Tolna Megyei Népújság, 1968. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-09 / 6. szám

Jó vezetés — egyenletes fejlődés LABDARÜGÓCSAPATUK A MEGYEI II. OSZTÁLYBAN — KELLEMES MEGLEPETÉS VOLT A GERJENI ASZTALITENISZEZÖK SZEREPLÉSE — MEGKEZDTÉK A Gerjeni MEDOSZ Sportkör néhány éves eredményes munka után 1965-ben mélypontra süly- lycdt. Ekkor vette át a sportkör vezetését Hegedűs Ferenc. A szét- bomlóban lévő sportkört lassan fokozatosan rendbe hozta, annak ellenére, hogy sokan akadtak, akik igyekeztek lebeszélni. „Nem érdemes itt csinálni semmit, úgy­se lesz hosszú életű ez a sport­kör — mondogatták többen." Fél év után már mutatkoztak az eredmények is. 1967 elején a labdarúgóosapat felerősödött, 40 igazolt játékosuk volt, megnyer­ték a paksi járási bajnokságot. Az idén — az elért eredmény alapján — a megyei másod- osztályban szerepel csapatuk. Az elért eredményekben része van Klement István társadalmi ed­zőnek és Földesi Gyula szakosz­tályvezetőnek. Kellemes meglepetést okozott a Gerjeni MEDOSZ asztalitenisz­csapatának szereplése a megye­bajnokságban. A szakosztály szervezése is a sportkör elnöké­nek, Hegedűs Ferencnek az ér­deme. Mint elmondotta: — Nem gondoltak kezdetben arra, hogy a megyebajnokságban szerepelnek. Először csak játszadoztak, majd részt vettek a paksi járási spar- takiádom, ahol sikeres szereplé­sükön ők maguk lepődtek meg legjobban. Később barátságos, mérkőzéseken találkoztak né­hány megyebeli csapattal és el­A T\GTOBORZÁST lénük is jól helytálltak. Ekkor határozták el: részt vesznek a megyebajnokságban. A 12 csapat­ból Gerjen a hetedig helyen vég­zett, annak ellenére, hogy az őszi fordulóban a csapat megközelí­tően sem nyújtotta azt, mint a tavasszal. A játékosok azonban megfogadták: az idén még komo­lyabban veszik a bajnokságot, szorgalmasabban járnak edzések­re. hogy a középmezőnyben vé­gezhessenek. A fiatalok körében — különö­sen a lányok részéről — többen kérték, szervezzenek kézilabda- szakosztályt. Az általános iskola segítségével szerveztek csapatot. Tíz-tizenkét kislány kezdett meg­ismerkedni a rendszeres edzés­sel, versenyzéssel. Részt vettek villám,tornákon, spartakiádver- senyeken. Eredményeikkel nem lehet dicsekedni, viszont emlí­tést érdemel, hogy a nyolc-tíz, sőt tizenkét gólos vereség sem törte le őket. Fokozatosain meg­erősödtek, visszanyerték önbizal­mukat és az elmúlt év őszén már szoros mérkőzéseket vívtak. A sportkör pályát is épített részük-i re, azonban az ott dolgozó víz­ügyi erőgépek azt felszántották, most folyik a vita a rendbe ho­zásáról. A megye egyetlen koronglövő­szakosztálya is a Gerjeni MEDOSZ nevéhez fűződik. Annak ellenére, hogy aránylag drága, sportág a koronglövészet, mégis tíz tagja van a szakosztálynak. Április 4-én, május 1-én és november 7-én házi versenyeket rendeztek — értékes díjakért versenyeztek. A sakkszakosztály két éve ala­kult, főleg fiatal általános isko­lásokból. Rendszeres foglalkoz­tatásuk azonban még nincs bizto­sítva. Ezt csak a körzeti verse­nyek tudnák megoldani, ami pil­lanatnyilag még csak terv. Pedig helyes a gerjeniek elgondolása: az általános iskolások részére va- milyen bajnoki redszert. kellene kidolgozni. A Gerjeni MEDOSZ Sportkör példája fényes bizonyíték: jó ve­zetés mellett biztosított a fejlő­dés. Meg kell azonban említeni azt is, hogy a sportkör vezetőit mindenben támogatja az állami gazdaság, a községi pártszervezet és a községi tanács is. A gerje­ni ek nem állnak meg az elért eredményeknél. Tovább akarnak lépni. Ehhez viszont pénz kell. Ennek érdekében tovább növelik a taglétszámot, melyhez hozzá is fogtak, megkezdték a tagszerve­zést. Saját erejükre akarnak tá­maszkodni. ÉLMÉNYEK-ÉRDEKESSÉGEK Megtört a jég Wagner Antal (Bonyhád) Bár mindig védőjátékos voltam, de amikor nem ment a csatároknak a játék, sok­szor gondoltam arra, jó len­ne elöl játszani, hátha ne­kem több szerencsém lenne a góllövéssel. Az \ elmúlt baj­nokságban aztó,n bebizonyít­hattam, milyen csatár ixi- győk. Mindjárt hozzátehetem, nem sok sikerrel szerepeltem az első mérkőzéseken. De nézzük csak sorjában: Mohács ellen — itthon, Bony- hódon — 0:0 volt a félidő eredménye. Szünetben edzőm közölte: előremész a csatár­sorba, Fláding megy hátra. Középkezdés után, még labdá­hoz sem értem, de a közön­ség már tüntetett: — Menj hátra, mit keresel elöl? Óriási fölényben voltunk, sok helyzetet dolgoztunk ki, de gólt nem tudtunk rúgni, viszont befejezés előtt egy nerccel, védelmi hibából Mo­hács Hálónkba juttatta a lab­dát és ezzel l:0-ra győztek, elvitték a bajnoki pontokat. Egy hét múlva ugyanez megismétlődött a Volán el­len: 0:0-as mérkőzésállásnál, a második félidőben már elöl játszottam. Az ötödik perc­ben a Volán gólt rúgott és ezzel megnyerte a mérkőzést mert mi nem tudtunk ki­egyenlíteni. Ezúttal éreztem, hogy nagyon gyatrán játszot­tam. mégsem tiltakoztam a csatáriáték ellen, — szeretek elöl játszani. A Pécsi Helyiipar ellen már nyomott hangulatban lép­tünk pályára. Erre minden okunk megvolt, hiszen a 13. helyen állt csapatunk és sors­döntő volt a mérkőzés, a ki­esés ellen kellett már küz- denünk. Így álltunk fel: Mucska — Wágner 11, Amb­rus, Fricsi, Mező, Wágner 1, Fazekas, Pataki, Vajda, Flá­ding, Szász. A közönségtől kevés bíztatást kaptunk, de nem is ok nélkül, mert hazai mérkőzéseken általában gyen­gén szerepelt a csapat. Ed­zőm 0:0-as félidő után a má­sodik félidőben ismét a csa­társorban játsszc.tott. A 26. percben a leshatárról ki­ugrottam és a hálóba lőttem, de a játékvezető les címén nem adta meg a gólt. Két perc múlva Fláding szabad­rúgása után a pécsiek 16- osán belül pattogott a labda, nagy volt a tömörülés és az elém került labdát kapura lőttem. Szerencsém volt, mert az aránylag gyenge lövés a hálóba jutott. Ezzel az egy nóllal nyertünk a Pécsi Helyi­ipar ellen és sorsdöntő volt győzelmünk. A következő mérkőzéseken mar nyugod- tabban játszottunk, és ami érdekesség: utána már csa­tárt iát szőttem és minden mérkőzésen lőttem gólt. Leg­jobban annak örültem, hogy sikerült bebizonyítani: edzőm elgondolása. bevált, A Helyiipar elleni mérkő­zésen megtört a jég. SPORTHÍREK Március 17-én kezdődik a ko­sárlabda NB II. A csoportbeosz­tás, melyen a Szekszárdi Vasas női és férficsapata is részt vesz: Nők: Bajai Ruha, PVSK. Szek­szárdi Vasas, SZÉAC, Kiskunfél­egyháza, Kecskemét, Nagykőrös, Közgazdasági Egyetem, K1STEXT, Bp. HSC, MAFC, Bp. Pedagógus, Férfiak: BEAC, Székesfehérvári Építők, Honvéd Táncsics SE, Sze­gedi Postás, Pécsi Postás, PEAC, Bajai Vízügy, Szekszárdi Vasas, Közgazdasági Egyetem, Bp. HSC, Agrárgépész, Csőszerelő. A sor­solást január 15-én készíti el a Magyar Kosárlabda Szövetség. * A KISZÖV ifjúsági klubjában Csötönyi Sándor, a magyar ifjú­sági ököl vívó-válogatott tagja tartott élménybeszámolót lengyel- országi és romániai útjáról. * A Paksi Járási TS és a labda­rúgó-szövetség szervezésében de­cember közepe óta jótékvezető- tanfolyamot tartanak, melyen tizenketten vesznek részt. A vizs­gákra előreláthatólag január vé­gén kerül sor. A tanfolyamot Szinger Ferenc játékvezető tartja. * A Tolna megyei Asztalitenisz Szövetség január 21-én, vasárnap délelőtt 8.30 órától rendezi Szek- szárdon az idei felnőtt férfi és női asztalitenisz egyéni bajnok­ságot. Nevezéseket január 18-ig fogad el a szövetség. Totóeredmények 1. Bologna—Atalanta 5:0 1 2. Lanerossi—Brescia 0:1 2 3. Mantova—Varese 0:0 x 4. Milan—Roma 3-0 1 5. Napoli—Inter. 2:1 1 6. Sampdoria—Juventus 1:1 x 7. Spal—Fiorentina 1:0 1 8. Torino—Cagliari 2:1 1 9. Foggia—Novara 3:1 1 10. T ecco—Verona «:2 2 11. Monza—Venezia 2-0 1 12. Potenza—Catanzaro v x 13- (VO v +i 14. Livorno—Bari 2:0 1. Az emberiség története: álmok sorozata Krúdy Gyula : Álmoskönyv 0 "* tödször adják ki hazánk­ban Krúdy Gyula Ál­moskönyvét, és ma, 1968- ban is kelendő. Viszik, olvas­sák, „fejtik” az emberek ál­maikat. A könyv egyébként szórakoztató olVasmány, köny- nyed hangvételű, de a szerző figyelmezteti az olvasót az elő­szóban: „Álom: játék, mint az élet... Inkább saját mulattatásomra szerkesztettem ezt a könyvet, minthogy bárki is hitelt adjon a következő soroknak ...” Ki ad hitelt? Hisszük-e az ál­mokat? Rövid közvélemény­kutatást végeztünk Bölcskén. A község első házai közt rábuk­kantunk egy zsúpfedelesre, amelyet mintha a mesékből, varázsoltak volna elő. A mo- i hától zöld zsúptető alatt sza- 'bad kémény füstöl, szépen fa­ragott gerendák, mázas csere­pek őrzik a múltat. Az utcára nyíló szobában, fehérre meszelt kemence mellett kukoricát morzsolt egy apró öregasszony. Öt faggattuk először. * — Az álmok, kedveském? Én már többet vagyok ébren éjszakánként, mint alszom. A nyolcvanharmadikban járok. Álmodok azért, hogyne álmod­nék. Ha borús kedvű az ál­mom, másnap rossz idő lesz, ezt megfigyeltem. Tizenegy éve, hogy itthagyott az uram. Főképp vele álmodom sokat, de nappal is csak róla gondolkozom. Jó ember volt. Nem érek rá tétlenkedni, amit tudok, megcsinálom. A függö­nyöm? Magam mosom, vasa­lom. Kisöprögetem még a szo­bám, amúgy öregesen rendet tartok, megfőzök magamnak. Hál’ Istennek, nem vagyok még tehetetlen ... Csak hát az éj­szakákon, bizony többet vagyok ébren, mint álmodom... * — Nem hiszek én az álmok­ban. De ha hinném is: elfelej­tem mindig reggelre... * — Lehet, hogy igazak az ál­mok, lehet, hogy nem. A mes­terasszonyom, még Sárbogár- don, úgy negyven éve, minden reggel kifaggatott az álmaim­ról. Volt egy nagy könyve, ab­ból olvasta ki, hogy mit jelen­tenek? Pedig fiatalasszony volt, és mégis hitt ezekben a babo- naságokban. Én meghallgattam, de soha nem adtam rá sem­mit. . „ * — Álom? Azt mondják, ha valaki nyugtalan természet, az álmodik. Na. én nyugtalan va­gyok. Ha meg nehezet vacso­rázom, akkor végképp rosszat álmodom. Pirospozsgás, életrevaló me­nyecske a kérdezett. Fekete szeme huncutul villog, amikor meséli: — Az éjjel meg cigánytáncot jártam. Épp most mesélem az Etusnak, hogy álmomban meg­mutattam, hogyan kell járni? Almomban táncolom, nappal meg lépni sem tudom . . . * • — Nekem a busz hozza meg mindig a levelet. Messze ke­rült a fiam, tanul. Múltkorá­ban kerek két hétig egy sort sem írt. Nagyon vártam. Éjsza­ka mit álmodok: lemaradtam a buszról. Na. mindjárt tudtam, hogy másnap levelem lesz. Jött is a postás. Másnak, nem tu­dom, mit jelent, de nekem a T’onat. meg a busz mindig hirt hoz. Jót, vagy rosszat, de fel­tétlenül híradást. * — Ha arról álmodom, hogy valami omlik, akkor tudom, hogy ez valami bajt, szeren­csétlenséget jelez. így volt ez öt éve is, mikor arról álmod­tam, hogy omlik a házunk. Hú­zom a nyakam, húzom, nehogy valamiképp rómdőljön. Ez volt szombaton, hétfőn megtudtam, hogy meghalt az édesanyám... * — Nem hiszek az ólmokban, babonaság. De valami igazság azért mégis lehet benne, hisz annyian értik, magyarázzák. Kérdezze meg csak a régi öre­geket, azok mindenre tudnak valamit. Itt a faluban is van olyan, aki őrzi az Álmosköny­vet. * — A nyers hús, az nekem kárt jelent. A disznó meg azt, hogy valami úr előtt kell meg­jelennem. — Űr? Ezt hogy értsem? — Szóval, valami feljebbva­ló. Mondjuk, hivatalos ügyben. * — Tegnap éjjel azt álmod­tam, hogy kutyák fekszenek az ágyban. Bemegyek a szomszéd házba, hát a gazdával együtt ott fekszenek a kutyák. Nem tudja, mit jelent ez? * — Megálmodtam apám halá­lát. Pedig Tatabányán volt ek­kor, a testvéreimnél. — Hogyan álmodta meg? — Olyan szomorú éjszakám volt, és megjelent apám, mint­ha már halott lenne... — Mióta betegeskedett? — Akkor már két hete. Olyan súlyos volt, hogy min­dig csak rágondoltam. És meg­álmodtam a halálát... — Aznap halt meg, amikor maga álmodott felőle? — Valahogy olyankor, ha jól emlékszem... * A postás bácsi vállát nehéz táska húzza, arcát, fülét piros­ra csípte a hideg. Szólongatjók: „Jóska, van-e levelem?” Ö pe­dig fejből tudja, még ha 300 képeslapot visz, akkor is, hogy kinek, mi érkezett? — Az álmaim? — kérdezi vissza meghökkentem Mindig a munkámmal álmodom. Ál­momban is levelet hordok. — Sok gondja van a kihor­dással? — Képzelheti! Különösen ak­kor, amikor a járatok késnek. Most karácsony utón is kétnapi postát kellett kihordanunk, mert késve kaptuk meg a kül­deményt. Ha maga újságíró, akkor érdeklődje meg, hogyan lehetne elintézni, hogy időben megkapjuk az újságokat, leve­leket? 4 postás bácsi álmában is levelet hord. A nagy­mama régen elhunyt férjét látja viszont álmaiban. Aggódó gyerekek szüleik halá­lától félnek. Apók várják gyer­mekeiktől a híradást. Jó ízű vacsora után az ember lánya cigánytáncra perdül. Folytassuk a kérdezősködést? Inkább idézzük Cicerót, akire az 1756-os Álmoskönyv írója imigyen hivatkozik: „Az embereknek, akik mér­tékletesen és józanul élnek, ál­muk rendszerint beteljesedik...” — Mikor? — kérdezhetjük. Erre is Cicero adja meg a fe­leletet: „ ... amikor annak ideje el­érkezett ...” MOLDOVAN IBOLYA HISZ ÖN AZ ALMOKBAN ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom