Tolna Megyei Népújság, 1967. december (17. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-21 / 301. szám

196". december 21. TOLNA MEGYEI NEPfJSAG 5 Ifjúsági kulturális fórum Tolna megyei fiatalok a KISZ KB határozatának végre haj tásáért Visszhang A cikkel egyetértünk Koedukált kollégium másutt is működik A vízhiány városi gond „Korszerűtlen, új épületben” címmel megjelent cikkünkre a Tolna megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága művelődés- ügyi osztályának vezetője, Lo­vas Henrik az alábbi választ juttatta szerkesztőségünkhöz. A korrekt és kielégítő vá­laszt ezúton teljes egészében közöljük. Úgy érezzük, az alábbiakhoz kommentárt fűz­ni nem szükséges. ,,Korszerűtlen új épületben, című cikkükben felvetettekkel egyetértünk. Tájékoztatásul az alábbiakat közlöm: A kollégium egyik lépcső­háza a leányok, a másik a fi­úk használatára épült. Miután a SZÖVOSZ csak leánytanuló­kat helyezett el, az egyik lép­csőházat csak leányok használ­ják. Sajnos a tanácsnak fiúk elhelyezéséről is gondoskodni kellett, így az egyik lépcső­házat vegyesen használják fi­úk és leányok. Véleményem szerint jó nevelői felügyelet és nevelői munka minden ve­szélyt el tud hárítani. Koedu­kált kollégium másutt is mű­ködik. A férőhelyek kihasználása nem egyöntetű. Kétségtelen az a tény, hogy a tanácsi oldalon nagy a zsúfoltság. Különösen a tznulóttelyiségek kicsinyek. Jó lenne ezen az oldalon is 144 gyermeket elhelyezni. Ez azonban nem oldható meg a nagy férőhelyigény miatt. Az 196S—69-es tanévben sem lesz más a helyzet, mert 60 szak­munkástanuló számára is a tanácsnak kell kollégiumi fé­rőhelyet biztosítania. A két intézmény közötti felszereltségi különbség két­ségtelen. Az eddigi tapaszta­lat alapján a tanács nem tud­ja felvenni a versenyt a SZÖVOSZ-szal. A tanácsi di­ákotthonnak még ma sincs az M. M. által jóváhagyott költ­ségvetése. Ezért az intézmény nem tudja, hogy mekkora és milyen célú hitelekkel gazdál­kodhat. A vízhiány városi probléma. A nyomásfokozó berendezés készül. A jelenlegi vízellátás mellett ez sem sokat segít. A tervezéssel kapcsolatosan felmerülő hiányosságokat az illetékesekkel közöltük. Ész­szerű átalakítást a garanciális idő letelte előtt nem hajtha­tunk végre. A kivitelezéssel kapcsolatos hiányosságok kijavíttatásáról a Megyei Beruházási Iroda kö­teles gondoskodni. Ismerik a problémákat, naponta sürget­jük azok megoldását. A magunk részéről csak megköszönni tudjuk a Tolna megyei Népújságnak a fenti ügyben kifejtett fáradozását. Sajnos sem a mi naponkénti viaskodásunk, sem az Önök cikke nem oldja meg a je­lenlegi problémákat (fűtés, vízhiány, minőségi különbség a felszerelésben, a férőhely­kihasználtságban stb.) nem ad több pénzt a különbségek fel­számolására és nem ösztönzi a kivitelezőket a hiányosságok gyors megszüntetésére. Elvtár­si üdvözlettel: Lovas Henrik osztályvezető.” A Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség nevelő munkáját az MSZMP IX. kongresszusa és a KISZ VII. kongresszusa határo­zatainak szellemében végzi. Az ifjúsági szövetség kulturális ne­velő munkájának tudományos ér­tékű, sok módszertani útmutatást tartalmazó művelődési lehetősé­geket ismertető és ajánló alapdo­kumentuma a KISZ KB 1964-ben készült „szabad idős” határozata, amelynek megjelenése óta elmé­lyültebbé, színesebbé vált a KISZ- szervezetekben a kulturális élet, egyre több fiatal vesz részt a művelődési házak, ifjúsági klu­bok, a különböző rendezvények munkájában. A „szabad idős” ha­tározatot előkészítő különböző fel­méréseket ezelőtt öt évvel végez­ték. E fél évtized alatt jelentős változások következtek be hazánk gazdasági, ideológiai, művelődési szférájában, a nemzetközi hely­zetben. Ezek a Változások alap- vetőek és így jelentősen befo­lyásolják a népművelést és a KISZ kulturális munkáját is. így vált szükségessé, hogy az új irá­nyítási rendszer adottságainak megfelelően módosítsák a KISZ KB szabadidős határozatát. — A módosítás megvalósítása érdekében a KISZ KB 1968-ban az állami és társadalmi szervek­kel együttműködve' Országos ta­nácskozást. „ifjúsági kulturáii- fórumot” h’’v önsze — morfba Szendi Ildikó, a megyei KISZ- bizottság munkatársa. — Melyek azok a körülmé­nyek, amelyik indokolják e fó­rum összehívását? — Hazánkban leraktuk a szo­cializmus alapjait, s kezdetét vet­te a szocializmus teljes felépíté­séért folyó küzdelem. A közeledő új irányítási rendezer bevezetése determináló hatással lesz gazda­sági és kulturális életünkre egy­aránt. Ugyanakkor ideológiai munkánkat fokozni szeretnénk, «■ ez megköveteli, hogy a korszerű művelődési feltételek m-“"terí>m“ tűséhez éleniárjon a KISZ. Fel­adatunk, következetes eszmei harcot, folytatni a burzsoá ideoló gia ellen, és a nevelés teljes ská­láján bebizonyítani, hory korsze­rű műveltség csak szilárd mar­xista-leninista világnézet és kö­vetkezetes politikai kiállás, a szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus talaján lehet­séges. S végül: szükségesnek tart­ja a KISZ KB, hogy az eddigi­nél még körülhatároltabban álla­pítsa meg az ifjúság kulturális nevelésének helyét a népművelés rendszerében, 6 megfogalmazza a KT?!Z és az áVomi szervek fel­adatát az ifjúság kulturális ne­velésében. — Hogyan bonyolódik le az ifjúsági kulturális fórum elő­készítése? — Már megalakult a fórum előkészítésével foglalkozó opera­tív bizottság a megyében a párt a tömegszervezetek és kulturális intézmények bevonásával. Ha­sonló bizottságokat alakítanak minden járásban is. A paksi já­rásban már megtartották az elő­készítő bizottsági ülést. Január elsején a KISZ KB kérdőíveket juttat el a megyebizottságra, s ezek segítségével széles körű rep­rezentatív szociológiai felmérést végzünk majd. A felmérésbe^ természetesen kiterjedt aktíva- hálózatunk is részt vesz január elseje és március elseje között. — Hol végzik el ezeket a fel­méréseket? — Járásonként két-két olyan községben, középiskolában és üzemben, illetve termelőszövetke­zetben, ktsz-nél, amely reprezen­tálja a járás helyzetét. Járáson­ként két-két művelődési ház és könyvtárvezetőtől, KlSZ-alap- szervezettől, írásban kérünk tá­jékoztatást arról, hogy miként foglalkoznak a fiatalok kulturális nevelésével, hogyan biztosítják a fiatalok művelődését. A högyészi nevelőotthonban, a döbröközi Zöld Mező Termelőszövetkezet­ben, a dunaföldvári MüM-dskolá- ban, a szekszárdi AKÖV-nél, a ne’-- V! mezőgazdasági szakkö­zépiskolában, a Simontornyai Bőrgyárban és Bátaszéken külön Román tsz-szövetségi vezetők Szekszárdon Szekszárdra látogatott a Román Szocialista Köztársaság termelő­szövetkezeti szövetségének elnök- helyettese és a szövetség három munkatársa. Megyeszékhelyünkön a Szekszárd és Vidéke Termelő- szövetkezetek Szövetségének mun­káját tanulmányozták és érdek­lődtek megyénk közös gazdasá­gainak melléktevékenységéről. A vendégeket fogadta és hosszas eszmecserét folytatott velük Tol­nai Ferenc, a megyei pártbizott­ság titkára. Horváth József, a megyei tanács elnökhelyettese, Somorjad Sándor, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályvezetője, továbbá La­kos József, a szekszárdi tsz-szö- vetség elnöke ég Szűcs Lajos szö­vetségi titkár. A román küldöttség tagjai Tol­na megyében két szövetkezetét kerestek fel. A báfcai November 7. Tsz-ben megnézték a modem baromfiházat, Pakson pedig a ha­lászati termelőszövetkezetbe láto­gattak el. F alamikor paprikamalom­nak hívták, mintegy jel­képe volt a faluban év­tizedekkel ezelőtt meghonoso­dott, nagymérvű paprikaterme- lésnek. Érdekes ellentmondás; a bogyiszlói paprika néven a fe­hér, húsos, csípős étkezési pap­rika vált ismertté, a malomban viszont a fűszerpaprikát dolgoz­ták fel, A malom azóta vesztett a je­lentőségéből, sőt, csaknem el is veszítette már; az őrlést Kalo­csán végzik, itt, Bogyiszlón csak a „csipedést”, a szártalanítást, a darabolást és a szárítást. A bogyiszlói paprikaiizem tu­lajdonképpen már évek óta a Paksi Konzervgyár egyik telepe, így a „profiT’ is megváltozott. — A szezont tulajdonképpen a fehér paprikával kezdtük — monja Bogács Mihály, aki régi paprikás, éveken keresztül volt a körzet termeltetési felelőse. — 183 vagon fehér paprikát dolgoz­tunk fel, savanyítottunk. Azon­kívül barackot is... — Mikor került közelebbi is­meretségbe a paprikával? — A harmincas években, ami­kor ide költöztem Bogmszlóra. Akkor már sokan termelték, né­hány helyen füzéresen szárítot­ták, sőt, egyik gazdának kisebb őrlőmalma is volt. Éz a malom 1938-ban épült. — Mennyi paprikát termeltek itt azelőtt? — Még 1953—54 körül is há- romszáz-háromszázötven holdon. Az idé- mindössze harminc hold paprika volt Bogyiszlón. Most viszont olyan helyeken, olyan községekben termelik a paprikát — még jobb minősénben is, mint itt —, ahol korábban alig ismerték. — Azt viszont még ismerik, hogyan lehet sok és jó minőségű paprikát termelni. Tanácsot tud­nak adni? felmérést végez a megyei KISZ­bizottság. — Az összegyűjtött anyag feldolgozása miként bonyolódik majd le? — A beérkezett adatokból a já­rási és megyei szakbizottságok beszámolókat készítenek. Ezen­kívül március 15. és április 4. kö­zött egynapos parlamenti üléseket tartanak a járási KlSZ-bizottsá- gok. Itt ismertetik majd az öcsze- gyűjtött anyagokból készült be­számolókat, s különböző szek­ciókban beszélnek meg, a járási KISZ-szervezetek kulturális ne­velő munkájával összefüggő prob­lémákat. A megyei parlament kétnapos lesz, összehívását má­jus 6-ra tűztük ki. — Mi lesz a megyei szekció­ülések programja? — Három szekció lesz a mi megyei ülésünkön. Az egyik „A KISZ-szervezetek és könyvtárak együttműködésének tapasztalatai a fiatalok olvasási kultúrájának fejlesztésében” címmel ül majd össze. A másik két szekció „Az ifjúság képzőművészeti é zenei fejlesztésének és nevelésének eredményei”-ről és „A bejáró fiatalok kulturális ellátottsá,rá’~ak '.e'yzeté”-ről tárgyal majd. A me­gyei parlament összehívása a ma­gyar kommunista ifjúsági moz­galom 50. évfordulójának elké­szítése jegyében zajlik majd le. — Mikor kerül sor az or­szágos tanácskozáson az ifjúsá­gi kulturális fórum összehívá­sára? — Majd 1968 őszén, a Kommu­nisták Magyarországi Pártjának % a Kommunista Ifjúsági Mun- ví «szövetség összehívásának 50. "vfordulóján. — Ami a termést illeti, egy holdon lehet ötven, de száz má­zsa is. Sokan azt hiszik, az öntö­zés minden. Pedig egyáltalán nem. Volt tsz, — nem akarom a nevét említeni —, úgy agyon­öntözte, hogy nincs színe. A paprika munkaigényes növény, majdnem csak úgy kell vele fog­lalkozni, mint a szőlővel. Bogyiszlói paprikások — Honnan szállítják a legjobb minőséget? — Már évek óta Mözsről. De hasonló a szedresieké, a tolnaia­ké, a szekszárdi Szabadságé is. — Amint látjuk, ládás árut dolgoznak fel. Melyik előnyö­sebb leadási mód? A ládás, vagy a füzér es? — A füzércs, mert jobban szá­rad, és nem törődik meg. Vi­szont a tsz-eknek így könnyebb. A teremben vagy harminc asz- szony, lány végzi a csipedést. Mindegyik mellett három láda, abba rakják a szárától megfosz­tott hüvelyeket. Van, aki csak puszta kézzel és van aki gumi­kesztyűt húzott. Danizs Istvánnénak feltűnő gyorsan jár a keze. — Már van benne gyakorla­tom, de az is igaz, hogy nem tu­dok már olyan g>iorsan dolgozni, mint régebben. Nem látszik ne­héz munkának, de valójában mégis az. Ilyenkor már a ládák­ban megderesedik, megfázik raj­ta a kezünk. •— Mióta dolgozik itt? Tíz mázsa jókívánság „Boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk!” „Minden jót az új esztendőben!” Ki tudná megszámolni, hány ké­peslapra írtak ilyen szöveget az. elmúlt napokban. Csak a postások győzzék... — Kedden körülbelül 10 mázsa képeslapot továbbítottunk Szek­szárdon — mondja Birtalan Jó­zsef, a szekszárdi postahivatal ve­zetője. — Mind karácsonyi és új­évi jókívánság, üdvözlet. Hihetet­len, hogy milyen nagy forgalmat kell lebonyolítanunk. — A karácsony előtti időszak minden évben csúcsforgalmat je­lent, erre fel is készülünk mindig megfelelően, ilyen nagy mennyisé­gű képeslapot — jókívánságot — azonban még egy évben sem kel­lett továbbítanunk, mint ezúttal. Meglepően sok a karácsonyi és új­évi képeslap. — Mi annak a magyarázata, hogy ez évben több jókívánságot küldenek, mint más években? — Ezt nem tudjuk. — Bírják a nagy forgalmat? — Kisegítőket állítottunk be, be­hívtuk a nyugdíjasokat is, így kel­lő időben el tudjuk juttatni min­denkinek a jókívánságot. — A csomagforgalom? — Már két hete tart a karácsony előtti dömping. A felhívások ered­ményeként sikerült egy kicsit el­húznunk a csúcsidőszakot, azaz á nem romlandó árut legtöbben nem hagyták az utolsó napokra. Bár így is megerőltetést jelent a sok csomag kézbesítése, mi azonban bírjuk azt is, rajtunk nem múlik, ha valaki nem kapja meg időbeli a csomagját. Még karácsony nap­ján is kézbesítjük a romlandó árut. A telefon- és táviratforgalomrőí Károly Pálnétól kértünk tájékoz­tatást. — December iö-e óta érezzük a karácsony előtti. csúcsforgalmat. Naponta két-háromszázza! több a távolsági telefonhívás, mint más napokon. A kezelőlétszám ugyan­akkora, mint más’or, elképzelhető hogy milyen megerőltető munkát kell végeznünk. Megszaporodtak a külföldi beszélgetések is. A táv- iratnövekedést december 15-e óta érezzük, naponta ötven-hatvannal több táviratot kell továbbítanunk, mint máskor. Sok távirat megy külföldre, főként az NDIí-ba és Jugoszláviába. — 1951. óta, minden szezon­ban. Korábban 1939-től 1946-ig, míg férjhez nem mentem. Azt mondják a többiek, Da- nizsné tán a legrégibb munkása az üzemnek. A három láda — három, minő­ség. — Az első osztályún nem sza­bad világosabb foltnak lenni, sem törésnek. A másodosztályú fol­tos, a harmadosztályú törődött, színtelen. — Meddig aloar még itt dol­gozni? — Ameddig lehet. Amíg ka­punk munkát... Rogács Mihály mondja; arról van szó, hogy a jövőben a szá­rítást is Kalocsán végzik. Vi­szont bővül a konzervfeldolgozás, munkaalkalom továbbra is lesz. A kazánházbin dolgozó fűtök, pesszimisták, öreg a kazán, a telep egész csőhálózatát fel kel­lene újítani, új kutat fúrni, mert a jelenleginek a vize nagyon va­sas, félő, hogy nem felel meg a konzervgy irtáshoz. — Legfeljebb, ha a konzerv­gyár leállítja, majd átveszi a tsz. — A felújítás költségei hamar viszatérülnének... — A Sió-zsilip, meg a daru- gitár, ha megkezdik az építke­zést, felveszi a munkaerőt... — Igen, de mi lesz az asszo- nvokkal? A faddi üzemet bőví­tik. de hogyan járjanak át oda? Szóval, a bogyiszlói paprika már tulajdonképpen kalocsai pap­rika. A kalocsai vállalat szál­lítja a termelőknek már évek óta a vetőmagot. Uj fajtákat rrrnhälvak ki, különböző terüle­teken. hol. melyik adja a na- rwobh termést a jobb minősénél;'. Vet "ki ezt mondotta: a bo- nvisztót föld. már megunta a paprikát. Uj kereseti lehetősé­gei kell teremteni. BT.

Next

/
Oldalképek
Tartalom