Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-30 / 231. szám

í 1967. szeptember 30. (TOLNA MEGYEI NEPCJSAO (Folytatás a 2. oldalról.) só sorban a nyugatnémet mili­taristákat. Minden békeszerető embert nyugtalanít az a tény, hogy a legutóbbi tíz év alatt a bonni kormány több, mint Szirmai István: 150 milliárd márkát fordított hadikiadásokra, 1968-tól 1971-ig pedig újabb 83,6 milliárdot irányzott elő. Ékesen bizonyítja ez a német mllitariz- mus feltámadását és a vele járó háborús veszélyt. Ezeknek az erőknek a megzabolázásához nagy hozzájárulást jelent annak az NDK-nak a létezése és elszánt harca, amellyel kapcsolatainkat már eddig is az együvé tartozás tudata jellemezte, mostani meg­állapodásunk pedig új ’ kiinduló­pont országaink és népeink még szorosabb összefogásának megte­remtéséhez. Ezután Szirmai István emel­kedett szólásra. A német munkás-paraszt állam barátunk, testvérünk, szövetségesünk Több mint 22 éve már annak, hogy befejeződött a 3- világhá­ború. Európában még fájnak a sebek, figyelmeztetnek a romok, mégsem élnek az emberek biz­tonságban, nem valósult meg a félelem nélküli élet. A háborút követően az ameri­kai és európai reakció a NATO- ha tömörülve új háborút, úgyne­vezett hidegháborút indított; fe­nyegetésekkel, atomzsarolással, erőszakos válságok kirobbantá- sával. a feszültség fokozásával, diszkriminációkkal fagypontra hűtötte Európa légkörét. A szocializmus, a társadalmi haladás, a béke erői következe­tes és meg nem szűnő harcot vállaltak a hidegháború felszá­molásáért. Az európai biztonság meg­teremtéséért átfogó offenzí­vat indítottak, élükön a vi­lág békéjének legszilárdabb támaszával, a Szovjetunióval, a szocialista országok és az európai kommunista és mun­káspártok. Szirmai István ezután hang­súlyozta: — A szocializmus és béke erői­nek kitartó offenzívája. a hideg­háború csődje, a fokozatosan ki­alakuló. bűvölő gazdasági tudo­mányos, kulturális kapcsolatok la szocialista, és kapitalista orszá­gok között, a nagyméretű turiz­mus, egymás jobb megismerése megéri el te a feltételeit annak, hogy Európa népei és kormá­nyai együtt keressék a biztonság, a béke, a félelem nélküli élet megteremtésének legjobb mód­jait. Ezt a szemléletet tükrözi, ezt a célt is szolgálja, ez- irányban tett fontos lépést jelent a Magyar Népköztár­saság és a Német Demokra­tikus Köztársaság között megkötőit barátsági, együtt­működési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés. Az európai biztonság nemcsak európai kérdés, nemcsak az eu­rópaiak ügye. Egy európai há­borús konfliktus világháborús katasztrófához vezetne, ugyan­akkor a más földrészeken fcüyó háborús politika is kihat Európa békéjére. Vannak még ugyanis nagy erők a világon, élükön az Amei’ikai Egyesült Államok kor­mányával és leghűségesebb sző­ve tségesüikkel, a Német Szövet­ségi Köztársasággal, amelyek to­vábbra is a nemzetközi feszült­ség fenntartását, sőt fokozását akarják. Az Amerikai Egyesült Álla­mok a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a vietnami nép szabadságharca ellen indított népirtó háborújával, Izrael közel- keleti agressziójának morális, politikai és anyagi támogatásá­val minden egyetemes emberi haladást szolgáló társadalmi fej­lődéssel szembeni erőszakos fel­lépésével mérgezi a nemzetközi légkört, akadályozza a békés egymás mellett élés politikájá­nak realizálását. Európában Ugyanezt a szerepet a Német Szövetségi Köztársaság tölti be. Az európai béke biztosítása nemcsak a szocialista országok, nemcsak a kommunista és mun­káspártok ügye. Ebben a harc­ban részt kell vállalnia minden­kinek, aki európainak és a béke hívének vallja magát — mon­dotta, majd hangsúlyozta: — Az európai biztonság nem épülhet az elrettentésre, az úgy­nevezett erőegyensúlyra, a kato­nai tömbökre. Amíg létezik az agresszív célokat sr'-’gá'ó észak­atlanti szövetség, a Földközi­tenger keleti partjaitól Norvé­gia csúcsáig az Amerikai Egye­sült Államok és az észak-atlanti szövetség katonai támaszpontjai kerítik be kontinensünket és idegen katonai erők állomásoz­nak e térségekben, addig Euró­pa népei nem élhetnek nyuga­lomban. A Varsói Szerződés tagállamai éppen ezért többször is megismé­telték javaslataikat; oszlassák fel egyidejűleg a katonai szövet­ségeket cs a szemben álló kato­nai tömbök helyett közösen új európai biztonsági rendszert építsenek ki. Többször javasol­ták a külföldi katonai támasz­pontok felszámolását, a külföldi csapatok visszavonását saját nemzeti határaik mögé. Ezekkel a javaslatokkal a magyar nép teljesen egyetért és azok meg­valósítására törekszik. Csak na­gyon lassan haladunk előre a kijelölt cél felé. Az előrehaladás elé gátat emel az Amerikai Egyesült Államok legreakciósabb köreire támaszkodó Német Szö­vetségi Köztársaság kormányá­nak politikája. A Német Szövetségi Köztársa­ság kormánya, elszakadva az euró­pai realitásoktól, magának igény­li a német nép egyedüli képvi­seleti jogát, érvényben lévőnek tartja a müncheni egyezményt, nem ismeri el önálló és szuve­rén államként a Német Demok­ratikus Köztársaságot, a háború után kialakult határok revízió­ját követeli, lehetőséget ad úi fasiszta szervezetek működésére Ilyen viszonyok között jött létre a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársa­ság és a Német Demokratikus Köztársaság között a most tör­vénybe iktatásra javasolt barát­sági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződés. — Az európai népek, haladó pártjaik, még kormánykörök is, megértéssel fogadták a Varsói Szerződés tagállamainak a kato­nai tömbök egyidejű feloszlatá­sára, az idegen haderők vissza­vonására vonatkozó javaslatát. Az első éles disszonáns hangot ebben a kérdésben is a Német Szövetségi Köztársaság kormá­nya ütötte meg, — mondotta Szirmai István. — A Német Demokratikus Köz­társaság kormánya az egész né­met nép érdekeit, Európa biz­tonságát szolgálja azzal, hogy en­nek ellenére folytatja erőfeszí­téseit a két német állam normá­lis kapcsolatainak megteremtésé­ért. — A német szövetségi kor­mány még ma sem hajlandó szá­molni azzal, hogy a náci hadse­reget megverték, a német tőkés osztály elvesztette a második vi­lágháborút, és ennek eredmé­nyeként új és iffirzságas határo­kat vontak meg Európában, Len­gyelország visszaikapta történel­mi jussát. A jelenlegi határok el nem ismerése háborús politika. Olyan politika, amely egészé­ben ellentétes Európa né­peinek érdekeivel, azokkal a törekvésekkel, erőfe­szítésekkel, amelyek célja ma az európai kollektív biztonság, a fé­lelem nélküli élet megteremtése. A Német Demokratikus Köz­társaság népe nehéz harcot vív. A front legelső vonalában küzd a reakció nagy erőinek állandó eszmei nyomása ellen, és védi a szocializmus, a béke, az egyete­mes emberi haladás állásait. Azok a szerződések, amelyeket az utóbbi időben a Német De­mokratikus Köztársaság a szo­cialista országokkal, köztük a Magyar Népköztársasággal is kötött, kifejezik a szocialista or­szágok messzemenő bizalmát, szolidaritását az NDK és népe iránt. Kifejezik az elhatározott­ságot is, hogy a Német Demok­ratikus Köztársaság népének harcait, céljait sajátjuknak te­kintik. A német munkás-paraszt ál­lam a Német Demokratikus Köztársaság barátunk, test­vérünk. szövetségesünk. Összekötnek bennünket a közös célok, a szocializmusért és a bé­kéért folytatott * közös harcunk, a proletár internacionalizmusnak mindkét népben mélyen gvöko- rező eszméi, a Varsói Szerződés­hez. a Szovjetunióhoz való hű­ségünk. a szocialista országok­hoz fűződő baráti kapcsolataink. A két ország közötti kapcsola­tok zavartalanok, testvériek. Ez a baráti viszony névformán szol- gálja nemzeti célrinkat és a nemzetközi mimkésn-ztán-t is történő!mi hivatása betöltésében. A Magyar JJZnka—társaság és a Néróit PemoVrrit’kus Köztár­saság között aláfrt barátsági, esvöttműködési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződért a mun­kás nemzetköziség szellemében a legnemésrhV) emberi célok való­ra váltásáért, a szocializmusért, é békéért kötöttük. • Kérem a s’''"őáác »Srvmvh-, Iktatását: Szirmai István beszédét a kép­viselek nagy tapssal fogadták. Az elnöklő Kállai Gyula ezután be­jelentette, hogy a törvényjavas­lathoz több képviselő nem je­lentkezett szólásra, a vitát be­zárta. Ezután határozathozatal következett. Kállai Gyula szava­zásra tette fel a törvényjavasla­tot. Az országgvűlés a Magyar Nép- köztársaság és a Német Demok­ratikus Köztársaság között Buda­pesten, 1967. május 18-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerző­s tör'’-- ikt«té.«áró1 szóló törvényjavaslatot egyhangúlag el­fogadta. A napirend szerint az ország- gyűlés ezután rátért az interpel­lációkra. Ezzel az ülésszak befejezte munkáját. Kállai Gyula elnöki zárszavá­ban hangsúlyozta: — Országunk fejlődésének, né­pünk életének és előrehaladásá­nak nagy fontosságú kérdéseiről tárgyaltunk. Munkánkat az egész ország figyelemmel kísérte, mert az egész ország életét alakító törvényjavaslatokat vitattunk meg és fogadtunk el. A törvények, amelyek most megszülettek, újabb jelentős állomások a szo­cializmus teljes felépítésért folyó munkában. A törvényjavaslatok széles körű viták során születtek meg, a vitákban százezreik vet­tek részt. — Ülésszakunkon olyan nagy fontosságú törvényjavaslatot is megvitattunk, amely építömun- kánk jobb nemzetközi feltételeit segíti elő: törvénybe iktattuk a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársa­ság közötti barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződést E szerződés — amely elmélyíti országaink test­véri kapcsolatát — népeink al­kotó hozzájárulása az európai biztonság megteremtéséhez és az egész világ békéjének biztosítá­sához — mond<a befejezésül Ká'iai Gyula, majd az országgyűlés ülésszakát berekesztette. (MTI) NAPIRENDEN A falusi és társadalmi Az egész járást érintő fontos témáról tanácskozott szeptember 28-i ülésén a bonyhádi járási párt végrehajtó bizottság. A vi­taindító beszámolót János Jero­mos, a pártbizottság propaganda osztályának vezetője terjesztette elő. Részt vett a vb-ülésen és a vitában felszólalt Csaj bók Kál­mán, a megyei pártbizottság osz­tályvezető-helyettese is. Gondos felmérő munka, a já­rás községeiben a helyszínen végzett tapasztalatgyűjtés előzte meg a tanácskozást. A bonyhádi járásban mintegy hétszaz főre tehető értelmiségiek többsége pedagógus. Nem ke­vésbé jelentős a műszaki és agrárértelmiség, a közigazgatás­ban és az egészségügy területén működő értelmiségiek száma és szerepe sem. Megállapította a járási párt-vb, hogy a járás értelmiségi dolgozói közül egyre többen bekap- esolódnak a társadalmi élet­értelmiség tevékenysége be. Magasabb az országos aránynál a párttagok hánya­da. Közülük kérni ki a járás párt- szervezeteinek harminc vezető­ségi tag tisztségviselője, emellett ötvennégyen mint párt- és KISZ- propagandisták tevékenykednek. A járás értelmisége szakmai to­vábbképzésének növelése mellett szép számmal vesz részt a kü­lönböző ideológiai tanfolyamo­kon. A magasabb szintű esti egyetemi oktatást eddig harmin­cán végezték el, és harminchétén tanulnak a marxizmus—leniniz- mus esti egyetemének különbö­ző évfolyamain. Jogos és indo­kolt bírálat érte a járás egyes községeiben még tapasztalható csoportos elkülönülést, a közös­ségi munkával nem törődő eg^es értelmiségiek kirívó eseteit és a negatív világnézeti jelenségeket. A tanácskozás végeztével ha­tározatot hozott a járási párt végrehajtó bizottság, értelmiségi ankétok szervezésére. A paksi, dombóvári és szekszárdi járási tanácsok végrehajtó bizottsági és tanácsüléseiről jelentjük: A pedagógusok, nevelők munkája Tegnap délelőtt tíz órakor ülést tartott a paksi járási tanács. Első napirendi pontként Varga István vb-elnök tájékoztatta a tanács­ülést a lejárt határidejű tanács­határozatok végrehajtásáról és a végrehajtó bizottság 1967. július 21. óta végzett munkájáról. A tanácsülés fő napirendi pontként a pedagógusok, nevelők tevékeny­ségével, a párt művelődésügyi politikájának végrehajtásának módjával foglalkozott. Ennek a napirendi pontnak Szalontái Já­nos vb-elnökhelyettes volt az elő­adója, aki részletesen foglalko­zott a pedagógusok, nevelők mun­kájával, többek között a honvé­delemre. a szocialista hazafiságra való nevelés kérdésével. A peda­gógusok iskolán kívüli nevelő te­vékenységéről szólva elmondta: „a járás területén kultúrottho- naink igazgatói három kivételé­vel pedagógusok, könyvtárosaink zöme is pedagógus. Ebből adódó­an nevelői tevékenységük ezen a területen is jelentős”. A tanács­ülés megállapította: „a paksi já­rás nevelői eredményesen tevé­kenykedtek a művelődéspolitikai irányelvek megvalósítása során”. A tanácsülés ezután az 1967, első félévi költségvetési és köz­ségfejlesztési terv végrehajtásá­val és a további feladatok meg­határozásával foglalkozott, majd bejelentések és interpellációk hangzottak el. Ugyanezen a napon reggel 8 órakor tartott ülést a paksi já­rási tanács végrehajtó bizottsága, ah°l fő napirendi pontként a tartási életjáradéki és öröklési szerződések jóváhagyásának és ellenőrzésének tapasztalatairól tárgyaltak. Dr. Csiszár Kazmér igazgatási osztályvezető ismertet­te a vb-vel a tapasztalatokat, az ellenőrzések során feltárt hiá­nyosságokat. A végrehajtó bizott­ság ezután a bölcskei községi ta­nács irányító, szervező munká­ját vizsgálta a lakosság kulturá­lis igényeinek kielégítése szem­pontjából. A káderfejlesztési terv végrehajtásáról Gyuricza István vb-elnök ve­zetésével tegnap délelőtt a járási pártbizottság kistanácstermében ülésezett a dombóvári járási ta­nács végrehajtó bizottsága. Élénk érdeklődés fogadta a má­sodik napirendi pontban Gyuricza István beszámolóját, a tanácsi apparátus politikai és szakmai felkészültségéről, a káderfejlesz­tési terv végrehajtásának eredmé­nyeiről, és hiányosságairól. Utoljára 1965. december 10-én foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Az ezt követő időszak a tanácsi ap­parátusban dolgozóknak a mun­ka és tanulás éveit jelentette. Szilárdult politikai képzettségük és elméleti tudásuk, számadatok­kal is kifejezhetően. Komoly lemaradás tapasztalha­tó azonban a pénzügyi osztály dolgozóinak * részéről. ' Közülük senki sem végzett marxizmus— leninizmus egyetemnek megfelelő politikai tanfolyamot, és jelenleg sem iratkoztak be ilyen oktatás­ra. Hasonló a helyzet az épí­tési, közlekedési csoportnál. Az értékes tájékoztató után Gondi Lajos pénzügyi osztály- vezető beszélt a pénzügyi szak- igazgatási szerv tevékenységéről, majd az ülés bejelentésekkel ért véget. A kereskedelmi és vendéglátóipari munkáról Tegnap délelőtt 9 órakor a szekszárdi járási tanács végre­hajtó bizottsága ülést tartott. A vb-ülésen Jankó Sándorné, ke­reskedelmi felügyelő tartott be­számolót, a járás kiskereskedel­mi és vendéglátóipari tevékenysé­gének fejlődéséről, az új gazda­ságirányítási rendszer tükrében címmel. A járás kereskedelmi és ven­déglátóipari ellátottsága az utób­bi években sokat javult, össze­sen 344 kereskedelmi és vendég­látóipari egység és 17 magánke­reskedő működik. A lakosság jobb áruellátása érdekében a ter­melőszövetkezetek is nyitnak zöldség- és gyümölcsárusító he­lyeket. Idén 5 tsz kért és kapott ilyen célra működési engedélyt. Az Általános Értékesítő és Fo­gyasztási Szövetkezet áruválasz­téka bővült, áruforgalma meg- növekedett és ezzel egyidejűleg nagyobb gondot fordítottak a hálózatfejlesztésre is. Az új be­ruházási konstrukció tette lehe­tővé. hogy a járás területén az év folyamán a szekszárdi fmsz 6, a decsi 1, a bátaszéki 2, a faddi és kölesdi 1—1 új kereskedelmi egy­séget létesített. A fő napirenden kívül Kemény István vb-elnök a lejárt határ­idejű határozatok véirehajtásá- ról számolt be a vb-ülésen. >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom