Tolna Megyei Népújság, 1967. december (17. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-02 / 285. szám

* t 196’?. december 2. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAÖ A törzsgárda E r E Újszerű gumicsizma­gyártás Dunaföldváron I Az országban eddig párat- E lan új technológiával gyárt- E ják az ipari gumicsizmákat a = Dunaíöldvári Gumiipari Ktsz- = ben. Az új eljárás a szakma = nagy tapasztalata mesteré- E nek: Holmár József műszaki E vezetőnek az újítása, s Pet- E recz Miklós szerszámkészítő E technikus és ifjú Holmár Jó- E zsef vegyésztechnikus közre- E működésével valósította meg. 2T A helyszínen pillantottunk E be az újszerű gumicsizma- E gyártásba. Az idős szakem- E bér: Holmár József kalau- E aolt bennünket E — A préselt eljárással ké- E szülő ipari gumicsizma tel- 3 jesen új technológiája való- E ban, egyedül nálunk látható E — közölte. — Saját erőből E valósítottuk meg. Eddig ál- E tálában fémsámfát használ- E tunk, most pedig hőálló. ki- E tűnő szovjet műanyagból ké- 5 szített légzsákot alkalmazunk ~ a gumicsizmák gyártásánál. E A légzsákra épített gumicsiz- E mát 8—10 atmoszféra levegő- E nyomással felfúvatjuk a vil- E lannyal működő féihprésfor- E mázóban és 13 percig vulka- E nizáljuk. E A híres dunaföldvári mes- jj terek tehetsége alkotóteret E kapott a szövetkezeti üzem- E ben. A húszéves üzem elis- E mérést vívott ki jó minősé- E gű gyártmányaival. E BALLABÁS LÁSZLÓ ~ raiiiiiiiniiiiinnnm (BAKÓ JENŐ felvételei) £ ......................................................................... A gumicsizmát kiveszik a „sütőből” A fényesítőben ÖREGEK NAPKÖZIOTTHONA ö fgova megy Lukács néni? — ** kérdi a Bajai út irányába tartó, idős asszonyt szomszédja. — Megyek az öregek napközi otthonába — válaszol, de csak addig áll meg, amíg a kíváncsis­kodónak választ ad. — Jól érezzük magunkat, me­leg helyen vagyunk, jó ebédet kapunk. — Azt kérdezi mit csinálunk? — Istenem. Mit csinálhatnánk, beszélgetünk, kártyázunk, rádiót hallgatunk, tv-t nézünk. Aki akar, kézimunkázik, vagy olvas. — És mondja Lukács néni, vi­tatkozni, veszekedni nenp szok­tak? Mit göndol, nem veszekedni megyünk oda — méltatlankodott a kis öreg. s faképnél hagyta a kérdezősködőt. Bátaszéken, a Bajai út 18. szám alatt öt héttel ezelőtt, öregek ré­szére, napközi otthont nyitott a községi tanács. Naponta húsz lá­togatója, s ugyanennyi kosztosa "van. Valamennyien egyedülálló öregek, nyugdíjasok, járadékosok. Garami Ferencné, a napközi ve­zetője, derűsen fogadja az érke­zőket. Ami a legfontosabb, min­denkihez van egy-egy meleg sza­va. Név szerint ismeri a „nap­köziseket”, tudja ki hol, és ki mellett szeret ülni. Elsőnek ár. Mátyás Lajosné érkezett. — Már alig vártam, hogy jö­hessek. Annyira megszoktam a mi kis közösségünket, hogy szin­te furcsa a vasárnapi szünnap — mondta — s kényelmesen el­helyezkedett a kagylófotelban. Mátyásné bentlakásos otthonban volt, de elkívánkozott. — Jó volt ott is minden, még­sem tudtam megszokni. így job­ban érzem magam. Mind sűrűbben nyílik az ajtó. Rita néni, Léna néni, Fehérné és a napközi legidősebb tagja, a 83 éves Juli néni is megérkezik. Egymás kezébe adják a kilincset. Melengetik elgémberedett kezü­ket, aki már felmelegedett. he­lyet keres magának. — Nini, megjött Irmuska., — fogadják az újonnan érkezőt. Az Irmuskának szólított idős nő egy hétig betegség miatt otthon ma­radt, de nem volt magára ha­gyatva. Garaminé gondoskodott arról, hogy naponta meglátogas­sák a beteget és ebédjét rend­szeresen megkapja. tízben kialakulnak a ját- szó, a kézimunkázó és be­szélgető csoportok. Ezúttal Irma néni áll a központban. Egy hé­ten át, amíg távol volt, össze­jött mondanivalója. Megérkezik Kovács bácsi is, az öregek nap­közijének eddig még egyetlen férfi tagja. Otthonosan mozog, fázósan a kályha mellé húzódik. Keveset beszéi. Nyilván attól fél, hogy a sok asszony között ki­sebbségben maradna. Tizenegy óra és a dél közötti idő ebédváró hangulatban telik. Garaminé — akit mindenki Ma­nyikénak szólít — nem panasz­kodhat. Egymással versenyeznek, hogy ki segítsen a terítésnél, és ebéd után az asztalok leszedésé­nél. Jól érzik magukat a báta- széki öregek a napközi otthon­ban. Elégedettek az ellátással, a bánásmóddal. A községben hal­lott szóbeszéd alapján egyiket- másikat titkos gondolat foglal­koztatja. Most már sok az ér­deklődő, és az öt hét alatt ki­alakult törzsgárdatagok attól félnek, hogy a helyszűke miatt kiszorulnak. Garami Ferencné türelmesen foglalkozik az öregekkel, nyug­tatja a kedélyeket: — Ne adja­nak a szóbeszédre. Az igaz, hogy mostani elhelyezésünk ideiglenes, de a tanács továbbra is gondos­kodik rólunk. Arról van szó, hogy a Kossuth utca 3. szám alá le­szünk átköltöztetve, mert ott le­hetőség van a bővítésre. m beszélgetés után az öre- " gek megnyugodtak. Elfo­gadták Mátyásné véleményét: — Nem kell adni a szóbeszéd­re. Az a biztos, amit Manyika mond. Neki ugyanis pontos érte­sülései vannak, tagja a pártveze­tőségnek, és a községi tanácsnak — mondta. POZSONYIIGNÁCNÉ „A fejlődés üteme falun is képzett vezetőket követel’’ Ülést tartott a megyei tanács vb Tegnap délelőtt Szabópál Antal vezetésével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen megjelent Tolnai Ferenc, a párt megyei bizottságának tit­kára, Hunyadi Károly országgyű­lési képviselő, a Hazafias Népfront megyei titkára és Szabó Gé­za, a KISZ megyei bizottságá­nak titkára. Első napirendi pontként a jelentés a vb jog­körében tett intézkedésekről és a lejárt határidejű vb-határoza- tok végrehajtásáról szóló beszá­molót fogadták ed. A következő napirendi pontban a falusi ér­telmiség társadalmi tevékeny­ségéről szóló beszámolót vitat­ták meg. A művelődésügyi állandó bi­zottság, a mezőgazdasági, vala­mint az egészségügyi és szociá­lis állandó bizottsággal karölt­ve, 42 községben vizsgálta a fa­lusi értelmiség társadalmi tevé­kenységét: megyénk gazdasági élete az elmúlt időszakban erő­teljesen fejlődött, az ipari és a mezőgazdasági termelés megnö­vekedett. A fejlődés üteme kép­zett vezetőket követel. így ter­mészetes, hogy az értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak száma az elmúlt 10—15 év alatt megkétszereződött. Hatvanegy százalék társadalmi munkában A megvizsgált 42 községben 2565 értelmiségi munkakört be­töltő dolgozó közül 1577 (61 szá­zalék) vesz részt társadalmi munkában. Ez az arány az egyes értelmiségi rétegeknél nagy eltolódást mutat. Amíg a peda­gógusok, vagy a tanácsi munka­körben dolgozó értelmiségiek 74 százaléka végez társadalmi mun­kát, addig az egészségügyi terü­leten dolgozók közül 59, a mező- gazdaságban 49, az egyéb terü­leteken pedig 43 százalék. A munkák minősége sem azonos. Egyeseknél a társadalmi munka egy-egy alkalmi ténykedést je­lent, másiknál folyamatos, rend­szeres tevékenységről van szó. A falusi értelmiség számos tag­ja eredményesen tevékenykedik különböző területeken. Ezt bizo­nyítják a termelési eredmények, a szakmai műveltség emelkedé­se, az emberi egészség alaku­lása, a szülők foglalkozása a gyermekekkel, a közösségi gon­dolkodás erősödése, a politikai érdeklődés növekedése, a techni­ka és a kultúra eszközeinek ter­jedése. A társadalmi munka zöme ép­pen azokra a területekre esik, melyek valamilyen módon össze­függnek a fentiekkel. Ha a megvizsgált községekben felmért munkát 100-nak vesszük, akkor a népművelésre 16. a KISZ-szel kapcsolatos foglalkozásra hét, a párttal kapcsolatos tevékenység­re 11, a tanácsi munkára 12, a Hazafias Népfronttal kapcsola­tos munkára nyolc, az úttörő­munkára 14, a Vöröskereszttel kapcsolatos munkára 7,5 egység jut, a többi a sport és egyéb te­rületek között oszlik meg. Nem mindenki vesz részt társadalmi munkában Ez természetesen nem is vár­ható. A 40 százalékos távolma­radás azonban sok mindent meg­magyaráz. Az értelmiségi mun­kakörben sok a nő. Ez különö­sen a pedagóguspályára áll, ahol az ös6zlétszám 65 százalé­kát teszik Sí a nők. A dolgozó asszony a második műszakban is helytáll. A gyermeknevelés és a háztartás gondja, a család, a beszerzés zömmel reá hárul. Ilyen körülmények között nem várható, hogy azonos részt vál­laljon a társadalmi munkából is. Gyakori, hogy egy-egy orvos, vagy pedagógus elfoglaltsága olyan nagy, hogy egyszerűen, nem tudja beilleszteni a társa­dalmi munkát napjába. Ebből félreértések is adódnak. A kí­vülállók csak azt látják, hogy ezek nem végeznek társadalmi munkát, de fizetett tevékenysé­get igen. Pedig boldogan adna le valamennyiük a sok túlórá­val megrakott nevelőóráiból, de nincs kinek átadni a szaktár­gyat, az órák egy részét. Az elfoglaltság néha csak „takaró“ A bizottság vizsgálatánál, az elfoglaltság esetében kitűnt* hogy az nem olyan mérvű, hogy akadálya lehetne a társadalmi munkának. Különösen az agrár­értelmiség körében figyelhető meg ez a jelenség. Egyesek csak a termelési feladatok megoldá­sával foglalkoznak, s még a tsz-tagok szakmai képzésétől is húzódoznak. A mezőgazdasági jellegű népművelési előadásokra is vidékről kell előadókat hívni. Az akadályok között első he­lyen kell említeni a bejárás té­nyét. A bejáró dplgozó munka­helyén azért nem végez társa­dalmi munkát, mert „megy a járműve”. A lakóhelyén pedig azért nem, mert nincsen kapcso­lata, mert csak este érkezik ha­za. Jellemző, hogy az esetek nagy számában éppen a fiatalok hiányoznak a társadalmi mun­kások közül. Nem azért, mert nem tudnak, vagy nem akarnak dolgozni, hanem mert elfelejtik őket munkára felkérni*, a mun­kába bevezetni. Többen sokat vállalnak magukra Egyesek távolmaradása a mun­kát vállalókra ró nagyobb ter­het. A megvizsgált 42 községben éppen ezért akadnak túlterhelt egyének, Ezek között is a leg­nagyobb számban pedagógusokat találunk. A túlzott megterhelés­nek komoly következményei vannak; egyrészt a családi élet­ben, másrészt a munkahelyen. A munkák zöme általában el­lenszolgáltatás nélküli, de talál­kozunk tiszteletdíjas és fizetett munkával is. A tiszteletdíjas munkák azonban inkább csak név szerint azok, hiszen a tisz­teletdíj összege csekély. A fize­tett társadalmi munka aránya kicsi. Ezek közül is a legmaga­sabb a pedagógusoké. Az összes munkák 4,2 százaléka. A többi rétegnél ez körülbelül két szá­zalék — állapította meg a vég­rehajtó bizottság. A harmadik napirendi pont­ban a pénzügyi osztály vezető­jének beszámolóját vitatta meg a végrehajtó bizottság, az adó­kivetésekről és az adóbevételek várható alakulásáról, majd vé­gezetül a bejelentéseket tárgyal­ta meg. F. M. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom