Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-06 / 210. szám

Megyék közötti serdülő válogatott atlétikai viadal Kosárlabda NB II Szekszárd—Ganz-MÁVAG 43:34 (12:10) Sebes (Tolna) 146-ot ugrott magasba, Vanó (Somogy) 500 cm-t ugrott távolba 300 m: 1. Kus/tor (Baranya) 46.8, 2. Zsebeházi (Tolna) 23,84, ,4. Kamocsai Csizmadia (Baranya) 46.9, 3. Faragó (Somogy) 20,32, 5. Vincze (Somogy) (Tolna) 48.5, 4. Gaál (Somogy) 48.9 14,86. 6. Gyimesi (Baranya) 14,66. 5. Kovács (Tolna) 52.8, 6. szántó (So­Vasámap délelőtt sz-ekszárdon ren­dezek meg Somogy, Tolna, Baranya legjobb serdülő atlétáinak részvételé­vel a megyek közti válogatott viadalt. Ezúttal lényegesen jobb csapattal je­lent meg a versenyen Somogy is, Baranya pedig olyan versenyzőket vonultatott fel, akik a legtöbb ver­senyszámban megszerezték az első helyeket és ezzel Baranya fölénye­sen nyerte a ponversenyt is. Már a nőd verseny számok közül négyet nyertek meg, mig a tolnaiak hármat, Somogy pedig egyet. A fiú versenyszámok közül szintén a baranyaiak bizonyultak a legjobb­nak. A tolnai versenyzők közül csak Deme tudott nyerni. A tolnai csapat gyengébb szereplését menti, hogy az együttes tartalékos volt. Trázeren műtétet hajtottak végre, N. Kovács és Tresch, valamint a bonyhádi Bal­ia sem állt rendelkezésre. A tolnai versenyzők közül a bonyhádi Sebes érte el a legjobb eredményt a női magasugrásban 146 cm-rel. Eredmé­nyek: mogy) 59.0. 80 m gát: 1. Keresztes (Baranya) 15.8, 2. König (Tolna) 15.9, 3. Kovács (Somogy) 15.9, 4. Buzsáki (Baranya) 16.1, 5. Vetró (Tolna) 16.2, 6. Peresa (Somogy) 19.4. Fiúk: 100 m: 1. Emyes (Baranya) és Er­dős (Somogy) 12.1. 3. Zaccommer (Tolna) 12.2, 4. Halmos (Baranya) 12.8, 5. Szatmári (Tolna) 13.0, 6. Csutorás (Somogy) 13.3. 400 m: l. Erdős (Somogy) 53.6, 2. Béni (Baranya) 55.9 3. Tamási (Ba­ranya) 58.2, 4. Csutorás (Somogy) 58.2, 5. Villányi (Tolna) 59.1, 6. Gutái (Tol­na) 61.2. 800 m: 1. Ürmös (Baranya) 2:05.1, 2. Vermes (Somogy) 2:05.7, 3 Ita (Baranya) 2:07.0. 4. Farkas (Somogy) 2:07.8, 5. Frank (Tolna) 2:16.2, 6. Tucr* ni (Tolna) 2:17.0. 100 m gát: l. Deme (Tolna) 15.8, 2. Magyar (Somogy) 16.1, 3. Kónya (Ba­ranya) és Major (Tolna) 17.2, 5. Er- nyes (Baranya) 18.0, 6. Tertaki (So­mogy) 21.0. Magasugrás: 1. Magyar (Somogy) 170, 2. Kónya (Baranya) 165, 3. Faludi (Somogy) 160, 4. Emyes (Baranya) 160, 5. Asztalos (Tolna) 155, 6. Major (Tolna) 140. Távodugrás: 1. Kónya (Baranya) 582, 2. Faludi (Somogy) 559 3. Deme (Tol­na) 550, 4. Németh (Tolna) 542, 5. Halmos/ (Baranya) 490, 6. Terlaki (So­mogy) 490. Az őszi idény első akadályát si­keresen vette a szekszárdi női csa­pat. Az alaposan megfiatalított csa­patból hiányzik Csepreghy és Fúsz Zsuzsa, aki abbahagyta az aktív sportolást. Szekszárd: Pettermann (2), Geisz- hauer (9), Skoda (8), Varga (13). Schmidt I. (6). Csere: Harangozóné (3), Kurucz, Falvai (2). Ganz: Ga- ramvölgyi (1), Nagy (10), Kiss (8), Trasy, Czemmel (l).. Csere: Ürge, Sebestyén (6), Haáz, Csombo. Az első félidő alacsony színvonalú játékot hozott. A hazai csapat nem tudott lábra kapni, képtelenek vol­tak pontot elérni, pedig rengeteg helyzet adódott, s kínálkozott. 9 li­re elhúzott a pesti csapat, s csak a 10. percben (!) érte el első kettős kosarát Szekszárd, Geiszhauer tempó­dobása révén. Szerencsére a gyenge KÉZILABDA NB II. BHSC—Tolna 8:7 (4:1) A tolnai csapat bizakodva utazott a találkozóra. Az első félidőben a budapesti csapat kezdeményezett többet, a tolnaiak gyengén ját­szottak. így a budapesti csapat 4:1- es vezetéshez jutott. A második félidőben ismét a BHSC bizonyult jobbnak, az első tíz percben már 6:l-re elhúztak. Az utolsó 15 perc­ben a tolnai lányok szinte önmagu­kat múlták felül és így sikerült elérni, hogy csak szoros küzdelem után tudták a budapestiek a két pontot otthon tartani. A tolnaiak gólját Tóthné (4), Belucz, Wiede­mann és Rüll dobta. A tolnai csa­pat a mérkőzés utolsó 15 percében a maga javára dönthette volna el a mérkőzés sorsát, ha három esetben nem a kapufa menti a hazaiakat a góltól. Magasugrás: 1. Sebes (Tolna) 146, 2. Vanó (Somogy) 140, 3. Peresa (So­mogy) 140, 4. Kleibán (Baranya) 135, 5. König (Tolna) 130, 6. Fülöp (Bara­nya) 125. Távolugrás: 1. Vanó (Somogy) 500, 2. Györkő (Tolna) 471, 3. Tamási (Baranya) 458, 4. Kovács (Somogy) 450, 5. Keresztes (Baranya) 430, 6. Vetró (Tolna) 425. Súlylökés: 1. Gyimesi (Baranya) 9.40 2. Nyerges (Tolna) 885, 3. Morvái (Baranya) 8,54, 4. Kanizsai (Somogy) 798, 5. Kiss (Somogy) 788. 6. Bálizs (Somogy) 782. Súlylökés: 1. Szabó (Baranya) 12.02, 2. Lócái (Somogy) 11.90, 3. Füzéftc (Tolna) 11.78. 4. Mikó (Tolna) 11.02. 5. Hirdi (Baranya) 11.02, 6. Faludi (Somogy) 8.06. Diszkoszvetés: 1. Szabó (Baranya) 35.94, 2. Lóczi (Somogy) 32.22, 3. Mikó (Tolna) 31.90, 4. Hirdi (Baranya) 29.24, 5. Kürti (Tolna) 28.82, 6. Erdős (So­mogy) 27.84. Pontversenyben: l. Baranya 157,5 pont, 2. Tolna 124,5, 3. Somogy 114 pont. Makk (Bátaszék) a 100 méteres síkfutás győztese. A képen jobbról támadójáték mellett nagyon jól al­kalmazták a hazaiak a pressing- zónát, ami az eredmény végső alakulásara is döntő módon hatott. A félidőt két pontos előnnyel zárta Szekszárd csapata. A szünet utáni játék már maga­sabb színvonalat ért el. A hazaiak végig vezettek. A támadójáték is mindkét csapatnál feljavult. A hazai győzelem elérése a következőknek köszönhető: 1. Erőnlétileg jelesre vizsgázott a Vasas. 2. A nagyon gyenge — különösen az első félidei — tá­madójátékot ellensúlyozni tudták az eredményes védekezéssel. 3. A má­sodik félidőre feljavultak a szek­szárdi kulcsemberek, elsősorban Geiszhauer és Varga. Kitűnt: Geiszhauer, Varga, Falvai, illetve Nagy és Kiss. Tényleg jó? | A simontomyai kézilabdátok- I kai beszélgettem, s tréfásan megjegyeztem: — Jó nektek. Annyi labdátok van, amennyi | kell, nincs labda-problémátok. — Gondolod? — volt a válasz. £s elmondták: — A játékveze­tők egymásután dobják vissza labdáikat, nem fogadják el NB Il-es mérkőzésre, mert nem felelnek meg az előírásnak: ! vagy a súlyuk nem jó, vagy a formájukkal van baj, vagy a méret nem egyezik. Több eset- | ben még Simontornyán is az ellenfél labdájával kellett * mérkőzést lejátszani. Igaz, hogy man spjso xnr?PQ«l u«a | olyan, ami a követelmények- i nek, előírásoknak megfelel. Még a bőrgyár kézilabda. ' csapatánál is ilyen problémák vannak, milyen lehet akkor | másutt? Magyar hegymászók a Pamíron Lányok: 100 m: 1. Makk (Tolna) 14.0. 2. Porga (Somogy) 14.2, 3. Györkő (Tol­na) 14.3. 4. Major (Baranya) 14.4, 5. Jakab (Baranya) 14.6, 6. Kiss (So­mogy) 15.8. Diszkoszvetés: 1. Gyimesi (Baranya) 35,88, 2. Tiegelmann (Baranya) 28,94, 3. Nyerges (Tolna) 28,03 , 4. Bódis (Tolna) 21,75. 5. Kamocsai (Somogy) 20,28, 6. Kovács (Somogy) 17,73. Gerelyhajítás: 1. Nyerges (Toűna) 35,06, 2. Köves (Baranya) 27,18, 3. Hazaérkezett Budapestre az a hat magyar alpinista, aki részt vett a Szovjet Természetbarát Szövetség nagy­szabású Pamir-expedicióján. A nem­zetközi túrát, amelyre kilenc országból 320 hegymászó nevezett be, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára szervezték. Puskás Lajos, a Ganz-MAVAG osz­tályvezetője volt a magyar alpinista csoport vezetője, tagjai pedig:* Tátrai Ruppert, Pick József, Kristóf Péter, Honty Tivadar és Sőtér János. A leg­idősebb közöttük Puskás, aki 53 esz­tendős, a legfiatalabb pedig Sőtér, aki 20 éves egyetemista, a Műszaki Egye­tem hallgatója, ök ketten nem jutot­tak fel a 7134 méter magas Lenin csúcsra. Sőt ér a 6800 méterig, Pus­kás a 6900 méterig tudott „csak” fel­kapaszkodni. A másik négy magyar alpinista kitűzte a magyar zászlót, el­érte a célját. MELEG FÜRDŐ fcS MOZI 3600 MÉTEREN Az , .alaplabort” egy 3600 méter ma­gas gyopároson verték fel a kilenc nemzet alpinistái, hogy itt akii ma ti- zálódjanak. — Ilyen korszerű tábort még nem láttam — mondja Puskás Lajos, a ma­gyar hegymászók vezetője. — Száz sá­tor is tarkállott a fennsíkon. Voltak nagyobb sátrak is, ebédlők, mozivetí­tő, ahol szórakoztató filmet is vetítet­tek. A nagy fürdősátorban meleg víz­ben lubickolhattunk. Az élelmezés ki­tűnő volt, sok gyümölcsöt kaptunk, dinnyét is hoztak fel repülőn. Enni kellett, mert nagy út előtt álltunk. Az alaptáborból két kisebb túrát szerveztek. Az első célja az 5500 mé­ter magasság elérése volt. Szoktatni kellett a szervezetet a nagy magassá­gokhoz, a ritkuló levegőhöz. Főfájás­sal, hányingerrel tértek vissza. A má­sik túra. a 6200 méteres magasság megmászása már könnyebben ment, s ekkor már az előző napi csúcsnál, az 5500 méternél semmit sem éreztek. SŐT ÉR KIDŐL — Alaposan felkészülve indultunk el. Speciális ruházatunk volt — foly­tatja Puskás. — Itt készült, Budapes­ten, külön erre a célra. A Sportáru KTSZ és a Ramona KTSZ készítette, s ajándékozta nekünk, nagyon hálá­sak vagyunk érié. Nem is panaszkod­hattunk a hidegre. De a levegő egy­re ritkult. Bizonyos magasság után úgyszólván csak folyékony táplálékot tudtunk magunkhoz venni. Levest teát. tejbegrlzt, kevés mazsolát, cső kóládét. Egyik éjszaka hatalmas vihar tör. rájuk. Akkor már elhagyták a 6000 mc • tér magasságot. Óvatosan lépkedte': szikláról, sziklára, vigyázva és takaré­koskodva az erővel, mert minden fe­lesleges mozdulat percekig tartó fáj­dalmas lihegést idézett elő. Szinte szúrt a levegő, keserű volt a szájpad­lásunk. — A vihar szörnyű volt. (Nem lát­tunk, fehér hóförgeteg csapkodott kö­rülöttünk. arcunkba vágódott. Egy­szer csak Sőtér kidőlt. Nem tudtuk talpra állitani. Pihentünk néhány órát, aztán újra nékivágtunk. De az expe­díció legfiatalabb tagja végképp elfá­radt, leroskadt, magas láz didergette és eszméletét is elvesztette. Tanakod­tunk, mitévők legyünk, aztán úgy döntöttünk, hogy leszállítjuk az alap­táborba. Puskás még száz métert bírt ki, aztán ő is kidőlt, elfáradt, szervezete nem bírta az utat. MENTÉS A VIHARBAN A magyar alpinisták még nem vetr tek részt hasonló mentési munkában. Hiszen nem volt alkalmuk ilyen ma- h"~ypvi>en túrázni. Itthon csak a Mátrába juthattak fel. külföldön meg a Magas Tátra jelentette számukra a legnehezebb gyakorlatot. — Sátorlapba csavartuk Jánost, s úgy csúsztattuk lefelé. Szörnyen ne­héz volt, hiszen a vihar megállás nél­kül dühöngött. Szerencsére mindenki segített. Szovjet rádiósok nyomban érintkezésbe léptek az alaptáborral, utasításokat kaptunk az orvostól. Az olaszok gyógyszert adtak. Akkor lát­tuk, milyen nagyszerűen megszervez— ték a Szovjetunióban a mentési szol­gálatot. Történt egy lavinaomlás is a közeLben. A rádiós jelentése után nyomban helikopter szállt fel, hogy a bajba jutott alpinistákat kimentse. Sőtér Jánost megfeszített erővel tud­ták csak visszajuttatni az alaptábor­ba. ahol már várta az orvos, és né­hány napon belül talpraállt. — Csak azt sajnálom nagyon, hogy nem jutottam fel a csúcsra. 1— Van még neked arra időd Já­nos — vigasztalta csendes hangon az 53 éves Puskás, aki szintén lemondott a csúcs megmászásáról. A CSÜCSON Négyen értek fel: Tátrai Ruppert, Pick József, Kristóf Péter és Honfy Tivadar. Félvitték a magyar zászlót, s kitűzték. Persze kívülük ott volt kilenc nemzet csaknem kétszáz hegy­mászója. is, akik valamennyien más­más irányból közelítették meg a Le­nin csúcsot. *— Az utolsó sza­kasz volt a legnehe­zebb, pedig akkor már nem volt raj­tunk semmi teher! — mondja Pick József — Csak a fényképe­zőgép, a filmező, meg a zászló. Ez a szakasz 55 fokos lej­tésű, szinte kúszni kellett rajta. A hó az arcunkba csapó­dott, felhftk kava­rogtak körülöttünk. Minden hegymászó, aki a Lipkin szikla felől közelíti meg a csúcsot, elvisz egy darabka repülőgép­roncsot, emlékül. Lipkin szovjet pilóta zuhant ide a gébével egy mentés alkalmá­val. A roncsok egyre fogynak, vándorol­nak szerte szét a vi­lágba. A m*«*var al­pinisták is hoztak magukkal. Egy kis darabkát a roncsból és egy szeréi" fehér világot.. Gyopárt. — Meg sok-sok fe­lejthetetlen élménvt.- mondja Tátrai > "’’’ppert. —Mert nem ’hét elfeledni soha ~zokat a napokat. — Mennyit töltöttek csúcson? — Csak negyed- de az *«1ér egy • “tendővel. . . ülés Sándor A bátaszéki Deme (balról) a 100 méteres gátfutás győztese A hét tizenegye NB ni. Márkus (Fadd) Wágner H Turgonyi Soós Mező (BonyhÉd) (Sz. Vasas) (Fadd) (Bonyhád) Csillén Szűcs (Sz. Vasas) (Sz. Dózsa) Pataki Lizák Bosnyák Rossi (Bonyhád) (Sz. Vasas) (Sz. Vasas) (Sz. Dózsa) Megyebajnokság: i Szulics (Bogyiszló) Vincze Gallai Vilmányi G. Kiss (Tolna) (Hőgyész) (Paks) Spartacus) Nagy Jakab 'Nagymányok) (Kisdorog) Kiss Gáncs n. Magyar Gaál (Tamási) j _ (Tengelic) (Bátaszék) (D. Spartacus)

Next

/
Oldalképek
Tartalom