Tolna Megyei Népújság, 1968. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-30 / 24. szám

1968.. január 30.

TOT.W* 1WTT.YFT NEPrjSÄG

5

Felnőttek lesznek ők

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIÍI111I1IIIIIKII1III3I

5 1,3 MILLIÓ KÖBMÉTER 5 FÖLDET MOZGATNAK MEG

„Édesapám szereti a szakmáját..." „ló otthon, de unatkozom" „Anyu akkor is dolgozik, mikor beteg..."

Tizenkét éves gyerekek nyilatkozataiból idéztem. Negyvenöt véleményt őrzök, ígéretem szerinti titoktartással. Nem árulhatom el nevüket, iskolájukat városukat. így vallottak csak azzal az őszinteséggel, amelynek igényével ez a cikk is íródik.

Szavaik egészen belülről jönnek, gyermeki félelmektől szűrve, és reménykedve. Igazságosak, értő szériáméi nézik maguk körül a családot, az őket körülvevő szűk világot. Nehéz feladatot kaptak: szüléikről, otthonukról kérdezgettem őket, azokról, akik •legközelebb állnak hozzájuk és felettük.

Példaképem-e

édesapám ?

..Igen. Szeretnék olyan jól számolni, mint ő.”

„ígéri. ' Csak rossz, hogy sokat dolgozik, elfárad, és nagyon mérges, niikor hazsyqn • ,

, „Édesapám jó. Amit anyu rábíz;- mindent megcsinál. Kedves és becsületes. Bíznak benne az ni berek.”

mat az emberek szeretik, mert ahol tud, segít...” „Édesanyámtól azt szeretném örökölni, hogy nagyon szeret dolgozni. . „Anyukámnak a legszebb tulajdonsága az, hogy nem szeret másokról illetlenül beszélni..

Igen, anyukák. A legutolsó mondat szerint, nem szívesen hallgatják a 12 évesek, amikor otthon valakiről „illetlenül” beszélnek. De ennél sokkal többet mond az a vélemény, hogy a gyerekek észreveszik, mennyit lol- gozik édesanyjuk.

Ha anyu haragszik...

Egyetlen gyerek se mondta: nem szeretem édesanyámat. De azt nagyon sokan fájlalták, hogy: •;cs”. „I rmar adja a fülest, ha nem jó a lecke.” „Édesanyám veszekedős.” „Hamar kiabál...” „Apunál is gyorsabban mérges.” „Ha ideges, magába fojtja a sírást. Ebben nem szeretnék rá hasonlítani...” „Széfét eef. kicsit haragba lenni édesapámflial...” — Vagyis: észreveszik azt is, ha indok nélkül bántják egymást a szüleik.

napi zaj után már otthon jól esne neki a csend..

A legtöbben tehát megértik a szülők fáradtságát, érződik a válaszokból, hogy sokat hallatták:

■ a ideri-aít-d édesanyádat, fáradt. Többnyire hozzá is teszik a válaszhoz: „anyukám azért ideges, mert sokat dolgozik...” De sokan nem is ezért érzik kellemetlenül magukat otthon.

„Van sok játékom, de egyedül nem jó játszani.” „Nem szeretek otthon lenni, mert unatkozom...” „Nem tudok semmit csinálni, mert nem jönnek barátok „Jó otthon, de unatkozom...” „Nincs testvérem, és otthon mindig unatkozom ...” „Ha egyedül vagyok, szeretnék hirtelen elrepülni a nagymamához, de úgy, hogy mire apuék hazajönnek, otthon legyek...” — Színezgeti a valóságot a gyerekfantázia-.

Vasa napok

„Vasárnap, mikor együtt van a család, örülök..„Úgy szeretem a vasárnapot. Jó meleg

van, és én amiben tudok, segítek.” „Vasárnap kapok cukrot, és csokit...” „Vasárnap édesapám kikérdezi a leckét, aztán szoktunk sakkozni..„Mi vasárnap hármasban játszunk a szüleimmel. Én nagyon szeretem a szüléimét...”

Ismétlődnek a válaszok. Szeretik a szüleiket, felnőtteknek már-már érthetetlen' gyengédséggel, mentik magukban őket. ha bírálják is. Mertek őszinték lenni, mert tudták, ezért nem jár fenyítés, „hirtelen pofon”.

Vágyódnak a megértésre. Hihetetlenül fontos nekik az otthon, ahol nyugodt légkörben játszhatnak. A gyermeki értékítéletben illő helyére került a munka. „Az ón szüleim szorgalmas, jó emberek.” „Édesapámat becsülik a munkahelyén”.

Sablonos szavak? Sematikus mondatok? Gyermekszájból, azzal a tudattal, hogy senki nem értesül a véleményükről rajtam kívül, egészen hatalmas erőt adnak. Ezekből a gyerekekből lesznek a holnap felnőttel.

MOLDOVAN IBOLYA

1 Folyik a Kapos

szabályozása

— Tolna megye vízrajzi adott- EE ságai változatosak. Ez tükrö- E ződik a vízrajzi adottságokból s is. A Sió jobb partján, a Ka- S pos és a Koppány patakok s menték párhuzamosan elhe- E lyezkedő szűk völgyekben, a ~ kisebb-nagyobb vízfolyások E sűrű hálózatát találjuk, A kis ~ vízfolyások rendszerének gc- rince a Sióba torkolló Kapos- » és a Nádor-csatorna. Mindkét J vízfolyásra jellemző, hogy je2 Ienlegi kiépítettségük mellett, E a nagyobb árvízi hozamokat E kiöntés nélkül levezetni nem E képesek. Rendezésük annál is • inkább sürgős, mert vízgyűj- í5 tőjük egyes részein a mellékje vízfolyások rendezése már ” megtörtént. E két veszélyes E víz közül már elkezdődtek a E rendezési munkálatok a Ka- E poson.

~ A rendezés négy ütemben

E valósul meg, és beruházási E költsége meghaladja a 81 : millió forintot. A meder ren- E dezésével egyidőben 7 híd E újjáépítése, 82 csapóajtós cső- S áteresz létesítése, 4 mellék- vízfolyáson kisebb vasbeton- Ei híd építése, 4 gátőrház, 4 km E hosszú árvédelmi telefon és 30 E torkolati műtárgy megépítése E szükséges.

E£ A Kapos rendezésével az

E úgynevezett 10 százalékos va~ E lószínűségű vizek kiöntés néi- E küli levezetése válik lehetővé. E A rendezés során, kereken 1,3 ~ millió köbméter föld megmoz- s gatására van szükség. Teljes E elkészülése 1911 végére vár- E ható.

„Én annak örülök, hogy nem iszik, mint öt évvel ezelőtt...”

„Mindig időben jön haza, szereti a szakmáját, és minket is..."

Végül egy egészen kedves válasz:

..Mindenben szeretnék rá ha- onlítani, mert jókedvű, és szokott velem játszani...”

Miért nem ?

„Cigarettázik„Hamar üt...” „Nem szereti, ha egyest viszek haza ...” „Sajnos, egy kicsit hirtelen haragú, és nem tudja elfelejteni, ha rosszat csinálunk”. A gyerek fogalmaz így: sajnos. „Kicsiit lusta.” „Néha elmaradozik esténként, ilyenkor anyukám sokat sír. Eet nem szeretném átvenni tőle...” „Édesapám nagyon ideges...” „Hirtelen ha- ragvó, nehéz természetű...”

Miért szeretem édesanyámat?

„Anyu akkor is dolgozik, mikor beteg.” „A munkahelyén megállja a helyét, szeretik...” „Csak jóra tanít. Nem engedi meg, hogy olyat játsszam, amiből bajom lehet...” „A legnagyobb erőssége a tisztaság.” „ÉdesanyáAz otthon

Az első kérdésem: miért szeretnek otthon lenni? Néha megmosolyogni való a felelet, de ezen miéit is ütköznénk meg: 12 évesek.

„Van televízió.” „Ha a szüleim hazajönnek, mindig hoznak valamit. Nem nagyot, de hoznak . ..” „Ehetünk mindig, amit akarunk ..„Mert barkácsolhatok ..„Akkor szeretek otthon lenni, amikor anyu nincs otthon, mert nem enged játszani a kutyával.”

„Egyedül vagyok gyerek a pusztán, mégis nagyon jól érzem magam, mindig találok játékot, vagy segítek édesanyámnak ...” „Nagyon jó a szüleim és testvéreim társaságában ..„Szeretek otthon lenni, mert a szüleim megértik egymást...”

Unatkozom

„Csak akkor szeretek otthon lenni, amikor nem veszekednek a szüleim ...” „Édesanyám sokat dolgozik, és otthon már csendre vágy ..„Bizony, anyukám már otthon fáradt, és ha valami nincs rendben, néha kikapunk ...” „Anyukám ideges, mert az egész

Növekvő érdeklődés mellett

VASÁRNAP DÉLELŐTT a

.szekszárdi TIT-klubban, a, közönség kizárásával, hallgatta meg a bíráló bizottság a Babits Mihály ifjúsági versmondóverseny II. fordulójának kötelező költeményeit. A fiatal versmondók ezúttal Babits Mihály verseivel és műfordításaival léptek a bíráló bizottság elé, amelynek állandó elnöke Pákolitz István költő.

Az első fordulóban elért pontszámok alapján 25 Tolna megyei versmondó került tovább. A vasárnapi versenyre azonban csak húszán érkeztek, a többiek önként feladták a további „küzdelmet.” A kötelező versek közül — Babits Mihály: Fortissimo, Hazám, A szökevény szerelem —' legtöbben a Fortissimó-t választották.

Megtartották a Babits Mihály versmondóversem' Ti. fordulni át

Magánépítkezés panelekből

Saját otthon: ezrek és tízezrek gondja országszerte. Ezeken a gondokon kíván segíteni építőiparunk, amikor a házgyárak paneljeit a magánépítkezések rendelkezésére is bocsátja majd. Az 1970-ig működésbe lépő III. Budapesti Házépítő Kombinát, valamint a győri és miskolci házgyárak termékeit, illetve kivitelező «kapacitását használhatják elsősorban, a részben saját anyagi eszközökből, részben üzemi segítséggel építtetők.

A házgyári termékek felhasználásához természetesen meg kell találni azt az épület, és lakástípust, amely az újszerű építési mód adottságainak, követelményeinek megfelél. A telepszerű építkezés alapvető kívánalom, hiszen egy-két ház, néhány lakás nem bírná el a felvonulás költségeit.

Igen gazdaságosak azonban a sorházak, amelyek emeletesek, vagy földszintesek lehetnek, közös tűzfallal, a házsor előtt és mögött saját kerttel; a kis telekigényű, földszintes, úgynevezett „szőnyegházak”, vagyis gazdaságos területfelhasználással, egymáshoz változatos elrendezési formában, szorosan csatlakozó, belső udvaros, „átriumos” épületek; valamint a sortársasházak.

Ezek az alapelvek. A házgyári panelekből készülő, különböző

épületeknek, lakásoknak’ a kialakítását most a tervezőktől várja az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium, válaszul pályázati) felhívására. Összesen háromféle épülettípusban hatféle lakástípust lehet tervezni, mégpedig olymódon, hogy minél változatosabb család összetételnek feleljen meg, több szeparált lakóhelyiség és fekhelymentes nappali szoba kialakításával. A lakásokba beépített konyhaberendezést, a fekhelyek számának megfelelő mennyiségű beépített tároló szekrényt, esetleg egyetlen garderobe-helyiséget, terveztetnek.

(B. S.)

Délután négy órakor a régi megyeháza dísztermében került sor a szabadon választott költemények bemutatására. A Babits Mihály ifjúsági versmondóverseny iránt megnőtt az érdeklődés: jóval többen hallgatták meg a szavalókat. mint az elmúlt alkalommal. Telt házról így sem lehet beszélni, pedig a verseny rangja méltán megkövetelné, hogy jobb szervezőmunkával, nagyobb közönséget biztosítsanak a klasszikus szekszárdi költő emlékének szentelt kulturális rendezvénynek.

Ez alkalommal a szekszárdi szövetkezeti madrigálkórus műsora és Matkovics Tilda impozáns zongorajátéka tette színessé az előadást. Rögtön egy megjegyzés: a „betétszámok” időbeni elhelyezése — a szavalatok szünetében — jó volt, oldotta a hangulatot. A rendezőknek azonban nem ártott volna az előadás, és a bíráló bizottság döntésének bejelentése közötti eléggé tetemes idő kihasználására is gondolni. A közönség ugyanis a megbeszélés Ideje alatt, akárcsak az első forduló alkalmával — jobb híján — Unatkozott...;

A VERSMONDÖK PRODUKCIÓJÁRA általában a korábbinál jobb, igényesebb felkészülés volt jellemző. Kiemelkedett az est műsorából Lőkös Margit, aki kitűnő logikai felépítéssel, mély átéléssel interpretálta E. A. Poe: A harangok című költeményét. Szép, színvonalas teljesítményt nyújtott: Dobrovolni Éva, aki Babits Mihály: Ősz és tavasz között című költeményét tolmácsolta, Nácsa Margit, Babits: Balázsolás, Antal Franciska Babits

A halál automobilon, és Zwir- zsina Mária a verseny névadójának Cigánydal című versével;

Itt jegyeznénk meg, vajon mi szükség van arra, hogy a szabadon választott költemények címét a versenyzők már jóval a verseny időpontja előtt, — határidőre — közöljék a rendező szervekkel —, ha azután nem ragaszkodnak ahhoz, hogy az illető valóban a korábban választott verset mondja el. Zwirzsina Mária neve mellett, ugyanis a meghívóban: az „Isteni színjáték” V. éneke szerepel, s helyette Babits: „Cigánydal” című költeményét mondta. Nem érdemelne különösebben szót a dolog, de ha már feltételeket szabtak meg — ragaszkodni is kellene hozzá, éppen a verseny hitele érdekében ...

A zsűri a kötelező és a szabadon választott versek elmondása után, Lőkös Margit teljesítményét tartotta legjobbnak, 28 pontot kapott. Dobrovolni Éva 26 ponttal a második, NáCsa Margit -25 ponttal a harmadik lett a vasárnapi versenyen. Az első és második forduló pontszámait összegezve, a következő a sorrend: Lőkös Margit 55 ponttal az első helyen áll, Dobrovolni Éva egy pont különbséggel a második. A harmadik helyéit holtversenyben Antal Franciska és Nácsa Margit vetélkedik, 50—50 ponttal.

A DÖNTÖ, vagyis a Babits Mihály ifjúsági versmondóver- 1 seny harmadik fordulója március 17-én lesz. Témája: Illyés Gyula költeményei és műfordításai.

D, Kónya. József