Tolna Megyei Népújság, 1967. november (17. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-03 / 260. szám

f i i TOLNA MEGYEI VErŰJSAQ 196t. november 3. A Minisztertanács ülése (Folytatás az 1. oldalról.) az ütemezéssel kapcsolatos viták­nak döntés végett a szállító sze­rint illetékes felügyeleti szerv­hez történő utalása nem kívá­natos és ez a helyzet a minisz­tériumok megváltozott jogköre alapján nem is tartható fenn. Ezt a rendelkezést tehát a kor­mány hatályon kívül helyezte. A szerződés megkötésére és teljesítésére való ösztönzés érde­kében változás történik a jelen­legi kötbérrendszerben. A kötbér mértékében a vállalatok állapod­nak meg, de annak minimális mértékét az új jogszabály rögzíti. Hatályát veszti az a rendelke­zés, amely szerint jelenleg a kötbérnek csak a fele összegét kell megfizetni, ha azt a szer­ződésszegő az esedékességtől szá­mított 30 napon belül önként tel­jesíti. Ez a kedvezmény ugyan­is arra vezetett, hogy a kötbér összege egyes vállalatoknál rezsi- költséggé vált, s alkalmazása kö­vetkeztében elmosódott a fele­lősség. Ha a megrendelő az ellenszol­gáltatást részben vagy egészében költségvetési juttatásból fizeti ki, a szerződésszegésen alapuló jo­gok érvényesítése — a rendelet­ben tételesen meghatározott ki­vételes esetektől eltekintve — kötelező. A kormány új rendelkezése ki­mondja, hogy a szállítási alap- feltételeket a szállító szerint il­letékes ágazati miniszter (orszá­gos hatáskörű szerv vezetője), az exportszállítási alapfeltételeket a külkereskedelmi miniszter az ér­dekelt miniszterekkel egyetértés­ben állapítja meg és teszi közzé. Vitás kérdésekben a központi gazdaság; döntőbizottság elnöke megindokoltan állást foglal. A kormányrendelet kihirdetése napján lét életbe. Rendelkezéseit a meghiúsult szerződések kivéte­lével a már megkötött, de még nem teljesített szerződésekre is alkalmazni kell. A rendelet alap ián azonban nem lehet már ki­fizetett pénzt visszakövetelni, vagy határozat megváltoztatását kérni. A vállalkozási szerződések szabályozása A vállalatok gazdasági tevé­kenységéneit egyik leggyakoribb jog; formája a vállalkozási szer­ződés. Ezt alkalmazzák a legtöbb esetben a beruházásoknál is. A vállalatok és szövetkezetek vál­lalkozási szerződéseinek átfogó egységes rendezése eddig még nem történt meg, a vállalkozási tevékenységre vonatkozó általá­nos rendelkezések pedig nem fe­lelnek meg mindenben az új gazdaságirányítási rendszer fo­kozott követélményeinek, ' ezért vált szükségessé az új szabályo­zás. A vállalatok (szövetkezetek) közötti vállalkozási szerződé- 1 sekről szóló kormányrendelet azokkal a kérdésekkel foglalko­zik, amelyek a felek megálla­podásától függő tényezők szer­ződés útján történő rendezésével függnek össze: lehetőségeket nyit arra, hogy a felek megállapodá­saikban eltérhessenek az általá­nos rendelkezésektől. Viszont a rendelet kötelező szabályokat tartalmaz a központi elhatározás alapján végrehajtott beruházá- solmak azokra az eseteire, ame­lyekben a döntést — az eltérő gazdasági pozíciókra tekintettel — nem leérne helyes a vállalatok­tól függővé tenni. A rendelet nem tesz különb­séget az állami vállalatok és a tsz-ek között, de az utóbbiak saiátosságait figyelembe veszi. Részletesen meghatározza az együttműködés szabóival! en­nék keretében foglalkozik a többoldalú szerzetesekkel is. T flhr+'-í i nZ aiérdnti (pó­lyázatT) rendszer, valamint a EV" ’ ..és gyártás fejlesztés elősegítésére kötött szerződése­ket. A kormány úgy intézkedett, hogy az érdekelt miniszterek december 31-ig dolgozzák ki és tegyék köazé a különféle tí­pusú, (építési, N szerelési, kuta­tási stb.) vállalkozási tevékeny­ségek „alapfeltételeit”, ame­lyeknek érvénye — tekintet nél­kül a felügyelem alárendeltség­re — valamennyi népgazdasági ágra kiterjed. A rendelet által megszabott körben ezek köte­lező erejűek, egyébként irány- mutatásul szolgálnak. A rendelet a szerződésszegés — a késedelmes és a hibás tel­jesítés — következményei tekin­tetében olyan előírásokat tar­talmaz, mint a szállítási szerző­désekre vonatkozó rendelkezé­sek, hogy ennek folytán a szo­cialista szervezetek között ki­alakuló szerződési rendszer egé­szében azonos természetű szank­ciók érvényesüljenek. A teljesí­tés befejezéséig felmerült egyes vitás kérdéseket — különös­képpen azokat, amelyeknek el­döntése műszaki, vagy más szakértelmet igényéi — a felek megállapod áda alapján vállasz- tott bíróság elé lehet terjeszteni. Az igazgatási jellegű tevékeny­séget az új rendelet nem érinti; az építési és építéstervezési szer­ződésekkel kapcsolatos állam- igazgatási kérdéseket az építés­ügyi és városfejlesztési minisz­ter külön rendelettel szabályoz­za. A rendelet 1968. január 1-én lép hatályba; az addig megkö­tött. szerződések érvényét nem érinti. A felsőoktatásból kilépő fiatalok munkavállalása A felsőfokú iskolák nappali tagozatain végző fiatalok ezideig csak az illetékes tárcák által ki­jelölt vállalatoknál kezdhették meg munkájukat, illetve tölthet- ték el kétéves szakmai gyakor­lati idejüket. Az új gazdaság- irányítási rendszerben ez a meg­kötöttség nem tartható fenn, er­re tekintettel a Munka Törvény- könyve és végrehajtási rendele­té intézkedik a vonatkozó jog­szabályok hatályon kívül helye­zéséről. A kormány határozata fel­mondja, hogy a felsőfokú isko­lákon végző szakemberek — ki­véve azokat, akik társadalmi ta­nulmányi ösztöndíjas szerződés­ben meghatározott módom lép­nek munkaviszonyba — kötött­ség nélkül, a mindenkire vo­natkozó általános szabályok sze­rint helyezkedhetnek fel. Meg­pályázhatják a felsőoktatási _ in­tézményben meghirdetett válla­lati, intézményi munkahelyeket, vagy maguk kereshetnek állást, amihez a tanácsok munkaerő- gazdálkodási szervei szükség sze­rint segítséget nyújtanak. A kormány kötelezte a műve­lődésügyi és a munkaügyi mi­nisztert annak szabályozására, hogy a felsőoktatási intézmé­nyek szervezett formában segít­sék elő a vállalatok és a fiata­lok igényeinek találkozását. Az általános alapelvek figyelembe­vételével az egészségügyi, az ag­rár és a pedagógiai felsőoktatás­ban végzők munkába állításának sajátos rendjét az egészségügyi, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi és a művelődésügyi minisz­ter határozza meg. A művelő­désügyi miniszter és a vállala­tok felügyeletét ellátó miniszte­rek feladata, hogy fokozott gon­doskodással biztosítsák a kül­földi felsőoktatási intézmények­ben Végző fiatalok elhelvezkedé­\ kormány felkéri a Kommu­na Ifjúsági Szövetséget, hogy a felsőoktatási intézmények KISZ-szervezetei — általános politikai és felvilágosító munká­juk mellett — jó szervezéssel és ajánlásokkal is segítsék a válla­lati igényeknek megfele'ő kezdő szakemberek kiválasztásai és a végző fiatalok elhelyezkedései. * A mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter jelentére megál­lapította, hogy a 66. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vá­sár — amelynek egymillió-száz­ezer látogatója volt — megfele­lő tájékoztatást adott a mező- gazdaság és az élelmezésügy helyzetéről, fejlődéséről és a to­vábbi feladatokról. A korszerű termelési módszerek ismerteté­sével és a legújabb termelési eszközök bemutatásával jól hasz­nosítható tapasztalatokat nyújtóit a mezőgazdaság dolgozóinak. A kormány határozatában el­ismerését fejezte ki mindazok­nak, akik a kiállítás megrende­zésében közreműködtek. A 07. Országos Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Kiállítást hazánk felszabadulásának 25. évforduló­ja alkalmából, 1970-ben. rende­zik meg. (MTI) A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkal­mából csütörtökön délután ün­nepséget rendeztek a MESZÖV- nél. Az ünnepségen megjelent Tolnai Ferenc, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára és Szabópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke. Az ünnepség résztve­vőit Szabó Piroska, a MÉSZÖV párttitkára köszöntötte, majd Kálmán Gyula, a MÉSZÖV elnö­ke mondott ünnepi köszöntőt. Röviden értékelte a végzett mun­kát. Tolna megye földművesszö- vetkezetei az idei évben is jó eredményeket értek el, jelentős nyereség mutatkozik, s ennek alapján körülbelül 1 millió fo­rint értékű pénzjutalmat, fizetés- emelést osztott ki Kálmán Gyula, a MÉSZÖV dolgozói és a föld­A vietnami szabadságharcosok elfoglalták Dal Lotf-ot Amerikai katonai jelentések Loc-ba. Innen azután aknavetők- beismerik, hogy csütörtökön haj- kel lőtték a kormánycsapatok kö- nalban szabadságharcos egységek - főhadiszáná^t heves harcok után bevonultak 1De lev0 tonacUszaUasat és Dai Loc városába, 580 kilométer- ugyanakkor támadást intéztek egy rel északkeletre Saigontól/ amerikai tengerészgyalogos állás. A katonai szóvivő hangsúlyozta, valamint egy másik, kormány- hogy a felszabadító hadsereg egy- csapatok által védett magaslat ségei először elfoglalták a város- ellen. Az amerikai katonai szó­ka felé vezető egyik hidat, majd vivő az emberveszteségekről nem két oldalról vonultak be Dai nyilatkozott. Sajtótájékoztató a vietnami nagykövetségen Hoang Luang, a Vietnami De- házak százai semmisültek meg, mokratiküs Köztársaság budapes- falvak tűntek el a föld színéről, ti nagykövete csütörtöki sájtótá- A főváros elleni támadások pe- jékoztatóján elmondotta, hogy az dig mindennél hevesebbek. Az amerikai légierők október 16. óta amerikai légikalózok szüntelenül nagyszabású támadásokat hajta- éjjel-nappal egymást követő hul- nak végre Haiphong és Hanoi, va- lámokban támadnak, repeszbonv lamint Észak-Vietnam más váró- bákat használnak. A nagykövei sai és tartományai ellen. A bőm- kifejtette: bár az ellenség súlyos búzások súlyos áldozatokat köve- veszteségeket szenved Dél-Viet- , . , , . , . , namban, mégis kepes, hogy u.iabb ítélték a polgári lakosság kóréból, ^ újabb légitámadásokat intézzen észak ellen abban a reményben, hogy délen megmentheti a kilá­tástalan helyzetét. Hoáng Loung ezután ismertet­te kormánya nyilatkozatát: Hanoi bombázása, az amerikai imperia­listáknak ezen gyűlöletes bűntette — a háború eszkalációjának újabb igen veszélyes lépése — kihívást jelent valamennyi nép­pel, még magával az amerikai néppel, továbbá a nemzetközi közvéleménnyel szemben is, amely határozottan követeli Észak-Viet­nam bombázásának feltétel nél­küli beszüntetését és a pusztító ellenséges csapatok kivonását Dél-V ietnamból. A VDK kormánya felhívja nyi­latkozatában a testvéri szocialis­ta kormányok, valamint más or­szágok népeit, minden jószándé­kú embert, hogy a béke, a sza­badság, az igazság nevében emel­jék fel tiltakozó szavukat a Viet­namban folyó amerikai agresszió ellen, s követeljék a bombázások, a háború beszüntetését. Jubileumi ünnepség a MESZÖV-nél művesszövetkezeti igazgatósági elnökök közt. Az igazgatósági el­nökök az egész földművesszovet- kezeti kollektíva nevében vették át a pénzjutalmat, illetve fizetés­emelési határozatot. Kálmán Gyula két Kiváló földművesszö­vetkezeti dolgozó címet is átadott, az egyiket Korsós Istvánnak, a Tolna megyei Tanács VB keres­kedelmi osztályvezetőjének, a másikat Szabó Emil nagyszokolyi boltvezetőnek. Krizák István, a MÉSZÖV gépkocsivezetője ezút­tal kapta meg az 500 000 kilomé­ter balesetmentes vezetésért járó aranyjelvényt. Tolna megye földművesszövet­kezeti mozgalmának vezetőit, dolgozóit Tolnai Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának tátikára köszöntötte. Szovjet úrrandevú a kozmoszban Az űrkutatás tudományos ered­ményei és technikai sákerei egy­re több értékes adattal gyara­pítják ismereteinket szűkebb kozmikus környezetünkről. Leg­utóbb ugyan — október 18-án — a szovjet Venus—4 épségben le­szállt a Vénuszra, s ezzel új uta­kat nyitott a bolygókutatás tör­ténetében: az idegien égitestek­ről a Földre visszavezető út azonban mindmáig járatlan. De a Kozmosz—186 már visszatért a Földre — igáit nem természe­tes, hanem mesterséges égitest­ről. Ezen a területen hozott rend­kívüli fejlődést a Kozmosz—186 és a Kozmosz—188 szovjet mes­terséges holdak között október 30-án létrehozott űrrandevú, amely az ember személyes jelen­léte nélkül zajlott le sikeresen. & ebben az ember személyes jelenlétének hiánya a döntő mozzanat. Az űrkutatás felada tatnak nehézségi fokát és a kor kázati tényezőket felmérő érté­kelések egyértelműen arról ta­núskodnak, hogy az ember sze­mélyes jelenléte nemcsak bo­nyolult feladatok megoldási va­lószínűségét és biztonságát nö­veli, hanem léteznek olyan fel­adatok is, amelyek az ember je­lenléte nélkül nem oldhatók meg. A „kozmikus gépek” olyan precizitással találták meg egy­mást a Földtől 600 kilométernyi távolságra, hogy a tudományos kommentárok „ékszerész! pon­tosságról” beszélnek. És mint a mellékelt képen látható, teljes joggal. A szovjet szakemberek ezt a bonyolult feladatot sikerrel auto­matizálták, s ennek legalapve­tőbb feltételei: a megbízható • . •• ■ V. •_ . ^ ** ..... ..iiii m érőrendszer és a számítások el­végzésére alkalmas elektronika sikeresen vizsgáztak. A két — legénység nélküli — rakéta an­tennái elképesztő biztonsággal találták meg egymást, jelezve, hogy ebben a korszakban még a világűrben sem tűnhet el egy test. A technikai nehézségek messze meghaladták az ameri­kai Gemini-űrha.íok randevúi­nál' tapasztaltakat: az ember íté­lőképessége nem. érvényesülhe­tett az összekapcsolást megelőző manőverezés kritikus pillanatai­ban: azt minden tekintetben az általa szerkesztett gépeknek kel­lett kifogástalanul helyettesíteni. Az automatákkal megvalósí­tott űrrandevú nagyszerű pers­pektívákat tár fel: lehetőséget ad arra. hogy távoli célok felé több lépésben fellőtt, és Föld körüli pályán összeállított rend­szereket indítsanak, minden, ed­diginél bonyolultabb feladatok megoldására. Ez a randevú olyan kulcs a Hold ostromában és a távoli bolygók felderítésében, az itt szerzett tapasztalatokkal olyan ajtót nyithat meg a tudo­mány, amelyen át az eddiginél mélyebb bepillantást nyer a tá­voli világok titkaiba. Sinka József

Next

/
Oldalképek
Tartalom