Tolna Megyei Népújság, 1967. december (17. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-15 / 296. szám
4 TOLNA MEGYEI NfiFŰJSAQ 1967. december IS. A Minisztertanács ülése (Folytatás az 1. oldalról) ható módon fel kell tüntetni. A rögzített és a maximált hatósági fogyasztói árat a termékeken maradandó módon kell feltüntetni. Az osztályba sorolt árukon szerepelnie kell a minőségi osztálynak. Ahol az árak a heiyiség osztályba sorolásához igazodnak, az árakon kívül a besorolási osztályt is meg kell jelölni. A gazdaságirányítás új rendszerében az árstabilitást a tényleges gazdasági adottságokat tükröző árarányok hivatottak előmozdítani. Emellett fokozott gondot kell fordítani a folyamatos árellenőrzésre. Ennek érdekében, valamennyi árformába tartozó termékről kötelező az árvetés elkészítése, valamint a bizonylatok megőrzése, — hacsak az árhatóság másként nem rendelkezik, Az illetékes árhatóság árellenőrzési hatáskörében bár- m ' • államigazgatási szervet, álla.ni intézetet, vagy intézményt megkereshet, bármely vállalatot, szövetkezetei, ezek érdekképviseletét, vagy szervezetét, vállalkozót, vagy más személyt felhívhat az áralakulás szempontjából lényeges, vagy az árszabályozáshoz szükséges adatok bejelentésére, iratok, minták és egyéb bizonylatok bemutatására, valamint az árellenőrzés eredményességéhez szükséges minden felvilágosítás megadására. A kormány ren delete jogi biztosítékot is nyújt az olyan esetleges törekvéssel szemben, ha valahol jogellenesen, visszaélésszerűen alakítják ki az árakat. Nem szabad a piac felosztására megállapodást kötni, mert ez korlátozná a fogyasztók választási lehetőségét a beszerzési források között, Az árakra vonatkozólag sem köthető olyan megállapodás, amely akadályozza a verseny kialakulását. Továbbra is érvényes „a méltányos hasznot meghaladó nyereség” (tisztességtelen haszon) fogalma. Ezzel összefüggésben elsősorban azt kell vizsgálni, hogy nem fondorlattal, csalárdsággal. a monopodhelyzettel visszaélve, áruszükét előidézve érték-e el a nyereséget Amennyiben megszegték az árszabályzó rendelkezéseket, vagy megállapításra került, hogy a nem hatósági árak körében a társadalmi érdekek megsértésével tisztességtelen haszonra tettek szert, az illetékes szervek gazdasági bírságot vetnek ki (illetve a kisiparosokat, kiskereskedőket kötelezik, hogy a jogtalanul felvett összeget forgalmi adóként fizessék be). A gazdasági bírság, illetve kisiparosoknál és kiskereskedőknél a külön forgalmi adó kivetése nem érinti a felelős személyek fegyelmi, szabálysértési, büntetőjogi, kártérítési, vagy egyéb vagyonjogi felelősségét. Aki a hatósági árnál magasabb. valamint a nem hatósági árak körében a méltányos hasznot meghaladó nyereséget magába foglaló árat érvényesít, árdrágítás bűntettét követi el, s ellene büntető eljárást kell indítani. A kormány rendelete 1968. január 1-én lép hatályba. lálmányokról szóló új kormány- rendelet messzemenően figyelembe veszi a vállalatok önállóságát, tehát csupán az alapvető irányelveket tartalmazza; az egyéb kérdéseket a vállalatok újítási szabályzatai rendezik majd. Az 1968. január 1-én hatályba lépő új jogszabály a korábbival szemben több lényeges változást tartalmaz. Ilyenek többek között: újítás lehet az olyan — jelentős alkotó tevékenységnek minősülő — megoldás is, amelyet a dolgozó saját munkakörében hoz létre; újításként csak műszaki illetőleg üzemszervezéssel kapcsolatos megoldás értékelhető; az újításnak nem közvetlenül a népgazdaság, hanem a hasznosító vállalat részére kell — annak megvalósítása és esetleges értékesítése útján is — eredményt hoznia; az újítási díj mértéke tekintetében, a felek megállapodása irányadó, ennek hiányában a díj az egy évj eredménynek legalább két százaléka. A találmányokkal kapcsolatos’ egyes rendelkezéseket jelenleg az újításokról szóló jogszabály tartalmazza. Ezek ' közül a legszükségesebbeket az új kormányrendelet átmenetileg szabályozza; véglegesen a kidolgozás» alatt álló találmányi (szabadalmi) jogszabályban kerülnek rendezésre. (MTI) ült a görög király (Folytatás az 1. oldalról.) állomásozó 3. hadtest parancsnokait ugyanis — e hadtest élén akart Konstantin „Athén felé vonulni” —, a juntához hű tiszti kar lefegyverezte és ezzel nyilvánvalóvá vált Konstantin veresége. Mint Rómából jelentik, röviddel azután, hogy a menekülő Konstantint és családját, valamint Koliasz, volt miniszterelnököt szállító repülőgép leszállt az olasz fővárosban, egy másik repülőgép több magas rangú tisztát hozott, ugyancsak Rómába, akik Konstantin környezetéhez tar* toznak. Az új kormányzó, Zoitakisz tábornok — jelentik a hírügynökségek —. az előző junta kormány hadügy-mi nisztéri urnában államtitkár volt. Mint írják, az 57 éves tábornok kijárta a Nyugat- N émetországban állomásozó amerikai katonai vezetés iskoláját is. Papadopulosz ezredes, az új miniszterelnök legutóbbi rádió- nyilatkozatában amnesztiát ígért mindazoknak, akik részt vettek Konstantin kíséretében. Ezt a megfigyelők úgy értékelik, mint igen célravezető lépést a további, esetleges ellenkezések elkerülésére. A görög miniszterelnök sajtóértekezlete Papadopulosz miniszterelnök a katonai junta új kormányfője csütörtökön délelőtt sajtóértekezleten számolt be a történtekről. Mint mondotta, Konstantin király levélben jelentette be akciója bevezetőjeként a görög hadsereg vezérkari főnökének, hogy átvette az ország és a fegyveres erők fölötti parancsnokságot és magának tartja fenn a jogot bármiféle kinevezést illetően. A kormány —folytatta Papadopulosz — azonnal összeült, és ezután kapcsolatot teremtett a hadsereg egységeivel. Ekkor tűnit, ki, hogy Koliasz miniszterelnök a király oldalára állott és azt is hallottuk, hogy Konstantin Larisszába repült. Bizonyos időre az elmúlt éjjel során elvesztettük a kapcsolatot a ka- valai egységekkel és ez keltette fel a gyanút bennünk, hogy Konstantin tulajdonképpen ott tartózkodik. Papadopulosz ezután elismételte azokat a korábbi híreket, miszerint a harmadik hadtest tisztjei tartóztatták le Kavalában a királyhű tábornokokat. Emiatt menekült el a király és családja. Ebben a helyzetben — jéléntet- te ki Papadopulosz — miután a király „önhatalmúlag fordított hátat kötelességeinek” került sor a kormányhatározat következtében egy régens kinevezésére, továbbá a kormány átalakítására. A betegségi biztosításról szóló kormányrendelet módosítása A dolgozók betegségi biztosításáról szóló kormányrendeletet a Minisztertanács az alábbiak szerint módosította: A táppénzjogosultság időtartamának megállapításánál ez ideig azt a munkaviszonyt tekintették folyamatosnak, amelyben megszakítás nem volt, illetve a megszakítás nem haladta meg a 30 napot. A munka- viszony folyamatosságát 30 napon túli megszakítás esetén is fenntartotta a keresőképtelenség ideje, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagság, valamint a mezőgazdasági biztosítottaknál a december 1. és március 31. napja közötti idő. Az új rendelkezés szerint a folyamatosságot a felsoroltakon felül fenntartja a rokkantsági nyugdíj, az átmeneti segély, továbbá a rendszeres szociális járadék folyósításának ideje is. Eddig munkaviszonyuk időtartamától függetlenül kaphattak táppénzt azok a dolgozók, akik iskola; tanulmányaik befejezése után két hónapon belül el- ■ helyezkedtek. A tapasztalatok azonban azt mutatták, hogy a fiatalok nem mindig állhatták munkába két hónapon belül (építőtóborozáson vettek részt; egyetemi felvételre készültek; egyeseknek elhelyezkedési problémáik adódtak, stb), ezért a kormányrendelet a kéthónapos határidőt 180 napra emelte. Az eddig érvényben volt rendelkezések szerint fizetésének (jövedelmének) 75 százalékát táppénzként az a dolgozó kaphatta, áki legalább két. éven át megszakítás nélkül ugyanannál a munkáltatónál állt, munka- viszonyban. A dolgozó áthelyezése nem számít megszakításnak. A kormányrendelet 75 százalékos táppénzt biztosít annak a dolgozónak is, aki 1967. december 31-én fennállott munka- viszonyáhan ez időpont után bekövetkezett, egyszeri munkahely- változás miatt a kétévi meg- spakítatlan munkav(bizonyt ugyanannál a munkáltatónál nem tudta megszerezni — feltéve, ha a két munkaviszony között 30 napnál hosszabb idő nem telt el. Ez ideig a határozott időre szóló munkaszerződéssel alkalmazott dolgozó — amennyiben munkaviszonya ugyanannál a munkáltatónál két évnél rövidebb volt —, akkor sem szerezhetett 75 százalékos táppénzre jogosultságot, ha megelőzően megszakítás nélkül munkaviszonyban állt. Több olyan munkakör van azonban, amelyeknek sajátosságai miatt a dolgozó ennek a feltételnek nem tehet eleget. Ezért az új kormányrendelet előírja, hogy a 75 százalékos táppénzre való jogosultság megállapításánál megszakítás nélkülinek kell tekinteni a határozott időre szóló munkaviszonyokat is, amennyiben a dolgozó a munkaszerződés lejárta után nyomban elhelyezkedik és kétévi munkaviszonnyal rendelkezik. A jogszabály megállapítja a vállalatok, intézmények, mező- gazdasági és kisipari termelőszövetkezetek által fizetendő biztosítási járulék mértékét is, A kormány rendelete 1968. január 1-én lép hatályba. Új kormányrenddel- az órásokról és találmányokról A gazdasági mechanizmus új fokozottabban lesz feladata a dol- rendszerében az újítómozgalom- gőzök alkotó tevékenységének nak — a termelés emelése és a kibontakoztatása, a technika fejminőség javítása érdekében — lesztése. Az újításokról és a taVéget ért a KGST XXI. ülésszaka A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Budapesten december 12—14. között tartotta XXI. ülésszakát. A KGST XXI. ülésszakán ünnepélyes körülmények között meghallgatták Apró Antal beszámolóját „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a szocialista országok közötti új típusú gazdasági kapcsolatok” címmel. A beszámoló után a KGST tagállamok és Jugoszlávia delegációjának vezetői jókívánságaikat és üdvözletüket tolmácsolták. A Szovjetunió delegációjának vezetője felszólalásában háláját és forró köszönetét fejezte ki az üdvözlésekért. Az ülésszak megvizsgálta a végrehajtó bizottság beszámolóját a KGST XX. és XXI. ülésszaka közötti tevékenységről, annak további fő irányairól és legközelebbi feladatairól. Az ülésszak megállapította, hogy a mostani ötéves tervidőszak első két évében a KGST tagállamok gazdasága gyors ütemben fejlődött és meghaladta a fejlett tőkés országok gazdaságának fejlődési ütemét. A KGST tagállamai, továbbá a tanács szervei folytatták egyes problémák megoldását szolgáló ajánlások kidolgozását, főleg az 1966—70. évi tervek koordinációjára. A végrehajtó bizottság és a KGST állandó bizottságai nagy figyelmet fordítottak a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésére. E célból hatékony intézkedéseket dolgoztak ki a gyártás szakosításának és kooperációjának további fejlesztésére és elmélyítésére. Továbbá a KGST-tagállamok és Jugoszlávia közös érdekét képező legfontosabb tudományos és műszaki kutatások elvégzésének finanszírozási kérdéseiben. Előkészületek folynak az 1971—75. évi tervek koordinálására. A KGST tagállamok és Jugoszlávia megkezdték a kétoldalú konzultációkat az 1970 utáni gazdasági és tudományos, műszaki együttműködés számos kérdésében. Az ülésszak jóváhagyta a végirehajtó bizottságnak a tanács XX. és XXI. ülésszaka közötti tevékenységét és ajánlotta a KGST tagállamoknak, illetve megbízta a tanács szerveit, hogy folytassák a folyamatban lévő ötéves tervek koordinációja során feltárt problémák további megvizsgálását, éis az 1971—75. évi tervek koordinálását, Az ülésszak ajánlotta a KGST tagállamoknak, hogy kétoldalú- an, vagy a tanács szerveiben sokoldalúan vizsgálják meg az érdekelt országok által beterjesztett javaslatokat az együttműködés lehetőségeiről a kölcsönös érdekeket képviselő létesítmények építésében való részvételben. Az ülésszak nagy figyelmet fordított a külkereskedelem fejlesztésének kérdéseire és a valután s, pénzügyi együttműködés további tökéletesítésére. Az ülésszak megbízta a végrehajtó bizottságot, hogy dolgozza ki a KGST-szervek hosszabb időszakra (két-három évre) szóló tevékenységének fő irányait tartalmazó munkater- vét a KGST tagállamok és Jugoszlávia gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének alapvető kérdéseiről. Az ülésszakon a kérdéseket a barátság és a kölcsönös megértés légkörében tárgyalták meg. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXI. ülésszakának jegyzőkönyvét csütörtökön este a Gellért-szálló nagytermében írták alá a delegációk vezetői. Záróbeszédében az elnöklő Apró Antal hangsúlyozta, hogy a most zárult ülésszak eredményei tovább szélesítik az együttműködést. A delegációk nevében G. Weiss, az NDK küldöttségének vezetője köszönetét mondott Apró Antalnak elnöki teendőinek ellátásáért. (MTI) Országgyűlési bizottságok ülése Az országgyűlés honvédelmi bizottsága csütörtökön Pap János elnökletével ülésezett a Parlamentben. A tanácskozáson — amelyen Vas Istvánná, az országgyűlés alelnöke is részt vett — a honvédelmi és a belügyi tárca 1968. évi költségvetésének tervezetéről tárgyaltak. Az erről szóló tájékoztatót Kovács Pál vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes a néphadsereg politikai főcsoport- főnöke, illetve Rácz Gábor belügyminiszter-helyettes tartatta. Oláh István vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes az 1967-es kiképzési év tapasztalatairól, valamint a kiképzés és korszerűsítésének indokairól és terveiről, Kardos János vezérőrnagy, a vezérkari főnök helyettese pedig az új gazdaság- irányítási rendszerrel összefüggésben az ,ipar és a néphadsereg kapcsolatáról számolt be. A bizottság a költségvetés- tervezeteket elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra javasolta. Az országgyűlés kulturális bizottsága csütörtökön Benke La- josnénak, a bizottság titkárának elnökletével megtárgyalta az 1968. évi kulturális költségvetéseket. Részt vett az ülésen Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke is. A művelődésügyi tárca költségvetési előirányzatairól dr. Po- linszky Károly miniszterhelyettes, a Magyar Tudományos Akadémia költségvetéséről Rusznyák István, az Akadémia elnöke, a Magyar Rádió és Televízió költségvetéséről pedig Fazekas László, gyártási és gazdasági igazgató tájékoztatta a bizottságot. A bizottság behatóan megvitatta az előterjesztett költség- vetéseket. Felszólalt a vitában többek között Kaszás Imre. Tolna megyei képviselő is Dr, Polinszky Károly és Fazekas László válasza után a bizottság úgy határozott, hogy a három költségvetést elfogadja, és az ország gyűlésnek is elfogadásra ajánlja. (MTI)
