Tolna Megyei Népújság, 1967. december (17. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-03 / 286. szám

* i r 1967. december 2. fblNA MEGYEI WEPtJSAG 9 ENTTÉ AYATNI VAGV KIÁTKOZNI? 9 f. B-né a közelmúltban karambolozott, A férj ezzel a meglepő kérdéssel fogadta a hírt: — Mi történt az autóval? Azt hiszem, nem ő az egyetlen autótulajdo­nos, aki jobban félti a kocsit, mint az asszonyt. Az autókórban szenvedő emberek azt hiszik, a világ a gépkocsi körül forog. Azt hiszik, hogy ott kezdődik és végződik minden. A kispolgár képzeletében a négykerekű benzinparipa nem egy hasznos közlekedési eszköz, hanem a jobb emberek közé tartozás jelképe. Egykor a zon­gora keltette a kispolgárban ezt az illúziót, A féktelen nagyravágyás azzal már mit sem tö­rődött, hogy a zongora mennyire kimustrált jó­szág, az volt a fontos, hogy ott legyen a la­kásban, a fő helyen, hogy meg lehessen mu­tatni és lehessen róla beszélni. De persze ne legyünk elfogultak. A gépkocsi­tulajdonosoknak csak egy nagyon kis hányada szenved autókórban. S ez a betegség idők múl­tán, bizonyára magától elmúlik. Mint ahogy múló félben az az álforradalmi nézet is, amely szerint az autó kapitalista csökevény, arra jó csupán, hogy erősítse az emberekben a magán- tulajdon szentségét. Hát ma már ez is nevet­séges. Szerencsére kezdjük belátni, hogy nincs értelme se szentté avatni, se kiátkozni az autót. Azért van, hogy szolgálja az embert, még ak- kbr is, ha néha még az ember szolgálja a kocsit. A férj pedig, aki azzal a felkiáltással fogad­ta a karambol hírét, hogy „mi történt az autó­val”, valószínűleg a nadrágszíj-összehúzásokra gondolt, mert a gépkocsitartásnak ára van, Nem egy olcsó mulatság megvenni, de utána nem egy olcsó passzió üzemben tartani. 2. íme néhány vélemény a gépkocsiról, a gép­kocsi-vásárlás lehetőségeiről: Több embert szó­laltattam meg ez ügyben, s a nyilatkozatok kö­zül megpróbáltam kiválogatni a tipikust. 3. P. J.-né, hivatali dolgozó: , „A férjem örökölt a szüleitől 50 ezer forintot. Ez az összeg váratlanul jött, de nagyon jól jött. Minden további nélkül gondolhattunk volna autóvásárlásra is, olyképpen, hogy a meglévő 50 ezerhez három év alatt hozzáspóroltuk volna a hiányzó húsz, vagy 30 ezer forintot. Mi azon­ban ehelyett inkább építkezni akartunk. A pénz a lakásra kellett, s miivel mi az örökségből nem vettük meg a gépkocsit, az az érzésem, mi már soha nem leszünk autótulajdonosok. A sógorom is megkapta az 50 ezer forintot. Ő is, a felesége is dolgozik és átlagon felül ke­resnek. De nem hiszem, hogy a fizetésből tud­tak volna gépkocsit venni. Ehhez az örökség­re volt szükség. Annak ellenére, hogy négy évig nem volt náluk gyerek és nyolcéves háza­sok” — mondja P. J.-né. Hogyan vélekedik S. J., hivatásos gépkocsi- vezető? — Összespórolható o keresetből a gépkocsi­vásárláshoz szükséges összeg? — Nem. Határozottan állítom, hogy nem. Fe­leségem is dolgozik, én is dolgozom. Nagyon sok idő kellene ahhoz, hogy összehozzuk a 60— 70. avagy a 80 ezer forintot. Addigra talán meg is öregednénk. Sokan mégis azt mondják, hogy a beosztás eredménye a gépkocsi. — Ezt én dicsekvésnek tartom. Vagy örökölt az illető, vagy pedig rengeteg másod- és mel­lékállása van. Szóval sokkal több a bevétel, mint a kiadás. De még ebben az esetben is, az ilyen ember öltözködésben, étkezésben ren­geteget kénytelen megvonni magától azért, hogy kocsitulajdonos legyen. És ez a mai kö­rülmények között nagyon nehéz. Hiszen min­denki szeret jól öltözködni, bőségesen, kiadósán étkezni. — Maga hivatásos gépkocsivezető. Mi a vé­leménye, luxus ma a maszek-kocsi? — Egyijc legnagyobb luxusnak tartom Azért, mert nagyon jól tudom, hogy mibe ke­rül a fenntartása. Nemcsak megvenni nehéz, fenntartani talán még nehezebb. Mit mondjak? A mai autóárak mellett sokkal kifizetődőbb és kényelmesebb egy évben egyszer, vagy kétszer vonattal, vagy akár repülővel kirándulni, or­szágot látni, egyszóval utazni. — Úgy véli, hogy mindenkinél luxuscikk a gépkocsi ? — Nem. Esetenként munkaeszköz is lehet. Viszont úgy vélem, hogy erősen divatcikk. Itt van például Sióagárd. Neveket sorolhatnák. Ott sokan azért vásárolták meg az autót, meri a szomszédnak is van. — Dehogy. Azért vehették meg, mert vol: pénzük. — Higgye el, divatcikk. Nem tudom elkép­zelni, hogy én magamtól és a családomtól min dent megvonjak, csak azért, hogy autótulaj­donos legyek — állapítja meg S. J.. hivatásos gépkocsivezető. 4. J. G. üzemi dolgozó: „Az a kérdés tehát, hogy össze lehet-e spó­rolni a keresetből az autó árát, vagy sem? Nem mindenkinek, mert az az ember, aki havonta 1000—1500 forintot keres, egyszerűen nem tud gépkocsira félretenni, s ilyen nem is jut eszébe. De végeredményben a kereset függvényeként, szerintem három-négy év alatt 60—70 ezer fo­rintot meg lehet takarítani. A beosztáson és a családi körülményeken múlik. Nyilvánvaló, ahhoz, hogy valaki gépkocsit vegyen, mindenek­előtt pénz kell. Továbbá okos és beosztó gaz­dálkodás. De mondok még mást is: igénytelen­ség és szívtelenség. Sőt, bizonyos fokú lelki- ismeretlenség is az eltartottakkal szemben, gondolok itt a szülőkre és a gyerekekre. Isme­rek olyan embert, aki valóban a fizetéséből hozta össze az autóra valót, de családjában a gyerekek a cukor, vagy a csokoládé ízét nem ismerik. Ismerek olyat is, akit bíróság kötele­zett szülei eltartására, s aki a bíróság előtt ne­héz anyagi helyzete miatt siránkozott, ugyan­akkor az autóigénylése már be volt adva”. 5. £’ végül a vélemények közül kiválasztottuk Gy. L. tsz-tag álláspontját: — Mióta gépkocsitulajdonos? — Másfél évvel ezelőtt vásároltam. — Miből? — A munkámból, a keresetemből gyűjtöt­tem össze a pénzt és azon vásároltam. «— Lehetséges? — Miért ne? Igaz, nagy az ára. Inni nem iszom, káros szenvedélyen nincs. A termelő- szövetkezet megalakulásakor a lovakat, a gaz­dasági szerszámokat beadtam a termelőszövet­kezetbe. Ami forintot kaptam, azt nyomban félreraktam. Otthon a háztáji gazdaságban ser­téshizlalással és tojóhibridtartással foglalkozom. Ez azt jelenti, hogy a termelőszövetkezettől szerzett jövedelmet teljes egészében félre- tehetem. — Mennyi idő alatt gyűjtötte össze a gép­kocsi árát? — Hat év kellett hozzá. — Van ebben a községben más szövetkezeti tagnak is kocsija? — Nincs. Most hallok arról, hogy néhányan zárszámadás után akarnak venni. — Érdemes, ki lehet használni? — Nézze, én most már talán jobban szeretem az autót, mint a lovat: Egyéni gazda koromban a lovakat is nagyon szerettem. De most már inkább a gép a mindenem. Nekem sokat nyújt az autó. Ha kifizetődik, ha nem, számomra szó­rakozás, élvezet és kikapcsolódás. Tulajdonkép­pen miért él az ember? Ezzel járok ki dolgozni vasárnaponként meg ezzel megyek országot látni, — Egyesek szerint a magángépkocsi ma még luxuscikk. — Nálam munkaeszköz, a pihenés, a kikap­csolódás és a szórakozás eszköze is. — Autótulajdonos. Emellett jut ideje arra hogy szellemileg is táplálkozzék? Könyvet mi­kor vett a kezébe? — Sajnos, a szépirodalommal rosszul állok, de ennek nem az autó az oka. A rengeteg mun­ka, a sok-sok elfoglaltság. Ezenkívül a kötelező tanulás. Negyvenéves ember vagyolc és nem­rég államvizsgáztam. A Felsőfokú Mezőgazda- sági Technikumot végeztem el. Ilyen alapon elmondhatom, hogy az autó nem akadályoz­hatja meg az embert a tanulásban, a tovább­képzésben. 6. A gépkocsi-vásárlás lehetőségeiről a vélemé­nyek nagyon eltérőek. Egy dolog azonban bi­zonyos: Még mindig csak előjegyzésre kap­ható, és hónapokig kell rá várni. Üzleti nyel­ven: a kínálat mérsékelt, a kereslet meg nagy Megfigyelhető viszont, hogy ez ma már inkább csak az új autókra vonatkozik, A szocialista országok mindegyikében hasonló a helyzet Nem véletlen tehát, hogy a Szovjetunió az olasz FIAT-gyárral szerződést kötött és Togliat­ti néven már épül az új szovjet autóváros amely rövidesen százezerszám ontja magából a gépkocsikat. Tolna megyében 1964. január elsején 1285 C-rendszámÚ gépkocsit tartottak nyilván. Jelenleg 1976-an mondhatják maguk­ról, hogy autótulajdonos vagyok. S érdemes még megfigyelni a demokratizálási folyamatot. Pontosabban azt, hogy a gépkocsi-tulajdonosok foglalkozás szerinti megoszlása a lehető leg­vegyesebb. Nem lehet azt mondani, hogy van egy kiváltságos réteg, mert az orvos, vagy a vállalati főmérnök mellett kocsit tart a szö­vetkezeti gazda, a diáklány, a bolti, eladó, a vállalati statisztikus és az állami gazdaság ci­gány szármzású szerelője is. SZEKULITY PÉTER A holtak segítik az élőket A modem sebészet egyik nagy eredménye az a felismerés, hogy a különféle emberi szöveteket pótol­ni lehet. A pótanyagok között újabban szerepelnek a „természe­tes” anyagok, azok az életképes szövetek, amelyek élő, vagy ha­lott donortól, adományozótól szár­maznak. A klinikai halál beállta után az egyes szövetek még különböző időtartamig tovább élnek. Ezalatt eltávolithatók és más élő szerve­zetbe átültethetek. A tudomány megoldotta azt is, hogyan lehet a kioperált szöveteket megőrizni. Nincs messze az az idő, amikor az orvosok éppúgy használják a konzervált szöveteket, ahogyan most a konzervált vért. A kioperált szövetnek természe­tesen abszolút sterilnek kell len­nie, A megfelelő alacsony hőmér­sékleten tartott, vagy szárított sejtszöveteket azután szállítani is lehet. Már most alkalmazzák s sebészek a konzerv-sejtszöveteket a megsérült vénák gyógyításánál, a szemorvosok pedig a ^tartósí­tott’ szaruhártyákat egyes szem­betegségek kezelésénél. A harmadik terület, ahol a hol­tak az élőket segítik az egész szervek átültetésével kapcsolatos. Itt a gyógyítás még kísérleti stá­diumban van, hiszen felépítésük­ben és funkciójukban különböző sejtszöveteket kell megfelelő utó­don és időben kioperálni és át­vinni. Ennek ellenére meglepő eredmények születtek. 1964-ben világszerte 374 veseátültetés tör­tént és a betegek ‘>A százaléka két évvel a műtét után tovább élt. ízületek rekonstrukciója Csehszlovák orvostudósok sike­resen oldották meg az Ízületek rekonstrukcióját. Tudjuk, a cson­tok viszonylag kis anyageseréjü szövetből állnak, és ahhoz, hogy átvitelre alkalmasak legyenek —176 C fokon kell mélyhűtött ál­lapotban tartani. A porcok ugyanakkor rugalmas-, sima bevo­natukkal ott fedik a csontokat, ahol egy másak csonttal kapcsola­tosak és mozogni tudnak. A cson­tokkal ellentétben a porcnak nin­csenek saját véredényei; a nö­vekedéshez szükséges tápanyagokat csupán az izületi folyadékból, vagy a csontokból veheti. A csontnak és porcnak e viszonylagos igényte­lensége előnyös az átültetésre. En­nek a felismerése annál jelentő­sebb, mert a korábban alkalmazott nemesfémek, illetve műanyagok nem tökéletesek: élő szervezetben különféle izgalmakat okoznak. A Nralec Královeí orthopéd-kli- nika orvoskollektívája sikeresen végzett ízület-átültetést embereken is. A legtöbb operációval a csípő­ízületet rekonstruálták. Ez a leg­erősebb ízület az emberi testben és a betegség legtöbbször már szü­letéskor megjelenik. A késői fel­ismerés, vagy a nem kielégítő gyó­gyítás súlyos betegségeket, gyulla­dásokat akozhat. Egészen új és szokatlan utat vá­lasztottak az orvosok, hogy ezt a betegséget gyógyítani tudják. A súlyos balesetben elhunyt fiatalem­berek combcsontjait kioperálják, s azokat steril edényben paraffin­olajba teszik. Ilyen módon a comb­csont átültetésre alkalmas marad, A csehszlovák orvosok 50 pácienst tartanak megfigyelés alatt, akik­nél az elmúlt években sikeresért alkalmazták az átültetést. A megvilágításról Amikor az, ember dolgozik, a leg­több munkát a szeme segítségével vagy annak ellenőrzésével végzi. Ehhez azonban jó megvilágítás szükséges. Jó a megvilágítás, ha megfelelő erősségű fényt biztosítunk, ha ezt időben és térben egyenletesen osztjuk szét, ha káprázásmentes és ha megfelelő kontraszt-hatást biz­tosít, (kontraszt-hatáson azt ért­jük — jóién esetben —, hogy a munkadarab és a háttér jól elkülö­nül egymástól). Végül jó a megvi­lágítás, ha színdinamikailag Is megfelel. A megvilágítás erősségét lux-szal mérjük. Az ember nyári napon százezer lux fény mellett is jól tud olvasni, de a 0,5 lux holdvilágos éjszakában ia tud tájékozódni. Ez azt mutatja, hogy az ember szeme nagymértékben alkalmazkodik a fényerősséghez. Ez a rendkívüli al­kalmazkodó képesség viszont nem azt jelenti, hogy mindegy, milyen megvilágítást kap a gyárban, s elfogadható munkához az éjszakai fényhez hasonló hangulatvilágítás ÍS. Sajnos egyes üzemrészekben a megvilágítás nem megfelelő, sőt szemrontó, A megvilágítás erőssé­gével kapcsolatban a következőket érdemes figyeldtn.be venni. Minde­nekelőtt a világítási módot. Nem mindegy, hogy a mennyezetről su- gározik-e le a fény, vagy csak munkahelyi megvilágít ást alkal­mazunk. A mennyezetről érkező általános megvilágítás mellett a legtöbb munkánál feltétlenül al­kalmazni kell a helyi megvilágítást is. Az általános megvllágositás ak­kor jó, ha az a nagyon finom munkánál eléri az 500 luxot. A he­lyi megvilágítás, amennyiben van néhány száz luxo® általános megvi­lágítás, a káprázás és egyéb ténye­zők figyelembevételével 1000 és 4000 lux erősségű legyen. Másik fontos szempont a már említett megfelelő kontraszt-hatás elérése. A munkadarabot minden oldalról meg kell világítani, de ugyanakkor ügyeljünk arra is. hogy a háttér festése más színű legyen, mint a munkadarab. Ab­ban az esetben, ha a dolgozó kénytelen a jól megvilágított mun­kahelyéről a sötétbe, vagy gyengén világított munkaterembe felnézni, akkor szemének különleges elfára­dása következik ve. A vizsgálatok, melyek ezen a te­rületeken folynak bizonyítják, hogy ilyen körülmények között a dolgozók rontják a szemüket. A megfelelő világítás viszont terme­lésnövekedést eredményez, mely­ről különböző iparágakban már tá­jékozódtunk, i^y pl. a nyomda- és szövőiparban 8 százalékos terme­lésemelkedés tapasztalható jobb megvilágítás esetén. KISS 9VÖRCT Szemműtét új magyar eljárással Súlyos szembetegség gyógyítására dolgozott ki egy újfajta eljárást dr. Grósz István kandidátus, egyetemi magántanár, a budapesti János kórház szemész főorvosa. Tapasz­talatai szerint a hirtelen látásrom­lások okai között talán első helyen áll az ideghártya (retina) leválása, amely leggyakrabban tompa sérü­lések következménye. Gyógyítása hosszú ideig megoldhatatlan fel­adatok elé állította az orvosokat. Ma a sokféle műtéti megoldás kö­zül leginkább a szemgolyó falának kisebbítését alkalmazzák. Ebhez itthon és külföldön eddig műanya­got: szilikont, poliviplt vagy bél­húrt használtak. Grósz tanár a műtéthez — az eddigi műanyag helyett — emberi '’érből készült egy mm széles és 30 mm hosszú fibrin rudacskát he­lyez a szemgolyó falára és azt var­rattal domborítja be. Bizonyos Idő elteltével a fibrin felszívódik. Nem okoz heves gyul­ladást, mint az korábban előfordult a műanyagok alkalmazásánál. Az Új eljárás bevezetését természete­sen előzetes állatkísérletek előzték meg. Az eddigi megfigyelések alapján az új, úgynevezett „plomb” alkal­mazása a szemműtéteknél sikeres­nek mondható. Nemcsak a műtét, hanem a hozzá felhasznált fibrin is magyar találmány: az emberi vérből készült, sajtolt fibrin elő­állítása dr. Gerendás Mihály bio­kémikus nevéhez fűződik. A műtét felkeltette a nemzetközi szakmai közvélemény érdeklődését Is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom