szekszárdi Állami Gazdaság kukoricaföldjéről olyan sok terményt elhordták, hogy az is megéri a gazdaságnak, ha a de- csi vadásztársaságot 100 mázsa kukorica ajándékozása ellenében megkéri, őrizze a tábláit. Fegyveres őröket állít a vadásztársaság a kukorica betakarításának idején az állami gazdaság földjéhez. Törődnek a cigányok sorsával Felsorolni is nehéz,, mi mindent kapnak a cigányemberek Decsen a községi tanácstól, illetve az államtól. Házat már 15-öt építettek nekik és az idén újabb öt család költözhet majd rendes lakásba. ' Állandó szociális segélyt ad—a tanács öt személynek, kói-házi ápolási költséget 32 esetben fizetett helyettük a tanács, ingyenes gyógyszerellátást kap hét ember, egyszeri segélyt nyolc családnak utaltak ki, az iskolai napköziben 20 gyerek részére van biztosítva napi háromszori étkezés ew forintért, az óvodai napköziben öt gyerek részére. Ruha- segélyt is kaotak már cigánygyerekek. Tavaly inevenes abortusz 40 esetben történt. A község vezetői azt mondják, baja van velük a tanácsnak, a rendőrségnek, a termelőszövetkezetnek, a földművesszövetkezetnek, a vendéglőben és a boltokban, ezenkívül az iskolának is gyakran meggyűlik a baja a cigánysággal. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nincs közöttük rendes, jóravaló, becsiitük, a 280 cigány lakos közül 25 százalék í-endesen dolgozik, állandó munkahelyen. A tanácselnök is, a kisvendéglő vezetője is név szerint tudja sorolni, milyen más az élete és a magatartása ennek a kisebbségnek. Van egy cigány tanácstag, Szajkó László traktorvezető, aki meg is sértődik, ha azt mondják neki: cigány. Egy másik traktoros, Kalányos József, ugyanebbe a kategóriába tartozikElkezdett sápadni A kisvendéglő vezetője szerint a kulturálatlanság, az elmaradottság a legfőbb oka a cigányok minősíthetetlen viselkedésének. Zentai Károly korábban dolgozott Pomázon is, ahol szegkovács-szövetkezetet alakítottak a cigányok. Még csak véletlenül sem történt meg Pomázon, hogy összeverekedtek volna a szórakozóhelyen ezek az emberek, mert ha valaki rendbontó akart lenni, annak kitet- tsék a szűrét, maguk a cigányok. A primitívséggel együtt az ivás váltja ki belőlük a verekedő kedvet. Elmondta egy decs! lakos, aki hivatásánál fogva figyelmeztetheti a rendbontókat, milyen hamar lerészegedik egy- egy cigányember. Véleménye szerint „ha megisznak két pohár sört, nem normálisak”. Karácsony előtt, egy héttel P. L. a kisvendéglőben tartózkodott. Megígérte, hogy rendesen fog viselkedni. Nem sokkal azelőtt szabadult Egy üveg sör után elkezdett sápadni és azt kereste, kibe köthet bele. Kiabálta: úgy is megölöm! Kézenfekvő az a kívánság, hogy ne sok italt adjanak a Cigányoknak. A másik javaslat, hogy az eddiginél keményebben kell fellépni a rendbontókkal szemben. Igaz, Öt cigány mindig börtönben van a decsiek közül, de ezek csak a súlyosabb esetek. A no- tóni us rendbontókat, verekedőket ki kellene zárni a nyilvános szórakozóhelyekről. A rendőrségnek is több jogot kell adni, hogy határozottan, kellő eréllyel fölléphessen szükség esetén. Az ostoba fenyegetések, hogy „leszereltetem” és „följelentem, mert megvertek” köztudomásúan csak bevett fenyegetőzések, amelyekkel gyakran vi.sszariaszt- ják a rendőri szervet FIGYELŐ Hagyományaihox méltatlan Tolna megye községei kezdik külsőre is összeszedni magukat. Sok a tiszta udvar, rendes ház, még akkor is, ha nincs mindenütt kitéve az erre utaló tábla. Amúgy se a tábla dönti el, hiszen meg lehet azt állapítani nélküle is, hogy hol törődnek a porták küllemével. Még az olyan csöppnyi településeken is, mint Tengelic-Szőlőhegy, még ott is az igényességet mutatja a házak, az utcák állapota, állaga. De Hőgyész, Nagydorog, Aparhant, Decs, Mözs, Sió- .anárő. Gyulaj. sőt ma már r~ c.rrrkori telepesfalvak többsége is a mutatósabb falvak közé tartozik. Ha idegen jön a megyébe, általában nincs okunk ma már restellkedni, ítkáhb szcm’ozötU : tehát a kivétel, nevezetesen Kistormás. Ha most történetesen külhoni vendég érkezne hozzánk Tolna megyébe, s az volna a kérése, hogy mutassák meg neki az első Tolna megyei szocialista községet, hát ha ez volna a kérése, akkor a vendéglátókat bizony alaposan zavarba hozná. Kistormás igen-igen elhanyagolt. Tavasztól őszig nem látszik annyira, mert a dús lombú fák eltakarják a házak meszeletlenségét, máladozó vakolatát, szóval a kiáltó nemtörődömséget. Most télen azonban az ember az egyik kezén meg tudja számolni a csinos, rendben tartott portákat. Kistormás hagyományaihoz méltatlan ez a nemtörődömség. Tolna megye első termelőszövetkezeti községe nem hagyhatja el magát ennyire. Szokás mondani, nem a ruha teszi az embert, de elvitathatatlan, hogy viselőjéről a ruha sokat mond. Egy község lakóinak igényességéről, avagy igénytelenségéről hasonlóképpen sokat mond a házak, a porták állapota is. A nevelés az eddigi módszerrel.«* Ez nem cigányellenes agitáció. Éppen Deosen történt meg szilveszterkor, hogy hat cigány- család, akiket beengedtek az asztalokhoz, mint más családokat, a legtisztességesebben mulatták át az éjszakát, „egy ferde nézés nem volt rájuk”. Ezeket az embereket természetesen már ilyen oldalukról ismerték a vendéglő dolgozói. Azt mondják, vannak olyan cigányemberek, akik mellett ei sem tudnának menni köszönés nélkül. Zentai Károly is úgy fogalmaz, hogy nem cigánykérdésről van szó, hanem arról, hogy a verekedő, lopkodó emberek csak a jogaikat emlegetik és visszaélnek a lehetőségekkel. „Bármilyen incidens adódik, az ember figyelmezteti őket. Azzal jönnek, hogy persze, mert ők cigányok! Azt mondom ilyenkor: nem azért, mert cigány vagy, hanem, mert renitens vagy... Szabálysértési büntetést kapnak, röhögnék. A nevelés az eddigi módszerrel nem elég Már húsz éve neveljük őket”. GEMENCZI JÓZSEF A HŐGYÉSZ! iiiiiiiiiiiiiii iiiiiiiiiiiiiiiiium. textilüzemben A Tolna megyei Textilfeldolgozó Vállalat egyik terméke a paplan, A vállalat paplanüzemében folyamatos a termelés, már eddig is több tízezer darabra kaptak rendelést ez évi szállításra. Műszakonként 60—70 paplan készül el az üzemben. A Kőtödében az idén meg akarják kezdeni a műszál kötöttáruk gyártását. Egy tonna poliakrilnitril fonalat szerzett be a gyár, ebből készülnek a mintadarabok, amelyekről majd a kereskedelem szakemberei döntik el, hogy melyikből mennyit érdemes forgalomba hozni. Pongrácz Istvánná üzemvezető. Dobos János és Szőke János csoportvezetők úgy vélik, kelendőek lesznek az üzem divatos, új termékei. A múlt év végére elkészült a vállalat központi irodaépülete. A vállalat alapításakor ugyanis leégett a régi épület, az irodákat a község különböző helyein, szétszórtan, bérleményekben tudták csak elhelyezni. A decemberben befejeződött beruházás lehetővé tette az igazgatási apparátus célszerű elhelyezését. Stenciíezeff kulturális híradó Bonyhádon A Bonyhádi Cipőgyár kultúr- yezetősége 150 példányban sten- cilezett kulturális híradót adott ki, amelyben az üzem kultúrott- honáruak programját ismertetik. Ebben hirdetik meg a szakma mestere vetélkedőt, amelyet két részben — gyakorlati és elméleti — bonyolítanak majd le az fV második felében. Közük, hogy színházi előadásokra, könnyűzenei koncertekre, műsoros estekre bérletet bocsátanak ki. Ismertetik az ifjúsági klub programját. Közzéteszik, hogy a lötóklub szívesen lát új tagokat. A híradó második része a februári előzetes programot ismerteti. A kis „kiadvány” a Bonyhádi Cipőgyár kultúrotthonának pezsgő, szín«», változatos életéről beszél.
