Tolna Megyei Népújság, 1968. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-13 / 10. szám
TOLNA MEGYEI. VILÁG PROLETAHIA1 EGYESOUEIEKI NÉPÚJSÁG A, MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 10. szám ARA: 80 FILLÉR Szombat, 1968. január 13. Szövetkezeti üzemházavatás Tolnán Tegnap délután ünnepélyesen felavattak, a Szekszárdi Szabó Ktsz tolnai üzemházát. Az ünnepségen megjelent Somi Benjamin, a megyei pártbizottság titkára, Szabópél Antal, a megyei tanács vb-elnöke, Tóth József, a járási pártbizottság első titkára, Bolvári Józsefné ország- gyűlési képviselő, Kelenhegyi Emil, az OKISZ elnökhelyettese, Gyerő András KISZÖV-elnök, valamint a községi tanács és a társ-szövetkezetek vezetői. A vendégeknek Cseh Ferenc, a szövetkezet elnöke mutatta be az új üzemházat, melyet közel hárommillió forintos beruházással létesítettek. Itt alakították ki a szövetkezet központi szabászatát és anyagraktárát, tehát innét látják el anyaggal, kiszabott „alkatrészekkel” a szekszárdi és a bátaszéki konfekciórészlegeket és természetesen az új üzamházban működő vatta- ruharészleget is. Az ünnepségen Gyerő András KISZÖV-elnök beszélt azokról az erőfeszítésekről és eredményekről, amelyekkel a szövetkezeti ipar járul hozzá a megye iparának fejlesztéséhez. Mint mondotta. 1966 májusában Szek- szárdon tanácskozást tartottak a megyei vezetőkkel és az OKISZ vezetőivel, amelyen megállapodtak abban, hogy a kisipari szövetkezeti mozgalom miképpen segíti a megye iparosítását, a foglalkoztatási problémák megoldását. Akkor 58 millió forint összegű beruházásban egyeztek meg, amellyel 2400 új dolgozó foglalkoztatását oldia meg a szövetkezeti ipar. 1967-ben, az év elején módosították az előirányzatokat, ezek szerint 66 millió forint beruházást végez a megyében a szövetkezeti ipar és ezáltal ”081 fővel növelik a szövetkezetekben dolgozók számát. Az első két év eredményes volt. 27.8 millió forintot fordítottak a szövetkezeti ipar fejlesztésére és ezzel 1459 főnek biztosítottak munkalehetőséget. Tehát minden biztosíték megvan arra, hogy az ötéves tervidőszak végére a szövetkezeti ipar teljesíti -vállalt kötelezettségét. A nagyobb beruházások előkészítése folyamatban van, legtöbbjükhöz már rendelkezésre áll a teljes kivitelezési tervdokumentáció is. A Szekszárdi Szabó Ktsz az elsők között kapcsolódott be az iparosítási programba. Ezt bizonyítják azok az adatok, amelyeket Cseh Ferenc elnök ismertetett a szövetkezet fejlődéséről. Az új üzemház vattaruharészlege Míg 1965-ig lassú volt a növekedés, azóta szinte megkétszereződik évenként a ktsz termelése és az általa foglalkoztatott létszám is. Itt is lehetőség van a további fejlesztésre. Jelenleg négy, egyenként harminc fős szalag működik, hamarosan beindítanak még két szalagot. Építenek egy új raktárt is, amelynek — a'jelenlévő helybeli építőipari szövetkezeti elnök ígérete szerint — május közepére készen kell lennie. Kelenhegyi Emil, az OKISZ elnökhelyettese elmondta többek •közt, hogy a Tolna megyei elvtársak erőfeszítései egybeesnek az OKISZ-nak a vidék ipaii fejlesztésére irányuló célkitűzéseivel is. Szabópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke köszöntötte ezután az új üzem dolgozóit és vezetőit és mondott köszönetét azért a segítségért, amit a szövetkezet ad a foglalkoztatási problémák megoldásában. Somi Benjámin, a megyei pártbizottság titkára elmondta, hogy a pártbizottság is nagyra értékeli azt a tevékenységet, amit a szövetkezeti mozgalom kifejt a megye iparának fejlesztésében Az utóbbi években nagy eredmények születtek e téren és tavaly már sikerült megállítani a lakosság egy részének elvándorlását. A múlt évben már nem csökkent, hanem növekedett a megye lakossága és ez elsősorban annak köszönhető, hogy mind az állami, mind a szövetkezeti iparban új munkahelyek százait hozták létre. Ma már — mint mondotta — sokan térnek vissza azok közül is, akik korábban távoztak el a megyéből, elhelyezkedési lehetőségek hiánya miatt. Ezt a folyamatot a jövőben gyorsítani kell. (J) Arab—szovjet barátsági est Kairóban Kairóban csütörtök este arab —szovjet barátsági estet rendeztek az asszuáni gát építkezése megkezdésének nyolcadik évfordulója alkalmából. Az ünnepségen beszédet mondott Ahmed el Zurkani, az asszuáni gát ügyeivel foglalkozó miniszterhelyettes, aki kijelentette: népünk sohasem felejti el azt a tíegíAóget, amelyet a Szovjetunió nyújt az EAK-nak. Az EAK-ban tartózkodó szovjet kormányküldöttség nevében ■az esten beszédet mondott P. Sz. Nyeporozsnyij, energetikai ás villamosügyi miniszter, aki hangoztatta, hogy a két nép barátsága napról napra erősödik. Az A1 Ahram pénteki számában Nasszer elnök és Kirill Mazurov csütörtöki tárgyalásairól írva hangoztatja, hogy azon elsősorban a közel-keleti válság és annak fejleményei szerepeltek. Mazurov, a Szovjetunió minisztertanácsának első elnök- helyettese pénteken megbeszélést folytatott az EAK nemzet- gyűlésének elnökével, később pedig S. Safei alelnökkel. Kormányátalakítás Ausztriában Feltehető, hogy Klaus osztrák kancellár új kormányának listáját már a jövő hét végén, de legkésőbb január utolsó hetében nyilvánosságra hozzák — hangsúlyozzák jód értesült bécsi politikai körökben. A kormányfő még 1966. decemberében kijelentette, hogy át akarja alakítani kabinetjét. A kormányátalakítás elsőrendű célja, hogy néhány, a politikai porondon, illetve a szakmai munkában gyengén szerepelt minisztert lecserélve, új, a közvélemény számára vonzó személyeket állítsanak, előtérbe — tekintettel a két év múlva esedékes választásokra. Egybehangzó értesülések szerint Klaus harmadik kormányának nem lesz tagja Bock al- kancellár, kereskedelemügyi miniszter, aki mindenekelőtt az osztrák Közös Piac társulási terv kudarca miatt távozik. t. A kormányátalakítás, várhatóan nem gyakorol érdemi befolyást az osztrák bel- és külpolitikára. Az 1966-os választások óta egyedül kormányzó néppárt meggyengült helyzetére utal, hogy Klaus á közelmúltban először beszélt hangsúlyozottan arról, hogy kész a legfontosabb kérdésekben együttműködni a szocialistákkal. A kedvezőtlen és borús kilátásokat nyújtó gazdasági helyzet, megfigyelők szerint, a polgári párt presztízsveszteségének első számú oka. VJ hid eg hullám érkezett A kontinens legészakibb tájain felgyűlt óriás hideg légtömegek a péntekre .virradó éjszaka el- özönlötték Közép- és Nyugat- Európa nagy részét is. Pénteken délben érkezett meg az új hideg- hullám Budapest térségébe. Délelőtt az ország számos vidékén 60—70, a kora délutáni órákban 80—90 kilométeres óránkénti sebességű széllökéseket mértek. Az ország nyugati tájain már pétiteken kisebb hófúvások kezdődtek, noha számottevő mennyiségű friss hó nem hullott. Az utóbbi napokban keletkezett hóréteget nem fedte be keményebb „kéreg”, így a porhó a viharos szél szabad zsákmánya. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán közölték, hogy a szombati maximumok előreláthatólag mínusz 7—12 fok között alakulnak ki. Tehát a hét végén is tart a zord idő. T Tanácskozás Szekszárdon Az úttörőmozgalom segítése az egész társadalom feladata Pénteken délelőtt 9 órakor Szekszárdon, a párt megyei bizottságának nagytermében járási és iskolai úttörővezetők, járási pártbizottságok, tanácsok vezetőinek és munkatársainak részvételével tanácskozást tartottak aiz úttörőmozgalom helyzetéről és feladatairól. A tanácskozáson részt vett: Szabó Ferenc, a KISZ Központi Bizottság Intézőbizottságának tagja, az Országos Úttörő Elnökség titkára, Tolnai Ferenc, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára, Király Ernő, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára, István József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának agitá- ciós-és művelődési osztályvezetője, dr. Gyugyi János, a Tolna megyei Tanács vb-elnökhelyettese, Lovas Henrik,, a Tolna megyei Tanács művelődési osztlilyának vezetője, Bárd Flórián, a megyei úttörőelnökség elnöke, Varjas János, a Tolna megyei Úttörőelnökség titkára. Király Ernő megnyitó szavai után Szabó Ferenc tartott előadást, aki a december 13-i KISZ Központi Bizottság, — az úttörőmozgalommal foglalkozó — ülésén elfogadott határozatáról tájékoztatta a résztvevőket. Szabó elvtárs elmondta: a KISZ Központi Bizottság utoljára 1961- ben foglalkozott ezzel a témával, s a decemberi ülés előtt átfogó felméréseket végeztek a fiatalok körében, hogy a tények, lehetőségek pontos ismeretében hozhassanak határozatot. Beszélt arról, hogy ez idő alatt az úttörőmozgalomban részt vevő fiatalok száma megduplázódott, említést tett a sikeres akciókról, amelyekben több mint egymillió úttörő fiatal vett részt. A tennivalókról szólva elmondta: növelni kell az úttörőmozgalom kommunista eszmeiségét, szerepét a politikai, erkölcsi nevelő munkában. Növelni kell a „gyermek-központosságot’, vagyis nagyobb öntevékenységre kell serkenteni a fiatalokat, erősíteni az önkormányzatot, s nagyobb súlyt kell fektetni az úttörőszervezetek érdek- védelmi feladataira. Feltétlenül szükséges az elkövetkező időkben az úttörőmozgalom személyi és tárgyi feltételeinek Javítása. Szabó elvtárs hangsúlyozta: „a nevelés össztársadalmi érdek” nemcsak a család, csak az iskola és csak az úttörőmozgalom feladata. Ezután a társadalom és a gyermek igényének összhangba hozásáról, majd az iskola és az úttörőcsapatok kapcsolatáról beszélt. Kifejtette: „az úttörőtevékenységet nem szabad csupán az iskolára leszűkíteni. Növelni kell az iskolán kívüli úttörőmunkát, hogy a fiatal akkor se maradjon magára, ha tanítás után hazamegy, vagy ha vége a tanévnek. Ehhez természetesen biztosítani kell a megfelelő feltételeket. Foglalkozott a KISZ szerepével, azzal a jelentős nevelő-irányító munkával, amely az ifjú-kommunistákra vár az úttörőmozgalomban. Előadásának végén kiemelte: „az úttörőmozgalom ügve, segítése, munkájának támogatása, az egész társadalom feladata.” A KISZ KB határozataiból adódó feladatok ismertetése után Király Ernő. a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára bemutatta az úttörővezetőknek Varjas Jánost, a Tolna megyei Úttörő Elnökség új titkárát majd a szünet után felszólalásokkal folytatódott a tanácskozás. Elsőként Tolnai Ferenc kért szót: — Ezzel a tanácskozással tulajdonképpen megkezdődik a KISZ KB által hozott határozatok végrehajtása s ez nemcsak a KISZ feladata, hanem a pártbizottságok, pártszervezetek, s nem utolsó sorban a tanácsok feladata is — mondta Tolnai elvtárs. Szólt a pedagógus-pártszervezetekre váró feladatokról, amelyeknek fokozottabb figyelemmel kell kísérni az úttörőmozgalomban folyó munkát, s az eddiginél nagyobb segítséget, támogatást kell adniok az úttörőmunkában. Vázolta a tanácsok feladatait az úttörőmozgalom segítése érdekében, majd az úttörővezetők helyzetéről szólva kijelentette: nagyobb megbecsülést, több segítséget kell adni nekik, hogy munkájukat megfelelően végezhe'sék, Foglalkozott az úttörőmunka iskolán kívüli kérdésével, s javasolta, hogy ehhez a munkához teremtsék meg a megfelelő feltételeket: ahol erre lehetőség van, létesítsenek csanatotthonokat, s a. művelődési házaknak is többet kell tenniük az úttörők foglalkoztatása érdekében. A vita ezután az úttörőyezetőlk felszólalásaival folytatódott. Többek között érintették a vezető- képzés problémáját, az úttörő társadalmi munka megbecsülését, szó esett a személyes példamutatás kérdéséről, az iskolán kívüli úttörőélet lehetőségeiről. (d. k. t|
