Tolna Megyei Népújság, 1967. december (17. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-05 / 287. szám

i 1 Atlétika Értéke9 új csúcsok szüléitek as idén Befejeződött az atlétikai idény. Most az értékelések időszaka kö­vetkezik. A Tolna megyei Atléti­kai Szövetség az idén rendkívül serény volt és máris elkészítette a legjobb eredmények táblázatát és számba vette, hogy mely terü­leteken léptünk előbbre. Az idei csúcstermés nem nagy, de annál értékesebb. Az atlétika világviszonylatban is hatalmas lé­pésekkel fejlődik. Nem könnyű ez­zel lépést tartani. Az idén elért eredményekkel csúcslistánk ör­vendetes átalakuláson ment ke­resztül. Nincs okunk szégyenkez­ni az eddig elért legjobb eredmé­nyeinken. Rengeteg munka van a csúcseredmények mögött és a csú­csok tartói se feledjék, hogy a sok versenytárs, a kemény küzdel­mek nélkül ők sem jutottak volna a piramis tetejére. Az NB I. B-ben elért siker min­den bizonnyal további fejlődési lehető:éget rejt magában. A ke­mény küzdelmek több számban is az eddigi legjobb eredmények túlszárnyalását eredményezték. Bebizonyosodott, hogy a bátrakat segíti a szerencse. Ugyanilyen bá­torsággal kell a jövőben is har­colni, akkor a siker nem fog el­maradni más területen sem. A csúesjavításban a Szek­szá-íli Dózsa és a Bátaszéki VSK versenyzői jártak az élen. A megye atlétikai életének továb­bi fejlődése attól függ, hogy Szek- szárdon, Bátaszéken kívül a bony­hádi, a dunaföldvári, a paksi, a dombóvári és ä tamási atlétikai életet milyen színvonalra lehet emelni, és ugyanakkor a falusi sport milyen utánpótlást tud biz­tosítani a Tolna megyei verseny­atlétika számára. Szuprics példá­ja azt bizonyítja, hogy rengeteg tehetség van vidéken — az isme­retlenségben. SPORTHÍREK A paksi járási TS a helybeli kosárlabdacsapatok foglalkoztatá­sára községi bajnokságot rendez. A versenysorozat előreláthatólag a hónap közepén kezdődik. « Lengyelországban a magyar if­júsági ökölvívó-válogatott — amelyben három szekszárdi ver­senyző. Kónya, Csötönyi és Or­bán is helyet kapott — 14:6 ará­nyú vereséget szenvedett. A szek­szárdiak közül csak Kónya győ­zött. * A dombóvári járási TS decem­ber 14-én csütörtökön tartja első sportakadémiai előadását a Gő­gös gimnáziumban, amelyen Ko­vács László, a járási atlétikai szövetség elnöke lesz az előadó. ♦ Megkezdődött a labdarúgó já­tékvezetői tanfolyamok szervezé­se. A paksi járásban vasárnap délelőttönként tartják az előadá­sokat, míg a dombóvári járás­ban a tervezet szerint két helyen lesz tanfolyam. Az egyik Dombó- várott, előreláthatólag 10—12 hallgatóval, a másik Kurd és Döbrököz községben jelentkezet­tek részére. A két községben 14— 15 hallgatóm számít a járási TS. * A Paksi Járási Labdarúgó­szövetség közelmúltban tartott fegyelmi tárgyalásán a következő játékosokat tiltotta el: Szili La­jos (Madocsa) hat bajnoki mér­kőzéstől, Molnár Mihály (Mado­csa) három, Németh József (Kaj- dacs) három. Török József (Vár­domb) három, Kovács János (Várdomb) három, Pulai László (Öcsény) hat, Hammer Sándor (Öcsény) négy, Schollár Miklós (öcsény) négy, Molnár János (Öcsény) nyolc bajnoki mérkő­zéstől tiltotta el. Az eltiltások n jövő évi bajnokságra vonatkoz nak. Az idén elért csúcseredménye két az alábbiakban közöljük: Felnőttek: Nők: 800 m: Szuprics Magda (Sz. Dózsa) 2:24,0. A régi csúcseredmény Pin­tér Márta (Sz. Dózsa) 2:25,2 (1956). Magasugrás: N. Kovács Éva (Bátaszéki VSK) 155. Régi: Török Sán- dorné (Sz. Dózsa) 152 (1962). Gerelyhajítás: Nyerges Mária (Bátaszéki VSK) 39,16. Régi: Török Sán- dorné (Sz. Dózsa) 37,21 (1963). 3x800 m váltó: Sz. Dózsa (Formadi, Balogh, Szuprics) 7:55,0. Régi: Sz. Dózsa (Müller. Frázon, Pintér) 7:57,8 (1957). Férfiak: 110 m gát: Szabó Miklós (Sz. Dózsa) 14,7. Régi: Szabó Miklós (Sz. Dózsa) 14,8. Kalapácsvetés: Tóth Ferenc (Sz. Dózsa) 56,02. Régi: Tóth Ferenc (Sz. Dózsa) 50,52 (1966). Ifjúságiak: Lányok: 4x200 m: Sz. Dózsa (ICajtár, Szuprics, Formadi, Deé) 1:47,6. Régi: Sz. Dózsa (Eördögh, Balassa, Csendes, Hamar) 1:52,5 (I960). A 800 méteres síkfutásban, a ma gasugrásban és gerelyhajításban el­ért felnőtt csúcs egyben ifjúsági csúcseredmény is. ötpróba: Deé Márta (Sz. Dózsa) 3408 pont. (Alapcsúcs). 3x800 m váltó: Azonos a felnőttel. Fiúk: Tízpróba: Mészáros József (Sz. Dózsa) 4380 pont. (Alapcsúcs), össze­foglalva: 5 Dózsa-versenyző és a váltó, és 2 bátaszéki versenyző neve került fel a csúcslistára, nem számítva az alapcsúcsokat, amelyben eddig eredményeket a szövetség nem tartott számon. Az idei csúcstermés ismertetése után nézzük, jelenleg milyen ered­mények szerepelnek a csúcslistán. Ezek közül melyek a legrégibbek, az országos szinttől elmaradottak. A csúcsok mellett az idei eredménye­ket is feltüntettük. Nők: 100 m: Krassay Judit (Sz. Dózsa) 12.1 (1966) 12,4 200 m: Krassay Judit (Sz. Dózsa) 25,7 (1966) 25,8 400 m: Pintér Márta (Sz. Dózsa) 61,2 (1956) 63,1 800 m: Szuprics Magda (Sz. Dózsa) 2:24,0 (1967) 2:24,0 80 m gát: Szüle Ágnes (Sz. Dózsa) 12,3 (1952) 12,7 Magasugrás: N. Kovács Éva (Bátaszéki VSK) 155 (1967) 155 Távolugrás: Cseke Gizella (Sz. Dózsa) 540 (1964) 534 Súlylökés: Török Sándorné (Sz. Dózsa) 11,41 (1962) 11,25 Díszkoszvetés: Hartung Józsefné (Sz. Dózsa) 38,74 (1962) 35,70 Gerelyhajítás: Nyerges Mária (Bátaszéki VSK) 39.36 (1967) 39,36 ötpróba: Török Sándorné (Sz. Dózsa) 3582 (1962) 3403 4x100 m: Sz. Dózsa (Bendes, Virág, Bárdos, Krassay) 50,4 (1964) 53,2 4x200 m: Sz. Dózsa (Cseke, Bárdos, Hamar, Krassay) 1:47,5 (1964) 1:47,6 3x800 m: Sz. Dózsa (Formadi, Balogh, Szuprics) 7:55,0 (1967) 7:55.0 Férfiak: 100 m: Gyünü László (Sz. Dózsa) 10,9 (1961) 11,3 200 m: Dömyei Ágoston (Sz. TSE) 22,7 (1947) 24,8 400 m: Garbacz Ferenc (Sz. Dózsa) 51,3 (I960) 54,3 800 m: Garbacz Ferenc (Sz. Dózsa) 1:56,5 (i960) 2:01,6 1500 m: Garbacz Ferenc (Sz. Dózsa) 4:01,8 (1960) 4:27,4 500C m: Halmosi János (Bátaszéki VSK) 16:22,4 (1964) x 10 000 m: Halmosi János (Bátaszéki VSK) 34:08,8 (1962) x 110 m gát: Szabó Miklós (Sz. Dózsa) 14,7 (1967) 14,7 200 m gát: Szabó Miklós (Sz. Dózsa) 25,4 (1963) 25,8 400 m gát: Garbacz Ferenc (Sz. Dózsa) 59,8 (1960) 60,3 3000 m akadály: Halmosi János (Bátaszéki VSK) 9:56,4 (1962) x Magasugrás: Szabó Miklós (Sz. Dózsa) 186 (1959) 185 Távolugrás: Kinczli István (Sz. Dózsa) 673 (1962) 656 Hármasugrás: Názer Lajos (Sz. Dózsa) 13,73 (1951) 13,12 Rúdugrás: Hortobágyi László (Dunaföldvári V. L.) 350 (1964) 300- Súlylökés: Kun János (Dunaföldvári V. L.) 13,87 (1960) 13,58 Diszkoszvetés: Doszpod András (Sz. Dózsa) 45,56 (1961) 44,02 Gerelyhajítás: Nyakas Ferenc (Bonyhádi Gimnázium) 59,59 (1960) 56,34 Kalapácsvetés: Tóth Ferenc (Sz. Dózsa) 56,02 (1967) 56,02 Tízpróba: Tóth Ferenc (Sz. Dózsa) 5097 pont (1966) 4538 4x100 m: Sz. Dózsa (Tóth. Scherer, Szeleczky, Szabó) 44,1 (1963) 46,8 4x200 m: Sz. Dózsa (Bakó, Kiss, Szabó, Kosztolányi) 1:36,8 (1959) x 4x400 m: Sz. Dózsa (Céh. Kise, Kosztolányi, Garbacz) 3:34,8 (1960) x 4x800 m: Sz. Dózsa. (Katus, Galambos, Kiss, Garbacz) 8:40,4 (1958) x 4x1500 m: Sz Dózsa (Katus, Galambos, Kiss, Garbacz) 18:09,8 (1958) x A csúcslista önmagában beszél arról, hogy melyek a szakállas csü­csök (a lista élén Dörnyei Ágoston 1947-ben elért 200 méteres síkfutó eredménye áll), melyek az országos viszonylatban elmaradt versenyszá­mok és eredmények (férfi hosszútáv futás, 400 gát, akadály futás), stb. x = ezekben a számokban az idén nem rendeztek versenyt. } < ELMENYEK — ERDEKESSEGEK Majdnem muh iba Váradi Henrik (Bátaszék) — Az őszi szezon közepén a Pécsi BTC—Kaposvári Va­sas NB Ul-as mérkőzést ve­zettem Pécsett. Mivel a pécsi csapat szempontjából ekkor még esély volt a bajnokság megnyerésére, fontos volt a mérkőzés. A nézőtéren ott voltak a pécsi ellenőrök, úgy­szólván valamennyien, és a szövetség vezetői. A Bőrgyár játékosai kezdettől fogva rek­lamáltak, minden ítéletemet bíráltak. Sokszor kellett ezért a játékot megszakítani, és köz­vetett szabadrúgást ítélni a pécsi csapat ellen. l:l-esmér- közésállásnál a pécsi védők szabálytalanul szerelték az egyik kaposvári csatárt. Ez a felezővonal és a 16-os Között történt. Azonnal fújtam és mutattam, honnan kell a szabadrúgást elvégezni, a ka­nosváriaknak. Ugyanebben az időben a pécsi jobbhátvéd — " mérkőzésen ki tudja már ányadszor —, ismét gúnyo­san kritizálta ítéletemet. Egy pillanatra mérges lettem, és máris megindultam felé. Fi­gyelmeztettem, hagyja abba sportszerűtlenségeit és ugyan­akkor mutattam — felemelt kézzel —, hogy onnan rúghat Kaposvár közvetett szabad­rúgást. A labdát közben már letették az előbbi szabályta­lanság helyén, és ebben a pillanatban jöttem rá, hogy majdnem műhibát követtem el. Mert nem ítélhetek köz­vetett szabadrúgást a pécsi hátvéd sportszerűtlensége miatt, hiszen a labda nem veit játékban. Hirtelen el­öntött a meleg és eszembe ju­tott: mi történik, ha a 16-os sarkáról rúgatom a közvetett szabadrúgást? A mérkőzés után az öltö­zőben az ellenőrök rögtön megjegyezték: — Ha a közvetett szabad­rúgást elvégzik, műhibát kö­vettél volna el. és újra kel­lett volna játszani a mérkő­zést. í Forradalmak fegyverei a Hadtörténeti Múzeumban A budai Várban sok ezer év harci eszközei pihennek békésen egymás mellett. A legrégibb fegy­ver a kőbalta, a legújabb a raké­ta. Igaz, ez csak képen látható, hiszen aligha férne el az Orszá­gos Hadtörténeti Múzeum termei­ben. De a korszerű tankok, va­dászgépek „eredetiben” is látha­tók — a múzeum udvarán. CSATACSILLAG Örák hosszat járhat itt a láto­gató, s mindig talál úját, megle­pőt. A csatacsillagnak és több más fegyvernek ma már a neve is alig ismert. Kevesen láttak háromfe­delű vadászgépet is. > S vajon ki sejtené azt, hogy még az első vi­lágháborúban is használtak buzo­gányokat? Nagyon sok különös fegyvert halmoztak fel itt a mú­zeumban. 1918-ban alapították, te­hát jövőre lesz 50 éves. Érthető, hogy a múzeum leggazdagabb anyaga az elmúlt 50 évre emlé­keztet. A két magyar internacionalis­ta nevével találkozhatunk a spa­nyol polgárháborúról szóló kiállí­táson is. A gyűjtemény egyik leg­szebb darabja a „Spanyol szabad­ságért” érdemrend, amellyel a hő­si halált halt Zalka Mátét — Lu­kács tábornokot — tüntették ki. Sziklai Sándor nevét is még két­szer olvashatjuk: a második világ­háború idején a magyar antifa­siszták soraiban harcolt, 1956-ban pedig a Köztársaság tér mártírjai között esett el. Kétségtelen, hogy a múzeum legmegrendítőbb része a második világháború magyar antifasisztái­nak küzdelmeit ismertető kiállí­tás. Magyarországon, szovjet föl­dön, Csehszlovákiában, Jugoszlá­viában, Lengyelországban, Fran­ciaországban, Belgiumban, Olasz­országban, s ki tudná felsorolni Ebben a szobában csak a latosatok „inai”-ak. A kép közepén álló aknavetőt a Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadserege használ­ta, a piakát a vöröskatonákat buzdította 48 évvel ezelőtt, a kép jobboldalán álló mellszobor pedig Stromfeld Aurélt, a magyar Vö­rös Hadsereg vezérkari főnökét ábrázolja. (Wormser Antal felvétele) Itt minden tárgynak külön tör­ténete van. Sok régi, elrozsdáso­dott fegyvert a múzeum előtt, az esztergomi bástya feltárásakor ta­láltak meg. De a legkülönösebb történetek az 1919-ből származó emlékekhez fűződnek. Ez termé­szetes. Az Árpád-kori nyílhegyei, a XV. századból maradt csépha- darót, a kuruc zászlót, vagy Pe­tőfi kardját nem kellett rejteget­ni. Bár a „régi kardok” is a né­met terjeszkedés, vagy az úri el­nyomás, az önkény ellen felkelt népünk emlékei voltak, az ellen- forradalmi rendszer nem pusztí­totta ezeket. De az már valóban rejtély, hogyan tudták megőrizni az első munkáshatalom üldözött zászlóit: a Csepeli Vörös Ezred 2. zászlóalja, a 3. számú Nemzetközi Ezred, a Budapesti Vasas hadosz­tály, vagy a 31. Vörös Ezred lo­bogóját, melyet Kun Béla adott át az északi hadjárat hőseinek. INTERNACIONALISTÁK HAGYATÉKA A magyar vöröskatonák fegy­verei között látható egy orosz puska. Ilyennel főként orosz föl­dön, a polgárháborúban harcolt sok-sok ezer magyar katona, — a szovjethatalom oldalán. A száz­ezer magyar internacionalista ha­gyatéka között van Zalka Máté kardia és Sziklai Sándor kauká­zusi tőre. még, hány helyen küzdöttek a magyarok a fasizmus ellen. S a gyűjtemény különös érdekességét csak fokozza az, hogy a partizá­nok közül még sokan, akik az egy­kori ejtőernyősruhát, a géppisz­tolyt használták, ma itt élnek kö­rünkben, — országosan ismert po­litikusok, társadalmi, közéleti sze­mélyiségek. ÉVKÖNYV A FEGYVEREKRŐL Most a múzeum, alapításának 50. évfordulójára készül. Jövőre megjelenik az első tudományos évkönyv, és vándorkiállítást ren­deznek az 50 éves szovjet hadse­reg tiszteletére. Előkészítik mára Magyar Vörös Hadsereg 50. év­fordulójának megünneplését is. A múzeum új meglepetése lesz az a dioráma-kiállítás, amely a ma­gyar hadtörténetem egy-egy jel­legzetes csatáját mutatja be ere­deti tárgyak és rajzok kombiná­ciójával. A török korból Sziget­vár ostroma kerül diorámára, a kuruc időkből a győrvári csata. 1849-ből pedig Buda elfoglalása. A kiállítás felidézi majd a ma­gyar partizánok abroncspusztai csatáját is. Aczél Kovách Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom