Tolna Megyei Népújság, 1967. december (17. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-05 / 287. szám

i

1

Atlétika

Értéke9 új csúcsok szüléitek as idén

Befejeződött az atlétikai idény. Most az értékelések időszaka következik. A Tolna megyei Atlétikai Szövetség az idén rendkívül serény volt és máris elkészítette a legjobb eredmények táblázatát és számba vette, hogy mely területeken léptünk előbbre.

Az idei csúcstermés nem nagy, de annál értékesebb. Az atlétika világviszonylatban is hatalmas lépésekkel fejlődik. Nem könnyű ezzel lépést tartani. Az idén elért eredményekkel csúcslistánk örvendetes átalakuláson ment keresztül. Nincs okunk szégyenkezni az eddig elért legjobb eredményeinken. Rengeteg munka van a csúcseredmények mögött és a csúcsok tartói se feledjék, hogy a sok versenytárs, a kemény küzdelmek nélkül ők sem jutottak volna a piramis tetejére.

Az NB I. B-ben elért siker minden bizonnyal további fejlődési lehető:éget rejt magában. A kemény küzdelmek több számban is az eddigi legjobb eredmények túlszárnyalását eredményezték. Bebizonyosodott, hogy a bátrakat segíti a szerencse. Ugyanilyen bátorsággal kell a jövőben is harcolni, akkor a siker nem fog elmaradni más területen sem.

A csúesjavításban a Szekszá-íli Dózsa és a Bátaszéki

VSK versenyzői jártak az élen.

A megye atlétikai életének további fejlődése attól függ, hogy Szek- szárdon, Bátaszéken kívül a bonyhádi, a dunaföldvári, a paksi, a dombóvári és ä tamási atlétikai életet milyen színvonalra lehet emelni, és ugyanakkor a falusi sport milyen utánpótlást tud biztosítani a Tolna megyei versenyatlétika számára. Szuprics példája azt bizonyítja, hogy rengeteg tehetség van vidéken — az ismeretlenségben.

SPORTHÍREK

A paksi járási TS a helybeli kosárlabdacsapatok foglalkoztatására községi bajnokságot rendez. A versenysorozat előreláthatólag a hónap közepén kezdődik.

«

Lengyelországban a magyar ifjúsági ökölvívó-válogatott — amelyben három szekszárdi versenyző. Kónya, Csötönyi és Orbán is helyet kapott — 14:6 arányú vereséget szenvedett. A szekszárdiak közül csak Kónya győzött.

*

A dombóvári járási TS december 14-én csütörtökön tartja első sportakadémiai előadását a Gőgös gimnáziumban, amelyen Kovács László, a járási atlétikai szövetség elnöke lesz az előadó. ♦

Megkezdődött a labdarúgó játékvezetői tanfolyamok szervezése. A paksi járásban vasárnap délelőttönként tartják az előadásokat, míg a dombóvári járásban a tervezet szerint két helyen lesz tanfolyam. Az egyik Dombó- várott, előreláthatólag 10—12 hallgatóval, a másik Kurd és Döbrököz községben jelentkezettek részére. A két községben 14— 15 hallgatóm számít a járási TS. *

A Paksi Járási Labdarúgószövetség közelmúltban tartott fegyelmi tárgyalásán a következő játékosokat tiltotta el: Szili Lajos (Madocsa) hat bajnoki mérkőzéstől, Molnár Mihály (Madocsa) három, Németh József (Kaj- dacs) három. Török József (Várdomb) három, Kovács János (Várdomb) három, Pulai László (Öcsény) hat, Hammer Sándor (Öcsény) négy, Schollár Miklós (öcsény) négy, Molnár János (Öcsény) nyolc bajnoki mérkőzéstől tiltotta el. Az eltiltások n jövő évi bajnokságra vonatkoz nak.

Az idén elért csúcseredménye két az alábbiakban közöljük:

Felnőttek:

Nők:

800 m: Szuprics Magda (Sz. Dózsa) 2:24,0. A régi csúcseredmény Pintér Márta (Sz. Dózsa) 2:25,2 (1956).

Magasugrás: N. Kovács Éva (Bátaszéki VSK) 155. Régi: Török Sán- dorné (Sz. Dózsa) 152 (1962).

Gerelyhajítás: Nyerges Mária (Bátaszéki VSK) 39,16. Régi: Török Sán- dorné (Sz. Dózsa) 37,21 (1963).

3x800 m váltó: Sz. Dózsa (Formadi, Balogh, Szuprics) 7:55,0. Régi: Sz. Dózsa (Müller. Frázon, Pintér) 7:57,8 (1957).

Férfiak:

110 m gát: Szabó Miklós (Sz. Dózsa) 14,7. Régi: Szabó Miklós (Sz. Dózsa) 14,8.

Kalapácsvetés: Tóth Ferenc (Sz. Dózsa) 56,02. Régi: Tóth Ferenc (Sz. Dózsa) 50,52 (1966).

Ifjúságiak:

Lányok:

4x200 m: Sz. Dózsa (ICajtár, Szuprics, Formadi, Deé) 1:47,6. Régi: Sz. Dózsa (Eördögh, Balassa, Csendes, Hamar) 1:52,5 (I960).

A 800 méteres síkfutásban, a ma gasugrásban és gerelyhajításban elért felnőtt csúcs egyben ifjúsági csúcseredmény is.

ötpróba: Deé Márta (Sz. Dózsa) 3408 pont. (Alapcsúcs).

3x800 m váltó: Azonos a felnőttel.

Fiúk:

Tízpróba: Mészáros József (Sz. Dózsa) 4380 pont. (Alapcsúcs), összefoglalva: 5 Dózsa-versenyző és a váltó, és 2 bátaszéki versenyző neve került fel a csúcslistára, nem számítva az alapcsúcsokat, amelyben eddig eredményeket a szövetség nem tartott számon.

Az idei csúcstermés ismertetése után nézzük, jelenleg milyen eredmények szerepelnek a csúcslistán. Ezek közül melyek a legrégibbek, az országos szinttől elmaradottak. A csúcsok mellett az idei eredményeket is feltüntettük.

Nők:

100 m: Krassay Judit (Sz. Dózsa) 12.1 (1966) 12,4

200 m: Krassay Judit (Sz. Dózsa) 25,7 (1966) 25,8

400 m: Pintér Márta (Sz. Dózsa) 61,2 (1956) 63,1

800 m: Szuprics Magda (Sz. Dózsa) 2:24,0 (1967) 2:24,0

80 m gát: Szüle Ágnes (Sz. Dózsa) 12,3 (1952) 12,7

Magasugrás: N. Kovács Éva (Bátaszéki VSK) 155 (1967) 155

Távolugrás: Cseke Gizella (Sz. Dózsa) 540 (1964) 534

Súlylökés: Török Sándorné (Sz. Dózsa) 11,41 (1962) 11,25

Díszkoszvetés: Hartung Józsefné (Sz. Dózsa) 38,74 (1962) 35,70

Gerelyhajítás: Nyerges Mária (Bátaszéki VSK) 39.36 (1967) 39,36

ötpróba: Török Sándorné (Sz. Dózsa) 3582 (1962) 3403

4x100 m: Sz. Dózsa (Bendes, Virág, Bárdos, Krassay) 50,4 (1964) 53,2 4x200 m: Sz. Dózsa (Cseke, Bárdos, Hamar, Krassay) 1:47,5 (1964) 1:47,6 3x800 m: Sz. Dózsa (Formadi, Balogh, Szuprics) 7:55,0 (1967) 7:55.0

Férfiak:

100 m: Gyünü László (Sz. Dózsa) 10,9 (1961) 11,3

200 m: Dömyei Ágoston (Sz. TSE) 22,7 (1947) 24,8

400 m: Garbacz Ferenc (Sz. Dózsa) 51,3 (I960) 54,3

800 m: Garbacz Ferenc (Sz. Dózsa) 1:56,5 (i960) 2:01,6

1500 m: Garbacz Ferenc (Sz. Dózsa) 4:01,8 (1960) 4:27,4

500C m: Halmosi János (Bátaszéki VSK) 16:22,4 (1964) x

10 000 m: Halmosi János (Bátaszéki VSK) 34:08,8 (1962) x

110 m gát: Szabó Miklós (Sz. Dózsa) 14,7 (1967) 14,7

200 m gát: Szabó Miklós (Sz. Dózsa) 25,4 (1963) 25,8

400 m gát: Garbacz Ferenc (Sz. Dózsa) 59,8 (1960) 60,3

3000 m akadály: Halmosi János (Bátaszéki VSK) 9:56,4 (1962) x

Magasugrás: Szabó Miklós (Sz. Dózsa) 186 (1959) 185

Távolugrás: Kinczli István (Sz. Dózsa) 673 (1962) 656

Hármasugrás: Názer Lajos (Sz. Dózsa) 13,73 (1951) 13,12

Rúdugrás: Hortobágyi László (Dunaföldvári V. L.) 350 (1964) 300- Súlylökés: Kun János (Dunaföldvári V. L.) 13,87 (1960) 13,58

Diszkoszvetés: Doszpod András (Sz. Dózsa) 45,56 (1961) 44,02

Gerelyhajítás: Nyakas Ferenc (Bonyhádi Gimnázium) 59,59 (1960) 56,34 Kalapácsvetés: Tóth Ferenc (Sz. Dózsa) 56,02 (1967) 56,02

Tízpróba: Tóth Ferenc (Sz. Dózsa) 5097 pont (1966) 4538

4x100 m: Sz. Dózsa (Tóth. Scherer, Szeleczky, Szabó) 44,1 (1963) 46,8

4x200 m: Sz. Dózsa (Bakó, Kiss, Szabó, Kosztolányi) 1:36,8 (1959) x 4x400 m: Sz. Dózsa (Céh. Kise, Kosztolányi, Garbacz) 3:34,8 (1960) x

4x800 m: Sz. Dózsa. (Katus, Galambos, Kiss, Garbacz) 8:40,4 (1958) x

4x1500 m: Sz Dózsa (Katus, Galambos, Kiss, Garbacz) 18:09,8 (1958) x A csúcslista önmagában beszél arról, hogy melyek a szakállas csücsök (a lista élén Dörnyei Ágoston 1947-ben elért 200 méteres síkfutó eredménye áll), melyek az országos viszonylatban elmaradt versenyszámok és eredmények (férfi hosszútáv futás, 400 gát, akadály futás), stb. x = ezekben a számokban az idén nem rendeztek versenyt.

}

<

ELMENYEK — ERDEKESSEGEK

Majdnem muh iba

Váradi Henrik (Bátaszék)

— Az őszi szezon közepén a Pécsi BTC—Kaposvári Vasas NB Ul-as mérkőzést vezettem Pécsett. Mivel a pécsi csapat szempontjából ekkor még esély volt a bajnokság megnyerésére, fontos volt a mérkőzés. A nézőtéren ott voltak a pécsi ellenőrök, úgyszólván valamennyien, és a szövetség vezetői. A Bőrgyár játékosai kezdettől fogva reklamáltak, minden ítéletemet bíráltak. Sokszor kellett ezért a játékot megszakítani, és közvetett szabadrúgást ítélni a pécsi csapat ellen. l:l-esmér- közésállásnál a pécsi védők szabálytalanul szerelték az egyik kaposvári csatárt. Ez a felezővonal és a 16-os Között történt. Azonnal fújtam és mutattam, honnan kell a szabadrúgást elvégezni, a kanosváriaknak. Ugyanebben az időben a pécsi jobbhátvéd — " mérkőzésen ki tudja már ányadszor —, ismét gúnyosan kritizálta ítéletemet. Egy

pillanatra mérges lettem, és máris megindultam felé. Figyelmeztettem, hagyja abba sportszerűtlenségeit és ugyanakkor mutattam — felemelt kézzel —, hogy onnan rúghat Kaposvár közvetett szabadrúgást. A labdát közben már letették az előbbi szabálytalanság helyén, és ebben a pillanatban jöttem rá, hogy majdnem műhibát követtem el. Mert nem ítélhetek közvetett szabadrúgást a pécsi hátvéd sportszerűtlensége miatt, hiszen a labda nem veit játékban. Hirtelen elöntött a meleg és eszembe jutott: mi történik, ha a 16-os sarkáról rúgatom a közvetett szabadrúgást?

A mérkőzés után az öltözőben az ellenőrök rögtön megjegyezték:

— Ha a közvetett szabadrúgást elvégzik, műhibát követtél volna el. és újra kellett volna játszani a mérkőzést.

í

Forradalmak fegyverei a Hadtörténeti Múzeumban

A budai Várban sok ezer év

harci eszközei pihennek békésen egymás mellett. A legrégibb fegyver a kőbalta, a legújabb a rakéta. Igaz, ez csak képen látható, hiszen aligha férne el az Országos Hadtörténeti Múzeum termeiben. De a korszerű tankok, vadászgépek „eredetiben” is láthatók — a múzeum udvarán.

CSATACSILLAG

Örák hosszat járhat itt a látogató, s mindig talál úját, meglepőt. A csatacsillagnak és több más fegyvernek ma már a neve is alig ismert. Kevesen láttak háromfedelű vadászgépet is. > S vajon ki sejtené azt, hogy még az első világháborúban is használtak buzogányokat? Nagyon sok különös fegyvert halmoztak fel itt a múzeumban. 1918-ban alapították, tehát jövőre lesz 50 éves. Érthető, hogy a múzeum leggazdagabb anyaga az elmúlt 50 évre emlékeztet.

A két magyar internacionalista nevével találkozhatunk a spanyol polgárháborúról szóló kiállításon is. A gyűjtemény egyik legszebb darabja a „Spanyol szabadságért” érdemrend, amellyel a hősi halált halt Zalka Mátét — Lukács tábornokot — tüntették ki. Sziklai Sándor nevét is még kétszer olvashatjuk: a második világháború idején a magyar antifasiszták soraiban harcolt, 1956-ban pedig a Köztársaság tér mártírjai között esett el.

Kétségtelen, hogy a múzeum legmegrendítőbb része a második világháború magyar antifasisztáinak küzdelmeit ismertető kiállítás. Magyarországon, szovjet földön, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Lengyelországban, Franciaországban, Belgiumban, Olaszországban, s ki tudná felsorolni

Ebben a szobában csak a latosatok „inai”-ak. A kép közepén álló aknavetőt a Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadserege használta, a piakát a vöröskatonákat buzdította 48 évvel ezelőtt, a kép jobboldalán álló mellszobor pedig Stromfeld Aurélt, a magyar Vörös Hadsereg vezérkari főnökét ábrázolja.

(Wormser Antal felvétele)

Itt minden tárgynak külön története van. Sok régi, elrozsdásodott fegyvert a múzeum előtt, az esztergomi bástya feltárásakor találtak meg. De a legkülönösebb történetek az 1919-ből származó emlékekhez fűződnek. Ez természetes. Az Árpád-kori nyílhegyei, a XV. századból maradt csépha- darót, a kuruc zászlót, vagy Petőfi kardját nem kellett rejtegetni. Bár a „régi kardok” is a német terjeszkedés, vagy az úri elnyomás, az önkény ellen felkelt népünk emlékei voltak, az ellen- forradalmi rendszer nem pusztította ezeket. De az már valóban rejtély, hogyan tudták megőrizni az első munkáshatalom üldözött zászlóit: a Csepeli Vörös Ezred 2. zászlóalja, a 3. számú Nemzetközi Ezred, a Budapesti Vasas hadosztály, vagy a 31. Vörös Ezred lobogóját, melyet Kun Béla adott át az északi hadjárat hőseinek.

INTERNACIONALISTÁK

HAGYATÉKA

A magyar vöröskatonák fegyverei között látható egy orosz puska. Ilyennel főként orosz földön, a polgárháborúban harcolt sok-sok ezer magyar katona, — a szovjethatalom oldalán. A százezer magyar internacionalista hagyatéka között van Zalka Máté kardia és Sziklai Sándor kaukázusi tőre.

még, hány helyen küzdöttek a magyarok a fasizmus ellen. S a gyűjtemény különös érdekességét csak fokozza az, hogy a partizánok közül még sokan, akik az egykori ejtőernyősruhát, a géppisztolyt használták, ma itt élnek körünkben, — országosan ismert politikusok, társadalmi, közéleti személyiségek.

ÉVKÖNYV A

FEGYVEREKRŐL

Most a múzeum, alapításának 50. évfordulójára készül. Jövőre megjelenik az első tudományos évkönyv, és vándorkiállítást rendeznek az 50 éves szovjet hadsereg tiszteletére. Előkészítik mára Magyar Vörös Hadsereg 50. évfordulójának megünneplését is. A múzeum új meglepetése lesz az a dioráma-kiállítás, amely a magyar hadtörténetem egy-egy jellegzetes csatáját mutatja be eredeti tárgyak és rajzok kombinációjával. A török korból Szigetvár ostroma kerül diorámára, a kuruc időkből a győrvári csata. 1849-ből pedig Buda elfoglalása. A kiállítás felidézi majd a magyar partizánok abroncspusztai csatáját is.

Aczél Kovách Tamás