Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-01 / 206. szám
* 196”. szeptember I; 9ÖLWS MÉCYÉI KEprjJSAÖ 5 Egy téma — több téma Hétköznapokon néptelenek a faddi utcák. Az autóbusz- megálló és a tsz-iroda között megtett úton két kisgyerekkel és a tanács kézbesítőjével találkoztunk. A nőtanács járási titkára, Takács Istvánná hívott ki Fadd- ra, ahonnét érdekes témának ígérkező értesítést kapott. „Fad- don a nőtanács az asszonyok őszi, téli foglalkoztatására megszervezi a nők klubját.” Takács István- nénak más intézni valója volt a tsz-ben, oda igyekezett. E sorok íróját az érdekesnek ígérkező kezdeményezés vonzotta. A tsz-iroda környékén, sőt az irodában is csak itt-ott volt valaki. — Az elnök elvtárs Budapesten, helyettese a határban, a párttitkár és az agronómus már kora reggel elment — válaszolt Takács elvtársnőnek Mácsik László, a tsz főkönyvelője. — A nőbizottság titkárát, vagy valamelyik vezetőségi tagot vajon hol lehetne megtalálni? — érdeklődött tovább. — Az asszonyokkal is nehéz lesz találkozni. A dohánymunkán vannak, s csak a brigádvezetőjük tudná megmondani, pillanatnyilag hol szedik a dohányt — válaszolt a főkönyvelő és hozzátette: esetleg a déli órákban meg lehetne nézni valamelyiket a lakásán. Megtörténik, hogy ebédre kerékpáron hazaszaladnak. Próbálkozásképpen elmentünk Tantosné, majd Kissné lakására. Igaza volt Mácsik elvtársnak, zárt ajtókat találtunk. — Üresjárat — jegyeztem meg kedvetlenül, de a járási titkárnak mentő ötlete támadt. — Elmegyünk Bácskai Ilonához, a nőtanács községi titkárához. Talán több szerencsével járunk. Jól számított. A vakációzó pedagógust otthon találtuk, éppen befőzéssel volt elfoglalva, de azért szívesen fogadott bennünket, sőt sokoldalú tájékoztatást is adott — Már tavaly is foglalkoztatott bennünket a nők klubja. Vonzó társadalmi találkozási formának tartjuk. Alkalmas arra, hogy a klubtagok kötetlenül beszéljék meg az őket érdeklő témákat. Az azonos érdeklődési kör, a közös szórakozás, a tanulás igényét is felkelti, s arra gondoltunk, a klubélet azokat is vonzza, akik“ nem vesznek részt kötött tanulásban. — Hol szervezik meg a foglalkozásokat, és milyen témákkal foglalkoznak majd? — kérdeztem, — Talán egyelőre korai lenne a sajtón keresztül publikálni. Még annyira terv, hogy... — mondta szabadkozva. — És ez miért zavar benneteket? Tervezni jó dolog, vagy úgy látjátok, nem lesz erőtök a terv valóra váltására? — kérdezte Ta- kácsné. — Nem erről van szó. Megvalósul, mert hozzáfogtunk a szervezéshez és az asszonyok is igénylik. Egyébként a művelődési ház klubjában tartjuk az összejöveteleket. Ezt nem volt nehéz elintézni. A művelődési ház igazgatója elnökségi tagunk Csupán az kell eldönteni, melyik nap jövünk össze. — Hány összejövetelre gondolnak, és milyen napra? — Valószínű havonta egy, vagy kéthavonta három összejövetelt tartunk, éspedig hétfőn este. — Miért éppen hétfőn tartják? Egy ilyen nagy községben, mint Fadd, elég sok a rendezvény, főleg az őszi és téli hónapokban. A pártrendezvényeket kedden este, a tanácsét szerdán szokták tartani. Télen többen járnak moziba és sokakat leköt a tv műsora is. Most már, ha szervezünk valamit, számításba kell venni, hogy a falusi emberek élete is meglehetősen programozott. — Ha már a programról van szó, beszélgessünk arról is, milyen előadásokat terveznek? — Az első összejövetelen ismerkedési estet tartunk. Lesz képzőművészetről szóló előadás is. Novemberben a Szovjetunióról tartunk ismertetést, egybekapcsolva a jubileumi évforduló emlékműsorával. Tartunk irodalmi estet, zeneismertetést — sorolta az előadások címét. — És honnan biztosítanak előadókat? — Valószínű, hogy kérünk előadót a TIT-től, de Fadd meglehetősen szerencsés helyzetben van. A képzőművészetről Molr^ir György, a paksi művésztelep vezetője tart előadást. A tantestület tagjai között vannak irodalom- és zeneszakos kollégák, segítségükre számíthatunk. Faddról többen jártak a Szovjetunióban, egyik kollégánk mostanában volt Finnországban. Őket is felkérjük, tartsanak élménybeszámolót a nőklubban. — A program sokoldalú, de az embernek van egy olyan érzése, hogy az iparban és a mezőgazdatágban dolgozó nők esetleg távoltartják magukat — kapcsolódott a kérdés-felelet beszélgetésbe a járási titkár. Bácskai Ilona azonnal megértette, mire gondolhat Takács- né, mert így válaszolt: — Nem célunk, hogy valamilyen „úriasszonyok” klubját szervezzük, és ki is hangsúlyozzuk, szívesen látunk mindenkit. A program szerint lesznek kötetlen beszélgetések, tanácsvezetőkkel a községfejlesztésről, az orvossal a nők egészségvédelméről, pedagógusokkal, szülőkkel a gyermeknevelésről. Ezek vonzók és sokakat érdeklő témák. — Szednek részvételi díjat is? — E kérdésben még nem döntöttünk, de úgy gondoljuk, helyes lenne, mert az összejött pénzből fedezhetnénk az előadók tiszteletdíját, esetleg múzeumlátogatást, kirándulást szerveznénk. — Az itt ismertetett program már majdnem kész terv, Miért szerénykedett? Bácskai Ilona nem jött zavarba, mert azonnal válaszolt: — Nem szerénykedés, de jobban szerettük volna, ha akkor foglalkozik velünk a sajtó, amikor már működünk, és a tények is igazolnak. — Erre is sor kerülhet — ígértük meg, s az autóbuszig megtett úton arról beszélgettünk, mégsem volt „üresjáratunk”, sőt kilátásban van egy újabb téma is. Érdekes lesz írni arról, hogyan vált be Faddon a nők klubja. POZSONYI IGNÁCNÉ Megszervezik a nők klubját Ismerkedési estek Szívesen látnak mindenkit Bonyodalmak a 42 órás munkahét körül A Bátaszéld Vegyesipari Ktsz dolgozói és vezetői körében nyugtalanságot váltott ki az OKISZ egyik határozata. A szövetkezetben az igények kielégítéseként elkészítettek egy csiszolóüzemet. Az üzemhez a szövetkezet vezetői munkásokat toboroztak más vállalatoktól. Olyan bátaszéki emberek kerültek az új üzemrészbe, akik eddig az ország más részén dolgoztak, mint szakmunkások. A fémcsiszoló munkakörben a heti munkaidő 42 óra. Az egészségre káros, fémporban végzett hétórás munka elrendelése indokolt. Ezért is születhetett egy OKI SZ-r endetet (39/1959. O. E. 51.), amely az állami iparhoz hasonlóan, a szövetkezeti iparban is előírja, hogy csökkentett munkaidőben dolgozzanak a fémcsiszolók. Ezt a rendeletét egy OKlSZ-vezetőségi határozat (3/1961. OV. hat.) még megerősíti. Érthető, hogy a bátaszéki vezetők az üzem beindítása előtt a szükséges engedélyek beszerzését elvégezték, s a munkaidő megállapításánál az OKISZ rendeletét, határozatát vették irányadónak. Ekkor jutott tudomásukra, hogy a munkások nem kaphatják meg a 42 órás munkaidő csökkentés kedvezményt, mert az üzemet a KÖJÁL jónak tartotta. (?) Mint minden termelőüzem beindításakor, úgy ez esetben is a KÖJÁL szakembereit hívták a vizsgálat elvégzésére, illetve az üzembe állítás jóváhagyására. A szekszárdi KISZÖV is jóváhagyta és engedélyezés céljából az OKISZ-hoz terjesztették tovább a bátaszéki fémcsiszoló üzembe állítási kérelmét. Az OKISZ átiratot küldött az Egészségügyi Minisztériumba, hogy a kellő véleményt beszerezze. Az Eü. Minisztérium véleményt kért a megyei KÖJÁL-tól. A KÖJÁL elküldte jelentését az Eü. Minisztériumnak is. A -minisztérium a véleményt továbbította az OKlSZ-nak, azt a véleményt, amelyben már a. KISZÖV-öt is az üzembe állítás engedélyezéséről értesítette. Az OKISZ illetékesei, miután a kedvező KÖJÁL-véleményt elolvasták, azt mondták, nem illeti meg a dolgozókat a 42 órás munkahét, mert „a fémcsiszoló üzem berendezése, biztonsága az egészség- ügyi követelményeknek megfe- leTT Feje tetejére állt az igazság. Az állami iparban a korábbi években elrendelt műnkaidő- kedvezményt egyetlen szakmában sem■ attól tették függővé, hogy az elszívó berendezések jók-e. A rendelet alkotóit az vezérelte, hogy ezek a munkahelyek — van vagy kétszáz ilyen az iparban — az egészségre ártalmasak, és ezért kell csökkentett időiben, azonos keresettel foglalkoztatni á munkást. Az OKISZ kiadott egy olyan rendeletet, amelyben felsorolja, hogy melyek azok a munkahelyek, ahol a dolgozókat hetenként 42 órában kell foglalkoztatni. Érthetetlen módon, d rendelet ellenére, miután az üzem szellőzése és egyéb egészség- ügyi követelményei jók, e címen az OKISZ elveszi a munkásoktól a heti hat órát. Persze a bátaszéki szövetkezeti vezetőség rugalmasabb, mint az OKISZ. Elrendelték, hogy az emberek töltsenek el — papíron — negyvennyolc órát az üzemben, de az egy óra, amelyet kiegészítésként naponta kapnak, szerszám-előkészítés címén kerül elszámolásra. így a csiszolómunkások csak 42 órát dolgoznak. De semmi sem indokolja — kivéve az OKISZ érthetetlen véleményét —, hogy illegálisan számolják el a csökkentett munkaidőt a bátaszéki szövetkezet csiszolójnak.- Pj Megváltozott szervezet, megváltozott feladatok Julius elsejétől megváltozott a tanácsok mezőgazdasági osztályainak szervezete; helyükön alakultak meg a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályok. A tanácsok eme új szakigazgatási szervénél a korábbi, operatív irányítás helyett előtérbe kerülnek az igazgatási feladatok. Lezajlott már a megyei, járási osztályokon azí apparátus átszervezése. A közelmúltban Lengyelben tanácskozott ez az új apparátus, amelynek témája az volt, milyen feladatokat kell a jövőben végezni 1— és hogyan. Az új szakigazgatási apparátus egyik legfőbb feladata a termelésfejlesztés szervezése, irányítása, ellenőrzése lesz, a gyakorlati élet követelményeihez igazodva. A feladat nem lesz könnyű, hiszen Tolna megyében aránylag magas színvonalú termelés folyik tsz-ekben, állami gazdaságokban, erdőgazdaságokban. A mostani, és a jövőbeni tevékenység éppen ezért az eddiginél is fejlettebb termelési módszerek elterjesztésére irányul; az eddigieknél is bővebb termést adó vetőmagvak beszerzésére, illetve; az üzemeket segíteni azok beszerzésében. Ide tartozik az apaállattartás ellenőrzése, felügyelete, az eddigieknél is nagyobb termelőképességű egyedek beszerzése, az állattenyésztés színvonalának további emeléséhez. Ugyancsak ide kell sorolni a rét- és legelőgazdálkodás továbbfejlesztésére irányuló tevékenységet is. A megyében negyven termelőszövetkezetben alkalmazzák már a korszerű, sávos, vil- lanypásztoros legeltetést — de mezőgazdaságunkban még sokat kell tenni azért, hogy ez a módszer általános legyen. A másik fő tevékenység a köz- gazdasági elemzés, annak vizsgálata, hogy az árak alakulása, az adók, a hitelpolitika, az állami kedvezmények milyen hatást gyakorolnak a termelésre. Ezekkel kapcsolatban számításokat végeznek, informálják a termelő üzemeket, ajánlatokat tesznek — és a fentiek hatásáról tájékoztatják az országos szerveket. A harmadik fő feladat — és egyben új is — az élelmiszeripari igazgatás, a szakma körébe tartozó engedélyek kiadása, megvonása, a terményfel vásárlás, és egyéb feladatok. Horváth József, a megyei tanács vb-elnökhelyettese a tanácskozáson elmondotta; rövidesen ismertek lesznek a harmadik ötéves terv anyagi fejlesztési lehetőségei, amelyek egyúttal a feladatokat is meghatározzák. Érvényre kell mindenekelőtt juttatni azt az elvet, hogy új beruházásra csak ott kerüljön sor, ahol azt gazdaságosan ki is lehet használni. A termelőszövetkezetekben részben más most, de még inkább a jövőben a munkaerő-gazdálkodásban is új feladatok jelentkeznek; meg kell szüntetni, csökkenteni a foglalkoztatottság idényjellegét, ülést tartott az A Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnökségének tegnapi ülésén megvitatták a megyei tanács és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa közös együttműködésének tervezetét, az MSZMP Politikai Bizottságának 1966. május 10-i határozata alapján, amely kimondja, hogy a jövőben a szak- szervezeti, államhatalmi és az ál- lamigazgátási szerveknek együtt kell működni. Az elnökségi ülésen Horváth Géza, a MEDOSZ megyebizottság kisegítő gazdasagok val. A fő feladatokra visszatérve; a növénytermesztés ' fejlesztésében még korántsem értünk a lehetőségek határához. Az új szakigazgatási szervnek közre kell működni újabb, az eddigieknél is nagyobb termést adó búzafajták, kukoricafajták ^terjesztésében. Az elmúlt években ugyan örvendetesen alakult a kukoricatermés átlaga, de még most sem éri el az 1938-as átlagot az olyan fontos takarmány, mint a lucerna, viszont a takarmányborsó és a szója felhasználása még alig-alig terjedt el. Koránt sincs még feltárva minden tartalék. Például az, ami a műtrágyák, növényvédő szerek alkalmazásában rejlik. A célszerűség azt kívánja — és az ellátás javulása erre lehetőséget is ad — hogy a felhasználásra kerülő műtrágyamennyiséget minden esetben talajvizsgálat előzze meg, hogy az üzemek a leggazdaságosabb mennyiséget szórják ki, sem többet, sem kevesebbet. Hasonló a helyzet a növényvédő szerekkel is; csak a legkedvezőbb időben, mennyiségben fejtik ki kívánt hatásukat. Ettől eltérni — pazarlás, felesleges költség. A termelésfejlesztéshez lehet sorolni feldolgozó tevékenység fokozását, hiszen sok gyümölcs- és zöldségféle megy veszendőbe. A termelőszövetkezetek az általános termelési feladatok mellett a lakosság jobb ellátása érdekében fejleszthetik a szolgáltató tevékenységet. A tervezés szerepe továbbra is fontos, és ami a termelőszövetkezetek — szakigazgatási szervek kapcsolatát érinti; a jövő évre is kötelező az előírt kenyérgabonaterület elvetése. Ezt a községi, járási tanácsoknak ellenőrizni kell. Más mutatók nincsenek, a tsz- terveknek a megkötött szerződéseken kell alapulni. A zárszámadásokat országosan, gépi feldolgozással összesítik. A gazdaságfejlesztés forrásai az alábbiak lesznek; az amortizációs alap, a saját erő, az állami támogatás, a beruházási bankhitel. Állami támogatással épülnek olyan létesítmények, mint a bekötőút, a távvezeték, a hírközlő rendszer. Az újonnan szervezett osztályok alá- és fölérendeltségében már egy új államigazgatási vonás is érvényre jut; megszűnt az eddigi kettős irányítás. A megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály nem közvetlenül, hanem a végrehajtó bizottságon keresztül irányítja a járási osztályokat. Természetesen, még maradtak nyitott,. tisztázatlan kérdések az új szakigazgatási szervek működésével kapcsolatban, elsősorban az élelmezésügyi igazgatásban, de az a már kialakult vélemény, hogy képesek lesznek ellátni a mezőgazdaság fejlesztéséből rájuk háruló feladatokat. Az apparátus számbelileg csökkent ugyan, de tagjainak szaktudása biztosíték arra, hogy a feladatokat jól végzik eh BI. SZMT elnöksége titkára szóbeli tájékoztatót tartott a megye gépállomásain és állami gazdaságaiban folyó jubileumi munkaverseny eddigi eredményeiről és a soron következő hónapok feladatairól. Ezt követően ugyancsak tájékoztató jelentés hangzott el az SZMT 1967. I. félévi pénzgazdálkodásáról. Az elnökségi ülésen megvitatták a balatonboglári központi oktatási intézmény beiskolázási tervét.
