Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-28 / 229. szám
2 TOLNA MEGYEI NßfPJSAO 1967. szeptember 28. (Folytatás az 1. oldalról.) ferenciálhassanak a dolgozók között és — a többi tervezett intézkedéssel együtt — hatékonyabb eszközökkel rendelkezzenek a jutalmazás és a fegyelmezés terén is. A Munka Törvénykönyve 39. paragrafusa szerint vállalati hatáskörbe kerül a munkaidőalappal történő gazdálkodás. A vállalat — a központi elvek keretei között —, maga határozhatja meg — termelési igényeinek legmegfelelőbben — a munkaidő-beosztást. A vállalati hatáskör növelésével kapcsolatban elsők között kell említenem a kollektív szerződések rendszerének bevezetését, amelyről a törvényjavaslat 10. paragrafusa rendelkezik. * A kollektív szerződések rendszere — azáltal, hogy a részletes szabályokat vállalati szinten határozza meg — egyidejűleg szolgálja a vállalati önállóság fejlesztését és egyben a dolgozók érdekeinek fokozott védelmét. A kollektív szerződések tehát végső soron nem mások, mint a Munka Törvénykönyvének üzemi végrehajtási utasításai, amelyeket a dolgozók érdekvédelmi szerve, a szakszervezet és a vállalat — a dolgozók bevonásával — köt meg. Az üzemi demokráciának ez a széles körű fejlődése, nagymértékben teret ad az alkotó kezdeményezéseknek, bevonja a vállalatokat és a dolgozókat az őket érintő legközvetlenebb kérdések rendezésébe. Együttesen döntenek vállalaton belül az anyagi ösztönzők kialakításáról, a munkaidő beosztásáról, az esetleges túlmunka elrendelésének feltételeiről, vagy a dolgozók felmondási idejének meghatározásáról. A kollektív szerződéssel kapcsolatban meg kell említeni, hogy a törvény egyes esetekben kötelezően előírja valamely kérdésnek a kollektív szerződésben történő szabályozását, ez a helyzet például a munkaidő-beosztás rendezésénél, vagy a részesedési alap felosztásánál. Más esetekben, amikor központilag aránylag széles körben rendezhető kérdésről van szó és csak kevés helyen kell a sajátos vállalati követelmények miatt a központi rendelkezéstől eltérni, a törvény megmondja a szabályt és csupán lehetőséget ad arra, hogy a kollektív szerződések attól eltérően is rendelkezhessenek. (Például a felmondási idő meghatározásánál, vagy a heti pihenőnapok összevonásánál.) Ezekben a kérdésekben csak akkor kell a kollektív szerződésben rendelkezni, ha a központilag meghatározott szabály az adott vállalatra nem lenne megfelelő. Ez a törvényjavaslat megfelel a párt és kormány törekvéseinek, amelyek a szocialista demokrácia továbbfejlesztését célozzák. \ Már a viták során felmerült, hogy a vállalati önállóság növelése, a gazdasági vezetők szélesebb jogköre nem eredményezi-e a dolgozók véleményének háttérbe szorítását, nem ragadtatja-e a vezetőket túlkapásokra? A másik oldalon a szakszervezeti jogok növekedésével kapcsolatban is felmerültek aggályok: nem lesz-e túl széles körű a szakszervezetek beleszólási joga, s nem fogja-e ez hátráltatni a termelési érdekeket? A mi véleményünk az, hogy a túlzott aggodalomra nincsen ok. Gazdasági vezetőink nem a társadalom céljaival ellentétes alapokon álló, nem valami kapitalista típusú gazdasági vezetők, hanem a mi rendszerünk által nevelt, a rendszerhez hű, a jogokat és kötelességeket jól ismerő, a munkásosztály törekvéseit mindenben támogató gazdasági szakemberek. A b'7'>1'"st mindenképpen helyes or-v?v megadni, mert megilleti őket. Másik oldalon áll az, hogy a párt és a kormány — a szocialista demokrácia fejlesztése érdekében — javasolja a dolgozók érdekvédelmét képviselő szak- szervezetek jogainak növeléséit. A szocialista demokrácia mesz- szemenő fejlődését jelentik, hogy a szakszervezeteknek törvényben lefektetett joga: a dolgozók érdekeiben bármikor, bárhol felléphetnek, joguk van a gazdasági vezetőik tevékenységének megítélésére is. Meg vagyunk győződve arról, hogs szakszervezeteink a legnagyobb jogkörrel ott fognak élni, ahol erre szükség lesz. Azt hiszem, az a helyes felfogás, Hogy a szakszervezetek szélesebb beleszólási lehetősége és a vállalati tervezés nagyobb hatásköre nem egymással ellentétes, hanem egymást kiegészítő. A Munka Törvénykönyvének 14. paragrafusa tartalmazza a szakszervezetek közreműködési jogait. Ez a paragrafus jogot ad a szakszervezetek vállalati szervének, hogy a munkaviszonyt érintő szabályokkal, valamint a szocialista erkölcsnek megfelelő bánásmódot súlyosan sértő intézkedésekkel szemben kifogást emelhessen. Ebben az esetben az intézkedést a felsőbb szervek döntéséig, nem szabad végrehajtani. A viüfc során számosán térték ennek a tételnek konkrét kifejtését, annak megmagyarázását, hogy mi lehet a szocialista erkölcsnek megfelelő bánásmódot súlyosan sértő intézkedés. Erre csak azt lehetett válaszolni, hogy a szocialista erkölcsi normák élnek, folyton tovább fejlődnek, nem lehet tehát sematikusan paragrafusba szorítani őket. Ha egy adott intézkedést a jogok és kötelességek tükrében nézünk, kiderül, hogy hasonló ügyek esetében másképpen keÜ fellépni a jól dolgozókkal és másképpen a hanyagokkal szemben. A helyes eljárást tehát, hogy milyen esetekben hogyan kell intézkedni, az élet fogja kialakítani. A felmondás kérdése Tisztelt Országgyűlés! Igen lényeges változtatásra kerül sor a felmondás kérdésében is. Az új Munka Törvénykönyve tervezetének a felmondásra vö- .natkozó rendelkezései az eddigi felmondási rendszert teljesen megváltoztatják és feloldják a megkötöttségeket mind a dolgod zó, mind a vállalat szempontjából. A dolgozó és a vállalat helyzete között bizonyos különbség azonban továbbra is fennmarad. Míg ugyanis a dolgozó bármikor kötetlenül felmondhat, a vállalatra nézve — a szocialista humanitásból fakadó — felmondási tilalmak é* korlátozások továbbra is érvényesek, sőt ezek köre bővül is. Nálunk betegség, terhesség esetében már régóta felmondási tilalom van. A mostani szabályozás ezt kiterjeszti a sorkatona feleségére és az egyedülálló anyákra is. Megváltozik a felmondási idő rendszere. A 15 napos felmondási idő az esetek egy részében sem a vállalat, sem a dolgozd számára nem elegendő. Ha a dolgozó felmond, a vállalat nem mindig tud 15 nap alatt utánpótlásról gondoskodni és a dolgozó sem tud mindig 15 nap alatt új munkahelyet találni. A javasolt szabályozás ezért differenciált felmondási rendszert alkalmaz. A felmondási idő 15 naptól egészen 6 hónapig terjedhet — hogy ezen belül mennyi — az a kollektív szerződésre, illetve a dolgozók és a vállalat közös megegyezésére van bízva. Többen feltették azt a kérdést, hogy a felmondási rendszerben bekövetkező változásoknak milyen következményei lesznek. A gazdasági vezetők a nagyobb munkaerő-vándoríás.ől félnek, a másik oldalon pedig attól, hogy nem jön-e létre nagyobb munkaerő-felesleg. Ami a munkaerő-feleslegtől való félelmet illeti — az új gazdaságirányítás célja nem a termelés szűkítése, hanem bővítése, tehát az eredmény semmi szín alatt sem a foglalkoztatottság csökkenése lesz. Természetesen a gazdasági élet időnként megkíván bizonyos átcsoportosításokat, egyik iparágból a másikba. Ami pedig a munkaerő- mozgást illeti: nem vitás, hogy a gazdasági vezetőknek többet kell törődniök a jól dolgozók megbecsülésével és mindazzal, ami a dolgozót a vállalathoz köti. Egyik képviselőtársam az előzetes megbeszélések során szóvá tette: náluk a megyében felmerült olyan aggály, hogy a szabad vállalati felmondás lehetősége nem ellentétes-e a munkához való jog állami garantálásával. Ezzel kapcsolatban elsősorban azt kell leszögezni, hogy a munkához való jogot alkotmányunk biztosítja. Ezen a Munka Törvénykönyve nem változtat, sőt éppen ellenkezőleg —, mint erre a törvényjavaslat 18. paragrafusa kifejezetten ki is tér — biztosítja, hogy mindenki szabadon munkaviszonyt létesíthessen. A munkához való jog értelme az, hogy az állam az egész népgazdaság fejlesztésének keretei között köteles arról gondoskodni, hogy mindenki számára legyen munkahely, vagyis biztosítsa a munkaképes lakosság megfelelő foglalkoztatását. Ez azonban nem azt jelenti, hogy mindenkinek élete kezdetétől nyugdíjazásáig egy ugyanazon vállalatnál kell dolgoznia, — még akkor is, ha ennél a vállalatnál a munkalehetőség jelentősen csökkent, ugyanakkor más vállalatoknál pedig nagymérvű a munkaerő- hiány. Az alkotmány értelmezése szerint mindenki számára biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy ha munkaviszonya megszűnik. újból munkába tudjon állnii A dolgozók egészségének védelme A Munka Törvénykönyve hathatósan intézkedik a dolgozók egészségének és testi épségének védelméről, amikor 51. paragrafusában kimondja, hogy ezt a védelmet már a beruházások előirányzásánál, a tervezésnél, a kivitelezésnél figyelembe kell venni. Erre a célra a vállalatnál megfelelő munkavédelmi szervezetnek kell működnie. A munka- védelmi felügyeletet nálunk Magyarországon — teljes jogkörrel és megfelelő szankciókkal felruházva — a szakszervezetek látják el. Az. üzemi munkavédelem terén az eredmények a gyors ütemű fejlődéshez mérten is jelentősek. Nálunk az összes nyugdíjba- menőknek csak néhány százalékát teszik ki azok, akik üzemi baleset miatt kénytelenek rokkantsági nyugdíjba menni és valamennyi egyéb betegség miatt megrokkantakkal együtt sem teszik ki az összes nyugdíjba menők negyedét. Számos nyugati Gáspár Sándor: ipari országban a férfiak 60, a nők 70 százaléka válik rokkanttá a nyugdíjkorhatár elérése előtt. A javaslat társadalmi ellenőrzés mellett készült Tisztelt Országgyűlés! A Munka Törvénykönyvének tervezete a közvélemény széles körű meghallgatása után került a parlament, a nép legfőbb képviseleti szerve elé. A beterjesztett javaslatról elmondhatjuk, hogy az társadalmi ellenőrzés mellett készült. A törvényjavaslat a SZOT-tal, és az Igazságügy-minisztériummal együttműködve, teljes összhangban • készült el. A nyilvános vitában mintegy 400 000 dolgozó vett részt és széles körben élt a véleménynyilvánítás lehetőségével. A vita bebizonyította, hogy a közvélemény a tervezet alapvető koncepcióit helyesli, elfogadja és azt szükségesnek tartja. Ugyanakkor sok olyan javaslat is volt, amelyet hasznosíthatunk, ezért az előzetes tervezetet módosítani kellett. A vita alapján került a tervezetbe a megrokkant dolgozók felgyógyulása utáni újbóli alkalmazásának kötelezővé tétele korábbi munkáltatójuknál; a több- gyermekes anyák szabadsága és a jutalomszabadság bevezetése, ami a jól dolgozók messzemenő megbecsülését jelenti. Az országos vitában számtalan hozzászóló szóvá tette, hogy a 40 és az 50 éves jubileumi jutalmakat a dolgozók jelentős hányada nem kaphatja meg. mert előbb megy nyugdíjba. A 40 éves jubileumi jutalomnál elsősorban a nőkről van szó, továbbá azokról, akik főiskolát, egyetemet végeztek és tanulmányaikat 24—25 éves korban fejezték be, mert nyugdíjazásukig rendszerint nem töltenek 40 évet munkában. Az 50 éves jubileumi jutalmat rendszerint az sem érheti el, aki már 14—15 éves korában elkezdett dolgozni. A Munka Törvénykönyve végrehajtási utasításának 66. paragrafusa — az országos vitában kialakult vélemény alapján — nyugdíjazás esetén, már 35, illetve 45 munkában töltött év után biztosítja a jubileumi jutalmat. Úgy vélem, hogy az új Munka Törvénykönyvének tervezete híven tükrözi a hazánkban elért fejlődést és biztosítja a felkészülést a további eredmények eléréséhez. A javaslat a korábbi törvény- könyvvel szemben igen nagy jelentőségű változtatásokat tartalmaz, mert nagyok a társadalmi, politikai, gazdasági és szociális eredményeink. Ezek az eredmények pártunk és kormányunk, valamint egész dolgozó népünk közötti együttműködés, kölcsönös bizalom és megbecsülés révén jöttek létre. Csak e kölcsönös bizalom tette lehetővé hazánk gyors szocialista fejlődését, a nyugodt légkört, a szorgalmas építőmun- kát. Kérem, hogy a javaslatot az országgyűlés vitassa meg és fogadja el. A törvény helyes alkalmazása elősegíti a kezdeményező kedvet Veres József munkaügyi miniszter nagy tapssal fogadott beszéde után Molnár Ernő, az ipari bizottság elnöke, a törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. — Az országgyűlés jogi-igazgatási és igazságügyi bizottsága, valamint ipari bizottsága két ízben is tárgyalta az új Munka Törvénykönyve tervezetet — mondotta. A tervezethez számos megjegyzés, javaslat hangzott el. A javaslatok egy részét a mostani előterjesztés is tartalmazza. A végleges előterjesztést ismételten tanulmányoztuk, helyeseltük a kiegészítéseket és jávasoltuk, hogy egyéb meghatározások a végrehajtási utasításban vagy egyéb miniszteri rendeletekben jelenjenek meg. Azt tapasztaltuk, hogy a Munka Törvénykönyvc-ter- vezet nagy gonddal és körültekintéssel készült. A tervezet előkészítéséért felelős és illetékes állami és társadalmi szervek jó munkát végeztek. Megítélésem szerint az új Munka Törvénykönyve-javaslat nagy jelentőségű. Kifejezi az új igényeket, az új szükségleteket, s fontos alapját képezi az új gazdasági mechanizmus sikereinek. Bátran állíthatjuk, hogy az új Munka Törvénykönyvnek nagy mozgósító ereje lesz. A törvény helyes alkalmazása elősegíti a kezdeményező kedvet, hozzájárul az eredmények növeléséhez, a szoe'alis- ta életfelfogás és életforma fejlődéséhez. A Munka Törvénykönyve-tervezettel egyidőben elkészült annak végrehajtási utasítás-tervezete is, a két dokumentumot lényegében egyszerre lehet kiadni. Jelentős ez például a kollektív szerződések előkészítése szempontjából is. — Nagy gondot kell fordítani arra, — folytatta, hogy mindenütt megértsék az új Munka Törvény- könyv szabályait és azokat megfelelőképpen alkalmazzák. — A törvényjavaslat összhangban van céljainkkal, kifejezi pártunk politikáját, dolgozó népünk érdekeit. Ezért az ipari bizottság nevében a tisztelt országgyűlésnek megvitatásra és elfogadásra ajánlom — fejezte be beszédét Molnár Ernő. Ezután megkezdődött a Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat feletti vita. Kállai Gyula bejelentette, hogy 20 képviselő jelentkezett felszólalásra. Ebédszünet után Gáspár Sándor pécsi képviselő, a SZOT főtitkára emelkedett szólásra. A vita tapasztalatai szerint a dolgozók egyetértenek a beterjesztett törvénytervezettel — Hazánkban a szocialista forradalom alapvető követelményeinek eleget tettünk. Most a szocialista viszonyok tökéletesítése van napirenden. Az új Munka Törvénykönyve tervezetét, amelyet a tisztelt országgyűlés elé terjesztettek, a társadalmi igény szülte, — mondotta bevezetőben, majd hangsúlyozta: — Az új Munka Törvénykönyv összhangban van mindazon intézkedéseinkkel, amelyeket társadalmi rendszerünk tevábbi erősítése érdekében foganatosítottunk politikai, gazdasági és társadalmi téren egyaránt. Az új Munka Törvényköny. nem szabályozza részletesen a munkajogi kérdéseket, csak azok alkalmazásához biztosít kereteket. A keret-törvény kettős célt szolgál. Egyrészt, hogy legmagasabb szintű jogszabályban, törvényben biztosítsák a dolgozónak a munkaviszonnyal kapcsolatos jogait, kötelezettségeit. Másrészt lehetőséget nyújt arra, hogy a törvény keretei között és annak szellemében a munkaviszonyt érintő kérdéseket a helyi körülményekhez és feltételekhez igazodva szabályozzák. A gazdaságirányítás reformja, a Munka Törvénykönyve és az ennek alapján kioldozásra kerülő kollektív szerüósck, a párt és a kormány minden intézkedése lényegében egy célt szolgál, azt, hogy minden alkotó erőt felszabadítva, a szocialista rendszerünkben rejlő lehetőségedet még jobban kihasználva növeljük társadalmi rendszerünk gazdasági és politikai erejét. Az új Munka Törvénykönyv nemcsak lehetővé teszi, hanem feltételezi a dolgozók aktivitásának teljes kibontakoztatását, a szocialista demokrácia tovább- " 'isztését. (Folytatás a 3. oldaloaj
