Tolna Megyei Népújság, 1968. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-16 / 12. szám

1968. január 16. TOLNA MEGYEI NEPttJSAÖ Kölcsönös biztosítékok és a kollektív szerződés B munkaadók és a munka­vállalók kollektív szerző­dése tulajdonképpen feltételeket tartalmaz, azt, hogy mit kíván a dolgozótól a munkahely, s ennek fejében mit garantál, to­vábbá, hogy mit kér a munka­helytől a dolgozó, s ennek vi­szonzásául mit köteles adni, A jogok és a kötelességek üzemre, vállalatra szabott „ruhadarabja"’ a kollektív szerződés, s éppen az benne a jó, hogy az általános követelményeket munkapadokra, íróasztalokra konkretizálja. Az új gazdasági mechanizmus gyakorlatban való alkalmazásá­nak tehát nélkülözhetetlen eleme, döntő láncszeme a kollektív szerződés, hiszen növeli az em­berek felelősség- és biztonságér­zetét, kölcsönös biztosítékokat tartalmaz, ami aztán feltétlenül hatást gyakorol a termelés meny- •nyiségére, minőségére, a munka­hely versenyképességére, és jö­vedelmezőségére. Ez tükröződik a Tóira megyei üzemek és vál­lalatok kollektív szerződéseiből is, mert máris hallani, kedvező irányba ható változásokról. Ar­ról például, hogy eddig az ál­lami gazdaságban a traktoros brigádvezető félrenézett, hogy ne vegye észre az üzemanyag-, vagy az alkatrész-pocsékolást, most azonban oda néz még akkor is, ha a legjobb barátjáról van szó. Vannak üzemek, ahol eddig ál­mos közönnyel nézték el a veze­tők a lógást, most viszont már nem nézik el. De távolról sem szabad azt hinni, hogy a közvéle­mény nurrá-kiáltással, avagy egyértelmű helyesléssel fogadja ennek a hasznos és kívánatos változásnak az első megnyilvá­nulásait. Nem örül mindenki. Az emberek kezdik észrevenni a műhely, az üzemrész, a brigád vezetőjének a jelenlétét, azt, hogy végső soron . nem kerti törpének alkalmazzák őket, hanem egyebek között azért is, hogy ne tűrjék a lazaságokat, a naplopást. Az emberek kezdik ezt észrevenni, de helyenként ég esetenként csak mérsékelten tapsolnak. Sőt. A felélénkülés velejárójaként hal­latszanak már olyan kritikai megjegyzések, hogy na tessék, kezdődik a hajcsárkodás. Azért hallatszanak ilyen hangok, mert sokan még nem értik meg az új gízdasági mechanizmus belső üze­mi. vállalati összefüggéseit, azt hogy nem utolsó sorban a kollektív szerződés írja elő, hogy a ren­delkezésre álló eszközökkel és le­hetőségekkel kinek-klnek miként, kell hozzájárulnia a munkahely versenyképes, jövedelmező műkö­déséhez. M it jelent ez a gyakorlat­ban? Azt, hogy a szemé­lyes érdekeltség kézzel fogható reális valóság lett. Eddig is sok­fajta hátrányos megkülönbözte­Munkásőr-siózadgyűlés Pakson A paksi járás Takács György munkásőrszázadának személyi állománya szombaton a járási if­júsági házban tartotta évzáró századgyűlését. A munkásőrök ünnepségén megjelent Rév And­rás, a párt járási bizottságának első titkára, Gál Antal, a munkás­őrség megyei parancsnokának he­lyettese. Kemény József század­parancsnok azt jelenthette a párt­nak, az elöljáró parancsnokság­nak, hogy az 1967. évi kiképzési programot maradék nélkül telje­sítették. Szólt a parancsnok az idei feladatokról is. Rév András elvtárs, a párt ne­vében megköszönte a munkás­őrök áldozatos munkáját. Ezután került sor a tartalékállományba kerülő, illetve leszerelő munkás­őrök búcsúztatására, majd esküt tettek a század fiatal munUásőréi. A paksi járás munkásőreinek ünnepi szézadgvűlésén a helyi gimnázium műkedvelői adtak nívós műsort. tósben volt részük a rosszul mű­ködő üzem, vállalat vezetőinek, de a legro&szabbtól, a csődbe ju­tástól. az állásvesztéstől nem kel­lett félniök, mert az államkassza rendelkezésre állt, és mindig; ki­segítette őket a bajból. Ilyen alaphelyzetben nem volt létkér­dés tudás és rátermettség sze­rint megválogatni az embereket, nem volt zsebbevágó kérdés tel­jesítményt, munkát, fegyelmet követelni. Ez azonban most lát­ás zsebbevágó kérdés. S ennek természetes velejárója, hogy na­gyobb lett a gazdasági vezetők hatásköre, úgy is fogalmazhat­nánk, hatalma. Megnőtt a jelen­tősége annak, hogy minden em­bertől a maximumot igényelje a kenyéradó gazda, tehát a válla­lat, mert csak ebben az esetben képes fizetésben, más természetű juttatásban az alkalmazottjának is a maximumot adni. A gépjavító állomáson a sze­relőnek az a dolga, a traktort úgy javítsa, hogy a termelőszö­vetkezet meg legyen elégedve a minőséggel és máskor is oda vi­gye javíttatni a gépeket. A sze­relő tehát, elsősorban ez a lehe­tőség áll rendelkezésére, ezzel já­rul hozzá saját biztos egziszten­ciája megmaradásához, de ezzel a vele együtt dolgozó vezetők és dolgozók pozícióját is erősíti. A műhelyvezetőnek, vagy az igazga­tónak már más eszközök állnak a rendelkezésére ahhoz, hogy az adott gépjavító állomás —, hogy a példánál maradjunk — ver­senyképes maradjon. Milyen esz­közök? Egyebek között a hatalom eszközei. Ezek birtokában a kol­lektíva egzisztenciáját biztosít­ják, ha valamennyi dolgozótól egyenként is azt a munkát köve­telik meg, amelyik nem elriaszt­ja, hanem vonzza az üzletfeleket. Ha ezt megkövetelik, akkor a kiváló munkát végző szerelőket sem fenyegeti az a veszély, hogy a hanyagok miatt átmenetileg munka és kereset nélkül marad­janak. Vigyázzunk tehát a sza­vak dobálódzásával, mert amit ma sokan könnyedén hajcsárko­dásnak minősítenek, az nem más, mint következetesség. Különben is, sajnos, nem mindig lehetünk finnyásak, mert vannak emberek, akik csak altkor hajlandók dol­gozni, ha hajtják őket. S ha lét­kérdés hajtani őket, márpedig most ez nálunk létkérdés, hát akkor hajtani kell őket. n kollektív szerződéseket a munkásközösségek minde­nütt megvitatták, vagy megvitat­ják. Figyelemre méltó és pozitív az a tapasztalat hogy a nem ritkán elég szigorú feltételeket a dolgozók döntő többsége megye- szerte helyesléssel és megelége­déssel fogadta. Ennek az a ma­gyarázata, hogy a munka és a rendszeretet hazánkban nem üres fikció, élő valóság. A dolgozók politikai érettségét is hűen il­lusztrálja az a szigorú követke­zetesség és komolyság, amely a kollektív sze^ődéseket fogadta. De a viták során gyakran csen­dült ki az emberek szavaiból a riadalom. Feltették a kérdést, mi történik akkor, ha a vezetők a megnövekedett hatalommal, ha­táskörrel visszaélnek. Teltintsünk most el a, munkások érdekeit in­tézményeién védő törvények tag­lalásától, nézzük a kérdést csak üzemi méretekben. Előfordulhat vezetői önkényeskedés, hatalom­mal való visszaélés? Számítani lehet rá, hogy előfordul, de re­mélhető, hogy ilyen esetben a pártszervezetnek, a szakszervezet­nek mindig lesz bátorsága elv- szerű álláspontra helyezkedni, s a jogtalanságokat megtorolni. De itt arról sem. szabad megfeled­kezni, hogy bizonyos törvénysze­rűségek eleve visszatartják az előrelátó gazdasági vezetőt attól, hogy ellenszenv és rokonszsnv alapján hozzon embereket érintő döntéseket, vagv eszerint helyez- gesse, dobálja ide-oda az embe­reket. Miért? Azért, mert első­sorban saját maga alatt fűrésze­li a fát az a vezető, akj úgy él vissza a hatalmával, hogy nem az arra érdemes dolgozóknak, ha­nem az érdemteleneknek kedvez. A gazdasági összefüggések tör­vényszerűségeit kell Itt látni, azt, hogy most, miután nem áll ren­delkezésre bármikor az állam­kassza, hát a vezető számára is létkérdés, hogy legyen kire tá­maszkodnia, s létkérdés első­sorban azokra az emberekre, támaszkodni, akiknek a segítségé­vel nem csökken, ellenkezőleg, nő a vállalat, az üzem jövedel­mezősége, versenyképessége. Az már egy külön kérdés, hogy mi meríti ki üzemi, vállalati szinten a vezetői beosztással, a hatalommal való visszaélés fo­galmát. Vajon visszaél-e hatal­mával a vezető akkor, ha em­berséges módszerekkel a vállalat és a közösség érdekeit szem előtt tartó lefokozásokat, vagy előlép­tetéseket eszközöl. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen indokolt és szük­séges intézkedést nem nevezhe­tünk hatalommal való visszaélés­nek. S ilyen intézkedésekre bizo­nyára mindenütt sor kerül, amennyiben a munkahely érdeke megkívánja. [an még egy nagyon sok fi­gyelmet érdemlő tapasz­talat. A kollektív szerződések ki­vétel nélkül mindenütt „törvény­be iktatják" a törzsgárda tagok megkülönböztetett megbecsülését. A törzsgárdatagok számtalan olyan kedvezményben részesül­nek, ami a vándormadarakat nem illeti meg, és ne is illesse meg. Egyebek között ez is fedezet arra nézve, hogy az igazi, vérbeli munkásembemek az új gazdasá­gi mechanizmusban nincs félni­valója. 9140 négyzetméter járda A városi tanács házilagos A több év óta eredményesen dolgozó tanácsi brigádok, az el­múlt évben is jó munkát végez­tek. Különösen a községfejlesztési mélyépítő részleg, és a magas­építő brigád teljesítette terveit maradéktalanul. Idei terveik is már elkészültek, amelyből kitű­nik, hogy a mélyépítőrészleg kö­zel 28 ezer munkaórát tervezett erre az évre. E nagy mennyiségű munkaórát a járdaépítésre hasz­nálják fel légi ni'/bb. Ebben az évben 9140 négyzetméter járdát építenek. így megoldják többek között a Klapka utca, Bakony utca, a Bethlen Gábor utca, a Séd­part, a Parászla, a Béri Ba­logh Ádám utca, valamint a Patak utca nagy részének járdalappal való burkolását. Ezenkívül még számos útszaka­szon is végeznek hasonló jellegű munkálatokat. Az anygg előkészítéséről is már az elmúlt évben gondoskod­tak. Körülbelül 64 ezer járdalap áll a raktárban, és salakból is 914 köbmétert tartalékoltak. Ta­valy sok problémát okozott a járdaépítéseknél, hogy a társa­brigádjainak idei tervéből dalmi munka kevés volt. A bri­gád zavartalan munkája érdeké­ben célszerűnek látják, hogy a lakosság társadalmi munkájának felhasználását ütemesebbé te­gyék. Ezért a tervezett munkákra ütemtervet készítenél^, melyben rögzítik a munka megkezdésének és várható befejezésének idő­pontját. Az ütemterv alapján minden esetben megkeresik az érintett körzet tanácstagját, aki segít majd a társadalmi mun­kavállalás megszervezésében. A szervezés után a tanácstag jelzése alapján kezdik meg az anyag- szállítást. Amennyiben a társadalmi munka szervezése nem vezet eredményre, a munkát nem kezdik el. A magasépítő brigádnak ez évi terve megközelíti az 5 millió fo­rintot. A részleg munkáját képe­zi a Wosinszky Mór utcai óvoda befejezése, a Kadarka utcai böl­csőde építése, az előhegyi laká­sok befejezése, ugyanitt újabb nyolc lakás megépítése, valamint, a Munkácsy utca bontásával kapcsolatos tanácsi hátsó épület- szárny teljes átalakítása Döntött a legfőbb fórum Visszahívta tisztségéből a taggyűlés A Duna-parti üzemről megye­szer te hírlik: erős, hivatása ma­gaslatán álló pártszervezete van. A nagyközség üzemének népes párttagságára mindig lehetett építeni. Értik és jól alkalmazzák a párt politikáját. Említik, hogy mind tartalmilag, mind szerve­zetileg náluk ment talán a já­rásban legjobban a tagkönyvcse- re. Legutolsó taggyűlésük dönté­se nem érte váratlanul a veze­tőséget, noha fontos posztón ál­ló politikai vezetőt érintett. FIGYELŐ fi tizennyolcainkkal kezdődött Szombaton új bérházba kezdték meg a lakók a költö­zést. A bérházban 17 család jut másfélszobás, komfortos otthonhoz. — oOo — A lakáshiány .—. világjelenség. Az elmúlt tíz év során a megyeszékhelyen örvendetes módon épültek a lakások. 1057-ben, amikor hozzáfogtak a Felszabadulás-téren <j régi fürdő bontásához, kezdetét vette az a lakásépítési prog­ram, melynek megvalósulását mindenki végigkísérhette. A lakások minősége javult, mennyisége nőtt. Tulajdonképpen a Toldi utcai tizennyolc lakásos bér- házak építésétől kezdhetjük számon tartani a szekszárdi lakásépítkezést. Ekkor, ezek a maguk idejében igen nagy űrt pótló épületek, lehetővé tették, hogy a legsürgősebb igényeket ki lehessen elégíteni. Ezek a lakások egyszoba- komfortjukkal, olyan kényelmet tudtak adni a nagycsalá­dosoknak is, mint amilyenben korábban nem■ volt részük. Ahogy teltek az évek, úgy lehettünk tanúi egy olyan változásnak, amely a. szükségletek, igények szerinti meg­felelő lakások építését jelentette. Nagy munkát kellett vé­gezni, hisz az új lakótelepek helyén egyrészt szanálni kel­lett a régi házaltat, másrészt pedig a területet kellett al- IcaImassá tenni lakásépítés céljára. Korszerű bérházak épültek. A kétszoba-komfortos lakások már az igényeknek megfelelnek. Változást figyelhettünk meg olyan vonatkozásban is, hogy a. beruházók, ismerve az igévylőleef, olyan lakás­típusok megvalósítását határozták el, amelyek már széle­sebb körű igényeket kielégítenek, pontosabban: nem kell a rászorultnak túlságosan nagy, vagy kicsi lakást adni Éppen ezekben a napokban várható a szekszárdi Kispipa vendéglő fölötti lakások ,honfoglalása”. Itt olyan szemé­lyek kapnak otthont, akik igényét kielégíti a garzon. S természetes az is, hogy szükség volt, s van nagyobb laká­sok építésére is. Így azután a panelépületek ezen igényt kielégítik. A kétszobás, a garzon- és az egyszobás lakások mellett már elkészült három, másfélszobás lakásokat ma- gábafóglaló lakóház. Egy ezek közül szövetkezeti. A maga­sabb igényeket kielégítendő másfélszobás, központi fűté- ses panelházak — egy házban több mint ötven lakás — épülnek a város új panelnegyedében, az újvárosban. A tizennyolc lakásos bérházakkal kezdődött. S ma. már ott tart a város, hogy a gazdaságosnak mondható építési módok mellett lehetőséget találtak a lakásválaszték meg­teremtésére is. A városban kialakult — ma már hagyo­mánynak mondható — kétszoba-komfortos laká.sok mellé, egyre-másra új konstrukciós panelok, hagyományos mód- del énillt házak tarkítják szép városnegyedeinket. — Pl — A tagkönyvcserét megelőző „nagy beszéűgetés” elemzése sze­repelt taggyűlésük napirendjén. Szinte mindenki ott volt. Ekkor került sor a fél esztendeje be­tegszabadságon lévő párttitkár helyettesének, a szervező titkár magatartásának megvitatására. Komolyan vették a pártdemok­ráciát. Éltek vele, de nem éltek vissza. A szervező titkár mun­kastílusának vitája szerves része volt napirendjüknek. A legilletékesebb fórumon, a taggyűlésen tették szóvá, hogy G József titkárhelyettesnél hi­ányzik a pártmunkában oly fon­tos türelem. Ingerülten, meg nem engedhető hangon válaszol az észrevételekre és javaslatokra. Több esetben elmaradt az intéz­kedése, amikor tennie kellett volna és támaszkodhatott volna a vezetőségi tagokra és a párt­tagságra is. ' E tisztségében felerősödött egyé­ni hibái gátolják a politikai mun­ka javítását és az összefogást. „Nálunk ez szokatlan. így vezetni ram lehet" — vonták le a követ­keztetést. Kialakult az egységes álláspont. Mivel erősen megromlott közte és a párttagság között a kapcsodat, helyére másik vezetőségi tagot kell állítsanak. Nem vetette el a kommunista kollektívái a sulykot. Mindenki tudta, érezte a segí­tő szándékot, a „jobb későn, mint soha" elvének alkalmazását. Kü­lön választották a pártmunkát, az itteni tisztséget a gazdasági beosztástól. Tisztázták, hogy a Visszahívás nem érintheti G. Jó­zsef műszaki beosztását, hiszen szakmai, politikai képzettségével semmi hiba. Marxista műveltsé­gét növalte az esti egyetem el­végzésével, többször tanúbizony- rágát rr'tq szakmai rátermettsé­gének és tizenöt esztendeje ta­pasztalják párthűságét. ' A bírálatok kereszttüzébe ke­rülve, G. József elismerte az észrevételek jogosságát. Maga is érezte a bizalom, megrendülését. Bár fájdalmasan érintették a tör­téntek, levonta a tanulságokat egyénileg is. Komoly lecke, vál­toztatni fog. A taggyűlésiem le­mondott funkciójáról. Egyhangúlag szavaztak. Elfo­gadták a lemondást, illetve fiatá- rozafcilag visszahívták G. Józse­fet a párt vezetőségből. Helyette rr^t választottak. A pártszerűség éts elvtársi se- „r--.--i ötvözött ivényesség is- l’-rprMdáját adtai a taggyűlésein a Tolna megyei gyár kommunista kollektívája. H. E,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom