Tolna Megyei Népújság, 1967. november (17. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-03 / 260. szám

4 imNÁ wfgyet ní?pű.tsAg 1967. november 3. Ismerkedjünk az új törvényekkel (A földtörvény) A szövetkezeti föld: szocialista tulajdonforma A földtörvény alapvető célja, hogy a földtulajdon és földhasz­nálat ; egységének megteremtésé­vel fokozatosan kialakuljon a termedőszövetkezeti földtulajdon, vagyis a közös gazdaságok a föl­dek nagyobb részének ne csak használói, hanem egyúttal tulaj­donosai is legyenek. Intézkedik a törvény arról is, hbgy a ter­melőszövetkezetek a használa­tukban lévő földet akkor is sa­játjukként használhatják, ha a földnek nem tulajdonosai, vagy ha a föld nem a tagok tulajdo­na. Ilyen értelemben a termelő- szövetkezet köteles teljesíteni mindazokat a feladatokat, ame­lyeket a jogszabályok a földtu­lajdonosra és a földhasználóra megállapítanak. Ezzel az intéz­kedéssel végeredményben tovább szilárdul hazánkban a termő­föld védelme. Hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy a termelő- szövetkezeteket a tulajdonosi vi­szony nemcsak egyszerűen köte­lezi, hanem érdekeltté is teszi abban, hogy minden földet a le­hető legcélszerűbben és a jó gazda gondosságával használja­nak. Fontos törekvése a törvény­nek, hogy pontosan meghatároz­za a szövetkezeti földtulajdon lényegét és szabályozza e föld- tulajdonnal kapcsolatos jogi el­járásokat. így például alapvető társadalmi és gazdasági érdekek fűződnek ahhoz, hogy a föld tu­lajdonosa és használója azonos szövetkezet, illetve személy le­gyen. Ezért a rendezés során fo­kozatosan megszűnnek az olyan esetek, amikor egy-egy szövet­kezeti gazdaság földjét egy más szövetkezet használja és a tsz- tagok földjei is abba a szövet­kezetbe kerülnek, amelynek ténylegesen tagjai. A törvény 14. paragrafusa ar­ról intézkedik, hogy a termelő- szövetkezet a föld használati jo­gát tagjai részére háztáji föld­nek és lakóházépítésre, alkalma­zottai részére pedig illetmény- föld céljára ingyenesen átenged­heti. A törvénynek ez a rendel­kezése ■— az ugyancsak most megalkotott termelőszövetkezeti törvénnyel együtt — kifejezésre juttatja a közös és • háztáji gaz­dálkodás egységét. Végeredmény­ben rögzíti, hogy a termelőszö­vetkezetek, mint tulajdonosok a törvény keretein belül szabadon rendelkezhetnek földjeik haszná­latával. Előfordulhatnak olyan esetek, hogy egyik-másik termelőszövet­kezet a használatában lévő föl­det különböző okokból — például munkaerőhiány — nem tudja megművelni. Ugyanakkor más szocialista szervezetnek időlege­sen szüksége lehet földre. Ezért a termelőszövetkezetek lehetői séget kapnak arra, hogy föld- használati jogukat megállapodás útján, hatósági jóváhagyással más szocialista szervezetnek át­engedjék. Ez az intézkedés így azt szolgálja, hogy minden föld­területet a népgazdasági, érde­keknek megfelelően a lehető leg­célszerűbben használjanak fel. Védi a törvény a termelőszö­vetkezeti földeket. Ezért ki­mondja, hogy tilos a termelő- szövetkezet tulajdonában, vágj' használatában álló föld tulaj­donjogának, használatának a törvény által meg nem engedett módon, vagy célra történő átru­házása, illetve átengedése. A termelőszövetkezeti tag a terme­lőszövetkezeti használatban lévő földjének tulajdonjogát élő sze­mélyre át nem ruházhatja. Ezek az intézkedések kifejezésre Jut­tatják, hogy a közös használat­ban lévő föld általában nem áru. Ezért a termelőszövetkezet tu­lajdonában álló föld általános szabály szerint nem idegeníthe­tő el. De figyelembe veszi a tör­vény a kivételeket is. Ezért ügy intézkedik, hogy hatósági jóvá­hagyással más szocialista szer­vezet “részére földeladásra is sor kerülhet. Ismeretes, hogy ipari üzemek és más nem mező- gazdasági jellegű intézmények létesítéséhez, vagy terjeszkedésé­hez gyakran földre van szükség. A jövőben az ilyen tulajdonjogi átruházások nemcsak kisajátí­tással, hanem adás-vétellel is történhetnek. A földrendezés során termelő- szövetkezetek tulajdonába kerül­hetnek olyan földek is, amelyek nagyüzemi művelésre nem al­kalmasak. A törvény módot nyújt arra, hogy a termelőszö­vetkezetek ilyen földjeiket ma­gánosoknak használatra átenged­jék. vagy eladják, abban az esetben, ha azok e földeket rendelltetésszerűen megművelik. Lényeges intézkedése a' tör­vénynek, hogy a termelőszövet­kezetek tulajdonában, vagy hasz­nálatában lévő földeket — egyes kivételes esetektől eltekintve — nem lehet megterhelni. Az ed­dig keletkezett terhek ,a mostani törvény hatályba lépésével meg­szűnnek. A földtörvénnyel új tulajdo­nosi forma alakul ki hazánk­ban. Fontos eleme e törvény­nek, hogy megállapítja: a szö­vetkezeti földtulajdon az álladói tulajdonnal egyenrangú szocia­lista tulajdonforma. H. L. KEPREGENYVALTOZAT: SARLÓS ENDRE J*J,I/\AÉ RÁD TO RÖK, AZT MOND-J JA A SEREGEK URA, ÉS FÜSTTÉ . ÉGETE/W szeke­{ REIT. OROSZLÁN-* I KÖLYKEIDET KARD EMÉSZTI /V\E&..." HAOHA6Y holnap euvArA-lw zóaa ifea..— Oe HADMAöV ÜÄ ébJ NEM -OS OM sioictäto voir: WAV BZZJU- ATt-RP- P&~ /WJSA N6A\ ami. Töoöer. HA SA'NTi'tAN! *3 F06. eLAAEWer. jg MM MAP KISSEL- BÍVSTTE áLETL&J F£GVVE/?7; ÚGY £- RjEZTE MAQA'r^/NTA DIÁK. An-, 7T// LM/t/J AfCt TUí VÁM A VIZSGA'!*/*, Őszi halászat a gemenci erdőben Üj köntösben a Magyarorszag Szerdán megkezdődött az őszi halászat a gemenci erdőben. A Forgó-tóban halakat is tenyészt a vadgazdaság, s azért, hogy a nemes ivadékok fejlődhessenek, most varsával kifogják az elsza­porodott ragadozó halakat, zö­mükben csukáikat és törpehar­csákat. Előzőleg egy bérbe vett hínárvágó géppel megtisztították a tavat az elburjánzott súlyom­tól, hogy az ne akadályozza a halászatot. A vadgazdaság évi tervében harmincezer forint ér­tékű hal értékesítése szerepel, ezeket részben a szekszárdi piac­ra viszi, jelenleg pedig a bajai halászati tsz veszi át a kifogott halakat. Ezen a héten jelenik meg elő­ször új köntösében, jóval gazda­gabb tartalmával a népszerű külpolitikai hetilapunk: a MA­GYARORSZÁG. Úgynevezett of­szet eljárással készül ezután: ez a nyomdatechnikai újítás sokkal szebbé teszi a lap külsejét és lehetővé tette terjedelmének nö­velését. 24 helyett 32 oldalon elemzi a világ eseményeit, — mostani számában olvashatunk például a közel-keleti válságban kialakult „külön válságról”, két teljes oldalon pedig a kínai ká­osz szereplőit mutatja be. A köz­kedvelt külföldi lapszemlére most már 3 helyett 6 oldal jut a MAGYARORSZÁG-ban. Há­rom új cikksorozat indult á meg- újhodott külsejű lapban: az egyik a NATO „regényét” írja meg, a másik — örök női téma! — a divat történetét dolgozza fel, a harmadik cikksorozat a budai Vár egykori bitorló-lakójának, Horthynak gyászos életútját vá­zolja fel számos eddig ismeret­len részlet közlésével. A sport is helyet kap a nagyobb terjedelmű lapban: érdekes cikk szól egy amerikai elképzelt ökölvívóver­senyről, amelynek „részvevői’’ minden idők legnagyobb profi- bokszolói, a verseny „színhelye” pedig korunk vívmánya: az elekt­ronikus agy. Olimpiai rejtvény­pályázat és még több más elme- sportötlet egészíti ki a MAGYAR- ORSZÁG e heti számának sok­színű olvasnivalóját. Mondják, az árva öregek és tetves koldusok elhelyezése után nem sokkal elköltözött a vá­rosból. Ha zavart tűnődéssel rágondolok, egy kicsit melegem lesz és szorosnak érzem a nya­kamon a gallért. De amíg meglazítom a nyak­kendőmet, azzal a tudattal űzöm el zavaromat, hogy a nők sokszorosan megfizettek Jolikáért. Pontosabban: egyetlen nő, bizonyos Karola. (3 lett végül a menyasszonyom, sőt a feleségen!. A SZlVRABLÖ Tisztában volt vele a mentőállomás főorvosa, ez a cinikus doktor Vendel, hogy nem egészen tökéletes a tudományos felkészültségem. Ezíért mindig zavarba akart hozni a szakmai kérdé­seivel. Most is kissé töprengő pofát vágtam, amikor sarokba próbált szorítani: — Mondja Illés, minek nevezzük azt a he­veny idegrendszeri megrázkódtatást, amikor a vegetatív és a motorikus szférák drámai hir­telenséggel aktivizálódnak, a tudati és érzelmi szférák pedig görcsös összerándulással beszűkül­nek? — 37 — Töprengő arckifejezésem erre még sokkal töprengőbb lett. Pánikomat azzal lepleztem, hogy szerény méltósággal megmarkoltam álla­mat, mint a gondolkodó hadvezérek. De hir­telen felcsillant a szemem. — Szóval motorikus szférák. Meg-az érzelmi szférák. Az egyik vadul dolgozik, a másik meg görcsösen beszűkül. Ugye jól értettem, főorvos úr? Hát kérem, ilyen hülye helyzet csak két esetben állhat elő. Az egyik eset, amikor nagy­késsel támadnak rám a sötétben és én meg­ijedek. A másik, amikor este otthon váratlanul az ágyamban találok egy extraklasszis nőt, bo­káig meztelenül. Két ellentétes benyomás, de a hatás ugyanaz: a szívem helyén mintha a jerikói harangok kalimpálnának. Vagyis, ugye a motorikus szféra? A tudatom, meg az érzel­meim görcsösen összérándulnak, vagyis a nagy pillanatra koncentrálok. Jól gondolom, főorvos úr? A doktor csalódottan ráncolta száját, mint a ló, amelyik savanyú lucernát eszik. — Illés, maga megint kidumálta magát. Rá­tapintott a lényegre. De a válasz még ennél is egyszerűbb. Az említett patalógikus tünetet, úgy fejezi ki a dolgozó nép szerény fia, hogy meglátni és megszeretni. Ha nem veszi rossz­néven, így akartam felhívni a figyelmét erre a veszélyre. — Miért bánt engem a főorvos úr? — szomo­rodtam el hirtelen. Akármilyen hegyes a körme annak a nőnek, nem karmolhatja véresre a szí­vemet. Talán még emlékszik, a múltkor is az — 38 — anyakönywezető ajtajából fordultam vissza, pe­dig le akart ütni Medres, a szerelő, hogy potyára hívtam el tanúnak. Láttam Vendel doktor ravasz pillantásán, hogy • most az egyszer a szeretet beszél belőle. — Tudom én; hogy maga egy fölényes Don Jancsi, hogy életfogytig ülhetne Sopronkőhidán, ha büntetnék a szívrablást, de ezúttal aggódom a szabadságáért. • Mert ahova mennie kell, ott látni fog egy csodát meghaladó női szépséget. Előre tudom, hogy bele fog szeretni. Eddig még mindenki beleszeretett. Később ne könyörögjön, hogy gyógyítsam ki, mert én figyelmeztettem. Hát csak óvakodjon a lelki földrengésektől. Ilyen vagyontérő jótanáccsal ülhettem volán mellé, amikor útrakeltem, hogy elvigyem a soproni szeretetházba a kilenc gyenge aggot. Mi­helyt megláttam Karolát, a szeretetház szent nő­vérkéjét, én lettem a tizedik gyenge, ha nem is éppen aggastyán. Vendel doktor intelmei nem tudták feltartóztatni a katasztrófát. Szféráim viharos működésbe léptek, és olyan heves volt ez az idegrendszeri megrázkódtatás, hogy a hi­deg is kilelt tőle. Baráti körökben Cicerónak is neveznek kü­lönleges szókincsemért! Karola tökéletessége azonban egyszerűen utolérhetetlen szavakkal. Ezért röviden csak ennyit mondok róla, hogy szőke mennyei angyal volt, sok értékes földi fognivalóval. i — 39 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom