Tolna Megyei Népújság, 1967. november (17. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-02 / 259. szám
4 TftYws MROfm 196’?. november 2. W^',1AAE RÁD iO- I RÖK , AZT MOND-1 í, JA A SEREGEK! >URA, ÉS FÜSTTÉ |ÉGETEAA szeke- | REIT. OROSZLÁN I KÖLYKEIOET KARD EMÉSZTI /V\£e," KÉPREGÉNVVKLTOZAT: sarlós endrje ...aztá/v HA&oetsWeG\ ÍGY szácr HOZZA': A® Ismerkedjünk az új törvényekkel (A földtörvény) A szövetkezeti földtulajdon kialakulása Az országgyűlés szeptemberi ülésszakán törvényt alkotott a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről. Ez a törvény az új termelőszövetkezeti törvénnyel együtt kifejezi mindazt a változást, amely hazánk mező- gazdaságában az utóbbi években végbement. De nemcsak a jelenlegi helyzetet rögzíti a törvény, hanem meghatározza azokat a rendezési elveket is, amelyeket a gyakorlat a jövőben hosszabb időn át követhet. A termelőszövetkezetek jelenleg több mint nyolcmillió kataszteri holdon gazdálkodnak. Viszont szövetkezeti tulajdonban aránylag kevés föld van. A földek nagyobb részén a tsz-eket csupán használati jog illeti meg. Hozzávetőleges adatok szerint a termelőszövetkezetek által használt földek 37 százaléka van a tsz-tagok tulajdonában, 21 százaléka a tagok házastársának vagy idős családtagjának tulajdonát képezi, 22 százaléka az állam, 20 százaléka pedig a termelőszövetkezettel tagsági viszonyban nem álló más személyek tulajdona. Az előbbi adatok ' bizonyítják, hogy a földek tulajdonviszonya ás használata között bizonyos ellentmondások vannak: a tulajdonosok egyre csökkenő hányada tartozik a termelőszövetkezethez, vagyis ahhoz a gazdasági egységhez, amely tulajdonképpen a földet, mint alapvető termelő- eszközt használja. A most alkotott törvény elindít egy hosszabb ideig tartó folyamatot, amelynek során a földek nagy része termelőszövetkezeti tulajdonba kerül. . Elsődleges módja a termelőszövetkezeti földtulajdon keletkezésének a kívülállók földjeinek megváltása. Erről intézkedik a földtörvény 3. és 4. paragrafusa. A törvény úgy intézkedik, hogy a kívülállók tulajdonában levő olyan földek, amelyek a termelőszövetkezet használatában vannak, megváltás ellenében — a Minisztertanács által megállapított időben — termelőszövetkezeti tulajdonba kerülnek, kivéve, ha a tulajdonost a megállapított időpontig termelőszövetkezetbe tagként felveszik. A törvény a végrehajtás során tehát módot nyújt a szövetkezeteken kívülálló tulajdonosoknak arra, hogy döntsenek: vagy belépnek a földjüket használó termelőszövetkezetbe és akkor tulajdonukat továbbra is megtarthatják, vagy pedig a meghatározott megváltási ár ellenében földtulajdonukat átadják a termelőszövetkezetnek. Termelőszövetkezeti tulajdonba kerül megváltás ellenében a tsz használatában levő olyan föld is, amelynek tulajdonosa a törvény hatálybalépése után válik kívülállóvá; továbbá az a föld is, amelyet kívülálló örököl és a Minisztertanács által megállapított időn belül nem válik termelőszövetkezeti taggá; valamint azok a földek is, amelyek kívülállók tulajdonaként beviteli kötelezettség alapján a törvény hatálybalépése után kerülnek termelőszövetkezeti használatba. Természetes, hogy a megváltási ár megállapításakor figyelembe veszik a földek minőségét, a rajta levő ültetvény értékét. Vagyis: szőlők, gyümölcsösök esetében magasabb megváltási ár illeti meg a kívülálló tulajdonost, mint például a szántóföldért. A szövetkezeti földtulajdon kialakulásának másik formája az állami földterületek átengedése a szövetkezeteknek. A törvény 7. paragrafusa arról intézkedik, hogy a termelőszövetkezet a használatában levő állami földek és erdők tulajdonjogát a Miniszter- tanács által megállapított feltételekkel megszerezheti. A 8. paragrafus pedig kimondja, hogy termelőszövetkezeti tulajdonba kerülnek térítés nélkül' a külterületen, a zárt kertben és a belterületen egyaránt a legeltetési bizottságok kezeléséből, a tsz-ek használatába adott ingatlanok és vagyontárgyak, továbbá a jogszabályban meghatározott egyes megszűnt szervezetek tulajdonában és a termelőszövetkezetek használatában levő ingatlanok és vagyontárgyak, valamint a földalapi juttatásként vagy egyéb címen a termelőszövetkezet ingyenes és határidő nélküli használatába adott ingatlanok és vagyontárgyak. Nem érinti a törvény a termelőszövetkezeti tagok tulajdonában levő földek tulajdonjogát. Tehát a termelőszövetkezetek tagjai továbbra is tulajdonosai maradnak az általuk bevitt földnek és a közös használatban levő földjük után földjáradékot élveznek. De lehetővé teszi a törvény, hogy a tsz-tag földtulajdonosok földjüket a szövetkezetnek átadják. Ugyanígy intézkedik a törvény arról is, hogy magántulajdonban levő, de beviteli kötelezettség alá nem eső földek is felajánlhatok a termelőszövetkezetek részére. A termelőszövetkezeti földtulajdon kialakulása nem egyik napról vagy évről a másikra lezajló, hanem hosszú folyamat. A most megalkotott törvény egyik jellemző vonása éppen az, hogy szocialista fejlődésünkhöz igazodva, hosszabb időre meghatározza és összhangba hozza a föld tulajdonjogát a föld használatával. H. L. | Gyorsabban folyó víz Nyugatnémet kutatóknak olyan vegyianyagot sikerült előállítaniuk, amelynek hatására a megszokottnál kétszer gyorsabban áramlik a víz. Az etilénoxidot mindössze egymilliomodszoros részarányban kell a vízhez hozzákeverni, s az olyan módon fejti ki hatását, hogy a vízmolekulák közötti súrlódást csökkenti. A felfedezés fontosságát nem kell külön hangsúlyoznunk; hiszen arról van szó, hogy bizonyos vízmennyiség továbbításához azonos nyomás mellett kisebb keresztmetszetű csövek is elegendők. A bérletbe es is belefér... Itt az ősz. A gépjárművek indításával kapcsolatban a, szaklapok egyre-másra közlik, hogyan lehet gyorsan, könnyen, hidegen elindítani a jó gépeket... Arról kevés szó esik a szaklapokban, hogy a rossz motorokat hogyan kell indítani... Ezt a hiányosságot pótolandó, a 11- es AKÖV gondoskodik arról, hogy az utasök — főként a bérletesek — megismerkedjenek a hidegindítás módszerével. Semmi esetre sem szívderítő látvány, amikor tizenöt-húsz ember, a környék legmodernebb lepketetős, ipari televíziós autóbusz-pályaudvarán rossz autóbuszt tologat. A délutáni csúcs- forgalomkor gyakori látvány ez. A GA 29-46 forgalmi rendszámú, Faddra induló buszt tíz percig tologatták az utasok kedden, indulás előtt... Megtörténik ez más busszal is.., Az utasok egyike kissé bánatosan mondotta: — Úgy látszik, a mi bérletünkbe ez is belefér, ott, azon a buszon utazók kényelmesen érnek haza. Fűtik a buszt, rádió szól benne. Barátságos, kényelmes. És még tolni sem kell.. i Az pécsi kocsi... Csak a 11-es AKÖV buszait kell bérlettel feljogosítva tologatni. .. S az a gyanúnk, amint közeleg a tél, mind több utas lesz majd kénytelen megismerkedni a hideg motorindítással.. 1 Hacsak nem üzemképes kocsik állnak majd a környék legmodernebb autóbusz-pályaudvarának indítóállásaiba. x X bi/u/i Ss a A r<fA/ea« Pezjät. tZKKOfZ J5EZ fi/N/TOC^i../Vv/B0 /k fZMPtyt&md-yc&i Perc.... ctrmis-mAfo tyidG a CSAVASZafSgSjy /V0£AJ HUUJÓ BOAA -rtgÄV OAÍCAT IS- LAÍTA ... JfifSűi A függöny még mindig nem akart legördülni, pedig már idegesített a helyzet. Szunyogh Elek maszatos lett a könnyektől, de azért neki is volt érzéke a fenséges pillanatokhoz, mert egy szép bölcsődallal köszönte meg a királyi koszorút. Föloszlattam a színtársulatot, nem akartam, hogy Elek szívrohamot kapjon az érzelmi megrázkódtatástól, mielőtt elfoglalná lakosztályát Cziráky gróf kastélyában. Jolikára akkor lettem figyelmesebb, amikor nagynehezen sikerült elindulni. Teljesen kicserélték. Vidámsága odalett, szótlanul üldögélt . mellettem és szeme álmatag szomorúsággal meredt a- tovasuhanó kisalföldi tájra. Nem akartam faggani, hiszen véremben van a tapintatosság. , Estére sem javult meg a kedve, pedig sokat táncoltam vele a Bolero teraszán. Szorosan hozzám bújt, mintha valamitől nagyon félt volna. Fejét a vállamra hajtotta, aprókat remegett, diszkrét sóhajokat lehelt zakóm szi— 34 — varzsebére. Irtózom a szomorúságtól, a végén mégis annyira ellszomorodtam tőle, hogy késő őszi temetésen éreztem magam. Kedélyes munkánk után egyáltalán nem számítottam ilyen cirkum dedérumos befejezésre. Belémkarolf, amikor hazafelé kísértem. Most nem akarta nyolc és félszer megkerülni a várost. Csak ennyit mondott: — Ez is elmúlt... Milyen kár!... Isten bocsássa meg szörnyű vétkemet, nem tudtam megcsókolni, amikor könyörögve rámnézett a kapu alatt. Bűnömet még visszataszítób- bá tettem, hogy hülyének álcáztam magam, úgy nézelődtem a lépcsőházban, mint akinek fogalma sincs az ilyen pillanatok természetéről. Aztán arcmimikával jeleztem, hogy szeretnék elbúcsúzni. Jolika rimánkodó tekintete még mindig rajtam függött. Mondani kellett valamit. — Igaza van. Ez is elmúlt. Egészen kicserélődtem maga mellett, Jolika. Erre zokogva elém térdelt és mielőtt mozdulhattam volna a döbbenettől, elkapta a kezem, csókolta, csókolta, amíg föl nem fogtam, hogy gőgös dolog az ilyesmit megengedni. Nem tudom, a sós csokoládénak, vagy az epének van-e olyan rettenetes íze, mint az ilyen helyzeteknek. Én teljesen kimerültem tőle, mintha összerugdostak volna. Süketté váltam a megrendüléstől, ezért csak szakadozottan hallottam a karjaimba emelt Jolika szavait: — Szerencsétlen vagyok... Boldogtalan va— 35 — gyök... Illés, maga olyan jó hozzám.« Erős- Komoly... Ne haragudjon... Bolond, buta, gyalázatos élet. Elmenekültem, és a rettegés még sokáig kínzott. Másnap munka után az volt az első dolgom, hogy gyönyörűen lerészegedtem. Éppen ideje volt. Álló hétig szédelegtem a józanságtól. Végre visszanyertem egyensúlyomat, arcvonásaim elfoglalták eredeti he lyzetüket. Befeküdtem a mentőkocsi hordágy ára, hogy senkit se zavarjak horkolásommal. Engem viszont megzavartak. Rámzörgetett az ügyeletes, hogy menjek a telefonhoz. Jolika hívott, hiányoztam neki, találkozni akart velem a Radó-szigeten, a kék liliomok és az aranyeső bokrai között, a szerelmesek sétányán. Elmentem. Azzal a szándékkal, hogy megkér rém a kezét. Részegen máskor is előfordult velem ilyesmi. Jolika már várt rám a liliomágyak közt, világos nyári ruhában. Nem volt szomorú. És talán csúnya se. Én pláne nem voltam szomorú. Amikor a közelembe ért, csókra nyújtottam a kezem. Homályosan emlékszem; még sértve is éreztem magam, hogy köszönés nélkül faképnél hagyott. Másnap, kijózanodva többször kerestem. Kereshettem tízszer és százszor, hiába. Többénem láttára. — 36 — 4 k.
