Tolna Megyei Népújság, 1968. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-12 / 9. szám
X ■ Sacksz&r i $emi ILÖD :xdó; da TOLNA MEGYEI^ m NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XVIII. évfolyam, 9. szám ÁRA: 80 FILLÉR Péntek, 1968. január 12. Illést tartott a Minisztertanács I csehszlovák nemzetgyűlés elfogadta az 1983. évi költségvetést A csehszlovák nemzetgyűlés költségvetési vitájában felszólalt Oldrich Cemik miniszterelnök- helyettes, az Állami Tervhivatal elnöke is, aki beszédében kitért a beruházási politika kérdéseire és hangsúlyozta, hogy a termelés szerkezeti megváltozásának feltételei fokozatosan létrejönnek. Az elmúlt két évben — mondotta —, emelkedett a lakosság életszínvonala: ért elsősorban a bérek emelkedése jellemezte, azonban 1967. első felében az átlagbér és a munkatermelékenység növekedése közötti arány kedvezőtlenül alakult. A kormány néhány árszabályozó következő három évben az életszínvonal emelése érdekében kell végrehajtani: a következő két- három évben a tervbe vett évi fiO 000 helyett százezer lakást kell felépíteni. 1970-ig be kell vezetni a munkaidő további csökkentését (42,5 óra) és az ötnapos munkahetet. Az egy lakosra eső reálbéreknek évente 2,3—2,8 százalékkal kell növekednie. A külkereskedelem fejlesztése terén a fő feladat a szocialista országokkal való árucsere és gazdasági együttműködés fejlesztése — mondotta a miniszterelnök-helyettes. A vitában felszólalt 27 képviselő mélyrehatóan elemezte a A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: Á Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Miniszertanács Titkársága vezetőjének előterjesztése alapján megtárgyalta az országgyűlés legutóbbi ülésszakán a képviselők felszólalásában elhangzott észrevételeket és javaslatokat. Felhívta az illetékes minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a javaslatok megvalósításának lehetőségeit vizsgálják meg, s erről tájékoztassák az országgyűlés elnökét és a javaslattevő képviselőket. Az igazságügy-miniszter előterjesztette a szabálysértésekről szóló törvény és kormányrendelet tervezetét. A kormány egyetértett a javaslatban kifejtett elvekkel és utasította az igazságügy-minisztert, hogy a tervezeteket megvitatás céljából terjessze az ország- gyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságához, majd a módosításra irányuló észrevételekkel együtt nyújtsa be ismét a Minisztertanácshoz. A kormány — szintén az igazságügy-miniszter előtérj esztésé- re — rendeletet hozott a gazdasági bírságról. A belkereskedelmi miniszter javaslata alapján a Minisztertanács újból szabályozta a kereskedelmi dolgozók leltárhiányért való felelősségét, majd a pénzügyminiszter előterjesztésére a társadalmi tulajdonban lévő vagyontárgyak hasznosításáról és selejtezéséről adott ki rende- letet. A Minisztertanács a művelődésügyi miniszter javaslatára módosította a színházak tanácsi irányításáról szóló kormányhatározatot, A gazdasági bírságról szóló kormányrendelet hatálya kiterjed az állami vállalatokra, egyéb állami gazdálkodó szervekre, szövetkezetekre és _ egyéb szövetkezeti gazdálkodó szervezetekre. A gazdasági bírság kiszabására olyankor kerülhet sor, amikor^ a gazdálkodó szerv a társadalmi érdeket súlyosan megsértve tesz szert jelentős anyagi előnyre, illetőleg jelentős kárt okoz, vagy súlyosan veszélyezteti a lakosság jogos érdekeit. (Például: árdrágítást követ el, vagy az áruk minőségét rontja.) A bírságnak nagyobb összegűnek kell lennie, mint a vállalat által elért jogosulatlan haszon, illetve az okozott kár összege. A bírságot nem lehet termelési költségként elszámolni, hanem a vállalati nyereséget terheli. Annak érdekében, hogy a bírságolás veszélye a vállalatok észszerű kockázatvállalását és kezdeményezőkészségét ne gátolja, a bírság kiszabását csak olyan szervek indítványozhatják, amelyeknek lehetőségük van kellő gazdaságpolitikai megfontolásokra. Ilyenek — például — a legfőbb ügyész; a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság; a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az egyes szakmai (ágazati) szakszervezetek elnöksége; továbbá — a feladatkörüket érintő vállalati tevékenységgel kapcsolatban — a gazdasági. pénzügyi és árellenőrzést végző, felügyeletet ellátó és ágazati minisztériumok, országos hatáskörű szervek; a fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságai. A jogszabályban felsorolt szervek a gazdasági bírság kiszabását saját ellenőrzés és vizsgálat, illetve más szervtől vagy az állampolgároktól érkezett bejelentés alapján indítványozzák. Az eljárás lefolytatásával és a bírság kiszabásával a kormány a gazdasági döntőbizottságokat bízta meg. Mivel a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jogvitáiban a gazdasági döntőbizottságok nem illetékesek, a termelőszövetkezet gazdasági bírságolását a terület szerinti megyei (fővárosi) bíróságnál lehet indítványozni. A rendelet előírja, hogy a gazdasági bírságot kiszabó határozatot ismertetni kell a vállalat dolgozóival, s meg kell küldeni az érdekelt ágazati miniszternek. A gazdasági bírság kiszabása nem mentesíti a közvetlenül felelős személyeket a fegyelmi, szabálysértési, büntetőjogi, illetőleg a kártérítési vagy más vaHarcban az egységért A Pravda A csütörtöki Pravda „Karcban az egységért” címmel vezércikket szentel a Szovjetunió Kommunista Pártja szerdai közleményének, amelyben a szovjet párt, mint ismeretes, kifejti a kommunista és munkáspártok küszöbönálló, februári, budapesti konzultatív találkozójával kapcsolatos álláspontját. A vezércikk egyebek mellett, hangsúlyozza, hogy a kommunisták internacionalista egységének biztosítására, az élet által felvetett új problémák kollektív megvizsgálására fontos és jól bevált forma a kommunista ás munkáspártok időnkénti nemzetközi tanácskozása. A kommunista világmozgalom közös eszmei és politikai pozíciói kidolgozásában kimagasló szerepet játszott a testvérpártok képviselőinek 1957-es és 1960-as moszkvai tanácskozása. A mozgalomnak itt meghatározott fő irányvonala kiállta az vezércikke idők próbáját, bebizonyította élet- képességét és mindmáig megőrizte jelentőségét. Az egyetemes béke és a népek biztonságának védelme, a tömegek felsorakoztatása a demokrácia, a nemzeti szabadság és a szocializmus zászlaja alatt, a kapitalizmus ellen vívott forradalmi harc stratégiájának és taktikájának további tökéletesítése sorolható ma azok közé a fő problémák közé, amelyeknek megoldására a kommunista világmozgalomnak tömörítenie kell sorait. — A Szovjetunió Kommunista Pártja, amely változatlanul hű internacionalista forradalmi kötelességéhez, szakadatlanul küzd a marxista—leninista pártok összefogásáért. A kommunisták sorainak egységét fontos tényezőnek tekinti az összes forradalmi erők szilárdításában, az egységes anti- imperialista front erősítésében — hangsúlyozza a Pravda. gyoni felelősség alól. A rendelet nem érinti a vállalat kártérítési vagy más vagyoni felelősségét, továbbá pénzügyi (adó stb.) kötelezettségeit. A kereskedelmi dolgozók leltárhiányért való anyagi felelősségének új szabályozásáról intézkedő kormányrendelet — a többi között —. a következőket tártálintézkedése eredményeképpen az év végére csökkent a bérek emelkedése és a munkatermelékenység növekedése közötti aránytalanság. Cemik ezután azokról a célkitűzésekről szólt, amelyeket a gazdasági élet fejlesztésével kapcsolatos célkitűzéseket, nehézségeket az életszínvonal alakulása terén kívánatos előrehaladást. A csehszlovák nemzetgyűlés a költségvetést egyhangúlag elfogadta. mázzá; A kereskedelemben és a vendéglátóiparban leltárhiánynak tekintendő a kezelésre átadott és átvett társadalmi tulajdont képező anyagokban keletkezett, a természetes csökkenés és a kockázat (együttesen: normalizált hiány) mértékét meghaladó olyan hiány, amelynek okait megállapítani nem lehet. Az eddigi rendelkezések szerint a szoros elszámolású kereskedelmi és vendéglátóipari egységekben a leltárhiányért egyhavi keresetük erejéig egyes meghatározott esetekben egyetemlegesen a dolgozók, más esetekben a vezetők voltak anyagilag felelősek. A kormányrendelet ezt a rendszert megszünteti és úgy intézkedik, hogy a szórós elszámolá(Folytatás a 2. oldalon) Amerikai diplomatát utasítottak ki Varsóból A Lengyel Népköztársaság illetékes szervei január 4-én kémfeladat végrehajtása közben egy fontos katonai objektum közelében leleplezték Edward H. Metzger alezredest. Az Egyesült Államok varsói nagykövetsége katonai attaséjának helyettesét és Kenneth Jefferson alezredest, a kanadai nagykövetség katonai attaséjának helyettesét. Mctzgeméi okmányt találtak, amelyből bebizonyosodott, hogy az alezredes az Egyesült Államok európai szárazföldi haderői NSZK-ban székelő parancsnokságának felderítő osztályához tartozik. A lengyel külügyminisztérium ilyen előzmények után Edward Metzgert nem kívánatos személynek nyilvánította és követelte, hogy hagyja el Lengyelországot A külügyminisztérium r'Ty- idejűleg határozott formáb hívta a kanadai nagykövet, gyeimét Jefferson alezredes megengedhetetlen tevékenységére. Munkások a télben Meleg ruha a pályamunkásokon — Nincs beteg a téglakemencénél — Félszázan fagyszabadságon — Csökkent a mozdonyszemélyzet szolgálati ideje Négy nap óta hideg van. A hőmérő higany szála a mínusz őt fok alatt van tartósan. A hideg próbára teszi a munkásokat Most vizsgáznak azok az intézkedések, melyeket a váltatoknál. a télre való készülés során tettek. A tegnapi telefoninterjúk során kapott információk szerint nincs különösebb probléma a munkások foglalkoztatásával. Tábortűz a „nagy műhelyben44 A MÁV Szekszárdi Pályafenntartási Főnökség több száz munkása „nagy műhelyben” dolgozik. Az emberek a Bátaszék— pécsi, a Dombóvár—bátaszéki és a Bátaszék—szekszárdi vasútvonalon, illetve az állomásokon dolgoznak. — Munkásaink — mondotta a főnökség vezetőjének helyettese, — pillanatnyilag a vasútállomásokon hótakarítással foglalkoznak. Sok munkát ad a váltók tisztán, üzemképes állapotban való tartása is. Embereink egész évben a szabad ég alatt dolgoznak. „Műhelyünk” nagy, szinte mérhetetlen. Mégis, a korábbi intézkedések enyhítik a munkások megpróbáltatásait. Ugyanis megfelelő minőségű meleg ruhát adtunk ki. a lábbelik is alkalmasak téli munkára. Rendszeresen kapnak a pályán dolgozók meleg teát. És az is természetes, hogy kis tábortüzeket raknak a vágányok mellett és ott melegszenek fel. Egyébként, amikor nincs dolguk az állomáson keletkezett hóakadá.lvok eltávolításán, sikkor a pályafenntartás munkásai fakitermeléssel foglalkoznak. Ft. pedig tipikusan téli munka. Ha valaki > „szívesen” dolgozik, nem fázik, de a famunkánál jut idő arra is, hogy tüzet rakjanak, s e mellett melegedjenek. Nem lehet megszüntetni a hőmérsékleti különbségeket A Szekszárd-palánki Téglagyár kemencemunkásai sokat szenvednek a téltől. Sajnos, nem lehet megszüntetni a nagy hőmérséklet-különbségeket. — Körülbelül február végéig üzemeltetjük a kemencét — mondotta érdeklődésünkre a gyár művezetője —, s addig sokat kell fázni-melegedni kemencém unkásainknak. Az a helyzet ugyanis, hogy bár télen nincs olyan nagy hőség a kemecében, mint nyáron, de a különbség — miután a szabadban hideg van, — fennáll.. A kemencében ingben dolgoznak az emberek. S amikor megraknak egv kárét tée!l'ával, kitolják, lerakják és sietnek vissza a meleg munkahelyre. Azok. akik megszokták, szervezetük alkalmazkodott e nehéz körülmények között folyó munkához, nem is igen betegednek meg. Ritka, amikor kemencemunkás betegállományba véteti magát. Egyébként a téglagyárban a befejezéshez közeledik a téli nagyjavítás. Kijavítanak minden gépet, járművet. Idén ismét korán akarnak hozzáfogni a téglagyártáshoz. önkéntes fagyszabadságosok Az ÉVM Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnál jól felkészültek a télre. Úgy kezdték, s olyan készültségi fokra hozták a létesítményeket, hogy a legtöbben télen is tudnak dolgozni, így nem gond idén az éDÍtőmun- kások téli foglalkoztatása. — Még a kubikosok — akik részére legnehezebb téli munkát találni — is dolgoznak — mondotta a vállalat osztályvezetője. — A szakemberek az épületek belső, befejező munkáin dolgoznak. A kubikosok pedig alapozási és csatornázási munkákat végeznek. Mindössze alig félszáz ember van távol a munkahelyektől. S ezek is csak önkéntes fagyszabadságon. vannak. Tehát otthon, a ház körül valamilyen elfoglaltságuk van és ennek elvégzésére kértek szabadságot, amit (Folytatás a 2. oldalon)
