Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-03 / 208. szám
1967. szeptember 3. TOLNA MEGYEI NEEŰMAa 9 Szabad-e sokat keresni? A hajtás meddig egyeztethető össze a dolgozó érdekvédelmével ? — Az új 'gazdasági mechanizmus gyakorlatában hogyan lesz? — A szakszervezet állásfoglalása a nyolc óráról Nem valószínű, hogy néhány évvel ezelőtt ügyet lehetett volna csinálni a „szabad-e sokat keresni?” kérdésből. Most azonban sok szempontból érdekes, az új gazdasági mechanizmus küszöbén az embereket foglalkoztatja. Néhány nappal ezelőtt Szekszárdion hallani lehetett, hogy Szi j- jártó Istvántól, a fogyasztási és értékesítési szövetkezet felvásárlójától elvették az élőbaromfi-árusítást. Állítólag azért, mert sokat keres. Nos, kérdés „szabad-e sokat keresni” és hogyan lesz majd ez az új gazdasági mechanizmusgyakorlatában? Szijjártó István, amikor beszélgettünk vele, elmondta: Szezonban a fizetése eléri havonta az öt-hatezer forintot. Ö is úgy tudja. az élőcsirke-árusításf e miatt vették el tőle, továbbá azért, mert a felvásárlás és eladás nehezen egyeztethető össze. — Csak azt nem értem, ha egyszer valami jól megy, ha hasznára van a nagyközönségnek és a szövetkezetnek, akkor miért kell bolygatni? — meditál Szijjártó István. — 'Szerintem lerombolják az emberben az ambíciót, ha visszacsinálják a dolgokat. Hogy az élő baromfi eladását elvették tőle, ez becslése szerint havonta ezer forinttal jelent neki kevesebb keresetet. Különben jutalékos, ennek megfelelően érdekében áll közmegelégedésre, jól végeznie a munkáját, sőt mondjuk ki, érdekében áll a családtagokat is bevonni, foglalkoztatni. Sokat kell tehát dolgozniok a havi öt-hatezer forintért. Még pontosabban: a nyári hónapokat érdekükben áll alaposan kihasználni. mert amit ebben az időszakban elmulasztanak, azt a téli hónapokban nem pótolhatják. Hajtanak. Elsősorban bizonyára azért, mert sokat akarnak keresni, de viszont itt nagyon fontos a sorrend: ahhoz ugyanis, hogy Szijjártó István sokat keressen, neki és családjának maximumot kell adni, és ez előnyös mind a szövetkezetnek, mind a lakosságnak. Dr. Gyugyi János, a megyei tanács vb-elnökbelyettese, a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem tanára, politikai gazdaságtant tanít. Megkérdeztük, neki, mint az esti egyetem tanárának, mi a véleménye erről a konkrét ügyről, elvileg milyen álláspontra helyezkedik? — Aki többet dolgozik, keressen többet. De itt most az a kérdés, hogy amit elvettek tőle, az érinti-e a főfoglalkozását. Ha ugyanis főfoglalkozásban megszabják, hogy csak háromezer forintot kereshet a dolgozó, többet nem, akkor nem valószínű, hogy ez helyeselhető, viszont az sem biztos, hogy adott körülmények között a két munkakör betöltése helyeselhető-e. És itt az elmondottak alapján két munkakör betöltésére következtetek: az egyik a felvásárlás, a másik az értékesítés. — De ez miért baj, ha egyszer vállalta? — Szó van arról, hogy szezonban havonta öt-hatezer forintot keres. Most tekintsünk el magától az ügytől. Nézzük elvileg a kérdést, öt-hatezer forintos keresettel járó főfoglalkozásnál nyugodtan feltételezhetjük, hogy a dolgozó megfeszített erejű munkát végez, túlságosan kihasználja magát. E túlzásoktól is óvni kell az embereket. Teljes körültekintéssel, csak egy bizonyos határig képes a dolgozó állandó és egyenletes minőséget nyújtani. Ezzel a munkaadó is számol. — Mi úgy gondoljuk, Gyugyi elvtárs, hogy az új gazdasági mechanizmus gyakorlatában ez a ma még határesetnek látszó ügy gyakori lesz. — Nekem más a véleményem. Előfordulhat, de szórványos lesz. Elvileg az a helyes törekvés, hogy a többet dolgozó a főállásban keresse meg. Szerintem inkább az képzelhető el, hogy a másodállások, jórészt megszűnnek. Gondolok például a tervezőkre, ahol igen elterjedtek a másodállások. Ha nem lesz bérplafon, akkor a tervezőnek elsősorban az áll majd érdekében, hogy amire képes, azt a munkahelyén fejtse ki, hiszen megkapja az érte járó forintot. Ezt egyébként csupán példaként mondottam. Ebben a megvilágításban teljesen újszerű a „szabad-e sokat keresni?” kérdés. Bizonyára elősegíti az idetartozó gondők megnyugtatóbb tisztázását. További adalékkal szolgált Egyed Mihály, a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának titkára és Grábics István, a KPVDSZ titkára. A két szakszervezeti ‘vezető abban foglalt állást, hogy a jutalékosoknál nincs meghatározott munkaidő, éppen ezért a kereset sincs maximálva. A dolgozó nehéz fizikai munkát nem végez. Ügyességén, szakértelmén, szervezőkészségén múlik, hogy milyen erőkifejtéssel dolgozik a jutalékért. A családtagokat minden további nélkül foglalkoztathatja, ha ez anyagilag érdekében áll. A két szakszervezeti vezetőtől ezek után megkérdeztük: a jövőben a nyolc órás munkaidő melfi szovjet búzafajta sikere A szekszárdi járás közös gazdaságaiban az idén igen jó átlagtermést takarítottak be kenyér- gabonából, annak ellenére, hogy a belvíz sok kárt, kiesést okozott. A járási átlag holdanként 15 mázsa 20 kiló, fél mázsával jobb az előző évinél. Kipusztult a járás területén a víz kártétele miatt 1186 hold búza, 20 hold rozs és 256 hold őszi árpa. Ezenkívül mintegy ezer holdat megritkított a vízöntés, s így ezen a területen csupán hat-nyolc mázsa lett a holdanként! átlagtermés. A kiesések ellenére is jó termés, főként a Bezosztája, szovjet búzafajta sikerét jelenti. A szekszárdi járásban holdanként csaknem három mázsával termett többet átlagosan, mint a magyar F—293-as fajta. A legmagasabb átlagtermést a mözsi Uj Élet Tsz- ben érték el Bezosztájából: holdanként 22 mázsa 70 kilót. A járási tanács mezőgazdasági osztály- vezetője, Kiss Antal úgy számítja, hogy a tervezettnél 250 vagonnal több kenyérgabonát ad el a járás az idei esztendőben, az év végéig. lőzhető? Például a csatári téglagyár munkásai elhatározzák, hogy nyolc óra helyett tíz órát dolgoznak naponta, mert többet akarnak keresni. Hozzájárul ehhez a szakszervezet? — Ehhez nem járulunk hozzá — mondta Egyed Mihály SZMT- titkár. — A dolgozók érdekével ez is ellentétes lehet — vetettük közbe. — Nem léphetünk vissza. Nyolc óra elegendő ahhoz, hogy folyamatos, egyenletes munkával, a feltételek megteremtésével normális keresethez jusson a dolgozó. Nem valószínű, hogy tíz óra alatt nagyobb lenne a teljesítmény, a kereset. Végül Fejős Jánoshoz, a Szek- szárd és Vidéke Felvásárlási és Értékesítési Szövetkezet osztályvezetőjéhez fordultunk. Elmondta: a szövetkezet a szekszárdi piacon létrehozott egy állandó elárusító standot. A választék bővítését tartották szem előtt. Szijjártó István segítségével kezdték a stand üzemeltetését. De azt tudták, a felvásárlást és az eladást „együtt úgy sem tudná vinni”. Ezért állított be a szövetkezet a standra egy másik eladót. Fejős János azt sem tagadja viszont, hogy „voltak vezetők, akik úgy vélik, Szijjártó István sokat keres”. De most már mi kérdezzük: és mennyit dolgozik? Végeredményben ezeket a kérdéseket megnyugtatóan ma még nehéz tisztázni. Nem léphetünk fel a mindent tudók igényével. Jóslatokba sem bocsátkozhatunk, csupán jelezni szeretnénk valamit abból, amivel a jövőben a gazdasági vezetőknek bizonyára gyakran kell foglalkozniok. Sok minden szerepet játszik itt, egyebek között gondot okoz Szekszár- don a női munkaerő foglalkoztatottság. Ilyen helyzetben a szocialista humánum írja elő, hogy ne egy családhoz jusson a? a kereset, amelyikből esetleg három család is jól megél. . Cáfolatként azonban nyomban felvetheti az ember a hozzáértést, az alkalmasságot, a szorgalmat, a kitartást. Vajon szabad-e megrövidülnie annak az embernek, aki ezeknek az erényeknek mindegyikével rendelkezik? De következhet a. harmadik érv: nevezetesen, szabad-e elnézni, hogy anyagiasságból, vagy éppen túlfokozott szorgalomból bárki belerokkanjon a munkába? Negyedszer: milyen elbírálás alá essék a szezonmunka? A kombájnvezetők például szezonbán szinte megállás nélkül hajtják a gépet. Ha tehát valaki csak fél év alatt tudja megkeresni az egész évi jövedelmet, mert a másik félév a szezon jelleg miatt kiesik, akkor jogos-e azt megakadályozni ? Ezek a kérdések az életben fel fognak vetődni és a kielégítő válaszokon időszerűnek látszik mái most gondolkodni, központi utasítások nélkül. Szp. — Pj. Ebben az esetben most hangsúlyozni akarjuk, hogy Szijjártó István csupán ürügy a „Szabad-e sokat keresni?" téma jelvetéséhez. A cikk megírásakor ugyanis megtudtuk, hogy elképesztően sokat keresett az idén a csigaszezonban. Első hallásra ellenérzést vált ki az emberből, a túlzottan nagy összeg. Viszont a szövetkezet főkönyvelője közölte, hogy Szijjártó Istvánnak az idén a csigaszezonnal szerencséje volt, mivel a szezon két hét helyett két hónapig tartott, s ami igen lényeges, a szabályok betartásával a pénzért azt hdta, amit adnia kellett. Ebben az esetben nyilvánvaló, hogy ha a jutalék és a teljesítmény nagysága szinkronban van egymással, akkor szijjártó litván ,, anyagiassága’ a népgazdaságnak mégiscsak kifizetődik. Kár volna ha óvatosságból, a népgazdasági szempontból hasznos teljesít-, ményének csak egy tizedét adná abból a meggondolásból, hogy keresetével senkinek se szúrjon szemet. „Mens sana in corpore sano“ Egy hozzánk intézett hosszú és panaszokkal telt levélből idézzük az alábbi sorokat: „Tizenhét éves iskolai tanuló vagyok. Nem vagyok jó tanuló, de még sohasem buktam meg. A sport minden ágát szeretem. Komolyan egyik sporttal sem foglalkozhatom, mert édesapám minden sportnak, de különösen a futballnak ellensége Azért rossz a bizonyítványom, ott tanulok meg sok rosszat, dohányzást, illetlen modort... stb. Olyan durva Vettem, hogy sokszor szégyelli, hogy az Ő fia vagyok... stb. Édesapám a Népújság négyazemközt-rovatát minden vasárnap elolvassa és azt meg is tárgyalja velünk. Ez a körülmény bátorított fel arra, hogy írjak, s megkérjem, mondjon véleményt a sportról. Hátha apámat engedékennyé teszi. Egy sportolni vágyó diák.” Kedves diákolvasónk! Mindnyájan ismerjük az örökéletű hippok- ráteszi gondolatot: ,,Ej. 'testben ép lélek!” A modem ember egészségápolásához különféle testgyakorlatok is hozzátartoznak. Az izmok és a esontrendszer harmonikus fejlődéséhez feltétlenül szükséges, különösen a szervezet, kifejlődési ideje folyamán megfelelő testgyakorlatok végzése. Olyanoknak, akik ifjú korukban nem sportoltak és semmiféle testgyakorlatot nem végeztek, izom- rendszere, csont rendszere és alakja többnyire nem fejlődik megfelelően. A tudás hiánya még a huszonöt éves koron túl is pótolható, de a testnek a 10—25 évek köz ött elmulasztott fej 1 eszi ése sportok útján, a későbbi korban lóvá már alig tehető. A szervezet teljes kifejlődése után,' a rendszeres és erősebb sportolásnak már kisebb a ielemősége. Még kisebb a negyvenéves koron túl, amikor a sportolással már óvatosan kell eljárni és megerőltető sportokat semmi esetre sem szabad végezni, mert ilyenkor a túlzott sportok a szervezet fejlesztése helyett már inkább annak kopását gyorsítják. Testgyakorlatot megfelelő mértékkel jóformán mindenki végezhet, még az is, akinek kisebb fokú szív-, vagy tüdőbaja van. A testgyakorlat mértekét minden esetben sportorvos . állapítsa meg! Idült betegségben szenvedők és idősebb koriak testgyakorlata sokszor legfeljebb sétákból állhat. Nők általában csak nekik megfelelő sportokat végezzenek. Ne izom, hanem inkább ügyesség 3t és jó tartást fejlesztő sportokra törekedjenek. Olyan sportokat végezzenek főleg, amelyek a mell-, hát-, hasizmokat, combot erősítik. A sportolóknak időszakosan ismételt orvosi vizsgálatnak kel! alávetni magukat. A legnagyobb sportteljesítményre: edzésre (tre- nírozásra) csak teljesen áp szervezet (szív, tüdő, izom és csontrendszer) lehet alkalmas. Az edzés tulajdonképpen még nagyobb ártalmat jelent a nem egészen normális szervezetre, mint maga a versenyzés. Szívbajban, aktív tüdőbajban, feh érj evizel és esetén sportok űzése tekintetében óvatosnak kell lenni és edzésről, versenyzésről szó sem lehet! Olyanoknak, akiknek szíve a sportolás, edzés következtében megnagyobbodott és ez hónapokig fennáll, csált könnyebb sportot ajánlunk és őket az edzéstől eltiltjuk. Akiknek nincsen jó, ellenálló szívük, az edzés következtében nemcsak szívnagyobbodást, hanem szívtágulást is szerezhetnek. Teljesen normális és erős szív az edzést és versenyt is kibírja anélkül, hogy tartósan túltengene. A megnagyobbodott szív, ha az tisztán izommegnagyobbodás, még nem jelent ugyan közvetlen ártalmat, mégis a tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen egyszerűen tágulás nélkül megnagyobbodott szívek sem olyan ellenállók különféle betegségek, így influenza, meghűlés, sokkizületi csúz stb. esetén, mint a normális nagyságú szív. A sport a test fejlesztésén keresztül a jellem-, a léleknevelés kiváló eszköze. A sport, az edzés, a versenyzés nemcsak testi, hanem ideg- és szellemi munka is, amely élhatározóképességet, akaraterőt, f egy elm ezetts ég et. kitartást,, engedelmességet, önbizalmai stb. kíván. A sport végcélja tehát a test gyakorlásával a lélek nevelése. Mens sana in corpore sano (Ép testben ép lélek). Kedves olvasónk. Reméljük, édesapját ■— a sport. nélkülözhetetlen voltáról — sorainkkal meggyőztük. Hogyan szabaduljunk meg legyeinktől ? Idézünk egy tevéiből: „Lakásunkban igen sok a légy. Nagyon sok bajunk van miatta. Nyugalmunk sincsen. Szellőztetni csak este lehet, akkor pedig bejön a sok szúnyog. Az udvaron van egy istálló. Benne egy ló és egy tehén. Azoknak sincs nyugtuk. Legyenek szívesek egy biztos hatású és praktikus légyirtó szert ajánlani. A tanácsért fogadják hálás köszönetemet. Egy olvasó”. Azt mindannyian tudjuk, hogy milyen nagymértékben zavarja nyugalmunkat és hasznos állatainkat a légy, de azt már kevese j- ben tudják, hogy milyen súlyos fertőző betegségek (vérhas, hastífusz, fertőző májgyulladás, járványos gyermekbénulás, tuberkulózis stb.) terjesztői. A betegségeket lábukkal, testükkel és váladékaikkal közvetítik. Igen szapora állat. Egy légypártól egy hét alatt ötven-százezer utód származhat! Legjobb tenyészhelye a trágya és konyhaszemét. A legyek elleni védekezésnél legfontosabb a tisztaság. Szaporodásuk meggátlására elsősorban tény észhelyeiket kell megszüntetni. A trágyát zárt helyen tároljuk és gyakran hordjuk ki. A szemetet és konyhahulladékot lehetőleg azonnal égessük el, vagy zárt hulladék tartóban tartsuk, a megsemmisítésig. Az ámyékszék ülőjét fedjük le. tartalmát gyakran fertőtlenítsük (frissen oltott mész, krezol-keverék stb) falait gyakran meszeljük. A konyha- és kamraablakra, hálószobánk ablakára szereljünk légyhálót. Élelmiszereinket tartsuk lefedve. Búra, kendő, vagy háló alatt. A gyümölcs- és zöldségfélét fogyasztás előtt mossuk meg áramló vízben! Rendszeresen permetezzük az istálló, az ól, az ámyék- s^ék és a konyha belső falait és mennyezetét rovarölő szerrel. Az ablakok alsó keretére szórt tömény por is igen jó légyölő hatásai. II Elhidegültem f érjem tői“ Egy bizalmas jellegű kérdéssel fordulok a négyszemközthöz. Kilencéves házasok vagyunk, két szép kislányunk van, 27 éves vagyok. A házasságunk amolyan átlagos. Engem egy dolog nagyon bánt, mert nem tudok rajongani férjemért, sőt ha lehet, igyekszem elkerülni, hogy vele kettesben maradjak. A férjem azelőtt igen sokat ivott, s ez már sokszor gyűlöletet váltott ki belőlem. Akkor azt hittem, hogy ez az elhidegülés azért van, mert iszik, de rájöttem, hogy négy hónap alatt sem változtam meg. Most már ő megváltozott. Nem iszik, udvarias, előzékeny és úgy érzem, hogy most már többet jelentek a számára, mint azelőtt. Sajnos én még mindig a régi vagyok. Úgy szeretnék örömet szerezni neki, de unalmas és hideg vagyok... Mit tegyek. A tanácsot előre is nagyon köszönöm. Egy szerencsében asszony. Kedves Olvasónk! A Népújság múlt vasárnapi száméban i. El hideg ül és a házastársak között” című cikkünkben kérdésére megtalálja a választ. Vizsgáltassa meg magát, jelenlegi panaszára vonatkozóan az ideggyógyászat főorvosával. őszintén adja elő problémáját, a javulás, illetve a jó eredmény nem fog elmaradni.
