Tolna Megyei Népújság, 1968. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-09 / 6. szám
1968. január 9. TOLNA OTEGTE1 NEPŰ.ISAO 3 .Tantner Ferenc, Gyugyi Agnes. Orbán Magdolna, Szabó Gizella. Németh Pál ÚJBÓL A SULIBAN! Sűrű pelyhekben zúdult vasárnap este a földre a hó. Betoppant a hideg is, így azután megmaradt a földön a fehér jövevény. Igaz, viharos erejűvé dagadva támadt fel a szél, de mindez nem rettenti vissza a szánkózni óhajtó gyereksereget. A hideg szél nem, de annál inkább az, hogy kevesebb a szabad idő, mert tegnap letelt a téli szünidő és megkezdődött a második félév. —- Mindig így van — mondja Jantner Ferenc, a Garay János általános iskola nyolcadik osztályos tanulója — szünidő alatt soha nincs hó. Ahogyan elkezdünk iskolába járni, azonnal lehetne hógolyózni, szánkózni, hóembert építeni. A hideg az igazán nem számítana! A hideg: Az első tanítási nap valóban hideg volt. Nemcsak kinn az utcán, de odabenn az osztály- termekben is. Az új szakiskola tornatermében nyolcfokos „meleg” volt. Az osztálytermekben sem kellett sokkal magasabbra futnia a hőmérőnek, a mérőszobában például 12 fokot mutatott. Ez bizony édeskevés! Ezen a hideg napon a legtöbb tanulót a félévi eredmény melegítette. Kit, miért. Akinek rosz- szabb jegyek, vagy talán még egyesek is kerültek az ellenőrzőjébe, annak attól lett melege, hogy eszébe jutott, mi lesz otthon az aláíratásnál, akinek meg fcsupa ötöse van, az meg a boldogságtól melegedett ki. Igaz, Ági? — Igen. Nagyon örülök. Eddig mindig tiszta ötösöm volt még. Most is az van — mondja Gyugyi Ági, a Garay János általános iskola hatodik osztályos tanulója. — Melyik tantárgyakat szereted a legjobban? — Az oroszt, meg a tornát... — Szoktál valami ajándékot kapni a szép bizonyítványért? — Igen. Tavaly év végén az. édesapám elvitt az éllatkertbe Budapestre. De ha nem kapok semmi ajándékot, akkor is szívesen tanulok. Ági szívesen tanul, s ez meglátszik a tanulmányi eredményén is. Éppen úgy, mint kis társaién, akik a hármashídi iskola III a osztályába járnak, s örömmel nézegetik egymás érdemjegyeit. Tatár Juditnak, Lencsés Ildikónak, Vajda Ildikónak csupa ötöse van. Szebellédi Erikának is csak két négyest kell kijavítania, hogy kitűnő rendű lehessen. ■— De ugye év végére meglesz a tiszta ötös, Erika? Bársony Róbert iskolaigazgató Czéh Klára tanárnő — Hát. ha kijavítja a tanító néni! — Nem a tanító néninek kell azt elvégeznie, hanem neked, magadnak, nem gondolod? Nevetnek a lányok, s bizbnygat- ják, hogy azért mégiscsak a tanító néni írja az osztályzatokat. A SZÖVOSZ iskolája csendes. Üresek, az osztálytermek, s nincsenek gyerekek a folyosón sem. — Hová lettek a tanulók? — Mi három nappal később kezdjük a tanítást— mondja Bársony Róbert igazgató. — A gyerekek hazautaztak szünidőre, s szinte mindegyik segített a helybeli szövetkezet leltározásánál. így aztán meghosszabbítottuk a szünidejüket. No meg, az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy féltjük a lányokat az új kollégiumtól. Olyan hideg van ott-állandóan — tizennéhány fok —, amely egyáltalán nem 15—16 éves lányoknak való. Most talán megjavítják a fűtést. — így mikor kerül sor a bizonyítványosztásra a technikumban? — Mindenkinek postán küldtük el az érdemjegyeit. Az iskola tanulmányi átlaga 3,69 lett, s 327 gyerekünkből csak öt bukott meg. Eltelt az új év első tanítási napja. A hármashídi iskola III/b-s Orbán Magdolnája azt mondja, hogy könnyen telt el, mert a tanító néni senkit sem feleltetett. Sőt! Hogy teljes legyen a megelégedés, még házi feladatot sem adott. S hogyan telt a tanárnő első napja? — Kicsit lassan, mert fáradt vagyok! — mondja Czéh Klára, a Garay János általános gimnázium tanárnője. — Egyenesen Párizsból érkeztem a ma reggeli iskola- kezdésre. Karácsony napján, december 25-én indultam, most jöttem haza. Vasárnap voltam Bécs- ben, onnan Pécsre utaztam éjjel, s ma reggel busszal értem Szek- szárdra. Nagyon jó téli vakációm volt! Tele vagyok szebbnél szebb élménnyel! Hiszen Párizsba nem minden öt percben jut el az ember! A gimnáziumban is ezen a napon osztották a félévi jegyeket. Szabó Gizella harmadikos nem érte el a négy egészes átlageredményt. — Mit fognak otthon szólni? — Már megmondták a véleményüket, hiszen tudtam én előre, hogy mire számíthatok. Azt mondták, ha nem javítok legalább négy egész fölé, jobb, ha abbahagyom a tanulást. Iparkodni fogok igazán! Németh Pali elsős gimnazista. Az első középiskolai eredményével megy haza. — Milyen lett a „bizonyítvány”? — 4,1. — Az általános iskolából milyen eredménnyel jöttél ide? — 4,5-tel. Nem sokat rontottam, de év végéig jobb volna javítani, hiszen tanulás, tudás nélkül nem lehet élni. Én szeretek tanulni, szinte jólesik, hogy eltelt a szünidő. A téli szünidő valóban eltelt, de el már az első tanítási nap is. Megkezdődött a második félév. A gyerekek újra suliba járnak. MÉRV ÉVA Tatár Judit, Lencsés Ildikó, Szebellédi Erika. Vajda Ildikó (Foto; Bakó Jenő) Vb-ülés Ssekssárdon A lakosság foglalkoztatottságának alakulása Tegnap a délutáni órákban ülést tartott a Szekszárdi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága, amelyen Kemény István vb-elnök elnökölt. A tanácsülés fő napirendi pontja: A foglalkoztatottság alakulása, iparfejlesztési javaslatok és lehetőségek a járásban. Előadója: Prantner József munkaügyi főelőadó és Baráth György iparügyi főelőadó volt. Az írásban benyújtott beszámoló megállapította, hogy a termelőszövetkezetek és a kisipari termelőszövetkezetek megalakulása előtt, a lakosság mintegy 80 százaléka földműveléssel foglalkozott a járásban. A járás területén mindössze Tolnán volt két ipari üzem. Az 1950-es években kezdtek megalakulni a kisipari termelőszövetkezetek, és indultak fejlődésnek a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, s ez lényegesen megváltoztatta a lakosság foglalkoztatottságát. Jelenleg a járás földművesszövetkezeteiber. közel ezren dolgoznak. Az egyre iparosodó megyeszékhelyre a különböző üzemekbe 3500-an járnak be nap mint nap. A bátaszéki, decsi és tolnai kisipari termelőszövetkezetek 1822 dolgozót foglalkoztatnak. A járásban 415 kisiparos dolgozik különböző szakmában, 54 alkalmazottal és 68 ipari tanulóval. A Tqlnai Selyemgyárban és a textilüzemben közel 1600-an találtak munkát. A mezőgazdaságban 12 610-en dolgoznak. A beszámoló megállapítja, hogy a szekszárdi járás lakosságának ioa- ri ellátottsága és foglalkoztatottsága jelenleg is biztosított, és a tárgyalások alatt lévő fejlesztési program végrehajtása esetén tovább javulhat. Orvosság a hótakaró a Tolna megyei vetésekre Megyénk most kapta meg az első igazi „téli bundáját’". A Közúti igazgatóság szekszárdi szakaszmérnökségétől nyert értesülésünk szerint, átlagosan 15 centi- méteres hó hullott a megye területére. De voltak olyan helyek is, ahol ennél több hó esett, így például Hőgyész—Dombóvár, valamint Bonyhád és Zomba között a 25—35 centiméter vastagságot is elérte a hófúvás. Az első nagyobb hóesés, igen jól jött a szántóföldekre. Amint azt Nagy Sándor, a szekszárdi Jóreménység Tsz főagronómusa találóan megjegyezte, a hosszú, száraz fagy után a hótakaró szinte orvosság mostan az őszi vetésekre. A Jóreménységben elvégezték az őszi mélyszántást, ezért nem jött váratlanul a havazás, amely 790 hold őszi vetést „vett oltalmába”. Hasonló véleménnyel vannak a hótakaróról a város többi közös gazdaságában is. A Béri Balogh Ádám Tsz 700 hold őszi kalászos vetése is megsínylette az időjárást, a gabonavetéseknek mintegy a fele eléggé kedvezőtlenül fejlődött a száraz ősz folytán, s akadt olyan búzatábla is, amelyikben csak a decemberi, a karácsonyi esőzések hatására kelt ki a növény, így most megmenekült a kifagyástól, de kellett a hótakaró a korábbi vetéseknek is, amint azt Hutai Kázmér főagronómus elmondotta. A Garay Tsz-ben a szőlők közt, és a táblák sarkán még maradt némi mélyen szántani való, amely abbamaradt a hóesés miatt. De csak ennyi hátralék legyen, mert fontosabb a csaknem 1300 hold — nagyobbrészt kenyérgabona — őszi vetésnek a hólepel, közölte Tóth Tihamér üzemgazdász. A jeges szélfúvás ugyan egyenetlenné változtatta a hótakarót, remélhetőleg azonban nem erősödik annyira, hogy károsítaná. — És milyen munkát végezhetnek ilyenkor a gazdaságokban? A trágyázások egyelőre szünetelnek, az állattenyésztésben azonban folyamatos a munka, s ilyenkor jut idő a gépjavításokra is. B. L. FIGYELŐ KOOPERÁCIÓ Egy fecske ugyan még nem csinál nyarat, de bizonyosak lehetünk abban, hogy az elsőt majd követi a többi. Minden túlzás, nélkül az új gazdasági mechanizmus idei első szerencsés megyei megnyilvánulásának tekinthetjük azt a hasznos és gyümölcsözőnek ígérkező együttműködést, amely a tamási Vörös Szikra Tsz és a Tolna megyei Állatforgalmi Vállalat között létrejött. Újszerű együttműködésről van szó. Már tavaly megállapodást kötött a vállalat és a termelőszövetkezet arra, hogy kooperációval korszerűsítenek egy régi gazdasági épületet és azt átalakítják a követelményeknek megfelelő inódon 00 férőhelyes fiaztatóvá. S néhány nappal ezelőtt már sor került a 60 férőhelyes fiaz- tató átadására, illetőleg átvételére. Ünnepséget is tartottak ez alkalommal, ahol nem is any- nyira a fiaztatót, inkább a vállalat és a termelőszövetkezet között létrejött új kapcsolat jelentőségét és távolabbi lehetőségeit ünnepelték, méltatták. Bár meg kell hagyni, hogy a kooperáció eredménye, a 60 férőhelyes fiaztató, a kívánalmaknak minden vonatkozásban megfelel. Péti János, a Vörös Szikra Tsz elnöke tehát nem csupán udvariasságból, hanem meggyőződésből mondott köszönetét a szaktanácsadóknak, a kivitelezőknek, akik az épület korszerűsítésében közreműködtek. A fiaztató belső terének az elrendezése megfelel a mai modern technológiának, elkülönített elletőtérrel és belső malacetető térrel rendelkezik. Ezenkívül önifatóval, a malacok és a kocák egyedi etetését szolgáló belső berendezéssel és külön kocapihenővel látták el. De van benne fűtőberendezés és takarmányelőkészítő helyiség is. Az újszerű kapcsolatok első konkrét jelét láthatjuk a termelőszövetkezet és az Állatforgalmi Vállalat kooperációjában. Ezt a fajta, gyümölcsözőnek ígérkező együttműködést bizonyára követi majd a többi, hasonló vállalkozás.
