Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-03 / 208. szám

1967. szeptember 3. TOLNA MEGYEI NEEŰMAa 9 Szabad-e sokat keresni? A hajtás meddig egyeztethető össze a dolgozó érdekvédelmével ? — Az új 'gazdasági mechanizmus gyakorlatában hogyan lesz? — A szakszervezet állásfoglalása a nyolc óráról Nem valószínű, hogy néhány évvel ezelőtt ügyet lehetett volna csinálni a „szabad-e sokat keres­ni?” kérdésből. Most azonban sok szempontból érdekes, az új gaz­dasági mechanizmus küszöbén az embereket foglalkoztatja. Néhány nappal ezelőtt Szek­szárdion hallani lehetett, hogy Szi j- jártó Istvántól, a fogyasztási és értékesítési szövetkezet felvásár­lójától elvették az élőbaromfi-áru­sítást. Állítólag azért, mert sokat keres. Nos, kérdés „szabad-e so­kat keresni” és hogyan lesz majd ez az új gazdasági mechanizmus­gyakorlatában? Szijjártó István, amikor beszél­gettünk vele, elmondta: Szezon­ban a fizetése eléri havonta az öt-hatezer forintot. Ö is úgy tud­ja. az élőcsirke-árusításf e miatt vették el tőle, továbbá azért, mert a felvásárlás és eladás ne­hezen egyeztethető össze. — Csak azt nem értem, ha egy­szer valami jól megy, ha haszná­ra van a nagyközönségnek és a szövetkezetnek, akkor miért kell bolygatni? — meditál Szijjártó István. — 'Szerintem lerombolják az emberben az ambíciót, ha vissza­csinálják a dolgokat. Hogy az élő baromfi eladását elvették tőle, ez becslése szerint havonta ezer forinttal jelent neki kevesebb keresetet. Különben ju­talékos, ennek megfelelően érde­kében áll közmegelégedésre, jól végeznie a munkáját, sőt mond­juk ki, érdekében áll a családta­gokat is bevonni, foglalkoztatni. Sokat kell tehát dolgozniok a havi öt-hatezer forintért. Még pontosabban: a nyári hónapokat érdekükben áll alaposan kihasz­nálni. mert amit ebben az idő­szakban elmulasztanak, azt a té­li hónapokban nem pótolhatják. Hajtanak. Elsősorban bizonyára azért, mert sokat akarnak keres­ni, de viszont itt nagyon fontos a sorrend: ahhoz ugyanis, hogy Szij­jártó István sokat keressen, neki és családjának maximumot kell adni, és ez előnyös mind a szö­vetkezetnek, mind a lakosságnak. Dr. Gyugyi János, a megyei tanács vb-elnökbelyettese, a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem tanára, politikai gazda­ságtant tanít. Megkérdeztük, neki, mint az esti egyetem tanárának, mi a véleménye erről a konkrét ügyről, elvileg milyen álláspontra helyezkedik? — Aki többet dolgozik, keres­sen többet. De itt most az a kér­dés, hogy amit elvettek tőle, az érinti-e a főfoglalkozását. Ha ugyanis főfoglalkozásban meg­szabják, hogy csak háromezer fo­rintot kereshet a dolgozó, többet nem, akkor nem valószínű, hogy ez helyeselhető, viszont az sem biztos, hogy adott körülmények között a két munkakör betöltése helyeselhető-e. És itt az elmon­dottak alapján két munkakör be­töltésére következtetek: az egyik a felvásárlás, a másik az értéke­sítés. — De ez miért baj, ha egyszer vállalta? — Szó van arról, hogy szezon­ban havonta öt-hatezer forintot keres. Most tekintsünk el magá­tól az ügytől. Nézzük elvileg a kérdést, öt-hatezer forintos kere­settel járó főfoglalkozásnál nyu­godtan feltételezhetjük, hogy a dolgozó megfeszített erejű mun­kát végez, túlságosan kihasználja magát. E túlzásoktól is óvni kell az embereket. Teljes körültekin­téssel, csak egy bizonyos határig képes a dolgozó állandó és egyen­letes minőséget nyújtani. Ezzel a munkaadó is számol. — Mi úgy gondoljuk, Gyugyi elvtárs, hogy az új gazdasági mechanizmus gyakorlatában ez a ma még határesetnek látszó ügy gyakori lesz. — Nekem más a véleményem. Előfordulhat, de szórványos lesz. Elvileg az a helyes törekvés, hogy a többet dolgozó a főállásban ke­resse meg. Szerintem inkább az képzelhető el, hogy a másodál­lások, jórészt megszűnnek. Gon­dolok például a tervezőkre, ahol igen elterjedtek a másodállások. Ha nem lesz bérplafon, akkor a tervezőnek elsősorban az áll majd érdekében, hogy amire képes, azt a munkahelyén fejtse ki, hiszen megkapja az érte járó forintot. Ezt egyébként csupán példaként mondottam. Ebben a megvilágításban telje­sen újszerű a „szabad-e sokat ke­resni?” kérdés. Bizonyára elősegí­ti az idetartozó gondők meg­nyugtatóbb tisztázását. További adalékkal szolgált Egyed Mihály, a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának titkára és Grábics István, a KPVDSZ titkára. A két szakszervezeti ‘vezető abban fog­lalt állást, hogy a jutalékosoknál nincs meghatározott munkaidő, éppen ezért a kereset sincs maxi­málva. A dolgozó nehéz fizikai munkát nem végez. Ügyességén, szakértelmén, szervezőkészségén múlik, hogy milyen erőkifejtéssel dolgozik a jutalékért. A családta­gokat minden további nélkül fog­lalkoztathatja, ha ez anyagilag érdekében áll. A két szakszervezeti vezetőtől ezek után megkérdeztük: a jövő­ben a nyolc órás munkaidő mel­fi szovjet búzafajta sikere A szekszárdi járás közös gazda­ságaiban az idén igen jó átlag­termést takarítottak be kenyér- gabonából, annak ellenére, hogy a belvíz sok kárt, kiesést okozott. A járási átlag holdanként 15 mázsa 20 kiló, fél mázsával jobb az elő­ző évinél. Kipusztult a járás te­rületén a víz kártétele miatt 1186 hold búza, 20 hold rozs és 256 hold őszi árpa. Ezenkívül mint­egy ezer holdat megritkított a vízöntés, s így ezen a területen csupán hat-nyolc mázsa lett a holdanként! átlagtermés. A kiesések ellenére is jó ter­més, főként a Bezosztája, szovjet búzafajta sikerét jelenti. A szek­szárdi járásban holdanként csak­nem három mázsával termett töb­bet átlagosan, mint a magyar F—293-as fajta. A legmagasabb átlagtermést a mözsi Uj Élet Tsz- ben érték el Bezosztájából: hol­danként 22 mázsa 70 kilót. A já­rási tanács mezőgazdasági osztály- vezetője, Kiss Antal úgy számít­ja, hogy a tervezettnél 250 va­gonnal több kenyérgabonát ad el a járás az idei esztendőben, az év végéig. lőzhető? Például a csatári tégla­gyár munkásai elhatározzák, hogy nyolc óra helyett tíz órát dolgoz­nak naponta, mert többet akar­nak keresni. Hozzájárul ehhez a szakszervezet? — Ehhez nem járulunk hozzá — mondta Egyed Mihály SZMT- titkár. — A dolgozók érdekével ez is ellentétes lehet — vetettük közbe. — Nem léphetünk vissza. Nyolc óra elegendő ahhoz, hogy folya­matos, egyenletes munkával, a feltételek megteremtésével nor­mális keresethez jusson a dolgo­zó. Nem valószínű, hogy tíz óra alatt nagyobb lenne a teljesít­mény, a kereset. Végül Fejős Jánoshoz, a Szek- szárd és Vidéke Felvásárlási és Értékesítési Szövetkezet osztályve­zetőjéhez fordultunk. Elmondta: a szövetkezet a szekszárdi piacon létrehozott egy állandó elárusító standot. A választék bővítését tartották szem előtt. Szijjártó Ist­ván segítségével kezdték a stand üzemeltetését. De azt tudták, a felvásárlást és az eladást „együtt úgy sem tudná vinni”. Ezért ál­lított be a szövetkezet a standra egy másik eladót. Fejős János azt sem tagadja viszont, hogy „voltak vezetők, akik úgy vélik, Szijjártó István sokat keres”. De most már mi kérdezzük: és mennyit dolgozik? Végeredményben ezeket a kér­déseket megnyugtatóan ma még nehéz tisztázni. Nem léphetünk fel a mindent tudók igényével. Jóslatokba sem bocsátkozhatunk, csupán jelezni szeretnénk vala­mit abból, amivel a jövőben a gazdasági vezetőknek bizonyára gyakran kell foglalkozniok. Sok minden szerepet játszik itt, egye­bek között gondot okoz Szekszár- don a női munkaerő foglalkozta­tottság. Ilyen helyzetben a szo­cialista humánum írja elő, hogy ne egy családhoz jusson a? a ke­reset, amelyikből esetleg három család is jól megél. . Cáfolatként azonban nyomban felvetheti az ember a hozzáértést, az alkal­masságot, a szorgalmat, a kitar­tást. Vajon szabad-e megrövidül­nie annak az embernek, aki ezek­nek az erényeknek mindegyikével rendelkezik? De következhet a. harmadik érv: nevezetesen, sza­bad-e elnézni, hogy anyagiasság­ból, vagy éppen túlfokozott szor­galomból bárki belerokkanjon a munkába? Negyedszer: milyen el­bírálás alá essék a szezonmunka? A kombájnvezetők például sze­zonbán szinte megállás nélkül hajtják a gépet. Ha tehát valaki csak fél év alatt tudja megkeres­ni az egész évi jövedelmet, mert a másik félév a szezon jelleg miatt kiesik, akkor jogos-e azt megakadályozni ? Ezek a kérdések az életben fel fognak vetődni és a kielégítő vá­laszokon időszerűnek látszik mái most gondolkodni, központi uta­sítások nélkül. Szp. — Pj. Ebben az esetben most hangsú­lyozni akarjuk, hogy Szijjártó Ist­ván csupán ürügy a „Szabad-e so­kat keresni?" téma jelvetéséhez. A cikk megírásakor ugyanis megtud­tuk, hogy elképesztően sokat kere­sett az idén a csigaszezonban. Első hallásra ellenérzést vált ki az em­berből, a túlzottan nagy összeg. Viszont a szövetkezet főkönyvelője közölte, hogy Szijjártó Istvánnak az idén a csigaszezonnal szerencséje volt, mivel a szezon két hét helyett két hónapig tartott, s ami igen lényeges, a szabályok betartásával a pénzért azt hdta, amit adnia kellett. Ebben az esetben nyilván­való, hogy ha a jutalék és a tel­jesítmény nagysága szinkronban van egymással, akkor szijjártó lit­ván ,, anyagiassága’ a népgazda­ságnak mégiscsak kifizetődik. Kár volna ha óvatosságból, a népgaz­dasági szempontból hasznos teljesít-, ményének csak egy tizedét adná ab­ból a meggondolásból, hogy kere­setével senkinek se szúrjon szemet. „Mens sana in corpore sano“ Egy hozzánk intézett hosszú és panaszokkal telt levélből idéz­zük az alábbi sorokat: „Tizenhét éves iskolai tanuló vagyok. Nem vagyok jó tanuló, de még sohasem buktam meg. A sport minden ágát szeretem. Komolyan egyik sporttal sem foglalkozhatom, mert édesapám minden sportnak, de különösen a futballnak ellensége Azért rossz a bizonyítványom, ott tanulok meg sok rosszat, do­hányzást, illetlen modort... stb. Olyan durva Vettem, hogy sok­szor szégyelli, hogy az Ő fia vagyok... stb. Édesapám a Nép­újság négyazemközt-rovatát minden vasárnap elolvassa és azt meg is tárgyalja velünk. Ez a körülmény bátorított fel arra, hogy írjak, s megkérjem, mondjon véleményt a sportról. Hátha apámat engedékennyé teszi. Egy sportolni vágyó diák.” Kedves diákolvasónk! Mindnyá­jan ismerjük az örökéletű hippok- ráteszi gondolatot: ,,Ej. 'testben ép lélek!” A modem ember egész­ségápolásához különféle testgya­korlatok is hozzátartoznak. Az iz­mok és a esontrendszer harmo­nikus fejlődéséhez feltétlenül szükséges, különösen a szervezet, kifejlődési ideje folyamán meg­felelő testgyakorlatok végzése. Olyanoknak, akik ifjú korukban nem sportoltak és semmiféle test­gyakorlatot nem végeztek, izom- rendszere, csont rendszere és alak­ja többnyire nem fejlődik meg­felelően. A tudás hiánya még a huszonöt éves koron túl is pótol­ható, de a testnek a 10—25 évek köz ött elmulasztott fej 1 eszi ése sportok útján, a későbbi korban lóvá már alig tehető. A szervezet teljes kifejlődése után,' a rend­szeres és erősebb sportolásnak már kisebb a ielemősége. Még ki­sebb a negyvenéves koron túl, amikor a sportolással már óvato­san kell eljárni és megerőltető sportokat semmi esetre sem sza­bad végezni, mert ilyenkor a túl­zott sportok a szervezet fejleszté­se helyett már inkább annak ko­pását gyorsítják. Testgyakorlatot megfelelő mértékkel jóformán min­denki végezhet, még az is, akinek kisebb fokú szív-, vagy tüdőbaja van. A testgyakorlat mértekét minden esetben sportorvos . ál­lapítsa meg! Idült betegségben szenvedők és idősebb koriak testgyakorlata sokszor legfeljebb sétákból állhat. Nők általában csak nekik meg­felelő sportokat végezzenek. Ne izom, hanem inkább ügyesség 3t és jó tartást fejlesztő sportokra törekedjenek. Olyan sportokat vé­gezzenek főleg, amelyek a mell-, hát-, hasizmokat, combot erősí­tik. A sportolóknak időszakosan is­mételt orvosi vizsgálatnak kel! alávetni magukat. A legnagyobb sportteljesítményre: edzésre (tre- nírozásra) csak teljesen áp szer­vezet (szív, tüdő, izom és csont­rendszer) lehet alkalmas. Az ed­zés tulajdonképpen még nagyobb ártalmat jelent a nem egészen normális szervezetre, mint ma­ga a versenyzés. Szívbajban, aktív tüdőbajban, feh érj evizel és esetén sportok űzése tekintetében óva­tosnak kell lenni és edzésről, versenyzésről szó sem lehet! Olyanoknak, akiknek szíve a sportolás, edzés következtében megnagyobbodott és ez hónapokig fennáll, csált könnyebb sportot ajánlunk és őket az edzéstől el­tiltjuk. Akiknek nincsen jó, el­lenálló szívük, az edzés következ­tében nemcsak szívnagyobbodást, hanem szívtágulást is szerezhet­nek. Teljesen normális és erős szív az edzést és versenyt is ki­bírja anélkül, hogy tartósan túl­tengene. A megnagyobbodott szív, ha az tisztán izommegnagyobbo­dás, még nem jelent ugyan köz­vetlen ártalmat, mégis a tapasz­talat azt mutatja, hogy az ilyen egyszerűen tágulás nélkül meg­nagyobbodott szívek sem olyan ellenállók különféle betegségek, így influenza, meghűlés, sokkizü­leti csúz stb. esetén, mint a nor­mális nagyságú szív. A sport a test fejlesztésén ke­resztül a jellem-, a léleknevelés kiváló eszköze. A sport, az edzés, a versenyzés nemcsak testi, ha­nem ideg- és szellemi munka is, amely élhatározóképességet, aka­raterőt, f egy elm ezetts ég et. kitar­tást,, engedelmességet, önbizalmai stb. kíván. A sport végcélja te­hát a test gyakorlásával a lélek nevelése. Mens sana in corpore sano (Ép testben ép lélek). Ked­ves olvasónk. Reméljük, édesap­ját ■— a sport. nélkülözhetetlen voltáról — sorainkkal meggyőz­tük. Hogyan szabaduljunk meg legyeinktől ? Idézünk egy tevéiből: „Lakásunkban igen sok a légy. Nagyon sok bajunk van miatta. Nyugalmunk sincsen. Szellőztetni csak este lehet, akkor pedig bejön a sok szúnyog. Az udvaron van egy istálló. Benne egy ló és egy tehén. Azoknak sincs nyugtuk. Legyenek szívesek egy biztos hatású és praktikus légyirtó szert ajánlani. A tanácsért fogadják hálás köszönetemet. Egy olvasó”. Azt mindannyian tudjuk, hogy milyen nagymértékben zavarja nyugalmunkat és hasznos állatain­kat a légy, de azt már kevese j- ben tudják, hogy milyen súlyos fertőző betegségek (vérhas, has­tífusz, fertőző májgyulladás, jár­ványos gyermekbénulás, tuber­kulózis stb.) terjesztői. A beteg­ségeket lábukkal, testükkel és vá­ladékaikkal közvetítik. Igen sza­pora állat. Egy légypártól egy hét alatt ötven-százezer utód szár­mazhat! Legjobb tenyészhelye a trágya és konyhaszemét. A le­gyek elleni védekezésnél legfonto­sabb a tisztaság. Szaporodásuk meggátlására elsősorban tény ész­helyeiket kell megszüntetni. A trágyát zárt helyen tároljuk és gyakran hordjuk ki. A szemetet és konyhahulladékot lehetőleg azonnal égessük el, vagy zárt hulladék tartóban tartsuk, a meg­semmisítésig. Az ámyékszék ülő­jét fedjük le. tartalmát gyakran fertőtlenítsük (frissen oltott mész, krezol-keverék stb) falait gyak­ran meszeljük. A konyha- és kam­raablakra, hálószobánk ablaká­ra szereljünk légyhálót. Élelmi­szereinket tartsuk lefedve. Búra, kendő, vagy háló alatt. A gyü­mölcs- és zöldségfélét fogyasz­tás előtt mossuk meg áramló vízben! Rendszeresen permetez­zük az istálló, az ól, az ámyék- s^ék és a konyha belső falait és mennyezetét rovarölő szerrel. Az ablakok alsó keretére szórt tö­mény por is igen jó légyölő hatá­sai. II Elhidegültem f érjem tői“ Egy bizalmas jellegű kérdéssel fordulok a négyszemközthöz. Ki­lencéves házasok vagyunk, két szép kislányunk van, 27 éves va­gyok. A házasságunk amolyan átlagos. Engem egy dolog nagyon bánt, mert nem tudok rajongani férjemért, sőt ha lehet, igyek­szem elkerülni, hogy vele kettesben maradjak. A férjem azelőtt igen sokat ivott, s ez már sokszor gyűlöletet váltott ki belőlem. Ak­kor azt hittem, hogy ez az elhidegülés azért van, mert iszik, de rájöttem, hogy négy hónap alatt sem változtam meg. Most már ő megváltozott. Nem iszik, udvarias, előzékeny és úgy érzem, hogy most már többet jelentek a számára, mint azelőtt. Sajnos én még mindig a régi vagyok. Úgy szeretnék örömet szerezni neki, de unalmas és hideg vagyok... Mit tegyek. A tanácsot előre is na­gyon köszönöm. Egy szerencsében asszony. Kedves Olvasónk! A Népújság múlt vasárnapi száméban i. El hi­deg ül és a házastársak között” cí­mű cikkünkben kérdésére megta­lálja a választ. Vizsgáltassa meg magát, jelenlegi panaszára vonat­kozóan az ideggyógyászat főor­vosával. őszintén adja elő prob­lémáját, a javulás, illetve a jó eredmény nem fog elmaradni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom