Tolna Megyei Népújság, 1967. december (17. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-07 / 289. szám
2 Toi'M vrc: y fi vFrns A lftfiT. december 7. Tavasszal lesz a Népfront 4. kongresszusa Ülést tartott Népfront Országos Tanácsa laáivánY osság helyett »laposság a Hazafias Szerdán a Parlament Vadász- termében ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Részt vett a tanácskozáson és az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias' Népfront Országos Tanácsának elnöke megnyitó beszédében megemlékezett arról, hogy az országos tanács tagjai közül örökre eltávozott dr. Mün- nich Ferenc, a magyar nép hűséges fia, a hazai és a nemzetközi szocialista forradalmi mozgalmak kiemelkedő, nagyszerű harcosa. Indítványozta, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa jegyzőkönyvben örökítse meg dr. Münnich Ferenc érdemeit. Javaslatára az ülés résztvevői néma felállással adóztak a hős forradalmár emlékének. Kállai Gyula a továbbiakban szólott az MSZMP Központi Bizottságának november 23—24-én tartott üléséről, amelyen az ország gazdasági fejlődésének alapvető kérdéseit tárgyalták meg, New York (MTI) Az ENSZ közgyűlésének december 5-i plenáris ülésén a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség 1966—67-es tevékenységéről szóló jelentést vitatták meg. A magyar küldöttség részéről a vitában Prandler Árpád szólalt fel. A Magyar Népköztársaság, mint az ügynökség egyik alapító tagja, örömmel figyeli azt a fejlődést, amely a szervezet létszámában végbement és amelynek következtében már 98 tagja van. A magyar küldött aláhúzta azonban, hogy nem elég az egyszerű számbeli növekedés, hanem egyetemességre kell törekedni, s véget kell vetni annak a megkülönböztetésnek, amelynek következtében az NDK még mindig nem tagja az ügynökségnek. Prandler Árpád kiemelte, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség az egyetlen olyan nemzetBensőséges ünnepség színhelye volt szerdán a Finn Köztársaság magyarországi nagykövetének budai rezidenciája: Érdem Ola- vi Raustila nagykövet átadta a finn—magyar kapcsolatok ápolásában élenjáró magyar állampolgároknak Kekkonen elnök által a Finn Köztársaság megalakulásának 50. évfordulója alkalmából adományozott kitüntetéseket. A kitüntetések átnyúj fásakor a nagykövet hangsúlyozta: — A Finn Köztársaság megalakulásának 50. évfordulója alkalmából szeretnénk kifejezni a finn nép elismerését azoknak a magyar állampolgároknak, akik kiemelkedő munkát végeztek és végeznek Finnország magyarországi népszerűsítésében — úgy is, mint a finn nyelv tanitői, s úgy is. mint a finn kultúra propagálói. majd rámutatott, hogy az országos tanács legutóbbi ülése óta társadalmi életünkben tovább erősödött a szocialista demokrácia. — A gazdasági reform bevezetésével a közéleti demokrácia újabb nagy iskolája nyílik meg az ország életében — mondta, majd nyomatékosan aláhúzta: népünk, kormányunk erejének, lehetőségeinek megfelelően — minden segítséget megad az igazságos ügyért küzdő vietnami népnek. Ezután az arab országok elleni izraeli agresszió következtében kialakult helyzettel foglalkozott. Kitért arra, hogy a haladó emberek világszerte megünnepelték korunk történelmének sorsfordulót jelentő nagy eseményét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját. Bejelentette, hogy a nemrég aláírt magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt a közeljövőben az országgyűlés elé terjesztik törvénybe iktatás végett. közi szervezet, amely alkotmánya értelmében hivatott arra, hogy az atamsorompó-egyezménnyel kapcsolatos ellenőrzési feladatot, amely szerint készek vagyunk az ország területén levő, hasadóanyagokat előállító berendezéseket a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrzése alá helyezni, ha az NSZK és más nyugati államok is ezt teszik. Ezzel kapcsolatban bírálta a nyugatnémet politikát, amely nem akarja elfogadni az ügynökség ellenőrzési rendszerét és lényegében csak önellenőrzést szeretne az Euratom keretei között. Ugyanakkor a magyar képviselő a másik német állam, az NDK nyilatkozatát idézte, amelynek értelmében az NDK hajlandó elfogadni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrzési rendszerét, ha az NSZK is megteszi ugyanezt. Ezután átnyújtotta a finn Oroszlánrend parancsnoki fokozatát Papp Istvánnak, a Debreceni Tudományegyetem finn-ugor tanszékvezetőjének, Lakó Györgynek, a budapesti Eötvös Löránd Tudományegyetem Cinn-ugor tanszéke vezetőjének, Keszi-Kovács Lászlónak, az Eötvös Lóránt Tudományegyetem néprajzprofesz- szorának, a finn Oroszlánrend elsőosztályú lovagkeresztjét pedig Képes Géza költőnek. Ez utóbbi kitüntetést kapta Kodolányi János író is, aki betegsége miatt nem vehetett részt az ünnepségen. Az írót lakásán személyesen kereste fel a finn nagykövet. Kitüntetettek . nevében Papp István professzor finn nyelven mondott köszönetét, s ígéretet tett» hogy a jövőben is megtesznek mindent a finn és a magyar nép barátságának ápolásáért. (MTI) Ezután Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára terjesztette elő a titkárság referátumát az országos tanács határozatának tervezetét, majd bejelentette: a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége a közelmúltban foglalkozott a mozgalom helyzetével és feladataival. Főbb vonásaiban kialakult a Hazafias Népfront helye és szerepe hazánk politikai életében, bár a mozgalomban rejlő lehetőségeket nem aknáztuk ki a lehetséges mértékben. A népfront politikai életünk állandó tényezőjévé vált. Rendszeresen állást foglal a főbb politikai kérdésekben, s ezzel elősegíti, hogy a párttagok és pártonkívüliek véleménye együttesen nyilvánuljon meg. A párt legfelsőbb szervei rendszeresen igénybe veszik a népfront közreműködését, s a megyei bizottságok nagy része sem csak a nagy akciók alkalmával számol- a Hazafias Népfront munkájával. Ugyanakkor azonban még nem kielégítő a helyzet, s a népfront kezdeményezőkészsége sem megfelelő — summázta a dokumentum megállapításait, majd bejelentette: — A Hazafias Népfront 4. kongresszusát a működési szabályzatnak megfelelően 1968. tavaszán kell összehívni. Javasoljuk. hogy a kongresszust előzze meg a községi, járási, városi és megyei népfrontbizottságok új- jáválasztásd is. Erdei Ferenc az elnökség nevében javasolta, hogy a megyei és fővárosi népfrontbizottságok tagjait, valamint a kongresszusi küldötteket ne közvetlenül a helyi választási gyűléseken, hanem a korábbi gyakorlatnak megfelelően küldöttértekezleteken válaszszák meg. Elmondta, hogy a kongresszus előkészületeinek jegyében csaknem száz közetati személyiség, tudós és szakember részvételével a szocialista nemzeti egység politikájához tartozó öt fontos időszerű kérdés elemzését, megvitatását kezdték meg. Ezek: — a szövetségi politika társadalmi alapjai és a szocialista hazafiság; — a nemzeti érdekek és a nem zetközi szolidaritás; — az új gazdaságirányítási rendszer társadalmi és politikai kérdései; — a szocialista demokrácia fejlődése; — az ifjúság és társadalmunk. A munka folytatásához és befejezéséhez az országos tanács hozzájárulását kérte, majd indítványozta: az országos tanács hozzon határozatot a népfront új működési szabályzatának kidolgozására. Erdei Ferenc végül a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetésével kapcsolatos népfrontfeladatokkal foglalkozott. A referátumot véleménycsere követte. Felszólalt a vitában Kádár János is. A felszólalásokra Erdei Ferenc válaszolt, majd a Hazafias Népfront Országos Tanácsa egyhangúlag elfogadta a titkárság referátumát és az előterjesztett határozati javaslatot. Az ülés Kállai Gyula zárszavával ért véget. (MTI) v (Folytatás az 1. oldalról) iránt az érdeklődés ugyanis a megye mezőgazdasági üzemeiben nagy.. Jövőre a termelőszövetkezetek többségében ezeket a hibrideket szeretnék termeszteni, jilsosorban azért, hogy végre megszűnjön a kritikus takarmányhiány, De mi kel] az egyszeres ke- reszteződésű, intenzív hibrid kukoricánál a 30 mázsás üzemi átlagtermés eléréséhez? Helyenként még a termelőszövetkezetekben is így vélik, csak vetőmag és holdanként minimum hét-nyolc métermázsa műtrágya kell hozzá. De éppen itt kezdődik az intenzív kukoricák egyik évről a másik évre való, gyors elterjesztésének az első akadálya. A megyei szakigazgatási szervek jövőre 15 ezer holdra elegendő vetőmagról és műtrágyáról szerettek volna gondoskodni, de csak 10 ezer holdra sikerült biztosítani a vetőmagot és a műtrágyát. Kevés az abraktakarmány! Általában gond ez megyeszerte, mégis azt kell mondani, hogy jövőre még elegendő lesz a megye mezőgazdasági üzemeinek a 10 ezer hold intenzív kukorica. Miért? Azért, mert a termelő- szövetkezetek nagy része még nem rendelkezik a 30—40 métermázsás üzemi termésátlagok' eléréséhez szükséges feltételekkel: szóval a talajműveléstől kezdve, egészen a szárítóberendezésekig, több közös gazdaság még egyáltalán nincs felkészülve a jugoszláv, vagy a magyar egyszeres kereszteződésű, bőven termő hibrid kukorica fogadására, termesztésére. Elvtelen érdekvédelem volna tehát a termelőszövetkezeteket beugratni és felkészültség hiányában eleve kudarcra ítélni, az intenzív kukoricával. Méghozzá azon az áron, hogy azoÍvtől az A Gazdasági Bizottság legújabb határozatában az azonos településeken létesülő beruházások koordinálásáról intézkedik. A rendelkezés célja, hogy kellő időben összehangolják az azonos városban, vagy községben tervezett beruházások helyét, idejét, a közösen használt létesítmények telepítését, mert ezzel jelentős anyagi erőket lehet megtakarítaná, s így növekszik a beruházások hatékonysága is. A koordináció, a különböző szintű tanácsok végrehajtó bizottságainak feladata. A végrehajtó bizottság elnökének, vagy helyettesének vezetésével működő koordinációs szerv az ötéves tervidőszakra felméri a koordinálás lehetőségeit, sőt figyelemmel kell lennie arra is, hogy hosszabb távon milyen területekre, közművesítésre lesz szükség az előre látható beruházásokhoz. A város- és közsógfejlesztési tervek alapján alakítják ki a tervezett beruházások célszerű elhelyezését, a kapcsolódó közművesítés, a közlekedésfejlesztés, az energiaszolgáltatás gazdaságos módjait. Megvizsgálják, hogy milyen lehetőségek vannak egyes létesítmények közös megvalósítására, azok gazdaságos kihasználására. A koordináló szervek felkérhetik a beruházókat, hogy a szükséges terveket, tervtanulmányokat készítsék el és bocsássák rendelkezésére. Ez a szerv véleményezd a beruházások elhelyezésére, a tervezett szanálásra, kisajátításra vonatkozó javaslatokat. Elemzi, , hogy milyenek lesznek a beruházás kihatásai a helyi munkaerőhelyzetre. A koordinálás egyeztető tárgyalások útján történik. A koorüzemektől vonnák el a műtrágyát és a vetőmagot, amelyek a gazdag termés elérésének összes feltételeit biztosítani tudják. Ezért tehát elvszerű és előrelátó a területi szövetségek érdekképviselete akkor, amikor esetenként az egyik tsz-t erőteljesen segítik, a másikat meg valósággal lebeszélik az intenzív hibrid kukorica termesztéséről. Az élő csirke olcsóbb, de biztonságosabb Kalozs István és Szűcs Lajos elmondja, a két Tolna megyei területi szövetség legfőbb feladata úgy gyakorolni a tsz-ek érdekképviseletét, hogy a megye közös gazdaságai rövid időn belül alkalmasak legyenek a legújabb módszerek fogadására, alkalmazására. Erre a körülményre éppen az intenzív hibrid kukoricákkal kapcsolatos problémák hívják fel a területi szövetségek figyelmét. Érdekes konkrét eset, hogy az egyik termelőszövetkezet 5000 pecsenyecsirkét óhajt karácsonyra Budapesten piacra dobni. Tisztítva többet kapnának az áruért, mint élő állapotban. A területi szövetség mégis azt ajánlja, hogy tekintsenek el a csirke felpuco- lásától, mert egyelőre nem rendelkeznek azokkal a feltételekkel, amelyek birtokában ilyen szempontból versenyképesek lehetnének a budapesti piacon az állami baromfiiparral. Viszont az ilyen és ehhez hasonló példák még inkább árra serkentik a Tolna megyei közös gazdaságok két érdekvédelmi, szervét, hogy á feltétélék megteremtését kell az érdekvédelem közénpontjába helyezni, legyen szó bármiről. dináoiós szerv javaslatokat tehet a közösen megvalósítható létesítményekre, a kivitelezés költségeire, az érdekelt szervek részvételének mértékére, az üzemelési költségek megoszlására, elszámolásának módjára, stb. Ha a közös beruházásnak számottevő gazdasági előnye volna, s az összehangolás idő szempontjából is megoldható, de megállapodás mégsem jön létre, úgy a területtel gazdálkodó szerv az ilyen, azonos célú, közösen megvalósítható beruházásokhoz szükséges területet az érdekelt beruházásoktól megtagadhatja. Ugyanakkor javaslatot tehet más telepítési helyre. A koordinálást felső szinten az Országos Tervhivatal elnöke látja el. A határozat egyes belterületi beruházásokra kötelezővé teszi a koordinálást. Az ilyen létesítményekre a területfelhasználási, vagy építési engedélyt csak a koordinációs bizottság állásfoglalása után, azt figyelembe véve lehet kiadni. Ebbe a kategóriába tartoznak a célcsoportos állami beruházásokhoz kapcsolódó, és a megyei szinten az ötéves tervidőszakra külön megjelölt, úgynevezett nyomvonal jellegű fejlesztéseik, mint például a vízellátás, a csatornázás, az útépítés stb. Idetartoznak az üzemi és egyéb népművelési, egészség- ügyi és jóléti intézmények (művelődési otthonok, orvosi rendelők, bölcsődék, óvódák, üzemi konyhák, étkezdék, stb.) beruházásai. A közösen megvalósított létesítmények tulajdonviszonyaira és használatára szabályozási javaslatot terjeszf?r»°k majd a kormány elé. (MTI) Magyar felszólalás az ENSZ atomvltálában Magas finn kitüntetések magyar állampolgároknak A Gazdasági Bizottság határozata Az azonos településen belüli beruházások koordinálásáról
