Tolna Megyei Népújság, 1968. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-16 / 12. szám
1968. január 16. TOLNA MEGYEI NEPttJSAÖ Kölcsönös biztosítékok és a kollektív szerződés B munkaadók és a munkavállalók kollektív szerződése tulajdonképpen feltételeket tartalmaz, azt, hogy mit kíván a dolgozótól a munkahely, s ennek fejében mit garantál, továbbá, hogy mit kér a munkahelytől a dolgozó, s ennek viszonzásául mit köteles adni, A jogok és a kötelességek üzemre, vállalatra szabott „ruhadarabja"’ a kollektív szerződés, s éppen az benne a jó, hogy az általános követelményeket munkapadokra, íróasztalokra konkretizálja. Az új gazdasági mechanizmus gyakorlatban való alkalmazásának tehát nélkülözhetetlen eleme, döntő láncszeme a kollektív szerződés, hiszen növeli az emberek felelősség- és biztonságérzetét, kölcsönös biztosítékokat tartalmaz, ami aztán feltétlenül hatást gyakorol a termelés meny- •nyiségére, minőségére, a munkahely versenyképességére, és jövedelmezőségére. Ez tükröződik a Tóira megyei üzemek és vállalatok kollektív szerződéseiből is, mert máris hallani, kedvező irányba ható változásokról. Arról például, hogy eddig az állami gazdaságban a traktoros brigádvezető félrenézett, hogy ne vegye észre az üzemanyag-, vagy az alkatrész-pocsékolást, most azonban oda néz még akkor is, ha a legjobb barátjáról van szó. Vannak üzemek, ahol eddig álmos közönnyel nézték el a vezetők a lógást, most viszont már nem nézik el. De távolról sem szabad azt hinni, hogy a közvélemény nurrá-kiáltással, avagy egyértelmű helyesléssel fogadja ennek a hasznos és kívánatos változásnak az első megnyilvánulásait. Nem örül mindenki. Az emberek kezdik észrevenni a műhely, az üzemrész, a brigád vezetőjének a jelenlétét, azt, hogy végső soron . nem kerti törpének alkalmazzák őket, hanem egyebek között azért is, hogy ne tűrjék a lazaságokat, a naplopást. Az emberek kezdik ezt észrevenni, de helyenként ég esetenként csak mérsékelten tapsolnak. Sőt. A felélénkülés velejárójaként hallatszanak már olyan kritikai megjegyzések, hogy na tessék, kezdődik a hajcsárkodás. Azért hallatszanak ilyen hangok, mert sokan még nem értik meg az új gízdasági mechanizmus belső üzemi. vállalati összefüggéseit, azt hogy nem utolsó sorban a kollektív szerződés írja elő, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel és lehetőségekkel kinek-klnek miként, kell hozzájárulnia a munkahely versenyképes, jövedelmező működéséhez. M it jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy a személyes érdekeltség kézzel fogható reális valóság lett. Eddig is sokfajta hátrányos megkülönbözteMunkásőr-siózadgyűlés Pakson A paksi járás Takács György munkásőrszázadának személyi állománya szombaton a járási ifjúsági házban tartotta évzáró századgyűlését. A munkásőrök ünnepségén megjelent Rév András, a párt járási bizottságának első titkára, Gál Antal, a munkásőrség megyei parancsnokának helyettese. Kemény József századparancsnok azt jelenthette a pártnak, az elöljáró parancsnokságnak, hogy az 1967. évi kiképzési programot maradék nélkül teljesítették. Szólt a parancsnok az idei feladatokról is. Rév András elvtárs, a párt nevében megköszönte a munkásőrök áldozatos munkáját. Ezután került sor a tartalékállományba kerülő, illetve leszerelő munkásőrök búcsúztatására, majd esküt tettek a század fiatal munUásőréi. A paksi járás munkásőreinek ünnepi szézadgvűlésén a helyi gimnázium műkedvelői adtak nívós műsort. tósben volt részük a rosszul működő üzem, vállalat vezetőinek, de a legro&szabbtól, a csődbe jutástól. az állásvesztéstől nem kellett félniök, mert az államkassza rendelkezésre állt, és mindig; kisegítette őket a bajból. Ilyen alaphelyzetben nem volt létkérdés tudás és rátermettség szerint megválogatni az embereket, nem volt zsebbevágó kérdés teljesítményt, munkát, fegyelmet követelni. Ez azonban most látás zsebbevágó kérdés. S ennek természetes velejárója, hogy nagyobb lett a gazdasági vezetők hatásköre, úgy is fogalmazhatnánk, hatalma. Megnőtt a jelentősége annak, hogy minden embertől a maximumot igényelje a kenyéradó gazda, tehát a vállalat, mert csak ebben az esetben képes fizetésben, más természetű juttatásban az alkalmazottjának is a maximumot adni. A gépjavító állomáson a szerelőnek az a dolga, a traktort úgy javítsa, hogy a termelőszövetkezet meg legyen elégedve a minőséggel és máskor is oda vigye javíttatni a gépeket. A szerelő tehát, elsősorban ez a lehetőség áll rendelkezésére, ezzel járul hozzá saját biztos egzisztenciája megmaradásához, de ezzel a vele együtt dolgozó vezetők és dolgozók pozícióját is erősíti. A műhelyvezetőnek, vagy az igazgatónak már más eszközök állnak a rendelkezésére ahhoz, hogy az adott gépjavító állomás —, hogy a példánál maradjunk — versenyképes maradjon. Milyen eszközök? Egyebek között a hatalom eszközei. Ezek birtokában a kollektíva egzisztenciáját biztosítják, ha valamennyi dolgozótól egyenként is azt a munkát követelik meg, amelyik nem elriasztja, hanem vonzza az üzletfeleket. Ha ezt megkövetelik, akkor a kiváló munkát végző szerelőket sem fenyegeti az a veszély, hogy a hanyagok miatt átmenetileg munka és kereset nélkül maradjanak. Vigyázzunk tehát a szavak dobálódzásával, mert amit ma sokan könnyedén hajcsárkodásnak minősítenek, az nem más, mint következetesség. Különben is, sajnos, nem mindig lehetünk finnyásak, mert vannak emberek, akik csak altkor hajlandók dolgozni, ha hajtják őket. S ha létkérdés hajtani őket, márpedig most ez nálunk létkérdés, hát akkor hajtani kell őket. n kollektív szerződéseket a munkásközösségek mindenütt megvitatták, vagy megvitatják. Figyelemre méltó és pozitív az a tapasztalat hogy a nem ritkán elég szigorú feltételeket a dolgozók döntő többsége megye- szerte helyesléssel és megelégedéssel fogadta. Ennek az a magyarázata, hogy a munka és a rendszeretet hazánkban nem üres fikció, élő valóság. A dolgozók politikai érettségét is hűen illusztrálja az a szigorú következetesség és komolyság, amely a kollektív sze^ődéseket fogadta. De a viták során gyakran csendült ki az emberek szavaiból a riadalom. Feltették a kérdést, mi történik akkor, ha a vezetők a megnövekedett hatalommal, hatáskörrel visszaélnek. Teltintsünk most el a, munkások érdekeit intézményeién védő törvények taglalásától, nézzük a kérdést csak üzemi méretekben. Előfordulhat vezetői önkényeskedés, hatalommal való visszaélés? Számítani lehet rá, hogy előfordul, de remélhető, hogy ilyen esetben a pártszervezetnek, a szakszervezetnek mindig lesz bátorsága elv- szerű álláspontra helyezkedni, s a jogtalanságokat megtorolni. De itt arról sem. szabad megfeledkezni, hogy bizonyos törvényszerűségek eleve visszatartják az előrelátó gazdasági vezetőt attól, hogy ellenszenv és rokonszsnv alapján hozzon embereket érintő döntéseket, vagv eszerint helyez- gesse, dobálja ide-oda az embereket. Miért? Azért, mert elsősorban saját maga alatt fűrészeli a fát az a vezető, akj úgy él vissza a hatalmával, hogy nem az arra érdemes dolgozóknak, hanem az érdemteleneknek kedvez. A gazdasági összefüggések törvényszerűségeit kell Itt látni, azt, hogy most, miután nem áll rendelkezésre bármikor az államkassza, hát a vezető számára is létkérdés, hogy legyen kire támaszkodnia, s létkérdés elsősorban azokra az emberekre, támaszkodni, akiknek a segítségével nem csökken, ellenkezőleg, nő a vállalat, az üzem jövedelmezősége, versenyképessége. Az már egy külön kérdés, hogy mi meríti ki üzemi, vállalati szinten a vezetői beosztással, a hatalommal való visszaélés fogalmát. Vajon visszaél-e hatalmával a vezető akkor, ha emberséges módszerekkel a vállalat és a közösség érdekeit szem előtt tartó lefokozásokat, vagy előléptetéseket eszközöl. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen indokolt és szükséges intézkedést nem nevezhetünk hatalommal való visszaélésnek. S ilyen intézkedésekre bizonyára mindenütt sor kerül, amennyiben a munkahely érdeke megkívánja. [an még egy nagyon sok figyelmet érdemlő tapasztalat. A kollektív szerződések kivétel nélkül mindenütt „törvénybe iktatják" a törzsgárda tagok megkülönböztetett megbecsülését. A törzsgárdatagok számtalan olyan kedvezményben részesülnek, ami a vándormadarakat nem illeti meg, és ne is illesse meg. Egyebek között ez is fedezet arra nézve, hogy az igazi, vérbeli munkásembemek az új gazdasági mechanizmusban nincs félnivalója. 9140 négyzetméter járda A városi tanács házilagos A több év óta eredményesen dolgozó tanácsi brigádok, az elmúlt évben is jó munkát végeztek. Különösen a községfejlesztési mélyépítő részleg, és a magasépítő brigád teljesítette terveit maradéktalanul. Idei terveik is már elkészültek, amelyből kitűnik, hogy a mélyépítőrészleg közel 28 ezer munkaórát tervezett erre az évre. E nagy mennyiségű munkaórát a járdaépítésre használják fel légi ni'/bb. Ebben az évben 9140 négyzetméter járdát építenek. így megoldják többek között a Klapka utca, Bakony utca, a Bethlen Gábor utca, a Sédpart, a Parászla, a Béri Balogh Ádám utca, valamint a Patak utca nagy részének járdalappal való burkolását. Ezenkívül még számos útszakaszon is végeznek hasonló jellegű munkálatokat. Az anygg előkészítéséről is már az elmúlt évben gondoskodtak. Körülbelül 64 ezer járdalap áll a raktárban, és salakból is 914 köbmétert tartalékoltak. Tavaly sok problémát okozott a járdaépítéseknél, hogy a társabrigádjainak idei tervéből dalmi munka kevés volt. A brigád zavartalan munkája érdekében célszerűnek látják, hogy a lakosság társadalmi munkájának felhasználását ütemesebbé tegyék. Ezért a tervezett munkákra ütemtervet készítenél^, melyben rögzítik a munka megkezdésének és várható befejezésének időpontját. Az ütemterv alapján minden esetben megkeresik az érintett körzet tanácstagját, aki segít majd a társadalmi munkavállalás megszervezésében. A szervezés után a tanácstag jelzése alapján kezdik meg az anyag- szállítást. Amennyiben a társadalmi munka szervezése nem vezet eredményre, a munkát nem kezdik el. A magasépítő brigádnak ez évi terve megközelíti az 5 millió forintot. A részleg munkáját képezi a Wosinszky Mór utcai óvoda befejezése, a Kadarka utcai bölcsőde építése, az előhegyi lakások befejezése, ugyanitt újabb nyolc lakás megépítése, valamint, a Munkácsy utca bontásával kapcsolatos tanácsi hátsó épület- szárny teljes átalakítása Döntött a legfőbb fórum Visszahívta tisztségéből a taggyűlés A Duna-parti üzemről megyeszer te hírlik: erős, hivatása magaslatán álló pártszervezete van. A nagyközség üzemének népes párttagságára mindig lehetett építeni. Értik és jól alkalmazzák a párt politikáját. Említik, hogy mind tartalmilag, mind szervezetileg náluk ment talán a járásban legjobban a tagkönyvcse- re. Legutolsó taggyűlésük döntése nem érte váratlanul a vezetőséget, noha fontos posztón álló politikai vezetőt érintett. FIGYELŐ fi tizennyolcainkkal kezdődött Szombaton új bérházba kezdték meg a lakók a költözést. A bérházban 17 család jut másfélszobás, komfortos otthonhoz. — oOo — A lakáshiány .—. világjelenség. Az elmúlt tíz év során a megyeszékhelyen örvendetes módon épültek a lakások. 1057-ben, amikor hozzáfogtak a Felszabadulás-téren <j régi fürdő bontásához, kezdetét vette az a lakásépítési program, melynek megvalósulását mindenki végigkísérhette. A lakások minősége javult, mennyisége nőtt. Tulajdonképpen a Toldi utcai tizennyolc lakásos bér- házak építésétől kezdhetjük számon tartani a szekszárdi lakásépítkezést. Ekkor, ezek a maguk idejében igen nagy űrt pótló épületek, lehetővé tették, hogy a legsürgősebb igényeket ki lehessen elégíteni. Ezek a lakások egyszoba- komfortjukkal, olyan kényelmet tudtak adni a nagycsaládosoknak is, mint amilyenben korábban nem■ volt részük. Ahogy teltek az évek, úgy lehettünk tanúi egy olyan változásnak, amely a. szükségletek, igények szerinti megfelelő lakások építését jelentette. Nagy munkát kellett végezni, hisz az új lakótelepek helyén egyrészt szanálni kellett a régi házaltat, másrészt pedig a területet kellett al- IcaImassá tenni lakásépítés céljára. Korszerű bérházak épültek. A kétszoba-komfortos lakások már az igényeknek megfelelnek. Változást figyelhettünk meg olyan vonatkozásban is, hogy a. beruházók, ismerve az igévylőleef, olyan lakástípusok megvalósítását határozták el, amelyek már szélesebb körű igényeket kielégítenek, pontosabban: nem kell a rászorultnak túlságosan nagy, vagy kicsi lakást adni Éppen ezekben a napokban várható a szekszárdi Kispipa vendéglő fölötti lakások ,honfoglalása”. Itt olyan személyek kapnak otthont, akik igényét kielégíti a garzon. S természetes az is, hogy szükség volt, s van nagyobb lakások építésére is. Így azután a panelépületek ezen igényt kielégítik. A kétszobás, a garzon- és az egyszobás lakások mellett már elkészült három, másfélszobás lakásokat ma- gábafóglaló lakóház. Egy ezek közül szövetkezeti. A magasabb igényeket kielégítendő másfélszobás, központi fűté- ses panelházak — egy házban több mint ötven lakás — épülnek a város új panelnegyedében, az újvárosban. A tizennyolc lakásos bérházakkal kezdődött. S ma. már ott tart a város, hogy a gazdaságosnak mondható építési módok mellett lehetőséget találtak a lakásválaszték megteremtésére is. A városban kialakult — ma már hagyománynak mondható — kétszoba-komfortos laká.sok mellé, egyre-másra új konstrukciós panelok, hagyományos mód- del énillt házak tarkítják szép városnegyedeinket. — Pl — A tagkönyvcserét megelőző „nagy beszéűgetés” elemzése szerepelt taggyűlésük napirendjén. Szinte mindenki ott volt. Ekkor került sor a fél esztendeje betegszabadságon lévő párttitkár helyettesének, a szervező titkár magatartásának megvitatására. Komolyan vették a pártdemokráciát. Éltek vele, de nem éltek vissza. A szervező titkár munkastílusának vitája szerves része volt napirendjüknek. A legilletékesebb fórumon, a taggyűlésen tették szóvá, hogy G József titkárhelyettesnél hiányzik a pártmunkában oly fontos türelem. Ingerülten, meg nem engedhető hangon válaszol az észrevételekre és javaslatokra. Több esetben elmaradt az intézkedése, amikor tennie kellett volna és támaszkodhatott volna a vezetőségi tagokra és a párttagságra is. ' E tisztségében felerősödött egyéni hibái gátolják a politikai munka javítását és az összefogást. „Nálunk ez szokatlan. így vezetni ram lehet" — vonták le a következtetést. Kialakult az egységes álláspont. Mivel erősen megromlott közte és a párttagság között a kapcsodat, helyére másik vezetőségi tagot kell állítsanak. Nem vetette el a kommunista kollektívái a sulykot. Mindenki tudta, érezte a segítő szándékot, a „jobb későn, mint soha" elvének alkalmazását. Külön választották a pártmunkát, az itteni tisztséget a gazdasági beosztástól. Tisztázták, hogy a Visszahívás nem érintheti G. József műszaki beosztását, hiszen szakmai, politikai képzettségével semmi hiba. Marxista műveltségét növalte az esti egyetem elvégzésével, többször tanúbizony- rágát rr'tq szakmai rátermettségének és tizenöt esztendeje tapasztalják párthűságét. ' A bírálatok kereszttüzébe kerülve, G. József elismerte az észrevételek jogosságát. Maga is érezte a bizalom, megrendülését. Bár fájdalmasan érintették a történtek, levonta a tanulságokat egyénileg is. Komoly lecke, változtatni fog. A taggyűlésiem lemondott funkciójáról. Egyhangúlag szavaztak. Elfogadták a lemondást, illetve fiatá- rozafcilag visszahívták G. Józsefet a párt vezetőségből. Helyette rr^t választottak. A pártszerűség éts elvtársi se- „r--.--i ötvözött ivényesség is- l’-rprMdáját adtai a taggyűlésein a Tolna megyei gyár kommunista kollektívája. H. E,