Tolna Megyei Népújság, 1968. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-09 / 6. szám

1968. január 9. ?nrVA MEGYEI VEPfJSrtG A műszakváltás percei a gyönki gépjavító esztergályos- műhelyében ... Amíg a délelőttösök letaka­rítják a gépeket, folyik az eszmecsere, folyik a beszélge­tés. Esztergályosoknak kissé szokatlan témáról, az újabb fokvárosi szívátültetésről. — Kíváncsi vagyok, ezt a fogorvost mennyi ideig tud­ják életben tartani? — Lehet, hogy évekig elél az idegen szívvel... — Jó lenne tudni, hogyan érez egy idegen szívű ember... — Reggel hallottam, a rádió mondta; az egyik amerikai új­ság fotoriportere orvosnak ál­cázva készített felvételeket a műtétről. — No és, nem vették észre, hogy nem a személyzethez tar- t. -ik? — Dehogynem. Ki is tették. — Viszont kereg egy csomó pénzt, ha a képeket leközlik... — No, de nekünk azért vi­gyáznunk kell, mert ha lefa- ragtatjuk a géppel az ujjún­kat nem biztos, hogy vissza­ragasztják. Király József ezt már hiva­talból jegyzi meg, mivel — a ruhájára tűzött jelvény is jel­zi — ó a soros munkavédelmi őr. v Szolnoki István közben egyik fiatal fiút kérdi: — Miért kellett tegnap Pestre manned? — A faterom karambolozott. Ifttörött a karja ... — Hogyan? — Jött kifele Pestről, előtte hirtelen megállt egy öttonnás teherautó. Nem tudott meg­állni, alácsúszott. — Persze, gyakorlatlan ve­zető még. Egy szőke fiatalember pót­kocsitengelyt cipel be a vállán. Egész belevörösödik a cipeke- désbe. — Imre, Imre, miért cipe- kedsz egyedül? Szólhattál vol­na valakinek. Nem akarunk megint a kórházba menni hoz­zád. — Azt hittem, könnyebb lesz — mentegetőzik Hosché- ger Imre. Nem meglepő, hogy a gyön­ki esztergályosok így foglal­koznak a világ eseményeivel, egymás körülményeivel. Egy­szer már elnyerték a szocia­lista brigád címet, és ismét esélyesek rá. Erről rövidesen a termelési tanácskozás dönt... Brigádunk 1965 szeptembe­rében alakult, 15 taggal — mondja Szolnoki István. — Előzőleg az éveken keresztül végzett munka volt az alap, amelyről indulni mertünk a nagyobb célokért, a kitüntető címért, Szolnoki István, a brigád vezetője figyeli, hogyan eszter­gálja Végh Mih ály a pótkocsitengelyt. — Háromnegyed évvel ké­sőbb, 1966 júniusában a ter­melési tanácskozás ít<ue <~An számunkra a szocialista bri­gád címet, az ok.-vo.^i. .-_a- ig a brigád öt tagja kapta meg a kiváló dolgozó oklevelet. — Utána ismét vállaltuk a cím megszerzését, amelyre a jubileumi munkaverseny adott kitűnő lehetőséget. Havi ter­vünket rendszeresen túlteljesí­Hoschéger Imre: „Nagyon jólesett a brigád együttér­zése”. tettük, úgy, hogy a kereseten felül havonta átlagosan két­száz forint prémium is jutott. Böngészünk a brigád napló­jában, Király József és Daróczi István a ellenőrzi. kész munkadarabot 1965. november 27. Császár László katonai szolgálatra vo­nult be. 1985. december 24. A bri­gád részt vett Császár László ünnepélyes eskütételén. 1966. február 19. Brigádérte­kezleten két tagot figyelmez­tettünk, javítsanak munkáju­kon, magatartásukon. 1936. május ." ' " T z?ef és Boros István javított magatartásán. Külőnu_.n - - - ros István érdemel dicséretet. 1966. május 22. Imre kórházba •'-<»<?­'falták. A brigád meglátó»’ gáttá. 1966. október 10. * ' > közös vacsorán vett részt, amelyre meghívta a gazdasá­gi ás párt vezetőséget is. Min­denki jól érezte magát. 1966. augusztus 29. A bri­gád megbízta Boros István elvtársat, vegyen réázt Mészá­ros József elvtárs katonai es­küjén, adja át a brigád aján­dékát és jókívánságait. 1967. szeptember 19. Murá­nyi Sándort többszöri figyel­meztetés után kizárta a bri­gád. 1967. november 10. A bri­gád 90 óra társadalmi munkát végzett a forgácsoló üzem épí­tésénél, az alapok kiásásával. Újabb 45 óra társadalmi mun­kát vállaltunk. November 7. alkalmából ki­váló dolgozó oklevelet kapott Lehr Henrik és Haschéger Imre. 1967. december 6. Hoschéger Imre elvtárs édesapja meg­halt A brigád koszorút vett, és részt vett a temetésen. — A napló nem tükrözi sajnos, hogyan tanul, művelő­dik a brigád — jegyzi meg Szolnoki elvtárs —, de nem is ragaszkodtunk mereven kö­tött tanulási formához. így is többen politikai oktatásban vesznek részt, Steigli Károly műszaki vezető, a brigád „szellemi atyja” egyetemre jár. Mindenki rendszeresen járat újságot, folyóiratot, kü­lönben 90 százaléknak televí­ziója van, ismerik a világ ese­ményeit. — Többen viselnek különbö­ző társadalmi megbízatásokat is. Daróczi István például szakszervezeti bizalmi, és tagja az új vállalatnál meg­alakult szakszervezeti tanács­nak. •— Még meg kell jegyeznem, hogy a brigádtagok tanítanak is; öt első és öt harmadéves tanuló dolgozik a kezünk alatt. Ha a harmadévesek végeztek, a szabadulás után őket is fel­vesszük a brigádba ... Bf. JEGYZET Kereskedelmi kapcsolat az építőiparban Egy hete újdonság a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vál­lalatnál, hogy a kereskedelmi kapcsolatok előtérbe kerültek. Még a múlt évben, a gazda­sági mechanizmusra való készülés idején úgy határoz­tak, hogy az anyagbeszerzé­seknél messzemenően „körül­néznek” az országban. Ugyanis az iparban ez ideig nem túl­ságosan törekedtek arra, hogy az építőszerelvényeket hol, mi­lyen áron szerzik be. Tapasztalat volt az egy­szárnyú ajtók azonos méret­ben egyes vállalatoknál nem azonos ráfordítással készültek el. így például azok az építő­ipari vállalatok, amelyek ren­delkeztek jól felszerelt, saját asztalosműhellyel... előnyös hely­zetben voltak, mert a legtöbb ilyen vállalat nagy volumenű építkezéseket bonyolított le. így' meg tudta szervezni a nyí­lászárók tömeges gyártását. S az itt keletkezett kapacitást a lehetőség szerint ki is hasz­nálták. A gyakorlat szerint, ha szükség volt nyílászáróra, ak­kor azt vagy helyben legyár­tották, vagy a piacon meg­vásárolták. Most, miután az építőipari vállalatoknál az ipa­ri tevékenységet nem „ter- vesítették”, mód nyílik arra, hogy nagyobb tételekben is gyártsák azokat a szerkezete­ket, ' melyeket az építkezése­ken használnak. És amennyi­ben több vállalatnál hozzáfog­nak az építő szerelvények gyár­tásúihoz, úgy kialakul egy olyan verseny, amely a ter­mék minőségének javításában, — azt veszik meg, amelyik jobban elkészített, praktikn- sabb —, és az árában jut ki­fejezésre. A tanácsi építők természete­sen nem rendezkedhetnek be az összes 1968-as évi szerel­vény legyártására. Viszont kí­nálkozik a lehetőség, hogy az anyagbeszerző az ország bár­mely részén megvásárolja azo­kat a szerelvényeket, anyago­kat, amelyekre szükség von, — a legkedvezőbb áron, A ke­reskedelmi tevékenység, így realizálódik az építőknél. A kedvező áron beszerzett építé­si anyag, szerelvény jó hatás­sal lesz minden bizonnyal a vállalat gazdállcodására. És. e tevékenység másik oldaléhoz tartozik, hogy a szekszárdi, jól felszerelt központi műhelyben gyártott építőelemeket a vál­lalat ugyancsak értékesíteni tudja. S ezt a változást úgy érik el, hogy az anyagi osztályon egy dolgozót, „árszakértői” megbízással láttak el. Ez az ember — ró.termettsége révén bízták meg a feladat ellátásá­val —, képes arra, hogy át­tekintse az országban gyártott termékek forgalmát, árát, be­szerzésének módját. Minden bizonnyal ez az egyszerű módszer, a kereskedelmi kap­csolatok ilyen változtatása jó­tékonyan hat a tanácsi ént:ő- vállalat egész évi gazdálkodá­sára. — P.i — Mikor nyílik szövetkezeti mintabolt Dombóváron ? — Elhatároztuk egy szövet­kezeti mintabolt létesítésót — mondja Lóki Miklós, a Dom­bóvári Járási Tanács vb-elnök- ■helyettese. — Az ellátás javí­tása állandó téma Dombóvá­ron, annál is inkább, mert ez elsősorban munkáslakta terü­let, s itt speciális követelmé­nyek vannak. Úgy láttuk, hogy á földművesszövetkezet és né­hány tsz összefogásával jelen­tősen lehetne javítani az el­látáson. Ennek azonban egy közös mintabolt létesítése len­ne a feltétele. Már számos tárgyalás volt ebben az ügyben. A minap is összeültek a járás érdekeltjei. A kocsolai termelőszövetkezet a kertészetéből zöldséget, ál­lattenyészetéből pedig hentes­áru wd, baromfivo.1, tojással, tejjel tudná ellátni a bolior. Kiszemeltek egy helyiséget is erre a célra, Dombóvár köz­pontjában, itt azonban külön­böző problémák merültek fel. így ez a helyiség nem hasz­nálható ilyen célra, újat kell keresni. Jelenleg itt tart a mintabolt ügye. Az illetéke­sek minden lehető módon szor­galmazzák. Mivel eddig még a helyiségproblérhát nem sike­rült megoldani, elsősorban ez­zel törődnek. Minden remény megvan azonban arra. hogy rövid időn belül meg tudják nyitni a boltot. Zenélő lámpák Különös koncertnek lehet­nek fültanúi szeles időben az F—1 és F—2-es panelházak lakói Szekszárdon. A „zenét” a két épület közti kis tér köz­világítási lámpái szolgáltatják. Ezek a lámpák ugyanis nem­csak világítanak, hanem han­got is adnak, miközben fedő­lapjukat a szél nekiütögeti az opálüveg búrának. Az egyik, az F—2-es épület nyugati sarká­nál álló lámpa a „prímás”, megszólal már akkor is, ha egy gyenge szellő éri, a töb­biek csak akkor kapcsolódnak bele a „hangjátékba”, ha erő­sebben fúj a szél. A magyará­zat: a szerelők annak idején különböző erősséggel húzták meg a fedőlapokat leszorító csavarokat. A „prímás” csa­varjai egészen lazák, ennek következtében még szélcsendes időben is ferdén áll burája és „kalapja”, már hetek óta. Hogy zenélnek a lámpák, talán nem nagy baj. De ha soká tart ez az állapot, köny- nyen lehetséges, hogy egy erő­sebb szélroham letépi a ..ka­lapokat”, összetöri a. bórákat Pedig csak néhány csavart ké­ne meghúzni, hogy a lámpák abbahagyják különös mellék- tevékenységüket, és csak azt tegyék, ami a dolguk: világít­sanak. És épségben maradja­nak. m Felveszünk gyakorlattal és gépkezelői jogosítvánnyal rendelkező GÉPKEZELŐKET E—302, E—153 tip gumikere­kes exkavátorra, továbbá EMELŐ- ÉS RAKODÖGÉP- KEZELÖKET, 831. szakszámú általános ÉPÍTŐGÉPÉSZEKET, FÖLDMUNKAGÉP-SZERE­LŐKET. Bérezés megegyezés szerint. Jelenkezés az ÉVM Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat gépészeti osztá­lyán, Szekszárd. (67) SZOCIALISTA MÓDON...

Next

/
Oldalképek
Tartalom