Tolna Megyei Népújság, 1967. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-08 / 238. szám

1967. október 8. tÖfcWS SÜGfEt WEPflJSAB 3 Elsősorban politikai munka a tagkönyvcsere Beszélgetés Kerekes Miklós elvtárssal, a megyei pártbizottság osztályvezetőjével A Politikai Bizottság május 23-i határozata alapján decem­ber hónapban sor kerül a pórtélét nagyjontosságú eseményére, a párttagsági könyvek cseréjére. A tagkönyvcsere lebonyolítá­sával kapcsolatos politikai és szervezőmunka eddigi tapaszta­latairól beszélgettünk Kerekes Miklós elvtárssal, g. megyei párt- bizottság párt- és tömeg szervezeti osztályának vezetőjével. a párttagság aktivitását. Tapasz­talataink szerint a párttagok he­lyesen mérlegelik az esemény jelentőségét. Elsősorban a politi­kai munkát tartják szem előtt. A tagkonyvcserét előkészítő párt­vezetőségi üléseken, taggyűlése­ken felmérték a vezetőségválasz­tás óta végzett munka eredmé­nyeit. Az év végéhez közeled­ve, értékelik az adott üzem, ter­melőszövetkezet, vállalat munká­ját. Mérlegelik az 1968-as év be­indításának feltételeit, foglalkoz­nak a gazdasági mechanizmus bevezetésével kapcsolatos tenni­valókkal. — Mi tette időszerűvé a tag- könyv cserét? — A tíz évvel ezelőtt kiadott párttagsági könyv az év végével lejár. Betellenek a bélyegek be­ragasztására szolgáló rubrikák, s a jelenleg érvényben lévő párt­tagsági könyvek helyett új, 12 évre szóló tagsági könyvet kap­nak párttagjaink. A megyei, já­rási és a községi előkészítő mun­kák befejeződtek. A pártszerve­zetek hozzáfogtak a tagösszeírás­hoz. A munkát a soronlévő poli­tikai és gazdasági feladatokkal egybekapcsolva végzik. Az új tagsági könyvek kiadása gondos, körültekintő szervező és admi­nisztrációs munkát igényel, de nem csupán adminisztrációs munka. Leegyszerűsítve szem­lélve, a tagkönyvcsere adminiszt­ratív feladatnak tűnik. Van né­hány olyan tennivaló, hogy egyeztetni kell a tagnyilvántar­tást, el kell végezni a tag­összeírást, rendezni kell a fo­lyamatban lévő tagfelvételi, fe­gyelmi és törlési ügyeket, az át­jelentkezést, s az esetleges tá­vozást. Ezek bizonyos tekintet­ben adminisztrációs dolgok, de nem nélkülözhetik a politikai tartalmat. Hangsúlyozom, hogy a párthoz tartozás okmányának cseréje elsősorban politikai fel­adat A korábbi tagkönyvcseré- hez viszonyítva a mostani tag­könyvcsere új vonása, hogy a regi párttagsági könyv — a párttagok becses emlékeként — életük mozgalmi munkájának dokumentumaként, az elvtársak­nál marad. A tagkönyvcsere egyik fontos momentuma, hogy a pártagság egésze megértse a tagkönyv­csere jelentőségét, amelynek köz­vetlen célja, hogy minden párt­tag megkaphassa új párttagsági könyvét. — Hogyan fogtak a párszerve­zetek a tagkönyvcsere politikai és szervezeti lebonyolításához? — Mint minden nagyobb ak­ciót, így a tagkönyvcserét is fel­használjuk arra, bogy növeljük A tagkönyvcsere előkészítése érezhető fellendülést hozott a pártszervezetek életében, a párt- munkában. Az összeírok szemé­lyesen eljutnak minden egyes párttaghoz, nehogy valaki is ki­maradjon. A párttagokkal való beszélgetést felhasználják a párt- szervezet erősítésére, politikai befolyásának növelésére. Foglal­koznak a közösséget érintő gon­dokkal, s ugyanakkor törődnek a párttagok személyes problé­máival is. Felelősségtudattal dol­goznak, pontosan kiállítják az összeírólapokat, összegyűjtik a fényképeket. Feljegyzést készíte­nek a párttagsággal történt be­szélgetésekről, a pártvezetőség munkáját érintő észrevételekről, javaslatokról. Megkülönböztetett figyelemmel foglalkoznak az idős párttagokkal. A betegeket fel­keresik otthonukban, meghall­gatják problémáikat, megoldá­sukhoz segítséget adnak. — Milyen tapasztalatokat adnak az eddigi beszélgetések? — Az összeírok néhány nappal ezelőtt, pontosabban, október el­sejével kezdték el a tagössze­írást. A pár nap tapasztalatait még nem lenne helyes általáno­sítani, de úgy látjuk, a párt­tagokkal való beszélgetések szí­nesek, emberiek és a pártmun­kához máris egy sor hasznos ta­pasztalatot adtak. Egyik nagyobb üzemünk pártvezetősége felül­vizsgálta, hogy a párttagok mennyiben tettek eleget párt­megbízatásuknak. A vezetőségi ülésen kialakult véleményt tag­gyűlésen ismertették. Dicséret­ben részesítették azokat a párt­tagokat, akik munkájukkal rá­szolgáltak és bírálták a köteles­ségüket elmulasztókat. A tag­gyűlésen elhangzott dicséret és bírálat után még személyes be­szélgetéssel folytatódik az esz­mecsere. A jó módszereket nem ■ árt közreadni. Ennek kapcsán má sík példát is említek. Szekszárd egyik üzemében — ahol a párt- titkár elvtárs is részit vesz a személyes beszélgetésben —, töb­ben megemlítették, hogy bár kaptak pártmegbízatást, s eleget is tettek vállalt kötelezettségüknek senki sem ellenőrizte, s nem érté­kelte. Mások szóvá tették, hogy nem is kaptak pártmunkát, bár szívesen fogadnák. A pártveze­tőség összegezte az eddigi ta­pasztalatokat, s levonta tanul­ságát. A további beszélgetéseket már felhasználják arra is, hogy akinek nincs pártmegbízatása, annak adjanak. A termelőszövetkezetek párt- tagsága az országgyűlésen el­fogadott földtulajdon és föld- használat továbbfejlesztéséről szóló földjogi törvénnyel kapcso latban tett fel kérdéseket az összeíróknak. Az említett, né­hány példával szeretném érzé­keltetni, hogy mennyire sokirá­nyú a párttagság igénye. Véle­ményt mondanak, kérdéseket tesznek fel és választ várnak. Ebből következik a másik fontos feladat: jó, ha a párt vezetőség menet közben is konzultál az összeírókkal, nehogy mechaniku­san végezzék az összeírást. Korábban említést tettem ar­ról, hogy a párttagok személye, problémáikat is elmondják az összeíróknak. Erre példa egyik ál­lami gazdasági pártszervezetünk tagja, aki olyan sérelméről be­szélt, amely hosszabb idő óta fog­lalkoztatta. Eddig — úgymond — nem szólt, de sértette önérzetét. A párttag személyes panasza jo­gos volt, s a párttitkár segítségé­vel a gazdaságvezetés orvosolta. Még egy jó tapasztalat a sok kö­zül: pártszervezeteink nem gyűj­tik össze a munka kapcsán jelent­kező problémákat, hanem menet közben rendezik azokat. íis tulajdonsággal rendekezik. Vendégszerető, rideg, csúnya, szép, stb. Ugyanakkor, ha is­merjük történelmüket, rájöhe­tünk, hogy egy-egy ilyen tulaj­donság valójában ellenkezőkép­pen értékelendő. Egy példa: a németekről elterjedt, hogy szor­galmasak. Ezt mindenki erény­nek könyveli el. így is lenne ez, ha a történelmi összefügéseket vizsgálva ki nem derülne, hogy náluk ez a tulajdonság cseppet sem erény. — Megmagyarázná ezt bőveb­ben? — Erről — a németekről — éppen most írok egy könyvet. Ne haragudjon, de örülök, ha majd a könyv sok száz oldalán meg tudom magyarázni. — A Halál Texasban című könyvéből ezt lehet érezni, nagy- rabecsüli a néhai Kennedy elnö­köt. így van ez? — Igen. Nekem Kennedy és Roosewelt a két kedvenc elnö­köm. — Mi a közös vonás ön sze­rint bennük? — Sok nincs, csak egy, de az annál lényegesebb. Mindketten a kapitalizmust akarták megmen­teni, de úgy, hogy felismerték ennek egyetlen lehetséges mód­ját. Ezt ma már ismert szóval így nevezik: békés egymás mel­lett élés. Mármint a szocializ­mussal. Aki Kennedy, vagy Roosewelt híve, az sohasem gon­dol arra, hogy háborúval „oldja meg” e két társadalmi forma versenyét. Sajnálatos, hogy Ken- nedyt és Rooseweltet olyan so­kan félreismerték. — Befejező kérdéseink már személyi jellegűek. Beszél ma­gyarul, mégis, ha nálunk kiad­nak egy könyvét, azt lefordítják magyarra. Kitűnően beszél an­golul, de csak német nyelven ír. Miért? — Hatéves koromban hagytam el Magyarországot. Bár anya­nyelvem magyar, mégsem ez a lényeges, mivel gyerekkoromtól németül beszéltem, német nyelvű iskolába jártam, ez lett hát a tulajdonképpeni „anyanyelvem”. Sok nyelvet megtanulhat az em­ber, de érezni csak egyet képes, így hát én csak németül tudok írni. Ezen a nyelven is álmodom. — Pedig a feleségével magya­rul beszél. — Igen, vele csak magyarul beszélek, ha kettesben vagyunk. És láthatja: Budapestre mindig örömmel jövök. (Copyright by Centropress) BENEDEK B, ISTVÁN — Milyen feladatok állnak még a kommunisták előtt ezekben a napokban? — A tagkönyvcsere lebonyolí­tása, a tagösszeírás időt, energi­át igénylő, fontos politikai mun­ka. A tagsággal való személyes beszélgetésnek tartalma van. Ez pedig a párt politikai, szerve­zeti egységének erősítésé, a párt­hoz Való tartozás, a jogok mel­lett kötelességek vállalása. Nem tagfelülvizsgálatról van szó és a személyes beszélgetések sem ilyen jellegűek. Hangsúlyozzuk a tagkönyvcse- rével kapcsolatos munka fontos­ságát, ugyanakkor arra is vigyá­zunk, hogy az egyéb feladatok háttérbe ne szoruljanak. Közele­dünk az év végéhez. Mozgósítani kell az éves tervek teljesítésére, a jövő évi feladatok előkészítésé­re. Készülünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfor­dulójának megünneplésére, a párt­oktatásra, a decemberi taggyűlé­sekre. Ezekkel a munkákkal egy­bekapcsolva dolgozunk a tag­könyvcsere politikai és szervezeti lebonyolításán. Nagy eseménye a pártéletnek a tagkönyvcsere. Ki­hat a pártszervezetek tevékenysé­gére, s nagy lehetőséget biztosít a párt szervezeti erősítésére, po­litikai befolyásának növelésére — fejezte be nyilatkozatát Kerekes Miklós elvtárs. POZSONYI IGNÁCNÉ A területi szövetségek alakulása elé T olna megyében a területi pontosan körvonalazta és majd I szövetségek megalakítása természetesen a gyakorlati mun- sokaig vajúdott, hosszú ideig el- ka tölti meg ezeknek a testüle- húzódott. Rengeteg időt vett teknek a munkáját tartalommal, igénybe a vélt, vagy a valósá- összességében, amit ezzel kap- Sos érdekeket megnyugtatóan csolatban elvileg tudni kell. azt tisztázni. A megyei vezetés kép- a szövetkezeti tagok és vezetők viseletében György Józef eivtárs, tudják, a megyei pártbizottság megbí­zott osztályvezetője, Horváth Jó- Valószínűleg sokkal nehe­zsef eivtárs, a megyei tanács vb- * zebb feladat lesz az első elnökhelyettese az elmúlt napok- lépések megtétele. Merő optimiz- ban már jóformán kizárólag az- mus volna a két tsz-szövetségtől a zal foglalkozott, hogy a tsz-ek megalakulás után már az első közös nevezőre jussanak. napokban látványos sikereket A munkálkodások eredmény- várni. Kívánatos viszont, hogy a nyel jártak, úgyhogy végre kőnk- tsz-ek küldöttei már az alakulás rétan napirendre került a területi napján lássák el feladatokkal ér­szövetségek megalakítása. Úgy dekvédelmi szervüket, a javasla- látszik, sikerült végérvényesen tok az ötletek sokaságával biz- helyére tenni az előkészítéssel tosítsák az indulás sikerét. Jo- járó problémákat, gondokat. Ha guk és kötelességük ezt megfcen- az országban az utolsók között n>> hiszen saját pénzükön tart­ás. de végül eljutottunk a cse- iák fenn a szövetségeket. Ebből lekvés stádiumába. Az elmúlt kiindulva, itt most a beavatko- hetekben már bizonyos türelmet- z®s igénye nélkül hívjuk fel a lertséget is lehetett tapasztalni, to- küldöttek figyelmét a felkészü- vábbá sürgetést. „Más megyék- lés fontosságára. A részletekhez, ben a területi szövetségek már a javaslatok megtételéhez nélkü- dolgoznak. Mi mire várunk?” — lözhetetlen a kellő tájékozottság, tették fel az érdekeltek közül jó A legutóbbi országgyűlés anyaga néhányan a kérdést. Igaz, a kel- időszerű iránytű olyképpen, hogy léténél jóval több volt a huzavo- abban a helyi feladatok és ton­na, de ésszerűbbnek látszott ki- nivalók már jelen vannak. Ezek­várni a lényeges kérdések tisz- nek a helyi feladatoknak és ten- tázását, mintsem vállalni annak nivalóknak a lebonyolítását a a kockázatát, hogy a szövetsé- tsz-szövetségek közreműködésé­gek megalakulása után a tényle- vei kell az országos elképzelé- ges munka az előkészítés során sekkel szinkronba hozni. De ho- felvetődött ellentétekkel kezdőd- gyan? Erre bizonyára választ ad­ják. Ebben nem lett volna semmi nak majd a küldöttek. Ilyen köszönet. szempontból kívánatos megvitat­Végeredményben eldőlt, hogy n* alapszabálytervezetet is. Tolna megyében két területi sző- olyképpen, hogy a küldötteket vétségbe tömörülnek a tsz-ek. Az lássák^ el a tagok vezető .,muní­egyiknek Tamási, a másiknak cióval”. ............ . , S zekszárd a székhelye. Maid a Nem a közönyös egyetertes, gyakorlatban kell beigazolódnia az örök helyeslés viszi konstruk- annak, hogy sem. előny, sem hát- irányba, a népgazdaság hasz- rány nem származhat abból, nára az érdekképviseleti szerv hogy melyik területi szövetség munkájút, hanem az őszinte vé- hol székel. Feltételezhető, hogy lemónjmyilvánítás és a cselekvő- a tanácskozások során az ezzel kész vita. Erre van szükség. Az kapcsolatos kételyek nagy része eímúlt hetekben megfigyelhettük, eloszlott. A megyei vezetésnek hogy nemcsak a parasztság késéi - egyébként eltökélt szándéka a figyelemmel a területi szövet- teljes és maradéktalan egyenjo- ségek megalakulását, hanem^ az gúság érvényesítése mindkét sző- e£ész magyar közvélemény. Mind- vetség vonatkozásában. Rende- szem előtt tartva, a Népsza- ződött az is, hogy a választás le- badság rendszeresen beszámolt a hetőségével élve, az ajánlás szem- területi szövetségek megalakulá- pontjait figyelembe véve, mely sáról. Semmi túlzás sincs tehát termelőszövetkezet melyik sző- abban, hogy fontos közéleti ese- vetséget jelöli érdekképviseleti ménynek számít Tolna megyé- saervének. pontosabban, melyik- ben is a két területi szövetség hez csatlakozik. Itt most szándé- októberben történő megalakulása, kosán kerüljük azt a meghatáro- Aw küldöttek tartsak ezt: ^ szem zást, hogy a tsz melyik szövet- előtt most, amikor már eljött az séghez tartozik, mert rég tisztá- iüeje annak, hogy a küldötti zódott: szó sincs semmiféle fölé- tisztseggel funkcionálni kell. rendeltségről; a szövetség nem fölérendelt szerv, ebből követke­zik, hogy még a fogalmazásban is kerülni kell a fölérendeltség látszatát keltő meghatározást. A IX. kongreszus, majd az első tsz-kongresszus óta a megyében hatásos politikai mun­ka előzte meg a tsz-szövetség létrehozását. A közelmúltban csatlakozó közgyűléseken hatá­roztak a közös gazdaságok sok fontos kérdésben, elsősorban ab­ban, hogy ki képviselje a szö­vetségben a termelőszövetkeze­tet. A várakozásnak megfelelő­en, a megválasztott küldöttek mindegyike élvezi a tagok bizal­mát, s kivétel nélkül mindegyik alapos ismerője a szövetkezeti mozgalom örömeinek, gondjai­nak. Azon már rég nincs semmi vita, hogy szükség van-e a terü­leti szövetségre vagy nincs. A megye termelőszövetkezetei köz­véleményének egyértelmű az ál­lásfoglalása: a területi szövetsé­gekre szükség van, létjogosultsá­gukat számos fontos körülmény indokolja. Az első tsz-kongresz- szus óta a lapokban több tsz-ve-‘ zető kedvezően nyilatkozott, s különböző rendezvényeken már gyakran szóba került, hogy tu­lajdonképpen mit is várnak az érdekképviseleti szervtől. . A területi szövetségek felada­tát, funkcióját, tevékenységét az első országos tsz-t^nácskozás Az ÉVM. Tolna megyei Ál­lami Építőipari Vállalat ne­hézgépkezelői jogosítvány­nyal rendelkező ogregátor­és kompresszor-kezelőket, tetőfedő szak- és segédmunkásokat vesz fel. Jelentkezni lehet a vállalat központjában, munkaügyi osztályon. Szekszárd, Tar- esay V. u. Irodaház. (110) Bonyhád és Vidéke Általá­nos Fogyasztási és Értékesí­tő Szövetkezet a kakasdi 23. sz.. vegyesboltjá­ba családi alapon is BOLTVEZETŐT KERES. Belépés 1968. január hó 2-án. A bolt forgalma 170/M Ft. Munkabér havi 3500 Ft. Boltvezetőcsere nyugdíjazás miatt történik. Lakást adni nem tudunk. (67)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom