Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-10 / 214. szám

ft 196“. szeptember 10. fOtWÄ MEGYEI NEPÜJSÄ© 3 SORSOK — EMBEREK Küzdelmes évek az illegalitásban A lacsony termetű fiatalem­ber óvakodott ki, a nagy- kanizsai rendőrség melletti épü­letből. Kerülni próbálta a feltű­nést, mert hóna alatt egy nagy terjedelmű, de könnyű csomagot szorongatott. A szomszéd ház előtt posztóió szolgálatos rendőr szeme kíváncsian végigfutott a munkaruhás fiatalemberen. Ak­koriban már mindenki gyanús; 1932-t írtak. Gyorsan váltó gon­dolatsor, majd elébe lépett a fia­tal póksegéd. — Biztos úr! Megkérném vala­mire. Nem vigyázna egy percre a csomagomra? Most kaptam a szüleimtől a ruhaneműt, szeret­nék nekik gyorsan válaszolni is. Átszaladnék oda a trafikba, bé­lyegért, meg levélpapír, boríték­ért — kérte ártatlan tekintettél. ...— Tedd csak le ide mellém fiam. Jó helyen lesz itt, tőlem biztosan nem lopják el — kedé- lyeskedett a rendőrőrszem. Pár perc múlva szaladt vissza, a borítékot lobogtatva. Felkapta a csomagot. < — No ugye, megőriztem? Szí­vásai megteszem máskor is — mondta a rendőr, mint aiki jól végezte dolgát. Még csak nem is sejtette, hogy éppen ő, a rend őre, röpcédulákkal teli csomagot őrzött Bevált a trükk, mert a fiatalember így védte legbizto­sabban elkerülni a gyanút és az ellenőrzést Tizenhét esztendős ifjú em­ber volt Alpár Béla, amikor 1930-ban későbbi életét megha­tározó útjára lépett. A zalai olajtelepek (MAORT-müvek) munkásai, asztalosok, famun­kások és szaktársai révén ke­rült be először a szakszervezeti mozgalomba, majd két év múl­tán az illegális kommunista pártba. sei kiverte kezéből. Méregnek vélte a kockacukrot. : t ebesen karikázott a nagy- ^ kanizsai főutcán, az ille­gális kommunista párt ifjú har­cosa. A hajnali órák ellenére nyugtalanul sietett Előző napon kirándulás ürügyén, röpcédulákat szórtak a közeli hegyen. Hétfőre virradó éjszaka néhány társukat letartóztatták. Egyre több gyanús jelet észlelt, a pékséghez közel lakó sánta Jászberényi magatar­tása körül is. A kerékpáros ifjú kosarában ott a sok röpcsi, meg a plakát, a sütemények alatt. Mikor aztán az utolsó állomáson lerakta a bér­ház folyosóján elhelyezett tiszt­viselői jégszekrényre a péksüte­ményt. megbizonyosodott a ve­szélyről. A szekrény csapja fölött — egyeztjTényes jelük szerint — ott éktelenkedett a bajt jelző kis kereszt. Jó volt a kerékpárja, bírta az iramot. Nagy tempóban megke­rülte a forgalmassá váló utcákat, gyors átugrás a Bástyán, és már­is ott volt a pékségben. Gyorsan bedobálta az égő kemencébe a maradék tiltott írásokat. Nyoma sem volt semminek, mire elő­került a mester. A letartóztatási paranccsal fel­szerelt rendőrök megjelenésekor arra meg volt ideje, hogy felhör­pintse a reggelire kapott kávét, de a kockacukrot a zsebébe gyö­möszölte. Hiábavaló volt a mes­ter hiteflenkedése, és jótállása, menni kellett. Az őrszobán eszé­be jutott a cukor. Zsebébe nyúlt érte, mire — bemutatkozásul — az odaugró fogdmeg erélyes ütés­K ihallgatásra vitték. Mit tud­hatnak? Agya lázasan dol­gozott, szeme és füle gyorsan be­fogadta a látottakat. Konok ta­gadásba fogott, amikor a rézmű­vesnél dől gozó munkással, össze­kötő elvtársával szembesítették. Nem is ismeri kicsoda. Szeretett volna megbizonyosod­ni. Ki lehetett az áruló. Megpil­lantotta az asztalon a felébe haj­tott íven az írást. Kiügyeskedte, hogy elolvashassa: „Jászberényi jelentése”. Hát mégis? Jelentés és nem kihallgatási jegyzőkönyv. Lám. a sántáit le sem tartóztat­ták. Gyorsan kigondolta taktikáját, és ahhoz is tartotta magát. „Té­vedés.” Van egy haragosom, Jászberényinek hívják, ö mart­hatott be, valótlan rágalommal. „Hazudott” haj togatta a detektív- felügyelönek. (Kínzójának nevét később ismerte meg: Fritz Füzesi Pálnak hívták a felügyelőt, aki az inkvizíció vallatásaira emlé­keztető eszközöket működésbe hozatta.) Hiába mutogatták neki a ki­rándulás helyén összeszedett, a harcot hirdető röpcsiket. Ott volt ugyan a hegyen, de miért ne ki­rándulhatna? Elvégre fiatal, és vasárnap is volt. Semmi köze a röpcédulákhoz. Felmosdatták és közölték vele, hogy magánzárkába kísérik. Ki­felé menet, szembejövő társának még oda tudta súgni: „Ott az asztalon a bizonyíték. Jászberé­nyi a spicli.” bennünket a frontra, ahonnan sajnos minden tizedik ember tért vissza.) Kötöttségei? Két tartóz- kociási helye lehetett csak az em­bernek; a lakása, vagy a munka ad sjnál. Tizenöt pontba foglalták a tilalmakat. Tilos volt gyűlésre, mf -ziba, szórakozóhelyekre járni. Ne,kém külön szerencsémre vált, hojry péik voltam. Akkoriban ugVarús bevett szokás volt, hogy á segédek is házhoz szállították a süteményeket. így tudtam az­tán különösebb feltűnés nélkül is eleget tenni, a párt későbbi megbízatásainak. A felszabadu­lással aztán megszűntek a tilal­mi sorompók, felszabadult szív­vel do: gozhattunk, és működünk ma is mozgalomban. — E sza­vakkal i'ejezi be válaszait a „Szo­cialista Hazáért” érdemrenddel megbecsült, erős akaratú kommu­nista. SOMI BENJAMINNÉ M Gyár- és Gépszerelő Válla­lat keres vidéki szerelési te­rületeire lakatos, csőszerelő, hegesztő, kovács szakmunkásokat , és segédmunkásokat. A külszolgálatra -vonatkozó összes juttatásokat biztosít­juk. (Munkahelyeink; Szé­kesfehérvár, Balatonfűzfő, Dunaújváros, Almásfüzitő.) Jelentkezés: személyesen, vagy, írásban Budapest, VI., Paulay Ede utca 52. Sze­mélyzeti osztály. mn őst itt ülünk otthonában, az egykori péksegéddel, Alpár Béla. nyugállományba he­lyezett alezredessel. Tizenkét éve lakik Szekszárdon. Csendes sze­rénysége mellett gyors gondolat­váltása derül ki rövid idő alatt. — N yol cad magammal buktunk le azon a hétfői napon. Ügyvédet szerzett nekünk az illegális párt. Engem Tímár nevű elvtársunk védett Gyenge volt ugyan a vád­ló bizonyítása, de röpcéduláim egy része a kezükben volt Soká került sor az ítéletre. Végül az­tán a Budapesti Törvényszék Szemák-tanácsa kéthónapi fog­házzal sújtott, melyet a tábla és a kúria Töreky-tanácsa egy hó­napra mérsékelt Szerencsére, azt megelőzően szűnt meg a sta- táriális bíráskodás. Az „állami és társadalmi rend erőszakos felfor­gatására irányuló vétség” címén kiszabott büntetést a Markó ut­cai fogházban ültem le. — De mielőtt kiengedtek, úgy­nevezett élő térképet kellett áll- nom — mondja Alpár elvtárs. — Mit jelent az „élő térkép”? — Egy nagy teremben körben- álló rendörsorfai etötó. kellett el­menni, a fejünket jobbra-badra forgatva. Célja, hogy a „politikai bűnöző” fizimiskáját jól az agyuk- ba véssék, hogy később fel tud­ják ismerni — magyarázza. — Szükségük volt rá, mezt elren­delték a rendőri felügyeletet. — Meddig tartott a felügyelet és milyen kötöttségekkel járt? — Nagyjából egészen a fel­szabadulásig. Kivétel volt az az időszak, amikor a fővárosi to- loncházban, majd Kisitarcsán és a büntetőszázadban voltam. (Meg­cfítoci «Und tÚtWJ) Prantner József előadása Bonyhádira A bonyhádi járási pártbizott­ság pártvezetőségi és pártbizott­sági tagok, propagandisták ré­szére, továbbképző jeneggel elő­adássorozatot szervezett. Az elő­adássorozat keretében pénteken, a bonyhádi járási műve’ődési ház­ban, Prantner József, az Állainj Egyházügyi Hivatal elnöke tar­tott ismertetést Egyházpolitikánk időszerű kérdései címmel. A meg­jelentek nagy érdeklődéssel hall­gatták az előadást, s utána szám­talan kérdést tettek fel, ame­lyekre az előadó kimerítő választ adott I Pora dicsont szüret Ütvénen-hatvanan szedik már egy hónap óta a paradicsomot a dunakömlődi Szabadság Tsz harmincholdas tábláján. A termés igen jó, eddig huszonöt vagonnyit szállítottak be a Paksi Konzerv­gyárba. Alagútkemencét kap a szekszárdi kerámiaiizem A Tolna megyei Építő- anyaSiP^i Vállalat szekszárd- csatúri kerámiaüzemében be­fejezéshez közeledik az új alaí'jtkemence építése. A vál­lalat saját fejlesztési alapját használja fel a beruházásra, melynek eredményeképpen nagy­mértékben javulnak a dolgozók nunkakörülményei és az eddigi­nél termelékenyebbé válik a munka, javul a gyártmányok mi­nősége. A jelenleg használt bukólángos fatüzelésű kemence mellett nagy a hőtség, egészségtelen körülmé­nyek között dolgoznak a munká­sok, nehezen szabályozható a hő­fok. Az elektromos blokk-ke­mence üzemeltetése pestig igen költséges. Az alagútkemence olajtüzelés­sel működik majd, lehetőséget nyújt többek közt az ipart kerá­miagyártás fokozására is. A szá­mítások szerint — az eddigi ter­melési volument figyelembe véve — évi százezer forintot takaríta­nak meg vele. Hamarosan meg­kezdik a berendezés szerelését — a kőművesmunkák nagy része már elkészült — és még az év vége előtt üzembe helyezik az alagútkemencét A bemutatkozás jól sikerült A tamási tsz“közi társulás 10 000 férőhelyes jércenevelőjének a műszaki át­adása, átvétele megtörtént. Ez nem egyszerűen új létesítményt jelentett hanem egy kezdemé­nyezés, próbálkozás első számot­tevő sikerét is. A jércenevelőt ugyanis nem ktsz, nem állami vállalat építette, hanem a tsz- vátlalkozás. — Még egy éve sincs, hogy megalakultunk — mondja Busa József, a vállalkozás elnöke —, és ez az első nagyobb létesítmé­nyünk. Első munkasdkerünket ünnepeljük benne. Méltán. A létesítmény ugyanis hihetetlenül rövid idő alatt készült el. A létesítmény értéke 1 millió 400 ezer forint s a ki­vitelezés négy hónapot vett igénybe, de úgy, hogy közben a tervet is át kellett dolgozni, aszerint amilyen anyagot tud­tak biztosítani. A vállalkozás jegyzőkönyvi dicséretet kapott az átadás-átvételkor. Ez az építőipari vállalkozás a tamási járás 18 termelőszövet­kezetének anyagi, szervezeti ösz- saefogásával jött létre. Az elv az volt, hogy saját maguknak és saját erőből építenek. A tamási járás tsz-ei is állandóan építő­ipari kapacitáshiánnyal sküszköd­tek. A vállalatok, ktsz-ek csak korlátozott keretek közt vállal­hattak munkát, nem is mindig éreztek kellő felelősséget a ha­táridőkért, és a súrlódás, vita sokszor több volt, mint az ered­mény. A tsz-ek ugyan rendel­keztek házi brigádokkal, de eaek többsége caafe kisebb munkák elvégzésére volt alkalmas. A 18 -tsz vállalkozása most elsősorban ezeket az elaprózott erőket egye­sítette. A vállalkozás a tsz-ek kép­viselődnek és a függetlenített ve- önállóan mű— ködik. Ez az önállóság azonban feltételezi azt is, hogy a tsz-ek ugyanakkor saját magukénak is érzik. ~A jércenevelő gyors el­készülésének például éppen e kettősség volt az egyik titka. Ez a tsz-közi társulás részére készült. Ha nem készül el ilyen gyorsan, a társulásnak jelentős kiesést jelentett volna a ba­romfi tenyészetben. Ezért a tár­sulás vezetői is minden lehető módon segítették a munkát. Péti János elnök például még a szük­séges anyagért is sokat talpalt, de más téren is segített. A vál­lalatok, ktsz-ek esetében az építtető általában várja a „kulcs­átadást”, legfeljebb sürgeti a munkát, mert különálló, egy­mástól független szervekről van szó. Itt szerves, szoros a kapcso­lat: a tsz nemcsak abban érde­kelt, hogy elkészüljön a létesít­mény, hanem a vállalkozás ered­ményességében is, hiszen az ő vállalkozásuk, az eredményes gazdálkodás és a létesítmények gyors, jó minőségű elkészülése pedig megint csak összefüggésben van, visszahat egymásra. Egy évvel ezelőtt, amikor a vállalkozás szóba ke­rült, szervezték, sok volt a két­kedés, ellenvetés. Most már egy­re többen bíznak a jövőjében. Sok ellenvetés volt amiatt, hogy vajon a vállalkozás való­ban, közös lesz-e: mindenki be­fizeti az induló hozzájárulást, de nem az történik-e, hogy egyes tsz-ek hangadó vezetői jobban tudják majd hasznosítani gazda­ságuk számára a vállalkozás előnyeit, mint a többi. — Akkora kapacitással nerr. rendelkezünk — így Busa József, — hogy egyszerre meg tudnánk oldani minden tsz-ben, minden építőipari feladatot. Ez nem is volt cél, de az igények sem egyszerre jelentkeznek. Mi min­denesetre arra törekszünk, hogy egy tsz se kerüljön hátrányos helyzetbe. Már valamilyen mun­kát végeztünk, illetve végzünk úgyszólván minden tsz-ben. Az egyik helyen többet, a másikon kevesebbet. Magyarkesziben 3 millió köijüli munkát igényeltek, Miszlán viszont csak-kisebb mun­kát végeztünk. A vállalkozás ez évben körül­belül 12 millió forint értékű munkát végez el, a 100—110 fős fizikaimunkás-gárdájával. A kezdeti sikerek mellett a kezdeti gondok sem hiányoznak. Probléma az épít­kezésekre való felkészüléshez a pénzügyi fedezet biztosítása. Kö­zeledik az új gazdasági mecha­nizmus bevezetése, de tulajdon­képpen semmit sem tudnak ar­ról, hogy rájuk nézve milyen új intézkedések lesznek. Az anyagot többnyire nagy tételek­ben vásárolják, mégis kiskeres­kedelmi áron kapják, nem úgy, minit például a ktsz-ek. A bemutatkozás, fennek elle­nére jól sikerült. BODA FERENC Raktári segédmunkást és fűtőt felveszünk Vas-Műszaki Nagykereske­delmi Vállalat Szekszárd, Keselyűsi út. (86) t

Next

/
Oldalképek
Tartalom