Tolna Megyei Népújság, 1967. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-05 / 235. szám

i l 1987. október 5. rot,NA MFfiVFl ViPfTSAO Mozgalmas tíz esztendő Nyugdíjazása alkalmából utol­jára számolt be a gazdaság poli­tikai eredményeiről Seress János függetlenített párttitkár. (Újsághír.) Nyugdíjas párttitkár. Szinte új fogalom gyanánt hat. Kevesen vannak még a megyében, akik nyugalomba párttitkári tisztség­ből vonultaik. Seress János elv­társ először három esztendőn át asztalos volt a Dalmandi Állami Gazdaságban, amikor 1957-ben megválasztották függetlenített párttitkárnak. Végigküszködte Dalmandon a korszerű nagy­üzemmé válás, a hőskorszak el­lentmondásokkal, éjszakázások­kal teli esztendeit. Mikor 14 évvel ezelőtt oda ke­rült, kevesen tudták a szerény kommunistáról, hogy hányféle szakmája van (mezőgazdasági szakiskolát végzett, gépkocsi- vezető, asztalos), nyelveket be­szél és, hogy viszontagságait megelőzően Mohács város fel- szabadulás utáni közigazgatásá­nak vezetésében szerzett érdeme­ket. Nem beszélt róla. Akkoriban a fejlődés gyermek- betegségeivel küszködő gazda­ságban a szó szoros értelmében térdig érő sárban jártak és el­hanyagolt kulturális-szociális helyzetben éltek a gazdaság dol­gozói. Kommunista kitartásra és következetességre volt szükség. Neki is jelentős része van abban, hogy régebbi hírhedtsége helyett ma kiváló terméseredményekkel és kulturált életkörülményekkel büszkélkedhető gazdaság, az él­üzem cím kétszeres birtokosa lehetett. Emlékeztetik az „utolsó” tag­gyűlés résztvevői is erre. Kö­rülveszik, meleg hangon búcsúz­tatják a gazdaság kommunistái külön, egyénileg is, a hivatalos aktus lezajlása után. — Jöjjön ám el hozzánk ez­után is, minél többször — szo­rongatják meghatottan a kezét a hibridüzemiek. — Hiányozni fog, János bácsi. De jó. hogy akkor figyelmez­tetett — súgja a másik. — Most megy él, amikor már Szilfáson is rendbe jöttünk? — sajnálkozik a harmadik. — Én meg így búcsúzom! — penderül eléje egy fiatalasszony, majd két oldalról megcsókolja az ünnepeit arcát. — Ejha! Én is szívesein nyug­díjba mennék, ha ilyen szép asszonyok csókolgatnának — tré­fálkozik a kiküldött, aki az imént adta át a „Kiváló dolgo­zó” jelvényt a búcsúzó párt- titkárnak. — Irigyellek, János bácsi —, lép hozzá a kommunista igaz­gató. — Miért? — Mert a sok viszontagság után ilyen fiatalosan, jó egész­ségben mehetsz el tőlünk pi­henni — feleli. Nehéz szívvel, a jól végzett munka örömével, megbecsüléstől övezve indulhatott utolsó munka­napja végeztével hazafelé. Új típusú vezető — Jó volt véle együtt dolgozni. Mikor 1964-ben pallóra állítot­tak bennünket a lemaradásért, Seress elvtárs akkor sem veszí­tette el a kedvét. Lesz ez még másként is — mondta, és neki lett igaza. El tudja viselni a ne­hézségeket — vélekedik Dabi elvtárs, az szb. titkára. — Nagyon szerény, — szinte túlzottan is — Seress elvtárs. Uj típusú politikai vezető. Egy­szerű, közvetlen, és ami fő, min­dig szót értett a dolgozókkal. Ál. landóan sokat tanult. Hatvan­éves fejjel, idén tavasszal vé­gezte el az esti egyetemet, pedig őt már nem köteleztük rá — mondja Simon Károly elvtárs, a járási pártbizottság osztályveze­tője. — Szerették a pártonkívüliek is, mert sokat forgolódott kinn a területen, a dolgozók körében. Sokszor olyan egyéni bajaikkal is felkeresték, amely nem rá tartozott, de bíztak benne és tőle kértek tanácsot — mondja Dallos István, a jelenlegi párt- titkár, az utód. aki egyike az állami gazdaság kommunista ve­zetővé érett fiatal agrármérnö­keinek. lyeskedés, egyéni harag a veze­tők közt, sem pedig leküzdhetet­len vihar. Becsültük egymást — hangsúlyozza. — Hogy sikerült az átállás? — tervei felől kérdezem. — Hát..., most még kissé ne­hezen találom meg a helyemet. De munkám, mozgalmi elfoglalt­ságom most is bőven akad. Ma délután a pályafenntartás párt- szervezetének taggyűlésére me­gyek. Tervezget a vezetőségünk. Fülembe jutott, hogy kevesli a mi pártszervezetünknél a tagság a taggyűlési tájékoztatást. Cso­dát tenni nem tudunk, de azon leszünk, hogy javuljon, és töb­bet segítsünk a város fejleszté­sében is — fejezi be. Nem folytathatja az újságolva­sást, mert amikor elköszönünk egymástól, egy középkorú asz- szony kopogtat be. Levelet hoz az új párttitkárnak, értekezletre hívják. Aktív pihenés. Nyugdíjas lett Seress János, de nem úgy a mozgalomban. Szerteágazóan gaz­dag tapasztalatát, sokoldalú em­berismeretét most is a közösség szolgálatába állítja. SOMI BENJAMINNÉ Az ünnepi készülődés jegyében Dombóvár legfiatalabb üzemé­ben, a kesztyűüzemben ered­ménnyel zárták a harmadik ne­gyedévet, és tiszta lappal kezdték az utolsó negyedet. Az üzem ter­vében a harmadik negyedévre 37 ezer pár kesztyű legyártása sze­repelt. Ezzel szemben szeptember 30-ig 40 425 pár jó minőségű kesztyű készült az üzemben. Az üzem kollektívája csatla­kozott az anyavállalat, a Pécsi Kesztyűgyár kezdeményezéséhez. Vállalták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfor­dulója tiszteletére október 31-ig eleget tesznek szovjet megren­delésre készülő exportszállítási kötelezettségüknek. A Dombóvá­ri Kesztyűüzem dolgozói vállalá­suk teljesítését előbbre hozták egy hónappal. Szeptember 30-ig az utolsó párig elkészültek az exportkesztyűk. Október 2-ától már az 1968. évi exporton dol­goznak. Az ünnepi készülődés jegyében a Szovjetunióba exportált kesz­tyűk csomagolására is megkülön­böztetett figyelmet fordítanak. A csomagokra piros festékkel, s 1917—1967. dátum feltüntetésén kívül a jubileumi évforduló al­kalmából köszöntik a szovjet em­bereket. Előadássorozat a fodmüvesszövetkezeti dolgozók részére Október 5-én előadássorozat kezdődik a Tolna megyei föld­művesszövetkezeti dolgozók ré­szére. Az előadássorozat címe: „A gazdaságirányítási reform alkal­mazása a földművesszövetkezeti szektorban”. Minden egyes alka­lommal négyórás előadás hang­zik el a reform egy-egy rész­területéről. A nyitóelőadást Bar- tolák Mihály, a SZÖVOSZ elnök- helyettese és dr. Polgár Sándor, a Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetem adjunktusa tart­ják „A földművesszövetkezeti kiskereskedelem és a gazdasági verseny” címmel. Az előadásokat Szekszárdon a belvárosi pártszervezet nagyter­mében tartják. ,A részvétel ön­kéntes. Száznegyvenegyen jelent­keztek a megye földművesszövet- kezeti vezetői és dolgozói közül. Az előadások hallgatása egyéb­ként 120 forintos tandíjjal jár. Viaskodtunk, emésztődtünk Szépirodalmi művek és az Univerzum-sorozat legújabb is­meretterjesztő füzete hever az asztalon. A nyugdíjas párttitkár éppen a napi sajtót olvassa, ami­kor felkeressük otthonában. Aktív pihenés az övé. Seress Jánost néhány napja választot­ták meg alapszervezeti párttit­káruknak a dombóvári területi pártszervezet tagjai. Szabadkozik, amikor elismeré­sére terelődik a szó. — Milyen érzéssel jött el a gazdaságból, Seress elvtárs? — Gondolnivaló. Hiszen ennyi idő alatt összeforrtunk, jóban- rosszbae csiszolódtunk, kocolód- tunk. Előre nézek, de vissza­visszajárok a gazdaságba is. Vár­nak, szívesen fogadnak, tegnap éppen náluk voltam. Sokat vias­kodtunk egymással, volt úgy, hogy két napon át is emésztőd­tünk. Köztünk soha nem fajul­tak személyi vitákká ezek az eszmecserék. Nem volt szemé­Az idegenforgalomról és a könyvtári munkáról tárgyalt a városi tanács vb Emlékülésen idézték fel a magyar gözhajózás 150 éves történetét Százötven évvel ezelőtt épít­tette Bernhard Antal pécsi pol­gár, az eszéki kincstári hídvám bérlője Sellyén, a Dráva partján saját tervei alapján az első dunai gőzhajót. Az 1817. március 21-én vízrebocsátott gőzhajót 1818. má­jus 2-án mutatta be Bécsben, közben Pesten és Budán is lát­ták az érdeklődők. A kis gőz­hajó gépe 24 lóerőt fejtett ki. A jubileum alkalmából a Ma­gyar Tudományos Akadémia köz­lekedéstudományi bizottsága, a hajózástudományi együttműkö­dés MTESZ egyesül ofköái bizott­sága és a közlekedési múzeum rendezésében szerdán — a közle­kedési múzeumban emlékgyűlést tartottak. Dr. Fekete György, az Akadémia hajózási szakértő bi­zottságának elnöke, a MAHART vezérigazgató-helyettese a „150 éves a magyar gőzhajózás” cím­mel tartott előadást. Az ünnepi beszéd után Föld­vári László közlekedés- és pos­taügyi miniszterhelyettes lelep­lezte és átadta a közlekedési mú­zeum homlokzatán elhelyezett, a Carolina vízrebocsátásának em­lékét és Bernhard Antal érde­meit méltató emléktáblát, s meg­nyitotta a múzeumban az emlék­kiállítást. (MTI) Tegnap délelőtt dr. Nedők Pál elnökletével ülést tartott a szek­szárdi városi tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen részt vett Rúzsa János, a párt városi bizott­ságának első titkára is. Az első napirendi pontban a jelentés a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtását tárgyalták meg. A következő napirendi pontban dr. Bercsényi Vince, a Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője számolt be a város idegenforgal­mi helyzetéről. 1965- ben a vendégforgalmon kí­vül városnéző úticéllal 25 belföl­di csoport járt Szekszárdon. 1966- ban 14 belföldi csoport és 1967-ben már 37 csoport — 1593 fővel — tekintette meg a város nevezetességeit. A vendégek fogadását, kísérését, vizsgázóit idegenvezetők végez­ték. Bemutatták a várost, annak műemlékeit, ismertették történel­mét A vendégeket a gemenci er­dőbe is elkalauzolták. Itt 31 cso­port, 1380 turistája gyönyörköd­hetett a rezervátum szépségedben. A csoportok részére több esetben szolgáltattak étkezést, sőt ebben az évben az újdonságnak számí­tó pinceszerezést is biztosították részükre a Garay Termelőszövet­kezetnél. Idegenforgalmi szempontból a mintegy nyolc évvel ezelőtt vég­zett próbaásatások a megyeház udvarán, sok érdekességet ígér­nek. Az elkövetkezendő években célszerű lenne, ha a múzeum tel­jes feltárást végezne. A közel­múltban elkészült a város lát­nivalóit és műemlékeit feltünte­tő három nagyméretű eligazító tábla. Egyik a vasútállomásnál elhelyezett vitrinben, a másik a vasúti fasorban, a harmadik pe­dig a Garay tér felső részén nyert elhelyezést. A szüreti na­pokra új köntöst kap a Mártírok terén lévő volt építőipari tábla is, melyre a megye turistatérké­pét helyezik el. A városnak jelentős idegenfor­galma van külföldiekből is. A nyári szezonban az udvari határ- átkelőhelyen naponta 2000—2500 idegen lépi át a határt. Ennek mintegy fele Szekszárd—Buda­pest, Szekszárd—Balaton irányá­ba vonul, az idegenforgalmi szol­gáltatás igénybevétele nélkül. Ugyancsak jelentős azoknak az idegeneknek a száma, akiket a különböző utazási irodák, vagy iskolák idegenvezető nélkül hoz­nak városunkba. A következő napirendi pont­ban a megyei könyvtár beszá­molóját vitatta meg a végrehaj­tó bizottság, a város területén végzett tevékenységéről. A város lakosságának könyv­tári szolgáltatásait a megyei könyvtár és a peremkerüle­tekben elhelyezett nyolc fiók- könyvtár biztosítja. A megyei könyvtár központi el­helyezésével, gazdag könyvanya­gával, sokoldalú szolgáltatása:val jelentős szerepet játszik a város kulturális igényeinek kielégítéséi ben. Az épület 1961-ben került átadásra, korszerű berendezéssel rendelkezik, azonban mái' most kicsinek bizonyul, nem képes ki., elégíteni a fejlődő igényeket. Kö- zeljövőbeni bővítésére tanul­mányterv készül. A peremkerületek lakosságát ellátó fiókkönyvtárak elhelyezése rossz és ideiglenes jellegű. A leg­több helyiség szűk, nedves, a könyvek tárolására nem alkalmai és egyik-másik helyen a fűfés is megoldhatatlan problémát jelent. Ezenkívül a város rohamos fejlő­dése szükségessé teszi, hogy az új lakónegyedek lakóinak köz­vetlen könyvéllátásáíról is gon­doskodjanak. Ezért olyan javaslat született a végrehajtó bizottsági, ülésen, hogy a jövőben a fejlesztési tervek során kialakuló új lakónegye­dekben a fiókkönyvtárak ré­szére is biztosítsanak megfe­lelő helyiségeket. A legsürgősebb a Tarcsay Vilmos utcai lakótelep ilyen irányú ellá­tása. A könyvtárak hatóköre elsősor­ban a könyvállomány fejlődésé­vel, az olvasók számának növeke­désével és a könyvforgalQíamal mérhető le. Az elmúlt évben az állomány gyarapítására fordított összeg, 168 728 forint volt. A me­gyei költségvetés keretéből több mint 133 ezer, a városi költség- vetési keresetből pedig több mint 35 ezer forintot fordítottak könyvbeszerzésre. így a gyarapo­dás a megyei könyvtárban 3091, a fiókkönyvtárakban pedig 1283 kötet. Az országos 1328 kötetes átlaggal szemben ezer lakosra 2712 kötet jut a városban. Az olvasók száma az országos átlag (15,6 százalék) felett van, je­lenleg 3934 fő, 17,4 százalék. E napirendi pont után a beje­lentéseket tárgyalta meg a vég­rehajtó bizottság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom