Tolna Megyei Népújság, 1967. november (17. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-18 / 273. szám
■ c^saé.iő. :-ör -n-jj: Tolna megyei. VILAO PROLETABTAI. EGYES0METES < PUJSAG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 273. szám ARA: 60 FILLÉR Szombat, 1967. november 18. A fogyasztók védelmében Az Állami Kereskedelmi Felügyelőségnek vannak visszatérő „ügyfelei”. Amikor először rajtakapták őket hamis mérésen, árdrágításon, esetleg megúszták egy figyelmeztetéssel. Nem tanultak belőle, a következő esetben már pénzbírságot kellett kiszabni, majd egyik-másik ellen bűnvádi feljelentést tett a felügyelőség. Hasztalan. Az egyik vendéglátóipari csaposnál „betelt a pohár” — mármint azért, mert rendszeresen „megkeresztelte” a bort, pálinkát. Elbocsátották. Két-három hónap múlva — három faluval odébb — találkoztak vele, mint a szövetkezeti kisvendéglő vezetőjével. A változatosság kedvéért ott az ételekből spórolta ki az alapanyag egy részét. A notórius csalók ellen irányul a belkereskedelmi miniszternek a napokban megjelent rendelete, amely kimondja, hogy meg kell szüntetni azoknak a munkaviszonyát, akiket jogerős bírói ítélettel a kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozástól eltiltottak, vagy az Állami Kereskedelmi Felügyelőség, illetve a szabálysértési hatóság két éven belül három ízben jogerősen megbírságolt.' Nemigen fordult elő eddig, hogy valakit a kereskedelemben eltiltottak volna a szakmától. A vállalatokat, szövetkezeteket kötelezték éddig is arra, hogy bizonyos munkakörök betöltéséhez megköveteljék az erkölcsi bizonyítványt, ettől azonban jó néhány esetben eltekintettek. Az erkölcsi bizonyítványban különben sem szerepelt, ha valakit megbírságoltak szabálysértésért. Még kevésbé volt lehetőség elejét venni annak, hogy a más megyében szélhámoskodók Tolnában olyan állásba kerüljenek, ahol módjuk nyílt a társadalmi tulajdon meghárosítására, vagy a fogyasztók becsapására. Most igenis, tudomásul kell venniök az ilyen „kereskedőknek”, hogy nagy a tét. Az ilyen sötét üzleteken nemcsak nyerhetnek, hanem veszíthetnek, mégpedig sokat. Aki ismételten megkárosítja a társadalmi tulajdont, vagy a fogyasztót, nem alkalmazható olyan munkakörökben, ahol lehetőség van ilyen cselekmény elkövetésére. Akit bírói ítélettel tiltottak el a kereskedelmi, vagy vendéglátóipari foglalkozástól, addig az időpontig, ameddig az ítélet szól, kénytelen lesz más területen munkát keresni. Akit fe- gyelmileg bocsátottak el, vagy áthelyeztek ilyen bűncselekményért, csak a fegyelmi büntetés hatályának lejárta után — és akkor is csak a felügyeleti szerv vezetőjének engedélyével — alkalmazható a kereskedelemben, vagy a vendéglátóiparban. Akit két éven belül három alkalommal jogerősen megbírságoltak a társadalmi tulajdont, vagy a fogyasztókat megkárosító magatartás miatt, szintén csak külön engedéllyel alkalmazható, de az utolsó határozat jogerőre emelkedésétől számított két év után. A társadalmi tulajdont, a fogyasztók érdekeit szolgálja a belkereskedelmi miniszter rendelete. Érdekükben áll a rendelet végrehajtása a kereskedelem és vendéglátás becsületes dolgozóinak is, akik mégiscsak többségben vannak, 0) Tájékoztató a MÉM-ben Kezdődik a földjogi törvény végrehajtása — A zárt kertek rendezésének üteme — Konzultációs bizottság működik a minisztériumban (Tudósítónktól.) Tegnap délelőtt Budapesten a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium székházában tájékoztató tanácskozást tartottak. A napirenden szereplő téma fontossága miatt a tanácskozáson jelen voltak a megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökhelyettesei, a megyei tanácsok mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetői valamint a megyei földhivatalok vezetői. A minisztérium meghívta a tanácskozásra a megyei párt- bizottságok mezőgazdasági osztályvezetőit, mintegy ezzel is aláhúzták a földjogi törvény végrehajtásának politikai jelentőségét. Dr. Dimény Imre mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter nyitotta meg a tanácskozást, majd dr. Soós Gábor miniszter- helyettes tartott több mint két és fél órás tájékoztatót a jelenlévők előtt A minisztérium, korábban az illetékes megyei szervek figyelmét arra hívta fel, hogy a témához tartozó problémás kérdéseiket juttassák el a minisztériumba: ezeket a tájékoztató tanácskozáson megválaszolják. Dr. Soós Gábor elsősorban tehát ezekre a kérdésekre adott pontos és sokoldalú választ. A miniszterhelyettes hangsúlyozta, roppant fontos, hogy a földjogi törvény végrehajtásával kapcsolatos tennivalókat mindenütt egységesen értelmezzék. Nem kampánymunka, nem sza- bab elsietni mert az ország lakosságának nagy százalékát érinti. Fontos tudomásul venni, hogy a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvény, nem rendezi az egész földkérdést. Nincs mód tehát arra, hogy ezen belül minden idetartozó probléma végérvényesen megoldódjék. A miniszter- helyettes aláhúzta: a már le-* zárt földügyeket, nem lehet és nem szabad újból előJ venni „felbolygatni”. A földügyek rendezése nem egyedi kérések alapján történik, mint ezt sokan gondolják. Már eddig is több egyedi kérés érkezett, a minisztériumba, sőt valószínűleg a megyei szervekhez is. Arra azonban nincs mód, hogy külön-külön foglalkozzanak az ügyekkel. Amint egy-egy község sorrakerül, úgy ott folyamatosan sor kerül a törvény által előírt módon kérés nélkül is a vitás kérdések megnyugtató tisztázására, rendezésére és lezárására. Néhány fontos elvi kérdés is tisztázódott a tájékoztató során. Egyebek között elmondotta a miniszterhelyettes: indokolatlan mindenfajta idegesség és türelmetlenség, mert a termelőszövetkezeti földtulajdon nem alakulhat ki egyik napról a másikra. Ehhez idő kell. Elsősorban az adott termelőszövetkezetek gazdasági erejét kell felmérni, mert a termelőszövetkezeti föld- tulajdon létrejöttének ez az előfeltétele. Erre ugyanis a népgazdaság erőforrásaiból sem hitelre, sem dotációra nem telik. A Tolna megyei elvtársak kérdéseire válaszolva, amely a zár< kertek rendezésére vonatkozott, a miniszterhelyettes a következőket mondotta: A zárt kertek rendezése során sincs szükség kampányra. A megyék a lehetősége-1 két, a körülményeket figyelembe véve helyileg határozzák meg a zárt kertek rendezésének ütemét. Ez általában nem egy, hanem több éves munka. A földjogi törvény végrehajtását sokoldalú, és gondos előkészületek előzik meg. A törvény 1968. január 1 -én lép életbe. Ezt megelőzően megyei és járási tanácskozásokon kell megbeszélni a törvény végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, és ezzel egyidejűleg sor kerül az esetleges vitás kérdések tisztázására is. A miniszterhelyettes bejelentette, hogy a minisztériumban Molnár Imre főJ osztályvezető irányításával konzultációs bizottság működik, amely minden megyei vagy járási szinten felmerülő vitás ügy tisztázásához tanácsot, segítséget ad. A tájékoztató tanácskozást dr. Dimény Imre miniszter foglalta össze. Ismét hangsúlyozta, hogy a földjogi törvény végrehajtása nagy jelentőségű politikai kérdés, ennek megfelelően alapos és gondos felkészülésre van szűk ség, továbbá nagyfokú együttműködésre az érdekelt és érintett szervek közt. Á magyar kormányküldöttség Uruguaybem Montevideóban csütörtökön este a magyar kormányküldöttség látogatásának befejezése alkalmából közös uruguayi—magyar közleményt adtak ki, amely szerint az Uruguay Keleti Köztársaság kormányának meghívására a Magyar Népköztársaság kormányának küldöttsége Szurdi István miniszter vezetésével 1967. november 11—16 között hivatalos látogatást tett az Uruguayi Keleti Köztársaságban. A magyar kormányküldöttséget fogadta Oscar Gestido tábornok, köztársasági elnök is. . A felek megállapították, hogy országaik kapcsolatai az utóbbi években kedvezően alakultak és újabb lehetőségeket nyújtanak az együttműködés további ki- szélesítésére, gazdasági és kulturális téren. Ezt figyelembe véve a tárgyalások eredményeként hitelmegállapodást írtak alá és kereskedelmi egyezmény-tervezetet parafái tak. A felék1 megállapodtak, hogy folytatják a tárgyalásokat kulturális egyezmény létrehozása érdekében. II Surveyor—6 érdekes kísérlete Amerikai űrkutatók pénteken érdekes manővert hajtottak végre a Surveyor—6 elnevezésű űrlaboratóriummal, amely november 9-én szállt le „simán” a Sinus Mediinek (Központi öböl) nevezett Hold-térségben. Délelőtt, magyar idő szerint 11,32 órakor, földi rádáóparancs- ra az űrlaboratórium egyensúlyi helyzetének biztosítására és a fékezésre szolgáló rakétákat begyújtották. A Surveyor—6 körülbelül 3 méter magasba emelkedett, hat és fél másodpercig lebegett, majd körülbelül két méter távolságban korábbi helyétől, viszatért a Hold-felszínre. A mezőgazdasági üzemeknek kell megoldani a falusi tejellátást j Négy megye — Somogy, Bara- i nya, Fejér, Tolna — tejipari szak- ' embereinek és a legnagyobb tejtermelő állami gazdaságok, termelőszövetkezetek képviselőinek részvételével tej termelési és értékesítési témával foglalkozó tanácskozás zajlott le Szekszárdon. A tejkérdés azért került ilyen széles plénum előtt napirendre, mert a tejtermelés aránylagos felfutása, másrészt a falusi lakosság tejellátásának megoldása gondot okozott a termelő és a feldolgozó üzemeknek egyaránt. Temesi Engelbert, á Tolna megyei Tejipari Vállalat igazgatója, tartotta a tanácskozás beszámolóját. — A hozamok emelkedését igen jól szemlélteti az egy tehénre eső felvásárlás mennyisége, — mondotta. — 1960-ban 1130 liter volt ez a mennyiség, 1967-ben már előreláthatóan 1875 literre alakul. Ez a mutató különösen a nagy volument képviselő tsz-eknél alakul kedvezően, itt a múlt évihez képest mintegy 300 liter az emelkedés. A tejtermelést számos állami intézkedés támogatta: a nagyüzemi felár, a kedvezményes takarmányjuttatás, a gümőkór- mentes felár, a tejár emelése és a termelőüzemeknél a takarmányhelyzet javulása. Mégis miért került a tejtermelés és fogyasztás a közérdeklődés középpontj ába ? — Azért, mert nálunk az egy főre eső tej- és tejtermékfogyasztás rendkívül alacsony, mintegy 110 liter. Ugyanakkor Dániában, Hollandiában, Lengyelországban ennek több mint a kétszeresét fogyasztja a lakosság. A tejipar az alacsony tejtermelés időszakában az összes tej felvásárlására és feldolgozására törekedett, illetve a 1 pasztőrözés után szállította vissza oda, ahol megtermelték. Ez egyáltalán nem szolgálta a tej biológiai értékének és egyéb hasznos anyagainak megőrzését, azonkívül számottevő anyagi megtermelést is jelentett. — A tejtermelés növekedése és az új gazdaságirányítási rendszer kötetlenebb lehetőségei új lehetőségeket nyitott a tejipar és a termelőpartnerek részére. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tej és tejtermékek értékesítésének különösen falun vannak még óriási lehetőségei. A falu ellátásának feladatát a jövőben a mezőgazdasági üzemekre kell bízni. A tejipar kezdeményezésére, Tolna megyében az elmúlt évben történtek kezdeményezések a falusi lakosság tbc-mentes, nyers tejjel való ellátására. Az idén a falun értékesített nyers tej az előző évek mennyiségének mintegy háromszorosa. Néhány termelőszövetkezetben — Pincehelyen, Felsőnyéken, Kocsolán — megkezdték a túró és tejfel előállítását, a helyi fogyasztás számára. Ilyen és hasonló megoldásokhoz a tejipar minden segítséget megad a termelőszövetkezeteknek. — Amennyiben a mezőgazda- sági üzem saját tejházzal rendelkezik, vagy a tejgyűjtő csarnokokat átveszi, ott célszerű a háztáji és egyéni tejtermelők termékének felvásárlása. Ebben az esetben az üzem az összes tej után megkapja a nagyüzemi felárat. Dr. Solt István a Tejipari Tröszt igazgatója néhány számadattal illusztrálta, hogy a tehén- állomány csökkenése ellenére is hogyan emelkedett a felvásárolt tei mennyisége. Foglalkozott a "'jípar és a termelőüzemek új kapcsolatával. Az értékesítéssel1 és a tej feldolgozásával kapcsolatban elmondotta, hogy milyen új feltételek szerint akarnak megállapodásra j-utni a termelőüzemekkel. — Az egyik feltétel, hogy a mezőgazdasági üzem a termelt tej egy részét szabad áron értékesíti állami dotáció nélkül i — mondotta. A másik erre a barcsi Vörös Csillag, amely hivatalos áron látja el a lakosságót tejjel és tejtermékekkel. A hivatalos ár és a termelési költség közti különbözeiét a tejipar magára vállalja. A harmadik megoldás, hogy a szövetkezet és az állami vállalat alkalmi társulást hoz létre az értékesítésre, az esetleges feldolgozásra a vállalat a megfelelő gépeket eladja a termelőszövetkezeteknek a bevétel 70 százaléka ennek fejében a termelőszövetkezeté, 30' százaléka a vállalaté. A hozzászólók közül a Tolna megyeiek — Gerjenből, Kölesd- ről, Regölyből, Döbröközről, — elmondották, milyen jó megoldást hozott az, hogy a tejipartól átvették tejgyűjtőket, illetve ők maguk látják el a községben jelentkező igényeket. Az volt az általános vélemény, hogyha ezen nem is lehet túl sokat keresni, akkor is vállalni kell a falu ellátása érdekében. A vitában felszólalt Bucsi Elek, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának munkatársa, Nagy István a Tejipari Tröszt kereskedelmi igazgatója, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium képviseletében dr. Horváth István és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának képviseletében dr. Haás László. EL
