Tolna Megyei Népújság, 1967. november (17. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-17 / 272. szám

iksrA* Kö­ti. TOLNA MEGY Élt «Jas moirrA&utesreaQfficzj Á Miniíztertanárfi ülése NÉPÚJSÁG ;:.-4 MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 272. szám ARA: 60 FILLÉR Péntek, 1967. november 17. Nyakkendő- és esernyőgyártás — Húszmilliós beruházásból kreppcérnázó-üzem Gyors fejlődés előtt a Tolnai Selyemgyár A Tolnai Selyemfonógyárban évek óta gondot okoz a csökkenő selyemgubótermés következtében felszabaduló épületek és munkás­létszám foglalkoztatása. Bár tör­téntek már eddig is intézkedések a gyár jövőjének biztosítására, — selyemszövödét rendeztek be, ahol nemcsak selyem-, hanem az utóbbi időben üvegszövetet is gyártanak — most újabb lépése­ket tesz a Magyar Selyemipari Vállalat a tolnai üzem fejlesztésé­re. A nyáron kezdték meg az elő­készületeket a nyakkendő- és esernyőgyártás bevezetésére. Mint­egy 300 négyzetméternyi területen az ebédlő és konyhaépület eme­letén befejezéshez közelednek az átalakítási munkák, hamarosan megkapják a szükséges gépeket is és még az év vége előtt megkez­dik a nyakkendő- és esernyőgyár­tást. Mindkét cikk igen kelendő, az ipar rendelkezik megfelelő alapanyaggal. Egy műszakban 50 nődolgozó készíti majd az évi egy­millió darab nyakkendőt és a százezer esernyőt. Esernyőből je­lenleg importra szorulunk, a tol­nai üzem feladata lesz csökkente­ni az importot, sőt idővel export­ra is termelni. Szóba került az is, hogy később bevezetik a két mű­szakot, sőt az épület földszintjét is átalakítják üzemmé, a szociális létesítményeket pedig áthelyezik, a jelenlegi irodaépület fölé emele­tet húznak. A nyakkendő- és esernyőgyár­tással olyan „profilt” kap a gyár, ami hosszú időre megoldja a se­lyemgyáriak problémáit. Köztudo­mású, hogy mindkettő divatcikk és amelyik vállalat jól alkalmaz­kodik a gyorsan változó divat kö­vetelményeihez, korszerű és szép termékeket állít elő, mindig talál piacot. Nemcsak az épület átalakításá­val és berendezésével készülnek az új termékek bevezetésére, ha­nem a dolgozók felkészítésével, átképzésével is. Jelenleg négy se­lyemgyári munkásnő tartózkodik már hetek óta a fővárosban, ahol egy nyakkendőkészítő üzemben sajátítja el a munkafogásokat. Az esernyősök Lovásziba mennek a napokban, megtanulni az esernyő­készítést. A vállalat szakemberei nemrég Jugoszláviába látogattak, egy esernyőgyártó üzembe, ahon­nét esernyőfogantyú-mintakollek- ciót hoztak. Folynak a tárgyalá­sok kooperáció megszervezésére, amelynek keretében a jugoszlá­viai gyár szállítaná a tolnaiaknak a különböző színű és fazonú mű­anyag fogantyúkat, cserébe se­lyem-, illetve műselyemszövetért. A Zala megyei Vasipari Vállalat­tal is megegyeztek esernyőnyelek és vázak szállítására. A Zala me­gyei vállalat kialakította már az összecsukható, akár egy nagyobb retikülben is elrakható — eser­nyő vázának prototípusát. Eddig csak importból tudott a kereske­delem beszerezni ilyen esernyő­ket, a jövőben már a tolnai üzem is képes lesz szállítani. A tolnai gyár bővítésére más tervek is vannak. A program sze­rint jövőre megkezdik egy nagy, 2500—3500 négyzetméteres üzemcsarnok építését, ahol visz- kóz-műselyem kreppelését végzik majd. A beruházás kapcsolatban van a budapesti Duna Cémázógyár rekonstrukciójával, a fővárosi gyár leadja a kreppcérnázást Tolnának. Húszmillió forintba került a tol­nai építkezés, befejezése után — még a harmadik ötéves terv­időszakban megindul a termelés az új üzemben, biztosítva újabb 80—100 dolgozónak munkalehető­séget. Tovább folynak a tárgyalások a közel-keleti helyzetről A világszervezet székhelyén to­vább folynak a színfalak mögötti tanácskozások. Az UPI ENSZ-tu- dósítója szerint Lord Caradon an­gol delegátus olyan kompromisz- szumot szeretne biztosítani, amely mind az arab országok, mind Iz­rael számára elfogadható lenne. ENSZ-körökben azonban nem sok reményt látnak arra, hogy meg­szülessék — az angol diplomata szavaival élve — „a legfontosabb döntés, amelyet az ENSZ valaha is hozott”. Abdel Mohszen Abu.-* El Nur, az Arab Szocialista Unió főtitkár- helyettese szerdán egy politikai gyűlésen kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem akarja a közel-keleti válság békés rende­zését, ezért Egyiptomnak készen kell állnia arra, hogy szükség esetén újabb csatát vívjon. Hasszán El-Zajat, az EAK tá­jékoztatásügyi miniszterhelyettese Fesz üli ség Ciprus körül A szerdai súlyos tűzharc, amely a délutáni órákban tört ki cipru­si görögök és tökokök között, es­tére tűzszünettel fejeződött be. Egyes jelentések szerint a ciprusi kormány rendeletére fejeződött be a küzdelem, New York-i ENSZ- körökben azonban úgy tudják, hogy a ciprusi ENSZ rendfenn­tartó erők parancsnoksága közve­tített a tűzszünet tárgyában. A ciprusi ENSZ-erők élesen tilta­koztak a nicosiai kormánynál amiatt, hogy a harc közelében tartózkodó egyes ENSZ-egységek fegyvereit elkobozták. A szerdai harcok Ajosz Theodo- rosz és Kafinu töröklakta váro­sokban folytak, amelyekbe a cip­rusi görög haderő a törökök min­den ellenállása ellenére bevonult. Ankarai jelentések szerint a helyzet rendkívül kiéleződött a ciprusi események miatt. A török kormány még szerda este rendkí­vüli minisztertanácsra ült össze, és csütörtökön reggel még mindig tanácskozott. Mint az AFP jelenti Nicosiából, a ciprusi görög csapatok csütör­tökön a kora reggeli óráikban ki­vonultak az általuk elfoglalt két töröklakta városból. A görög csa­patokat mind a szerdai támadás során, mind a kivonuláskor Gri- vasz tábornok, a ciprusi görög nemzeti gárda parancsnoka ve­zette. A görög csapatok kivonulá­sa után az ENSZ rendfenntartó egységei vették át az ellenőrzést a két városban. Az ENSZ-erők je­lentése szerint eddig húsz halot­tat találtak a romok között. Hét súlyos sebesültet a nicosiai kato­nai kórházba szállítottak. Ugyan­ezen források véleménye szerint az áldozatok száma minden való­színűség szerint nagyobb, a ro­mok között tovább folyik a kuta­tás. A görög katonák közül hár­man haltak meg. az MTI tudósítójának elmondot­ta, hogy a muzulmán terstvériség nevű politikai szervezet számos tagjának szabadonbocsátása nem jelenti az EAK politikai irányvo­nalának megváltozását. Kairói sajtóértesülések szerint Helou libanoni elnök Aref iraki államfővel és Féjszal szaud-ará- biai uralkodóval folytatott megbe­szélései során megvitatta az ötö­dik arab csúcsértekezlet összehí­vásának- lehetőségét. Az újabb csúcstalálkozót Bagdadban tarta­nák. A csúcsértekezlet idejét csak a Biztonsági Tanács és az ENSZ- közgyűlés közép-keleti vitája után, az ENSZ döntésének isme­retében határozzák meg. Bz Brab Liga dél-arábiai bizottsága elhalasztotta ülését Az Arab Liga dél-arábiad bi­zottságának csütörtökre tervezett ülését bizonytalan időre elhalasz­tották. Az MTI tudósítójának értesü­lése szerint a liga nem tud addig állást foglalni a dél-arábiai kér­désben, amíg a két nemzeti szer­vezet viszálya meg nem oldódik. A tagállamok egy része ugyanis a FLOSY-t, más része pedig az NLF-et támogatja és jelenleg nincs remény az egységes állás- foglalásra. Ez a bizottsági ülés elhalasztásának alapvető oka. Makkavi, a FLOSY főtitkára szerdán Kairóból Bagdadba uta­zott, hogy tájékoztassa az iraki vezetőket az adeni helyzetről. Az NLF Kairóban tartózkodó delegációjának vezetője, Kahtan El-Szabi szerdán felkereste a szovjet és az indiai nagykövetet, valamint a kubai és a koreai ügyvivőt, hogy megmagyarázza az NLF álláspontját. A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Jóváhagyólag tudo­másul vette a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfordu­lója alkalmából rendezett ünnep­ségen részt vett párt- és kormány- küldöttség útjáról szóló tájékoz­tatót. A pénzügyminiszter előterjesz­tése alapján a kormány határo­zatot hozott új forgalmi adórend­szer 1968. január 1-ével történő bevezetésére. A külkereskedelmi miniszter javaslatára a Minisztertanács ren­deletet hozott az új kereskedelmi vámtarifáról. A Minisztertahács tanácsszer­vek osztályának vezetője, az épí­tésügyi és városfejlesztési minisz­ter, a pénzügyminiszter és az Or­szágos Tervhivatal elnöke javas­latot tett a beruházásokkal össze­függő hatósági engedélyezések rendszerének egyszerűsítésére. A Minisztertanács a javaslatot megtárgyalta és elfogadta. A honvédelmi miniszter elő­terjesztése alapján a kormány rendeletet fogadott el a fegyve­res erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagjai éle­tének, testi épségének vagy egész­ségének sérelméből eredő károk megtérítéséről. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Űj kereskedelmi vámtarifa 1968. január l-étől a külkeres­kedelmi áruforgalomba beérkező áruk az új kereskedelmi vámtari­fa rendelkezései szerint kerülnek vámkezelésre. Az új vámtarifa a 92 ország ál­tal használatos „brüsszeli vám­nómenklatúra” alapján épül fel, s a vámtételeket megállapító há­rom oszlopot tartalmaz. Az 1. jelzésű hasábban feltün­tetett vámtételeket érvényesítik az olyan országokból származó vámáruk belföldi forgalom szá­mára való vámkezelése esetében, amelyek Magyarországon prefe- renciális vámelbánásban részesül­nek. A vámtarifa 2. jelzésű hasáb­jában me^llapított vámtételek az olyan országokból származó áruk vámkezelésére vonatkoznak, amelyek a magyar származású árukkal kapcsolatban szerződés vagy viszonosság alapján a kor­látlan és feltétel nélküli legna­gyobb kedvezmény elvének meg­felelő elbánást alkalmazzák. A 3. jelzésű hasáb az olyan vámáruk vámtételeiről intézke­dik, amelyekkel kapcsolatban az előbbi két hasáb vámtételei nem alkalmazhatók. Az új kereskedelmi vámtarifa a követendő aktív magyar vám­politika alapja lesz. A ke­reskedelmi vámtarifa és az áruosztályozás részletes sza­bályait is tartalmazó vámtarifa- magyarázat — előreláthatólag de­cember közepén — megvásárol­ható. A honvédelmi miniszter előter­jesztése alapján hozott kormány- rendelet a fegyveres erők, a fegy­veres testületek és a rendészeti szervek tagjaira is a munkavi­szonyban levő dolgozókra irány­adó és a gyakorlatban bevált el­veknek megfelelő szabályokat al­kalmazza. Kártérítési ügyben a testület tagja — halála esetén hozzátar­tozói — bejelentésére az illeté­kes miniszter által kijelölt pa­rancsnok határoz. Ha az érintet­tek a határozatot sérelmesnek vagy méltánytalannak tartják, kérhetik annak felülvizsgálását, vagy — meghatározott esetekben —■■ bírósághoz fordulhatnak. A rendelet előírásait az 1965. január 1. napja után bekövetke­zett kártérítési ügyek esetében is alkalmazni kell, azok kivételével, amelyeket a bíróság jogerős hatá­rozattad elbírált. A beruházással összefüggő hatósági engedélyezési eljárások egyszerűsítése A beruházással összefüggő ha­tósági engedélyezési eljárások egyszerűsítéséről szóló kormány- határozat előírja, hogy a beruhá­zások elhelyezéséhez területfel­használási, kivitelezéséhez építé­si (létesítési), üzembe helyezésé­hez pedig használatbavételi en­gedélyt kell kérni. A kormány- határozat külön felsorolja azo­kat a beruházásokat, amelyekre — speciális jellegükre tekintettel — átmenetileg még érvényben marad a külön engedélyezési el­járás. A hatóságii engedélyeket a gazdasági döntésektől el kell vá­lasztani, a gazdaságpolitikai irá­nyító és a tulajdonosi jogkör a hatósági engedélyezési felada­tokkal nem keveredhet A hatósági engedélyek kiadá­sát általában a tanács vb-k ille­tékes szakigazgatási szerveinek — a speciális engedélyek esetén az országos hatáskörű szerv te­rületi szerveinek — jogkörébe kell utalni. Az engedélyhez kö­tött munkák körét szűkíteni kell, a bejelentési kötelezettség alá eső munkák kategóriáját pedig meg kell szüntetni. Egyszerűsíteni kell az enge­dély iránti kérelem tartalmi elő­írásait is. Csak olyan műszaki tervek bemutatását szabad elő­írni, amelyeket a beruházási do­kumentációk kidolgozása során egyébként is elkészítenek. A ha­tóság a kérelmet komplexen bí­rálja el, azaz határozatának tar­talmaznia kell a szakhatóságok állásfoglalását is. A hatósági előírásoknak, a műszaki jellegű előírásokon kí­vül tartalmazniuk kell a rendel­tetési és biztonsági követelmé­nyeket is. A tervezői szabadsá­got és a felelősség fokozását — a részletes szabályozás mellőzé­sével — általában alsó és felső határok között mozgó előírások­kal kell biztosítani. A hatósági előírások betartásáért a tervező felelős, s erről írásban nyilatko­zatot kell adnia. Az építési engedélyek szabá­lyozásánál a közérdek és a jogos magánérdek figyelembe vételé­vel kell meghatározni az enge­délyhez kötött építési munkák körét. A hatóságilag jóváhagyott típustervek változtatás nélküli felhasználásával csak a tervezett beépítésre kell építési engedélyt kérni. Egy építési engedélyt kell kiadni abban az esetben, ha az építés összefüggő területen tör­ténik, vagy egyidejűleg építeni kívánt több épületre, illetve az épületben egyidejűleg végzendő, azonos hatáság engedélyéhez kötött többfajta építési munkára vonatkozik. Használatbavételi engedély be­szerzését kell előírni olyan épít­ményekre, amelyeknél a hatósági előírások és a korábbi hatósági engedélyek megtartásának, to­vábbá az építmény rendeltetés- szerű és biztonságos használat­ra való alkalmasságának meg­állapítása a közérdek szempont­jából szükséges. A használatba­vételi engedélyezés jogkörét an­nak az államigazgatási szervnek a hatáskörébe kell utalni, amely az építési (létesítési) engedély megadására jogosult. Gép használatbavételéhez csak akkor szükséges hatósági enge­dély, ha azt az illetékes minisz­térium, országos hatáskörű szerv vezetője jogszabályban elrendeli. Egyébként a gép üzembe helye­zéséhez a szakszervezeti munka- védelmi felügyelő jóváhagyása szükséges. A beruházásnak nem minősülő építési munkákra — például fel­újítás, magánépítkezés — is al­kalmazni kell a határozat alap­elveit. A kísérleti jellegű épít­mények, szerkezetek és technoló­giák engedélyezése, a szükséghez képest a fentiektől eltérően is szabályozható. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom