Tolna Megyei Népújság, 1967. november (17. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-05 / 262. szám
4 i A 7ío~emher 5, TOLNA MEGYEI NEP^JSA© Készülnek a gazdasági reformra Az új gazdasági mechanizmus startja nem kább „1968-as fejjel” gondolkodnak, alapos, át- egészen két hónap múlva lesz, azonban már gondolt intézkedésekkel készülnek a gazdasági hónapok óta folyik a lázas készülődés nemcsak reformra Három műszaki-gazdasági vezetőt az országos irányítószervekben, hanem az üze- kértünk meg, nyilatkozzanak a náluk folyó elő- mekben is. A gazdasági vezetők már egyre in- készületek egy-egy területéről. Magyari László, az MMG szekszárdi gyárának igazgatója: Ügyvitel- és munkaszervezési csoportot hoztunk létre Nálunk már hónapok óta teljes ‘ gőzzel folynak az előkészületek a gazdasági reformra. Nehéz lenne rangsorolni, ml a legJ fontosabb a sok intézkedés közül, azok láncszerűen kapcsolódnak össze, egyet azonban kiemelnék, amia választ: Küldjük vízvezetékszerelőinket Bajára, vagy Kalocsára. Hasonlóképpen ' ésszerűen lehet majd kihasználni az egyesülésbe tömörült vállalatok gépparkját is. Földmunkagépekkel jól el vagyunk látva, de nem tudjuk mindig kihasználni őket. ségidő-tanulmányok legcélsze- A felesleget majd felajánljuk, : rűbb módszereit. esetleg más gépeket pedig onnét A gyors és pontos információ- kapunk kölcsön, ahol azokban ra nemcsak a szekszárdi gyáron mutatkozik időlegesen felesleg, belül van szükségünk, hanem a , , . , . , budapesti központtal való kap- Több vállalat rnar bejelentette csolatunkban is. A központ be- részvételi szándékát. Mindenki szerzett számunkra egy képtáv- abban a kooperációban vesz író-berendezést. Ezáltal lehetővé resfk ami érdekli. _ Mert nemválik, hogy a hosszadalmas leve- csak .kapacitásra, gepkooperaciolezés helyett például egy-egy fa hranyul a. megegyezés, hanem rajzot, konstrukció-, vagy techno- kozos anyagiéitarasra, . kiterme- lógia-módosítást akár perceken l^re’ .szakmai továbbképzésre is. belül megkapjunk a központtól, ^ Például a tiszai közös kaközöljük a mi szakembereink vicakitermelesben nem veszünk elképzeléseit, akár egy skiccet .. meri ellátásunk megvan, is felküldjünk a képtávírón Bu- A közös segédipari termelés tői igen sokat dapestre és tíz percen belül a^Jbaf- maT ®rb®kel bennünket, várunk. Meg kell gyorsítanunk megkapjuk rá a jóváhagyást, valószínűleg at tudunk a belső adatszolgáltatást. Vezet- vagy módosítást. A termelés te- . a . 1 más vállalatnak aszni, irányítani, reális döntéseket hát gyorsan igazodhat a piaci talosipari termékeket, mert ezt a hozni időben csak úgy lehet, ha helyzethez, változásokhoz nem- kapacitást kifejlesz.tettukt vi- időben rendelkezésre állnak a csak műszakilag, hanem a gaz- találunk nelkulozdöntés alapját képező, pontos daiságosság figyelembevételével , to bádogos termékeket. fl®1?? adatok. Az új mechanizmusban is. lenne erdemes kel ember miatt nemcsak termelnünk, hanem ke- Egyébként már birtokunkban v'zve^tekszerelo muvezetokepreskednünk is kell. Ismerni kell van a jövő évi rendelésállomány beindítanunk azonban ha a gyártás költségeit, az egyes aminek alapján megkezdtük gép- ez<l ny°ic vallalat közösen szerműszaki intézkedések költség- parkunk felülvizsgálatát. Kidé- vezi meg, már összejön tizenötkihatásait. Igen sok múlik a jó rült, hogy van jó néhány olyan húsz részvevő. Részt veszünk a munkaszervezésen. Meggyorsít- speciális gépünk, ami sem az közös anyaggazdálkodásban is. A juk az ügyvitel-gépesítést. Nagy- idén, sem jövőre nem lesz kel- , , ,. . , teljesítményű gépeket szerez- lően leterhelve. Kiszámítottuk budapesti anyagiroda nyilvan- tönk máris be, ügyvitel-gépesíté- például, hogy teljesen felesleges tartja — a befutó adatok alap- si szakembert . állítottunk mun- itt tartani a több, mint félmilliós ján — a felesleges anyagkészle- kába. Létrehoztunk egy kéttagú, értékű hátraesztergáló gépet, mi- teket és anyagszükségletet is és ügyvitel- és munkaszervezési vei nem tudjuk eléggé kihasz- , , , _ . , __ c soportot, amit a jövő évben nálni. Sokkal kevesebbe kerül, a eldiszpo álja a> már önálló osztállyá szervezünk, ha az ezen elkészíthető szerszá- ahol arra szükség van. Kifizető- A csoport máris megkezdte a je- mókát, alkatrészeket máshonnét dő lesz egyes anyagoknál a kö- ienlegi szervezet elemzését, ki- szerezzük ^ A gépet eladtuk, zös, nagybani beszerzés is. Van- formTöv^elményJ^^gfele- helyette több °lyaa gépet tu- nak olyan elképzeléseink, hogy lő ügyrendet, tevékenységi jegy- dunk vásárolni, amiket már gaz- egy-egy vallalat egy-egy géptípus fenntartására szakosodik, berendezkedik azok javítására, pótalkatrész-ellátására, így ez sokkal gazdaságosabb lesz. mintha minden vállalat külön-külön tenné ezt. Talán mondanom sem kell, hogy az egyesülés nem sérti a megyei érdekeket, sőt, éppen zékeket. Kimunkálja a veszte- daságosan üzemeltethetünk. Bíró György, a tanácsi építőipari vállalat főmérnöke: Egyesülés a tanácsi építőipari vállalatok között Most tanulmányozzuk azt ns&miíz a szerződéstervezetet, ami több hónapi előkészítő- munika eredménye. Rövidesen sor kerül a szerződés aláírására és az év elején már működésbe is léphet az „Integrál”. Ugyanis ezt a nevet adtuk a szervezetnek, a közép-magyarországi felesleget, onnét ugyanígy összegyűjtik a kapacitás-igényeket is. elősegíti a megyei igények jobb Talán már aznap megkaphatjuk kielégítését. * Keserű János, a „Kövendi Sándor” Tolna megyei Cipész Ktsz elnöke: Közvetlen tárgyalás a moszkvai Raznoexport-tal Az új mechanizmusban fokozott jelentősége lesz a gazdaságos termelésnek, értékesítésnek. tanácsi építővállalatok egyesü- eddig sem lésének. Sokat várunk tőle. Nem- volt ez élha- csak mi, hanem a többi, társult nyagolható vállalat is. A tanácsi építőipari vállalatok ugyanis egymástól el- sunkban, de szigetelve működnek, noha sok január elsejé- a közös problémájuk. Sok min- tői fokozottabb dent, összefogva, sikeresebben figyelmet kell ra fordítanunk, oldhatnak külön. meg. mint külön- hiszen a szotéses rendszert vezettünk be. £| Exporttevékenységünknek jelentős állomása volt az a tizenkét- napos moszkvai út, amit Szelesi elvtárssal, a másik szövetkezet elnökével a közelmúltban tattünk. Első ízben fordult elő, hogy kereskedelmi tárgyalásokra külföldre utaztam. Meg is kötöttük a megállapodást, hogy jövőre az idei hatvanezerrel szemben nyolcvanezer pár filccsizmát szállítunk, kiválasztották a tíz közül azt az egy modellt, amiből kérik ezt a mennyiséget. Kétszer-háromszorennyit is szállíthatnánk a Szovjetunióba, ennek azonban akadálya a magas Mikor viszik a szenei? A keddi számunkban „Tüzelő van ...” c. cikkünkben egy mondat erejéig arra is utaltunk, hogy a TÜZÉP-telepen nagy szénh'e- gyek vannak, de a szállítással egy kis fennakadás van. Nos, ez a fennakadás nem is olyan kicsi. Ezt tükrözte a cikk megjelenését 'követő délutáni megbeszélés is a megyei tanács kereskedelmi osztályán. Ezen részt vettek a kereskedelmi osztály, a TÜZÉP és az AKÖV képviselői. A megbeszélés körülbelül így kezdődött: — A múltkor megbeszélést tartottunk, amikor láttuk, hogy sok a megvásárolt szén, de az AKÖV nem igyekszik a szállítással. Az AKÖV képviselője akkor olyan ígéretet tett, hogy október 31-ig vállalja a restancia pótlását. A helyzet azonban nem javult, továbbra is kétszáznál több a kiszállítatlan tüzelő-tétel. A megbeszélést éppen emiatt hívták össze. Az AKÖV képviselője: — Sajnos, semmi ígéretet nem tudok tenni a szállítás meggyorsítására. Nem kapunk embert. Ennyi keresetért nem végeznek ilyen munkát. így jóformán ember nélkül maradtunk. Erre megemeltük a bértételeket, de az első bérszámfejtés az új bérek alapján még csak most lesz, így csak utána várható annak a hatása. — Az időjárás viszont nem vár, itt a fűtési szezon. A TÜZÉP képviselői: — Mi a megbeszélés szerint szerveztünk ünnepi műszakot is, sajnos a szállítók délben abbahagyták a munkát, így az ünnepi műszaknak sem sok haszna volt. Ezután is hajlandók vagyunk akár éjszakai árukiadást is biztosítani. — Mi a reális remény? — Meg kell várni a legközelebbi bérszámfejtést. — Az időjárás viszont nem vár. A bérszámfejtés november 10-e felé lesz, mire az érezteti hatását, legjobb esetben is november vége. — Talán ha összefognának a vállalatok, és mind hazaszállítaná a saját dolgozói részére a tüzelőt. — És aki olyan helyen dolgozik, ahol nincs teherautó? — Mi legfeljebb úgy tudnánk megoldani, ha nem kívánnák a pincébe hordást. "— És ahol öreg, beteg emberek vannak, vagy egyszerűen a munkaköri elfoglaltságuk nem teszi lehetővé a szénbehordást? Az AKÖV feladata ez. Néhány évvel ezelőtt éppen az AKÖV tiltakozott az egyéb szállítási vállalkozók ellen, mondván, hogy népgazdasági érdek a szállítókapacitás kihasználása. — Sajnos, most nehéz helyzetbe kerültünk. — Valamit ki kell találni, mert naponta többet adunk el, mint amennyit kiszállít az AKÖV. Végül az AKÖV megígérte, hogy megpróbál valami sürgős intézkedést tenni. A tárgyalást követő 24 órán belül az AKÖV közölte is, hogy beállítottak • szénfuvarozásra 3 teherautót a kettő helyett, ezenkívül négy lovas kocsit, segítséget kértek a Városgazdálkodási Vállalattól és az egyik tsz-től is. így minden remény megvan arra, hogy néhány napon belül azok is megkapják a szenet, akik most még csak a türelmetlen várakozás izgalmaitól tudnak melegedni. BC^DA FERENC Ifjú munkásotok A küldöttség, amely a kettes számú paksi általános iskolából a munkásőrség járási parancsnokságát felkereste, négytagú volt. A szóvivő Kerti Ferenc tanuló: \ — Parancsnok elvtárs, mi munkásőrök akarunk lenni. Kemény József járási parancsnoknak nem kis gondot okozott ez a kérdés. — Sajnos fiúk, fiatalok vagytok... — Igen, Józsi bácsi kérem, de mi nem igazi, mi ifjú munkásőrök akarunk lenni. — Majd meglátjuk, beszélek a tanárotokkal, aztán felkereslek benneteket a válasszal. A küldöttség elment. Az ügy azonban elkezdődött. S ha egy ügy elindul, annak valahogy véget kell vetni. Vagy kedvezően, vagy elutasítóan .,. — Nem szóltak a gyerekek. De ha ők akarják, akkor engedjük, legyenek munkásőrök, parancsnok elvtárs — mondotta Vadász Pál, az ifjú munkásőr jelöltek tanára... S ezután már gyorsan mentek a dolgok. Az idén május elsején már egyenruhában vonultak el a paksi ünnepség dísztribünje előtt. Sötétkék hosszú nadrág, fehér ing, régi típusú munkásörszalag, és sötétkék svájci sapkán vörös csillag képezte az egyenruhát... — A gyerekek kérték, hogy most a november ■ hetediki ünnepségsorozatba tegyük ifjú munkás- őrré avatásukat — mondja a járási parancsnok. Műsort állítottak össze, szép ünnepséget csináltak a gyerekek. Tíz idős munlcásőr is részt vett az ünnepségen. Az esküt is a gyerekek szövegezték, a munkásőreskü mintájára, illetve módosítva a hetedik és nyolcadik általános iskolás korú gyerekek fizikumához, értelméhez. Az ifjú munkásőrök egy része már részt vett lövészeten is. Most a téli estéken is izgalmas dol- gokkal ismerkedhetnek meg: Előadásokat hallanak a tereptan tárgyköréből. Megismerkednek a korszerű fegyverekkel, a lőelméletL* tel. Lesz majd alaki foglalkozás, kirándulás ..í — Az Ifjú munkás- őrök nem mindegyike lesz valamely fegyveres alakulat tagja. De a tizenkilenc fiú szórakozva megismerkedik a katonai fogalmakkal. És úgy hisszük, a hazafias nevelésnek egy kis része lesz a mi munkánk is — mondotta a paksi járás munkásőreinek és a Kun Béla úttörő munkásőr csapatának parancsnoka.- Pj vetkezet léte, vagy nemléte mú- termelési költség. Az új mecha- r„„kran előfordul hoev eaves lik rajta. Szövetkezetünk felada- nizmusban bevezetendő deviza- uyaxran eioioraui, nogy egyes ^ kettŐ6> egyrészt biztosítanunk szorzó alapján 92 forintot kap- szakmakban nálunk kapacitás- az egész megyében a láb- nánk egy párért, a külkereskefelesleg mutatkozik, másutt ka- belijavítási, mértékes rendelési delem — mivel termékünk dotált pacitáshiány Most például ép- igények kielégítését, másrészt cikk — 117 forintot fizet. így finer. amiatt fő a fejünk. hogy Pedig jelentős mennyiségű láb- zetődik ki számunkra is az ex- pen amiatt to a reruns, nogy _ mccsizmát _ gyártunk porttermelés. Tudomásunkra egy-két hétig milyen munkaiad- szovjet exportra. hozták azonban, hogy a dotációt junk vízvezeték-szerelőinknek. Ha 4avítási tevékenységnél már osak három évig kapjuk- csök' már működik az új szervezet, kf™ mértékben. Egyébként az géptávírón jelentjük a kecske- séget, főként azzal, hogy a ki- idén 128 forintot kapunk egy méti titkárságnak a kapacitás- sebb községekben átalánybefize- párért, tavaly 140-et, kaptunk. Filccsizmagyártásunk, exportunk jövője tehát attól függ: Sikerül-e dotáció nélkül is, árban, versenyképessé tenni. Akkor aztán, szinte korlátlanul növelhetjük a termelést. Hozzáfogunk. Beszerzőnk néhány, ugyancsak Moszkvában, a nemzetközi ruházati kiállításon látptt nagy teljesítményű gépet. Itthon már dolgozunk azokon a műszaki intézkedéseken, amelyekkel gazdaságosabbá tehetjük a termelést. Többek közt saját üzemünkben készítjük el a gumitalpakat, így olcsóbb lesz. Szakmai tanfolyamot Indítunk az üzem munkásainak részére. A moszkvai tárgyalásokon , kiderült, ha módosítunk a csizmán — recés talppal látjuk el és fazonja is modernebb lesz — magasabb árat is elérhetünk. Két- három éven belül tehát lemondhatunk a támogatásról és ha megkapjuk — a devizaszorzóval forintra átszámított — rubelárat, nemcsak „kijövünk” belőle, hanem nyereséget i® érhetünk el. J. X
