Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-06 / 210. szám

V- Ti T&LRA MEGVER m WACíWttnUMtBBTBIflUBE.. NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam. 210. szám ARA: 60 FILLÉR Szerda, 1967. szeptember 6. Fock Jenő látogatása a mezőgazdasági kiállításon Felbecsülhetetlen értékű szerződés Kedden délelőtt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke ellátogatott az Országos Mező- gazdasági Kiállítás és Vásárra. Társaságában volt dr. Ajtai Mik­lós, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, a Politikai Bizottság póttagja, dr. Korom Mihály igazságügyminiszter, Nagy József- né könnyűipari miniszter és dr. Trautmann Rezső építésügyi és városfejlesztési miniszter. A vendégeket dr. Dimény Im­re mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter üdvözölte és kí­sérte végig mezőgazdaságunk látványos seregszemléjén. Első­nek a mezőgazdaság eredményeit, örvendetes fejlődését és jövőjét reprezentáló főpavilont tekintet­ték meg A vendégek egyebek közt nagy érdeklődéssel szemlél­ték a pavilonnak azt a részét, amely a falu szocialista nagyüze­mi mezőgazdaságra való áttéré­sét ismerteti. Megtekintették a Tapaszta latok Tolna megye mezőgazdasági üze­meiben a kongresszusi munkaver­seny folytatásaként szinte vala­mennyi munkahelyen vállaláso­kat tettek a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évforduló­ja tiszteletére. Az év elején gon­dos elemző munka előzte meg a felajánlásokat, amelyek a terme­lési tervekhez illeszkedve, a le­hetőségek és a feltételek figye­lembevételével, a többletbevételek elérésére vonatkoznak. Mindenütt forintban is meghatározták a túl­teljesítések összegszerű értékét. Ez a. körülmény egyrészről meg­könnyíti az értékelést, másrész­ről a jutalmak odaítélését fs. A MEDOSZ megyebizottsága nagy figyelmet fordít a jubileu­mi munkaverseny rendszeres elemzésére, és értékelésére. A közelmúltban 18 Tolna megyei mezőgazdasági üzemben végeztek, a teljességre való törekvés nél­kül, felmérést. A tapasztalatok biztatóak és sokat ígérőek. Nagy figyelmet érdemel, hogy annak idejen a szocialista brigádok reagáltak leghamarább a jubileu­mi versenyfelhívásra, és ezek a brigádok tették meg legelőször példamutató módon, a vállalásai­kat. Az Alsópéli Állami Gazdaság dolgozói a növénytermesztési ága­zatban, a tervezett '16,3 métermá" zsás kenyérgabona átlagterméssel szemben 18 métermázsás holdan­ként! átlagtermés elérését vállal­ták. A gabonabetakarítás befeje­zése után nyomban megtör­tént az értékelés, amely meg­állapította, hogy a gazdaság kenyérgabonából 22 métermá­zsás holdankénti átlagtermést ért el, ezen a területen tehát vállalásu­kat jócskán túlteljesítették a dol­gozók. Ebben a gazdaságban az eddigi terméskilátások azt mutat­ják, hogy a felajánlásoknak meg­felelően, kukoricából is teljesítik falusi népművészek alkotásait s a jövő falujának terveit. A lá­togatók útja ezután a szabadtéri gépkiállításon át a nehézipari pavilonba vezetett. Útközben Di­mény Imre külön felhívta figyel­müket a Vörös Csillag Traktor­gyár legújabb, legkorszerűbb ter­mékeire, köztük a nagydíjjal ki­tüntetett félig függesztett ekére. A nehézipari pavilonban a vendégek elidőztek a műanyag­ból készült mezőgazdasági és háztartási eszközök egy-egy ér­dekesebb kollekciójh előtt. A nö­vénytermesztési pavilonban főleg a kenyérgabona-termesztés „front­áttörő” sikereit jellemző táblá­zatok, valamint az Iregszemcsei Délkelet-Dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet keveréktakar- mány-futószalagrendszer ragadta meg a vendégek figyelmét. Di­mény Imre közölte, hogy a nád­udvari Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet 300 mázsa feletti hol­a vállalásokat. Az állattenyésztési íőágazatban a tehenészek 163 ezer liter többlet-tejtermelésre tettek ígéretet. A sertéstenyésztők 250 többletszaporulatra. Az idő­arányos teljesítések eddig még arra engednek következtetni, hogy az állattenyésztés dolgozói is ma­radéktalanul betartják ígéretüket. Az Alsótengelici Állami Gaz­daságban az eddigi értékelés szerint a növénytermesztési ágazat máris több mint ne­gyedmillió forinttal teljesítet­te túl a jubileumi munkaver­seny keretei között a vállalá­sát. Hozzátartozik a jubileumi mun­kaversenyhez az is, hogy megfe­lelően érvényesül az anyagi érde­keltség. A mezőgazdasági üze­mekben a kiemelkedő termelési eredményeket nemcsak év végén, év közben is jutalmazzák. A Bi- rítói Állami Gazdaság dolgozód egymillió 724 ezer forint értékű tervtúlteljesítést vállaltak, a gaz­daság viszont 128 ezer forint ju­talmat és célprémiumot ad dol­gozóinak. Eddig az idén 26 ezer forintot fizettek ki. A jutalmazá­sokat illetően, nagyjából hasonló a helyzet a többi állami gazda­ságban is. Jelentős vállalások, munkafel­ajánlások történtek a gép- és a gépjavító állomásokon. A Bony­hádi Gépjavító Állomás kollektí­vája 500 ezer forint terviúltelje- sítésre, és 200 ezer forint költség­megtakarításra határozta el ma­gát. A Nagydorogi Gépállomáson a tervtúlteljesítés vállalt összege félmillió forint, a Teveli Gép­állomáson 2 millió 662 ezer fo­rint, a Várdombi Gépjavító Ál­lomáson 1 millió 948 ezer forint. Az időarányos teljesítések Nagy- dörög kivételével, mindenütt jók. Fnnek megfelelően a Bonyhádi Gépjavító Állo­máson az idén eddig jutalom és célprémium címén 84 ezer forintot, a Várdombi Gépja­dankénti cukorrépa-termésátlaga világszínvonalat képvisel. A látogatás következő állomása a belkereskedelmi pavilon volt, ahol Nagy Józsefné könnyűipari miniszter tájékoztatta a vendége­ket a bemutatókon szereplő leg­korszerűbb gyártmányokról. Ezután mikrobuszra szálltak a vendégek, s megszemlélték a nagy sikert aratott szovjet panelháza­kat és az Erdőgazdasági Fűz-, Nád- és Kosáripari Vállalat prak­tikus és tetszetős faházait. A Tá­péi Háziipari Szövetkezet fonó­asszonyai díszes gyékényszatyor­ral kedveskedtek Fock Jenőnének, és Nagy Józsefnénak. Az OKISZ- pavilonban Erdős József, az OKISZ elnöke kalauzolta a ven­dégeket, s mutatta be a háztáji kisgép-újdonságokat. Végül a fő­városi Kertészeti Vállalat és a SZŐ VOSZ pavilonját tekintették meg a vendégek, majd a'kiállítás bemutató pályáján megszemlélték (Folytatás a 2. oldalon) vító Állomáson 68 ezer forin­tot, a Tamási Gépjavító Ál­lomáson 48 ezer forintot kap­tak a dolgozók. Nem hagyható szó nélkül a Ta­mási Erdőgazdaság dolgozóinak a helytállása. Vállalásaikat még ta­valy ősiszel megtették. Huszonöt brigád fáradozik a szocialista cím elnyeréséért, illetőleg a megtisz­telő szocialista brigád cím meg­tartásáért. Az erdőgazdaságban a gazdasági év hamarosan befeje­ződik. Az eddigi értékelések azt mutatják, hogy a brigádok a gaz­dasági év végéig maradéktalanul képesek lesznek vállalásaikat tel­jesíteni. A MEDOSZ felmérése a 18 me­zőgazdasági üzemben értékes és gazdag tapasztalatokat nyújt. Ezek birtokában az üzemek veze­tői újabb lendületet adhatnak a jubileumi njunkaversenynek. „Kelt Moszkvában 1948. évi feb­ruár 18-án két-két magyar és orosznyelvű példányban azzal, hogy mindkét szöveg egyformán hiteles.” A Szovjetunió és Ma­gyarország húsz éve megkötött ba­rátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződésének — amely most megújításra ke­rül — ez a zárómondata. Ez a szerződés új nemzetközi státust jelentett Magyarország­nak: forma szerint is beléptünk vele az egyenjogú, szabad nemze­tek nagy családjába. A legyőzött úri Magyarország helyett megje­lent a világ porondján a Szovjet­unióval szövetséges népi Magyar- ország, amelynek szabadságát, függetlenségét, határainak sérthe­tetlenségét az első szocialista nagyhatalom garantálta. Az a Magyarország kötött ba­rátsági szerződést a szocialista Szovjetunióval, amely éppen a döntő ütközetet vívta levitézlett uraival, hogy a kapitalista út he­lyett a néptömegek felemelkedé­sét szolgáló szocialista utat vá­lassza. A nép és urai, a kizsákmá­nyoltak és a haszonélvezők évszá­zados perében a nép győzött. A magyai^—szovjet szerződésnek fel- becsümetetlen szerepe volt abban, hogy ezt a győzelmet — a tőkés világ hatalmas nemzetközi nyo­mása ellenére — a magyar nép megtarthatta és gyümölcsöztetni tudta felemelkedése érdekében. Egy magára hagyott, elszigetelt, tízmilliós ország nem lett volna képes lerakni a szocializmus alap­jait. Ehhez nélkülözhetetlen volt a Szovjetunió segítsége, amely egy­aránt megnyilvánult a népgazda­ság építésében, mind a kultúra, a tudomány új magaslatainak meg­hódításában. Joggal elmondhatjuk tehát, hogy a magyar—szovjet barátsági szerződés megkötése hazánk fel- szabadulásának betetőzése volt. Ez a szerződés és a barátság, amit kifejezésre juttat, egyike fej­lődésünk legfontosabb ösztönzői­nek. Tapasztalhattuk, hogy a Szovjetunióra mindenkor számít­hatunk, nemcsak eredményeink és sikereink periódusában, hanem ak­kor is, amikor villámok csapkod­tak a horizonton. Hazánk nemzet­közi tekintélye megnövekedett és szilárd. Ebben döntő része van, hogy a Magyar Szocialista Mun­káspárt elvi alapokon álló politi­kájának megfelelően, ma is, épp­úgy mint tegnap, egész népünk ügyének tekinti barátságunk szi­lárdítását a Szovjetunióval. összefogásunk a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival kihat a nemzetközi helyzet ala­kulására is és ez szuverenitásunk­nak, államrendünk sérthetetlensé­gének egyik legfontosabb garan­ciája. A két ország kapcsolatainak len­dületes fejlődése az elmúlt esz­tendőben életünk minden terüle­tét áthatotta. A magyar—szovjet hosszú lejáratú és éves megálla­podások népgazdaságunk egészsé­ges, tervszerű fejlődésének, az életszínvonal emelésének fontos 1 alapját képezik. Növekvő nyers­anyag-behozatalunk több mint 50 százaléka érkezik a Szovjetunió­ból, s e szállítmányok elengedhe­tetlenek fejlődő iparunk ellátásá­hoz, a lakosság foglalkoztatásá­hoz. A magyar export legfonto­sabb termékei gépipari cikkek* amelyek a szovjet népgazdaság fontos szükségleteit elégítik ki. A harmadik ötéves tervben 200 kü­lönféle gyümölcs- és zöldségfel­dolgozó konzervgyári vonalat, 100 univerzális baromfifeldolgozó-sort, 90 sajtgyárat, automata célgépso­rokat, híradástechnikai berende­zéseket, autóbuszokat, szerszám­gépeket, laboratóriumi felszerelé­seket szállítunk a Szovjetuniónak. Különösen meggyorsította a gaz­dasági kapcsolatok fejlődését több 1 kétoldalú megállapodás. Ilyen pél­dául a magyar—szovjet timföld- alumínium-egyezmény, amely le­hetőséget nyújt bauxitkincsünk fokozott és gyorsabb hasznosítá­sára, a Szovjetuniónak pedig arra, hogy a visszaszállított alumínium értékében világpiaci áron, számot­tevő mennyiségű, a volgai nagy vizilépcsőkből származó elektro­mos energiát exportáljon Magyar- országnak. Igen előnyösen alakul a ma­gyar—szovjet műszaki és tudo­mányos együttműködés. A Szov­jetunió — amely valamennyi tu­dományos és technikai ágazat fej­lesztésében lépést tart a nemzet­közi fejlődéssel vagy éppenséggel annak élvonalában halad — érté­kes ^tapasztalataival hozzásegít bennünket ahhoz, hogy viszonylag gyorsan és felesleges áldozatok nélkül fejlesszük a hazai adott­ságainknak legmegfelelőbb ágaza­tokat. Közismert dolog például, hogy gazdasági erőforrásaink nem teszik lehetővé az atomerőművek építésével járó költséges kísérleti kutatómunkát. Pedig ilyen erő­művekre szükség van: hazánkban évente átlagosan 7—9 százalékkal nő a villamosenergia-igény. A kor­mányközi megállapodás értelmé­ben országunkban is megkezdőd­het az atomenergia békés célú fel- használása a népgazdaság szük­ségleteinek kielégítésére. Az 1975- re szovjet segítséggel üzembe he­lyezendő korszerű 800 megawatt összkapacitású atomerőmű jelen­tős mértékben hozzájárul helyze­tünk javításához és elősegíti az ipar további fejlődését. Rubelben vagy forintban egy­aránt nehéz kifejezni a kuturális kapcsolatok hasznosságát. Évről évre nagyobb számú kedves szov­jet vendéget köszönthetünk or­szágunkban, s mind több hazánk­fia látogat Moszkvába, Leningrád- ba, s a többi szovjet nagyvárosba. Százezrek) tanulnak oroszul, hogy a szovjet tudományos és műszaki műveket, az orosz irodalmat ere­detiben tanulmányozzák, vagy egyszerűen azért, hogy könnyeb­ben szót értsenek ottani baráta­inkkal. A Szovjetunióban orosz nyelven évente óriási példány­számban látnak napvilágot ma­gyar szerzüK művei. E művek a szovjet kulturális élet nagy vér­áramába kapcsolódva sok új ba­rátot szereznek hazánknak. Nem felejthetjük: a Szovjetunió volt az első ország, amely a,, pá­rizsi békeszerződések megkötése után a szabad és fügegtlen Ma­gyarországgal barátsági és együtt­működési megállapodást írt alá. Az akkori körülmények mások voltak, mint a mostaniak. A két évtizedes fejlődés, a világban tör­tént változások tovább növelték a szovjetország súlyát és hatását az egész világon. Hazánk akkor még csupán az első lépéseket tette a szocialista fejlődés útján. Ma két testvéri szocialista ország újít­ja meg a barátsági, együttműkö­dési szerződést, amelyet a teljes egyenjogúság, a szocialista internacionalizmus hat át. Történelmi mértékkel mérve ta­lán nem nagy id(j az, ami 1948. tavasza, első szerződésünk megkö­tése óta eltelt. Mégis bebizonyítja, hogy a magyar—szovjet barátság kiállta az élet próbáját: ezért üd­vözli egész népünk^ örömmel az új szerződés megkötését, s az er­re az alkalomra hazánkfia érkező kedves szovjet vendégeket. Vajda Péter Szerdán érkezik hazánkba a szovjet párt­ós kormányküldöttség A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormánynak a meghívására szerdán hivatalos baráti látogatásra Magyarországra érkezik a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége. A küldöttséget L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága nak főtitkára vezeti. Tagjai: A. N. Koszigin, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke, A. A. Gro- miko, az SZKP KB tagja, külügyminiszter, K. V. Ruszakov, az SZKP KB Revíziós Bizottságának tagja, a KB osztályvezető­helyettese, T. P. Januskovszkaja. az SZKP KB Revíziós Bizott­ságának tagja, a közoktatási és tudományos dolgozók szakszer­vezetének , elnöke és F. J. Tyitov, az SZKP KB tagja, a Szovjet­unió magyarországi nagykövete. A látogatás alkalmával aláírják a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió új barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését. A két párt és a két kormány képviselői megvitatják a magyar—szovjet kapcsola­tok továbbfejlesztésének kérdéseit és a jelenlegi nemzetközi hely­zet legfontosabb problémáit. (MTI) Jubileumi munkaverseny a mezőgazdaságban 18 üzemben — Milliós vállalások i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom