Tolna Megyei Népújság, 1968. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-28 / 23. szám

1968. január »8. TOT jit A WEGYFI VFPÜ.TSAO < d 25 éve történt Vezércikk a helyi újságból, cí­me: „A győzelem éve.”: „A győ­zelem éve áll előttünk. Hovato­vább egyre világosabban áll előt­tünk, hogy a tengely ellenfelei katonailag egyre jobban elérték­telenednek. A bekürtölt nagy ter­vek csak óhajok maradnak, az a nagy kerülő, amit megtesznek szándékaik keresztülvitelére, in­kább kerülgetés a támadás, a kudarcok palástolására. Ezek a tények a tengely tiszta fölényét igazolják. De a nagy távlatok széléről hazanézünk. Innen kéz­zelfoghatóbbak a bizonyítékok. Azok az elenyészően csekély vesz­teségek, melyek a napokban nyil­vánosságra kerültek, a magyar hadvezetés kiválósága mellett szólnak. Megnyugtató tünet ez. Az ellenfél tehetetlenségének be- igazolása, de a mi erőink hatá­rozottságának nagyszerű ténye.” (Tolnamegyei Újság, 1943. január 16-i száma 1. oldal ) Megjegyzés: A cikkíró „egy kicsit” tájé­kozatlan volt. Négy nappal a cikk megjelenése előtt, 1943. ja­nuár 12-én reggel 9 óra 55 perc­kor megindult a szovjet had­sereg támadása a 2. magyar hadsereg állásai ellen. A had­sereg vezérkari főnöke már e nap estéjén jelentette, hogy a Vörös Hadsereg csapatai jelen­tős eredményeket értek el. Ja­nuár 13-án már azt jelentik a frontról, hogy a 2. hadsereg vonalát a támadás teljesen át­törte. Azt sem tudta a cikk­író, hogy a magyar tábornokok a tartalék német hadtest be­vetését kérték, ezt a német had­vezetőség megtagadta. Azt sem tudta a cikkíró, hogy a 111, had­test parancsnoka jelentette; ..egész sorok maradtak meg­fagyva a harc helyén.” Az „el­enyészően csekély” veszteség 70 ezer főt meghaladta, a hon­védelmi miniszter beismerése szerint. Amikor a Tolna me­gyeiek a fenti megindító vezér­cikket olvasták, a „Don-ka- nyar” és Voronyezs neve élő, kiáltó cáfolatként valósággá vált* fogalom lett. 50 éve türténí A munkásnők országos értekez­letének ülésén elfogadott határo­zati javaslatból: „Az 1918. január 27-én Buda­pesten. a régi országházban meg­tartott országos munkásnő érte­kezlet megállapítja, hogy ma már az összes hadviselő országok mun­kásai határozott békeakaratuknak adnak kifej eaést, minden elnyo­más és üldözés ellenére. Az érte­kezlet tiltakozását fejezi ki min­den olyan törekvés ellen, ame­lyek burkolt, vagy nyílt formá­ban hódítások és hadikárpótlások követelésével a háború gyors be­fejezését késleltetik és a nemze­tek önrendelkezési jogán alapuló tisztességes béke megkötésének útjában állanak. Az értekezlet büszke önérzettel tekint a január 18-tól január 20-ig bezárólag Bu­dapesten ég az ország nagy vá­rosaiban tartott történelmi jelen­tőségű tömegsztrájk nagyszerű eredményeire, különösen pedig azokra, amelyektől az oroszokkal való béke gyors megkötését re­méli. Az értekezlet kimondja, hogy a szociáldemokrata mun­kásnők nem elégedhetnek meg az orosz különbékével, hanem minden erejükkel arra kell tö­rekedniük, hogy a három és fél év óta vérző emberiségnek az ál­talános békét mielőbb megszerez zék.” (Népszava, 1918. január 29-í számából.) Megjegyzés: Előző számunkban már is­mertettük, hogy a fiatal szov­jet állam olyan békejavaslatot terjesztett elő, amebj kizárta a népek leigázását és hadielőnyök gazdasági kizsákmányolásra va­ló felhasználását. A szovjet ja­vaslattal szemben a kapitalista kormányok békediktátuma sze­repelt, amely nemcsak a hadi- helyzet adta lehetőségeket akar­ta a végletekig kihasználni, ha­nem a szovjet kormány béke­készségét is. Erre a magatar­tásra ad választ a fenti határo­zat. A magyar munkásság 1918, január 18—20. között letette a szerszámot, hogy a termelési gondokkal erősen küszködő We- kerle-kormányt ezzel is kény­szerítse kívánságainak kielégí­tésére. Wekerle ki is jelentette a munkások küldötteinek, hogy Magyarország hódítási szándé­ka nem fog a békekötés útjába állni. A munkásság egy része a jobboldali szociáldemokrata vezetőség szavára felvette a munkát, más része a forradal­mi szocialistákra hallgatva még napokig folytatta a politikai sztrájkot. A magyar nömozga- lom egyik legjelentősebb doku­mentuma az ismertetett hatá­rosat. 100 éve történt A megyed kisgyúlés anyagából: .Alulírt Szegzárd városi nők azon czélból egyesültünk, hogy: tekintetbe véve egyrészt a mos­toha idők súlyát, mely kivétel nélkül nehezedett csak az imént lefolyt évek egész hazánkra, mi által kölcsönös segélyezés kétsze­ressen honleányi kötelesség, — másrészt pedig a nélkül is foly­tonossal! akadnak részint olya­nok, kik nem önhibájuk, részint pedig aa idő súlya, — vagy foly­tonos betegség által az önfen- tartásra szükségelt anyagi segély nehéz nélkülözésének lévén ki­téve s ily esetben sokszor az emberekbeh honoló felebaráti ér­zet iránt kétségeskedni hajlan­dók; ezeknek tehát sorsán eny­híteni — főleg nekünk lévén jut­tatva a teremtő által az ápoló kéz — amennyire a felebarát* szeretet és az azzal kapcsolatos könyörületd adományok engedik, jó tanáccsal úgy, mint anyagi­lag: tűztük ki feladatunk czél- jául. Ennélfogva, mellőzve min­den rang, vallás és nyelv kü- lömbséget úgy a társulat tagjai, mint a segélyezendők irányéban, de hódolva az emberi kötelesség és a század haladásának, mely­nek legbiztosabb alapját a pol­gári erények gyakorlata és ter­jedésében látjuk, alakultunk ily czím alatt .Szegzárd polgári nő­egylet’ és működésünk czélja csak is a városbéliekre terjed ki. Egész tisztelettel kérjük tehát a magas k. belügyminisztériumot, hogy az ide mellékelt alapszabá­lyainkat kegyesen helyben hagy­ni méltóztassék. Kelt Szegzárdon 1868. január 1-én. Egész tiszte­lettel az alakult polgári nőegylet tagjai: Perczel Katalin elnök stb. (Alispáni iratok 460/1868. szám.) Megjegyzés: A kérelmet nem kevesebb, mint 141 tag írta alá, ami a város akkori lélekszámúhoz mérten igen tekintélyes össze­fogásra mutat. A névjegyzé­ket végigvizsgálva azt látjuk, hogy a megye vagyonos és ne­mes családjaiból csak a Per- czel-család szerepel. A nevek arról tanúskodnak, hogy a vá­ros akkori minden rétege kép­viselve volt az egyesületben anyanyelvre és vallásra való tekintet nélkül. Az alapszabály szerint az egyesület célja a vá­rosbeli szükölködőkön segíteni, a. rászorulókat a ,.társadalom számára megmenteni” és az ál­talános ínséget jótékony kéz­zel enyhíteni. A belügyminisz­térium 1868. április 15-én az alapszabályokat jóváhagyta. Későbbi működéséről még szó­lunk, ezúttal csupán azt a tényt akartuk felidézni, hogy a szek­szárdi nőmozgalom, most 100 éves. Régen történt Tolna Vármegye 1814. évi köz­gyűlési jegyzőkönyvéből: „A Tekéntetes Első All Ispány Cséfalvay Ferentz Ur hivatalos­ban elő adta. hogy ezen Rendkí- völ való köz Gyűlésnek meg ha­tározására és a Tekéntetes Ka­roknak és Rendeknek arra lett hivatolására, Méltóságos Perso- nális és Feő Ispány Urnák ke­gyes Levele szolgáltatott legyen alkalmatosságot, a mellybe tudni illik a Méltóságos Feő Ispány Ur szükségesnek Ítélni méltóztatott, hogy Eő Császári és Királyi Fel­sége, leg kegyelmesebb Koronás Fejedelmünk háborúban az Isten segétségévei és a Szövetséges Fe­jedelmeknek egybe kaptsolt ere­tekkel lett szerentsés folytatása a Franczia Feő város, Párisnak bé vétele és Napoleon Hajdani Fracaia Császáron vett tökélletes Győzelme s minden nemű erejé­nek s ki folyásának elenyészte- tése után a hív Jobbágyai közé Maga Cszászári s Királyi Lak­helyébe, Bétsbe rövid Napok alatt meg fogna érkezni azon Jobbágyi kötelesség és háládatos- ság a mellyek Eő Császári Királyi Felsége eránt a hív Jobbágyinak boldogságára törekedő végre haj­tása miatt való terhes és súlyos kegyelmes fáradozásáért kiki vi­seltetik, azt szükségképpen meg kívánja, hogy valamint ezen Or­szágnak minden Nemes Megyéjé­ből ki küldendő Demitátiók által ezen a leg kegyelmesebb Koronás Fejedelemnek győzelmesen és sze- rentsésen leendő vissza érkezé­sén való öröme mélységes aláza­tossággal ki fog nyilatkoztatni, úgy szinte Ezen Nemes Megyé­ből is azon végre hasonló jeles Deputátió kiküldessen.” (Nemesi közgyűlési jegyzőkönyvek. 1814. év, 850. szám.) Megjegyzés: Tolna Vármeaye főispánja ebben az időben Majláth Györav királyi személynök volt. aki állandóan nem is tartózko­dott a megyében, hanem az első alispán útján intézkedett. 1814. január első napjaiban az osztrák—magyar, német és egyéb szövetséges csapatok át­lépték a Rajnát és Napoleon csapatait legyőzték, a császár lemondott. Ezt adta hírül a me­gyének a főispán és mint szo­kás volt, Ferenc császár Becsbe való bevonulásához rendelte ki a megye küldöttségét. A kül­döttség el is utazott Bécsbe, ahova pár évvel azelőtt Napo­leon is győztesként bevonult. A híradás egy kicsit azonban téved. Napóleont a szövetsége­seknek nem sikerült ..tökélle- tesen” legyőzni és túlzás volt „hajdani” császárnak tekinteni. A győztes hatalmak Francia- országban visszaállították a Bourbonnok királyságát, azt a királyi családot, amelyet a fran­cia forradalom söpört el. Még ebben az évben Napoleon dia- dalútban vonult be Párizsba, mert a nép félt a visszatért ki­rályi család bosszújától. 100 napig még császár volt. Európa uralkodói egyesült erővel léptek fel ellene és csak ennek a nagy összefogásnak sikerült őt Szent Ilona szigetére száműzni. DR. PUSKAS ATTILA Kényes témáról — őszintén Hogy alakult megyénkben az Infecundin- fogyasztás? A korszerű magyar fogamzás- gátló szer; az Infecundin az el­múlt év májusa óta van forga­lomban megyénkben. Jelenleg négy helyen: Szekszárdon, Tolnán. Konyhádon és Pincehelyen, az il­letékes szakrendeléseken írják fel ezeket a tablettákat. A szekszárdi szakrendeléshez tartozik a szek­szárdi járás egy része, a dombó­vári és a paksi járásban lakók. A szekszárdi körzet szákrendelé­sén dr. Schneider Zoltán nőgyó­gyász főorvostól érdeklődtünk: Hányán használják pillanatnyilag az Infecundint? — Jelenleg 180-an. Elég kevesen, a nőbetegeinkhez képesít. —~ Milyen feltételekhez kötötték használatát? — Laboratóriumi vizsgálaton kell a jelentkezőknek átesni. Előfordul-e, hogy ezután egye­seknek nem javasolják? — Bizonyos szervi megbetegedé­seknél nem ajánljuk, ezért fontos a vizsgálat, 3}e a jelentkezők többségénél nem merült fel ilyen akadály. — Az orvosnak milyen aggá­lyai vannak az Infecundinnal kap­csolatban? — Rendszeres, az előírásnak megfelelő szedés után nem tapasz­taltunk olyan jelenségét, ami ag­godalomra adna okot. — Ez azt is jelenti, hogy bevált a gyógyszer? — Abban az értelemben feltét­lenül, hogy a családtervezésnél fontos szerepet játszik. Ahhoz azonban még rövid idő telt el, hogy messzemenő következtetése­ket vonhassunk le. Az egészségre nem káros, akik szedik, többnyire inkább híznak egy-két kilót. 1— Minden hónapban jelentkezni kell a receptért? — Negyedéves adagot írunk fel, ebből a gyógyszertárak, a vissza­élések elkerülése végett, egy hó­napra szükséges mennyiséget ad­nak egyszerre, vagy küldenek ed postán a recept tulajdonosának. — Ismerik-e a szekszárdi járás nőbetegei ezt a korszerű magyar gyógyszert? Az abortuszbizottsá- goknál felvilágosítják-e az asszo­nyokat a létezésérőd? — Akkor már késő az ilyen fel- világosító munka. Nem ártana a községekben több egészségügyi elő­adást tartani, a védekezés, meg­előzés fontosságáról. Sokan épp a tájékozatlanságuk miatt nem keresik fel a rendelőintézeteket. Pedig a .gyógyszer árát is mérsé­kelték; január elsejétől, az egy hónapra szükséges adag 31 forint 50 fillérbe kerül. Ha már a pénz­beli költségeket nézzük csak, ak­kor sem drágább, éves használat után sem, egy abortusznál. Tojás a táplálkozásban A sárgája, a tojás súlyának mintegy 30 százalékát jelenti. Két fő kalóriadús anya,? található ben­ne: a különösen értékes, a gyer­mekek fejlődő szervezetéinek fon­tos fehérje és a szellemi működést serkentő zsiradék. A zsiradék konyha technikai és diétás szerepét ugyancsak érdemes megemlíteni, mert a lecitin alkotórésze teszi lehetővé, hogy például majonéz készítésekor nem válik külön. A tojássárga zsírjában van feloldva a két igen fontos, - A és D vi­tamin. Jól tárolható, ezalatt vifca- minvesztesége igen elenyésző, b szinte tárodé eszköze az emberi szervezetnek oüy fontos, — vita­minkészletének. Egy tojás sárgája a napi vitaminszükséglet mintegy egyötödét — egy tizedét biztosítja. A tojásfehérje az egész tojás 70 százaléka, a legfontosabb tápanyag a test és az izmok felépítéséhez. A tojásban körülbelül egy száza­lék ásványi anyag van és ez csaknem az összes, létfontosságú ásványi elemeket tartalmazza. A mészen, vason, foszforon felül még káliumot, magnéziumot, ként, alumíniumot és egyéb igen fontos nyomelemet, mint cinket, rezet, jódat is tartalmaz. Az ország lakossága átlagosan kétnaponként fogyaszt el egy da­rab tojást. Ennek'megkétszerezése sem lenne túlzás, mivel a tojás a tejen és a májon kívül egyetlen A és D vitaminforrásunk. A to­jásban levő foszfartartalmú alko­tórészek igen fontosak a szellemi munka frisseségének fenntartásá­ra, s ez ma már a fizikai munkái végző dolgozók .számára is figye­lemre méltó. Ezért étrendünkben minél, többet, naponta legalább egyszer szerepeljen a tojás/ DK. UNDNER KÁROLY Az emberi szem furcsaságai Egy neves színpszichológus azt ajánlja, hogy tegyünk magunk elé különböző színű — piros, sárga, kék, zöld, fekete, fehér — papír­lapokat és ezek mindegyikére he­lyezzünk egy-egy szürke papírból kivágott csíkot. Annak ellenére, hogy tudjuk, valamennyi szürke csík pontosan azonos árnyalatú, közülük, még kettő sem fog ha­sonlónak tűnni egymáshoz. Ezt a meglepő tényt azzal ma­gyarázza, hogy ha például a piros lapra nézünk, akkor a „lelki sze­münk” előtt a piros szín lesz az uralkodó elképzelés, és az a meg­rázkódtatás, hogy nem látunk pi­rosat, amikor a szürke csíkra né­zünk, érzéki visszahatást vált ki bennünk. Minthogy pirosat vár­tunk. a szürke ellenkező végletbe megy át és kissé zöldnek tűnik! A zöld lapra helyezett szürke csík viszont enyhén pirosnak fog tűnni. Szabályszerű, hogy mind­egyik csík az alatta levő lap el­lentétes színét veszi fel. Hasonló kísérlet alapján magunk is meg­győződhetünk az elmondottak he­lyességéről. A piros szín egyébként a sze­münkön keresztülhatolva indula­tokat tud kelteni, meleg érzetet idéz elő, és a szemet kérlelhetet­lenül magához vonzza. Ezzel szem­ben a kék és zöld szín a gyengéd­ség és nyugodtság érzetét kelti, a sárga pedig derűs hangulatot ébreszt Az emberi szemnek a színek ha­tására tanúsított különös viselke­désén kívül más furcsaságai is vannak. Ilyen például az, hogy a nézésünknek bizonyos kitüntetett irányai vannak. Egy festménnyel szembenállva a szemek mindig balról jobbra kezdik el a szem­lélődést, hacsak nem olyan kivé­teles képről van szó. amelynek jobb oldalára sűrítették a hang­súlyos részletet. A festőművészek — tudatosan vagy tudat alatt — ugyancsak hatása alatt állnak en­nek a szabálynak, hiszen a leg­több kép legérdekesebb részei bal­oldalon találhatók, vagy a vonalak mozgása baloldalról indul eáL Azt hihetnénk, hogy ez a fur­csaság a balról jobbra való olva­sással alakult így ki; ez azonban tévedés. A japánok és kínaiak rácáfolnak eme a feltevésre, akik ugyan nem balról jobbra írnak, de a szemük mégis balról jobbra kíséri figyelemmel a tárgyakat. A tudatos nézésnek tehát ki­tüntetett iránya a bal oldal, a nem tudatos látás viszont mindig lefelé irányul. A pattanásokról ,,U.gy szép a serdülő leány, ha pattanásos” — halljuk néha, kü­lönösen idősebb asszonyoktól. Ez a tévhit tudatlanságból fakad. A szülők feladata, hogy segítsék gyermeküket különösen a serdülő­kori jelenségek megértésében és elviselésében. A tüszőhorraom meg­indítja azt a bonyolult élettani folyamatot, amellyel a felnőtté válás kezdődik. Sok egyéb vál­tozás mellett megjelennek az apró pattanások, amelyek a gyermeket izgatják; hozzányúl, elkaparja, nyomkodja azokat. fiz helytelen, mert a pattanások elfertőződhetnek. I>e ha a váladék például a bőr alatt terjed el, zöl­des-kékes kis apró púpokat al­kotva, állandó feszülő érzést akoz, tovább izgatja a gyermeket. Sem­mi esetre sem szabad tűmi, vagy elnézni, hogy kaparja, nyomkodja az arcát, szóljunk rá a gyerekre. A serdülőkorban a pattanás el­múlik, ahogyan keletkezett. Ha gennyes, csúnya és tömegesebben jelentkezik, menjünk bőrgyógyász­hoz. FÖLDES MAGDA kozmetikus

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom